Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Sötétből st gépek közé

fi EZÓ Ifi UK

Sötét és csend. A megszokottnál jóval nagyobb csend volt az elmúl napokban a GanrMAVAG mátranováki gyáregységének tanműhelyé" ben: kísérletképpen filmvetítő-berendezés szórta fénycsóváit a vászonra- az oktató szavai helyett. ,Űj rendszerű oktatás kezdődött?

— Korántsem — válaszolt kérdésünkre Forgó Elemér, a tanműhely vezetője. — 1974- ben már kaptunk két oktatógépet a szakmunkástanulók képzéséhez, amelyek szemléletesebbé- közérthetőbbé teszik egyes anyagok elsajátítását. Tapasztalataink szerint sokkal nagyobb a tanulók érdeklődése, több ismeret rögződik meg ily módon bennük, mintha hagyományos módszerek szerint oktatnánk. Ezt a formát tartjuk továbbra is célszerűnek- s eredményeink a gváreavség vezetőségét is arra ösztönözték: újabb oktatógépet szerezzenek be. Mintegy ráadásként. 16 milliméteÉpült a IV. ötéves tervi

rés filmvetítő gépet is vásároltak az ipari tanulók eredményesebb oktatásához.

— Tény — mondja Matesán Péter szakoktató —. hogy a megismerés sokrétű fajtája növeli a tanulók gyakorlati teljesítményét. s a formai változás, a gépek használata,' megkönnyíti a mi munkkán- kat is. Fokozott lehetőséget biztosítanak a szakmairajz- és ismeretek, a munkavédelem és egyéb tárgyak jobb elsajátításához. s az elméleti tárgyak iránti nagyobb figyelemre is késztetnek.

A fejlettebb oktatási formára nagy szüksége van a gyárnak- hiszen az itt végzett munka hozzáértő szakembereket kíván. Nemcsak fiatalokat, — akik köztil negyvennyolcán, az ipari tanulók nyolcvannégy százaléka a gyár ösztöndíjasa — hanem idősebbeket is, akik között még mindig magas a betanított dolgozók aránya.

— Pedig az a további cél;

hogy mind több és több szakmunkásunk legyen, és ennek érdekében tartjuk szükségesnek új formák- új módszerek, új eszközök bevezetését. Fokozatosan korszerűsítjük gépparkunkat. új szemléltetőeszközöket, filmeket szerzünk be- s különös figyelmet fordítunk a felnőttoktatásra. Főleg olyan témáknál adunk segítséget — ezt el is várják tőlünk a vizsgára készülők —, amelyek gyakorlására a ta- nulpüzernkben nincs lehetőség — mondja az üzemvezető.

A Ganz^MÁVAG tanműhelyében, már eddig is jelentős eredményeket értek el: a MŰM 209. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet oktatói- hak segítségével az utóbbi években százhatvan tanulót, és hatvanöt betanított munkást neveltek szakmunkássá. A feladatok azonban még mindig naavok- de az útkeresés. a hatékonyabb oktatási formák kísérletezése meghozza gyümölcsét. Danyi István

Síküveggyár Orosházán

MOST lenne 70 éves, de már 19 éve halott. Testi-lelki erejének teljében ölte meg az ellenforradalmárok golyója. Korai halála azoktól az évektől fosztotta meg, amelyekben szocialista hazája gazdasági, politikai, kulturális virágzásának és ebben saját munkája, harcai gyümölcsének örülhetett volna. Mégsem mondhatjuk, hogy élete csonka maradt, mert amit gyermekkorától, ifjúéveiben és férfikorában tett, kimeríti a teljes élet fogalmát.

Életútján rendkívüli akaratereje, bátorsága és optimizmusa vezette, oly biztonsággal, hogy soha nem tévesztett irányt és meg se torpant semmilyen nehézség előtt. Akaratereje győzedelmeskedett, amikor tizenhat éves korában, cselédsorban tanult meg írni- olvasni, amikor a szabómesterségben segédlevelet szerzett, amikor emigráns létére Belgiumban nyelveket és marxizmust tanult; amikor kifejlesztette szervezői képességeit, mert szükség volt rá, hogy a kivándorolt magyar munkásokat tanulásra összefogja.

De a spanyol szabadságharc lett nagy iskolája. Ez edzette meg bátorságát, tette rendíthetetlenné a kommunizmusba vetett hitét és ott tanulta meg a nemzetközi brigádok proletár internacionalizmusának elméletét és gyakorlatát. Ott tűnt ki a különböző frontokon bátorságával, és bizakodó optimizmusával, amelyből juttatni tudott mindazoknak,, akik mellette harcoltak.

Mező Imre a spanyol frontokon többször is megsebesült, majd egy dél-franciaországi koncentrációs tábor viszontagságait is ki kellett bírnia. Mégis, ezek után új feladatokat vállalt. A Franéia Kommunista Párt hívására részt vett azokban a harcokban, amelyeket 1943—44-ben a francia hazafiak olda* Ián a volt „spanyolosok” Franciaország teljes felszabadításáért, a Hitler-csapatok kiűzéséért folytattak.

Mező Imre nemcsak baftor partizán, de kiváló agitátor és propagandista is volt. A ma még élő volt harcostársai közül bárki elmondhatja, hogy megnyerő egyénisége utat nyitott számára mindazok szívéhez, akikhez szólt. Mindenkivel ügyes-bajos dolgáról a saját nyelvén, saját stílusában beszélgetett.

Eljött végre az idő, amikor a sokat küzdött harcosok hazájukba térhettek vissza. Mező Imre az elsők között indult útnak, hogy itthon, 18 évi távoliét után, részt vegyen az új, szocialista Magyarország építésében. Nagy feladatok előtt állt az alig negyvenéves, szerény kommunista. Képességeit felismerve, a budapesti pártbizottság titkárává választották és a nagyüzemi pártszervezetek irányítását bízták rá.

Tanította, nevelte munkatársait... Magyarázta nekik, hogy okosan, megértőén és türelmesen foglalkozzanak a munkásokkal. Életének végső, drámai szakaszában, 1956-ban hősi halált halt a Köztársaság téri pártház védelmében.

„Mező Imre — írta Kádár János elvtárs a Mező-életrajzhoz fűzött előszavában —,

eszével, szívével, két kezével vette ki részét népünk szocialista vívmányainak létrehozásából és azpk védelméért adta életét”.

ÉLETE bővelkedik tanulságokban a mai nemzedék számára. De ne csak nemes életéből okuljunk, hanem halála okainak felismeréséből is.

Korúját Irén

Ez év októberében avatták fel az orosházi síküveggyárat. amelynek építése másfél milliárd forintba került. Az üvegipar tizenkettedik gyára, a salgótarjáni síküveggyár testvérpárja. A két gyár tervezett évi termelése 10—10 millió négyzetméter táblaüveg. Az idősebb testvér gyártja a vékony, az orosházi 4—12 mm vastag építészeti, .jármű- és bútorüveget. Együttes termelésük 4—5 millió négyzetméterrel meghaladja majd a hazai szükségletet, s értékben együttesen eléri a másik tíz üveggyárét.

Az orosházi síküveggyár terveit, berendezéseit a Szovjetunóiban készítették, 50 dolgozó tanulta a szakmát szovjet üzemekben. A korszerű új létesítmény méretei lénvűgözőek. Csupán a kemence építéséhez 10 ezer

vagon tűzálló anyagot, vas- szerkezetet használtak fel. Most már több mint kétezer tonna üvegmassza hévül benne T300—1500 C hőfokon. A húzógép a 650 négyzetméter felületű kemencéből 14 méter széles üvegfüggönyt emel ki, amit gépek szállítható táblákra vágnak szét. Csupán az üvegtáblák csomagolásán hoz évi 15 ezer köbméter fát használnak fel. Pedig az autóbuszüveget máris konténerekben szállítják Salgótarjánba. ahol azt edzik és ragasztják.

Az egykoron ..legnagyobb magyar falu” Orosháza gyors fejlődését jelzi, hogy a síküveggyár segédmunkáshiánnyal küszködik. A létszám- hiány e korszerű létesítményben is fokozott gépesítést igényel. Mindez arra figyelmeztet, hogy az ötödik ötéves tervben már új üzemeket

Senki nem végzi el nelyettük

„Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisáxu- termelésre. A párt XI. kongresszusának határozatában szerepel ez a mondat, s ez a gondolat szabta meg a kisiparosok december 5—6-i országos küldöttgyűlésének tennivalóit is. Ez az állásfoglalás kifejezésre juttatta, hogy a magánkisipar tevékenységére a jövőben is számítani kell a javítás-szolgáltatás, az export segítésében, a választékot bővítő, vagy hiányzó cikkek előállításában. A társadalom érdekében meg kell szüntetni azokat a kötöttségeket, melyek akadályozzák a javító-szolgáltató tevékenység fejlődését. A magánkisipar legfontosabb feladata az egyre növekvő lakossági igények kielégítése, a kis munkák, javítások elvégzése.

Tennivaló tehát van bőven, s elsősorban vidéken, a kis településeken Köztudott például. hogy a községekben, apróbb falvakban a javítószolgáltató tevékenység nem megoldott, különösen nem az a hagyományos szakmákban. A lakáskarbantartás', a csn- aládiház-építési. a bőr-, szőrme- és textilruházati munkákat elsősorban a helyi kismarosoknak kell elvégezniük. Ezt pedig csakis úgv lehet megoldani, ha mindenütt akad ennek értőié, mestere. Ahhoz viszont, hogy lesven. van bőven tennivaló. Néhány példa. Szükséges lenne, hogv a kisebb településeken, a városok külső, ellátatlanabb területein munkát kezdő kismaros alapítás' és működési támogatást kapjon berendezkedésre. anyagvásárlásra.

Munkája során ezt törlesztene.

Nagy gond a megfelelő he- l',!s4g megszerzése. A közsé- gevhen ehhez a tanácsok „ nyújtanak segítséget, a lakótelepeken pgdig a többnyire kihasználatlanul álló szuíe- rénhelyiségeket kellene a kisiparosnak bérbe adni. Ez a lakosság érdekeivel is megegyezik. Szükség lenne arra is, hogy a javítómunka végzésére három-négy szakmára jogosító működési engedélyt adjanak ki a helyi tanácsok. Az apró napi munkák csakis így lennének kifizetődők a vállalkozó számára.

Hasznos és szükséges lenne vidéken az AFÉSZ-ekkel és az állami kereskedelmi hálózattal a közös érdekeken alapuló kapcsolatok elmélyítése, javítása. A megfelelő anyagellátás például létkérdés egy-egy településen. Ugyanez a helyzet a szerszámokkal is. Nem lehet közömbös tehát, hogy a szolgáltatást végző kismaros mennyi munkát tud elvállalni, elvégezni. Az is az igazsághoz tartozik, hogv jelenleg még nagyon bürokratikus az anvag- és szerszámellátás. A szükségesek beszerzése néha több napnyi időt rabol el. felesleges utazásra kényszeríti a dolgozni akaró kisinarost. Helyes az a már kialakulóban levő ÁFÉSZ-kezdemé- zés. hogv a településeket körbejáró tehergépkocsik

házhoz szállítják a szükséges dolgokat, s esvben felveszik az újabb rendelést is.

Nincs minden rendben a helyi hivatalos szemlélettel sem. A kisiparos szót itt-ott valamiféle furcsa mellékzön- gével ejtik. Különösen igazságtalan ez a szolgáltatásban részt, vevő, mindennapi megélhetéséért keménven és becsületesen megdolgozó kisiparossal szemben. Utóbbiakat minden lehető módon támogatni kell. hiszen tevékenységük fontos, mondhatni nélkülözhetetlen. Nem leszó- lás. hanem megbecsülés illeti tehát őket.

vidéken is többnyire csak úgy szabad építeni, ha az elavult munkahelyek megszüntetésével, illetve korszerűsítésével megteremtik a munkaerő-feltételeket.

Minden beruházás a ma áldozata, lemondása, takarék- betétje a holnap megalapozásáért. Az orosházi síküveggyár 1971 januárjában már épült, 1974. januárjában gyújtották be a kemencét. (Gázfogyasztása négyszerese a városénak.) És termelése csak 1976. közepén éri el a tervezett évi 10 millió négyzetméteres kapacitást. Vagyis még ló fél esztendő szükséges ahhoz, hogy Orosházán a tervek szerint teljes erővel törleszthessék a másfél milliárdos befektetést. S a másfél milliárd szerény, ponto- ,san ‘360-ad része annak a hatalmas összegnek (570 milliárd forintnak), amit a ma- "gyar népgazdaság a szocialista állóaiapok bővítésére költött 1971—73-ben. Ezek a befektetések immár valameny- nviünket gvarspítanak: a

növekvő feladató* és igények »ellenére javítják az üzemek, az építkezések, a lakosság ellássál, gyarapítják az, ország termelőerejét, infrastruktúráját. segítik, megalapozzák az ötödik ötéves terv célratörő törekvéseinek elérését.

Kovács József

Fia végigmegy a műhelyeken, mindig talál valamit, ami miatt meg kell állnia. Figyelmét semmi nem kerüli el, ha szabálytalanságot lót, vagy éppen veszélyforrást. Munkavédelmi felelős Pirók Gyula, a nagybátonyi gépüzemben és társadalmi munkavédelmi felügyelő is egy- személyben. Azt mondják róla, hogy munkáját nemcsak kötelességből, hanem inkább hivatásszeretetből végzi.

Övni mások testi épségét, egészségét nem is olyan egyszerű feladat. Van ebben gond, bosszúság éppen elég, de öröm is. Minden egyes veszélyforrás és emberi gyengeség, figyelmetlenség a munkában, gondot, bosszúságot okoz. A hiba kijavítása, a veszély elhárítása, a baleset megelőzése örömet jelent.

Mikor jegyezte el magát a munkavédelemmel ?

— Tulajdonképpen már nagyon régen. Itt az üzemnél. Mondhatnám úgy is, ebben az egy udvarban, már 25 éve dolgozom. Előtte voltam cseléd, községi szerződéses kovács. Dolgoztam az útfenntartó, kotróvállalatnál, mint gépészkovács. Itt mint személyzetis, illetve oktatási felelős még 1952-ben kerültem kqzelebb a munkavédelmi feladatokhoz. Később műszaki beosztásban1 szintén a feladataim közé tartozott ez is. Már nyolc éve. hogy csak a munkavédelem a feladatom.

A változás a szeme láttára történt, sőt részese annak. MiA Nógrád megyei . Tanácsi Építőipari Vállalat legnagyobb beruházása a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium szomszédságában épülő 512 férőhelyes diákotthon. Az új létesítmény első két épiiletszárnyaa középiskolásoknak, míg a harmadik a főiskolás fiataloknak biztosít modern és korszerű lehetőséget a tanulásra és pihenésre. Az épület szerkezeti átadása december közepére várható. A belső szerelési munkákat folyamatosan végzi a vállalat, így jövő év szeptemberében már elfoglalhatják helyüket a kollégisták.

— fotó: Marcsó —

Hivatása:

A munkavédelem

lyen most a munkavédelmi, biztonsági helyzet az üzemnél?

Kétségtelen évről évre sokat fejlődött, és erre jelentős anyagi áldozatot fordítanak a vállalatnál. A munkavédelmi felszerelések, védőeszközök megvannak. A feltételek sokat javultak, de ebben nincs megállás. Az automtizálással csökken a veszély. Folyamatban van az osztályozón a porártalom csökkentése. A zajszintcsökkentés is feladat. Rövidesen a műhelyből kikerülnek a hegesztődinamók, és ezzel is csendesedik a munkahely.

— Az oktatás is korszerűsödik. Az általános szabályok mellett mindinkább a helyi sajátosságoknak megfelelővé igyekszünk tenni az oktatást. Már hosszabb idő óta van filmvetítés, amit én végzek. Most újabban audiovizuális felszerelést kaptunk, magnót, diavetítőt. Ezzel is javul a munkánk. Egyébként az oktatás két helyen folyik, és külön foglalkoznak a szakmunkás- tanulókkal. Az üzemi hangoshíradót is felhasználjuk, étkezési időben oktatóműsort sugárzunk — mondjá a munkavédelmi felelős.

Jelentős erőfeszítések ezek, bizonyára sikerre is vezetnek. Milyen a megtett intézkedések, az oktatás hatékonysága.

azt úgy gondolom a balesetek alakulásából lehet érzékelni.

— Sajnos, nem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Sokat gondolkozom ezen, és valahogy a szemlélet változásában nehezen jutunk előre. Az elmúlt 10 éves statisztikát elemeztük most is. A legrosz- szabb helyzet 1968-ban volt, amikor ezer műszakra öt és fél baleseti műszak jutott. Azóta fokozatosan csökkent az arány, de az elmúlt 10 hónap alatt 54 baleset fordult elő-, emiatt 1463 műszak kiesett a termelésből. Erre az sem ad magyarázatot, hogy nagyszerkezetek készülnek, kicsiny a hely, zsúfoltság tapasztalható. Nagyobb elővigyázattal, odafigyeléssel elkerülhetők a balesetek. A szállítópályákon, osztályozón történt a balesetek 60 ^zázaléka. Tárgyak leesése. elcsúszása okozta a sérülések 70 százalékát. Nem véletlenül említettem, hogy most már a szemléletváltozás a legfontosabb. A balesetek 43 százalékánál szabály- sértés, 26 százalékánál figyelmetlenség volt megállapítható. Sok múlik tehát , az embereken. Emiatt az idén 6 dolgozót fegyelmileg kellett felelősségre vonni, és egy szabálysértési eljárás is volt. Sokat kell még tennünk a jövőben, hogy változzon a helyzet.

— Kikre gondol még?

— Elsősorban az 50 munkavédelmi őrre, akik nagyon sokat segítenek a munkánkban. Észrevételeket tesznek, bejegyzésekkel kérik az intézkedést. Rajtuk kívül a munkahelyi vezetők is sokat tehetnek, és a dolgozók egymás figyelmeztetésével, mert elkerülhető a baleset.

— A munkavédelmi felügyelő szenvedett-e már valamikor balesetet?

— Igen, még a hatvanas évek elején tötrént. Egy autó feldöntötte a vasrakást, és akkor megütöttem a lábam. Nem volt súlyos, szerencsére három napon belül gyógyult.

— Úgy gondolom, akkor saját példájával is tud érvelni a többiek előtt?

— Nekünk mindent el kell követni a balesetek megelőzése érdekében; szép szóval és szigorúsággal. Ezért sokat lehet tenni, de eleget talán soha — mondta befejezésül Pirók Gyula.

Legutóbb jubileumi tanácskozást tartottak Nagybátony- ban abból az alkalomból, hogy 25 éves a szakszervezeti munkavédelem, és 15 éves a munkavédelmi őrmazgalom. A kitüntetettek között volt Pirók Gyulg is.

B. J.

NÓGRÁD — 1975. december 13., szombat 3