Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

lämrrrifmrsztps a rádióban A rádió ismeretterjesztő ro- vata jó néhány új műsort, nagyszabású sorozatot ígér ] 1976-ra a hallgatóknak. „A i XX. századi ember világké­pe" címmel sorozatot készí­tenek azzal a céllal, hogy be­mutassák: a század nagy tu­dományos felfedezései ho­gyan alakították át a hagyo­mányos, „klasszikus" világké­pet. A tizennyolc részes so­rozat közreműködői filozófu­sok, szociológusok, pszicholó­gusok és más tudományágak képviselői lesznek. Egy má­sik, az „Én és a társadalom” címmel induló sorozatban többek között szó lesz a kö­zösség lényegének történelmi elemzéséről, a termelékenység — s általában a technikai színvonal — emelkedésének hatásáról a társadalmi köz- gondolkodásra. „A szellemi forradalomtól a gyakorlati forradalomig” cí­mű sorozat a századelő ma­gyar filozófiai életét térképe­zi fel. A problémának a szer­kesztők összesen nyolc adást szentelnek, amelyekben vé­gigkísérik a századelő elmé­leti forrradalmának a gya­korlati forradalmasodásban való kiteljesedését. Elsőként a társadalomszerkezet alaku­lását, a monarchia. válság- problémáit elemzik. A polgári gondolkodás ak­tuális jelenségeire, áramlata­ira, ezek bemutatására épül a „Gondolatok útvesztői” cí­mű sorozat. Januártól jelent­kezik előreláthatóan a „Míto­szok és legendák a bibliában ' című sorozat, amely folytatá­sa lesz „A biblia világa” cím­mel készített hasonló műsor­nak. Ebben azokat a legen­dákat, mítoszokat, elbeszélé­seket elemzik, amelyek a biblia példázatait alkotják és amelyek ma is részei kultú­ránknak. A történelmi sorozatok kö­zött szerepel a Históriák for­rásánál című több részes mű­sor, amely az orosz és a ke­let-európai történelem téma­köreiből választott előadáso­kat tartalmaz; egyebek közptt a korai magyar—orosz kap­csolatokról, a bolgár nemzeti felszabadító harcról és Nagy Katalinról. II. Rákóczi Ferenc emléke előtt tiszteleg Rapcsá- nyi László „Rákóczi nyomá­ban” című történelmi riport­ja, Benda Kálmán a mohácsi csatavesztésről készít doku­mentum-összeállítást. A Rá- kóczi-emlékév alkalmából három részbél álló, egyenként 40 perces összeállítás is el­hangzik „Pro patria et liber­tate” címmel. Célja, hogy a legújabb marxista kutatások tükrében, a történelmi reali­tásoknak megfelelően mutas­sa be Rákóczit és a szabad­ságharcot. A TIT budapesti és vidéki szervezeteivel közösen indít­ják el a „Szocialista brigádok akadémiáját”, a korszerű tu- doráányos világkép kialakítá­sára, a munkások tervszerű ismeretgyarapítására. ís uiapító ohleréltöl. IVIegifCBl9o;KOf8 ©let — megváltozott gondolkodás A jubileumi évfordulók mind az egyént, mind a na­gyobb közösséget visszaemlé­kezésre, számvetésre készte­tik. Arra a kérdésre kell ilyenkor választ adni: hol tartunk, milyen eredményes időszak van mögöttünk, mi­ként teljesültek a kitűzött célok. Ilyesfajta gondolatok­kal emlékeztek a megtett út­ra az elmúlt időszakban a Mátraaljai Állami Gazdaság munkásai és vezetői. Összefogással Huszonöt évvel ezelőtt, 1950. november 13-án kapta meg az állami gazdaság az alapító oklevelét, kezdte meg műkö­dését. Legfőbb célul tűzték, hogy szilárd alapot, követen­dő példát szolgáltassanak a szocialista mezőgazdaság meg­teremtéséhez, növénytermelé­si. állattenyésztési termékek­kel járuljanak hozzá a lakos­ság ellátásához. Ezen kívül, tervbe vették a vetőmagterme­lést, a tenyészállat-előállítást más gazdaságoknak. Az eltelt esztendők ered­ményei, bízón hogy a gazdaság ke íja általá­ban eleget l.. ; követelmé­nyeknek. A .^rténelmi idő­szak alatt a nincstelen cse­lédből, kisparasztból egyre öntudatosabbá váló munkás lett. Megváltozott a gondol­kodásmódjuk, felelősségérze­tük. Vezetők és dolgozók kö­zösen kutatják a tennivalókat. Az összefogás, a közös cse­lekvés volt az, amely meg­sokszorozta az erőfeszítéseket, segített a buktatók leküzdésé­ben. Olyen vetésszerkezetet si­került kialakítani, amely leg­inkább megfelel a helyi adott­ságokban. Ebben az évben a halmozott termelési érték több mint öt százalékkal ha­ladja meg az 1974. évi ered­ményt. Vállalati eredményük a tavalyihoz képest megduplá­zódott. Tiszteletre méltó át­lagot értek el a gabonaterme­lésben. Az elért mennyiség csaknem hat százalékkal jobb az állami gazdaságok főosztá­lya által kimutatott átlagnál. Kukoricából és cukorrépából is kedvező az átlagtermés, A lehetőségekhez képest tervszerűen fejlesztik az ál­lattenyésztési ágazatot. A bá­bolnai termelési rendszer sze­rint építették fel az évenként 10 ezer hízót kibocsátó ser­téstelepüket. Tehénállományuk 469. Egy tehéntől háromezer, liter tejet fejnek évente. Fejlesztési alapjuk célszerű felhasználásával, a dolgozók társadalmi munkaakciójával felépítették az 500 vagonos terménytárolót és vetőmagtisz­títót. Technikai felszereltsé­gük állandóan gyarapszik és korszerűsödik. Szakértelem­mel alkalmazzák a kémiai anyagokat, vegyszereket, mű­trágyát. A megváltozott kö­rülmények megkönnyítették, vagy kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, és megterem­tették a lehetőségét annak, hogy a növekvő termelési fel­adatokat kevesebb munkaerő­vel és kisebb költséggel oldják meg. Jövedelem — műveltség; A munka eredménye tük­röződik az életszínVonal emel­kedésében. Többek között a dolgozók egy főre eső évi át­lagkeresete 1975-ben megha­ladja a 31 ezer forintot. Ezzel együtt nagyszerű az a változás is, amely a dolgo­zók politikai, szakmai és ál­talános műveltségében bekö­vetkezett. Ma már minden te­rületen ott van a mérnök, a technikus, a szakmunkás és a betanított munkás. Többségük hivatásának tekinti beosztá­sát, ismeretét állandóan gaz­dagítva becsülettel dolgozik. A gazdaság vezetősége gon­doskodik a szabad idő célsze­rű eltöltéséről. Tanárok jár­nak a tanyára tanítani, hogy a dolgozók elvégezzék a hete­dik-nyolcadik osztályt. Sok­rétű tudást kapnak a párt, a szakszervezet és a KISZ által szervezett oktatásokon. A dol­gozókról és családtagjaikról való gondoskodást bizonyítja, hogy megoldódott a tanyán lakók orvosi ellátása, a gye­rekek ma már gépkocsin, jár­nak iskolába. A gyarapodást, a megválto­zott életkörülményeket így summázza Nővé József, a gaz­gazdaság hízómarha-gondozó­ja: — Emberhez méltóan élünk. De nemcsak Nóvé József, hanem valamennyi becsületes dolgozó élete szebb, boldo­gabb, gondtalanabb lett. Azért alakult így, mert a kitűzött gazdasági célokat jórészt meg­valósították. Példám uta lássál, mozgósítással A dolgozók joggal büszkék a megtett útra. brzik, nogy a gazdaság biztos megélhetést, egyre jobb munkakörülménye­ket jelent számukra. Ebben nagy szerepe volt és van a pártszervezetnek, a szakszer­vezeti bizottságnak; és a KISZ-szervezetnek. Politikai eszközökkel, személyes pél­damutatással mozgósítottak a gazdasági célkitűzések meg­valósítására, az éves tervek rendszeres teljesítésére. Fo­lyamatosan számon kérték és ellenőrizték a határozatok, rendeletek végrehajtását. Agi- , táltak, oktattak, hogy a gaz­daság dolgozói a' munkásosz­tály öntudatos részévé vál­janak. A gazdaság vezetőitől megkövetelték, hogy a mun­kafeltételeket biztosítsák, rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat a helyi tennivalók­ról. Figyelemmel kísérték a javaslatok, vélemények hasz­nosítását. Az aktív politikai munka eredményeként ma már a dolgozók 60 százaléka szocialista brigádokban tevé­kenykedik, és egyre inkább megfelel a hármas követel­ménynek. M. U Példamutató szocialista brigádok A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkafelajánlások figyelem­reméltó eredményeket hoztak a szécsényi erdészetben. A termelési feladatok ütemszerű teljesítése mellett az erdésze­ti dolgozók vállalták a mun­kaidő jobb kihasználását, a minőségi munkavégzést, az üzemanyaggal, kenőanyagok­kal és alkatrészekkel való ta­karékosságon A novemberben megtartott értékelés szerint a fatermelők 4,5 százalékkal javították az iparifa-kitermelés részará­nyát, és ezzel 80 ezer forint eredményjavulást értek el. Az erdöművelők terven felü­li, erdősítési munkájának ér­téke meghaladja az 50 ezer forintot. A szocialista brigá­dok közül a legjobb ered­ményt a Petőfi munkabrigád tudhatja magáénak. A vas- tagfatermelés napi normáját 2 százalékkal, a kérgezést 3, az iparifa-termelés javítására tett vállalásukat pedig 8.2 százalékkal túlteljesítették. Az előírt technológia, kar­bantartási utasítások szigorú betartása mellett csökkent az alkatrész-felhasználás, üzem­anyagból pedig köbméteren­ként 0,1 liter megtakarítást értek el. A kollektíva szívesen vál­lal társadalmi munkát a munkahely és a lakóterület gondjainak megoldásáért. Az 5 fős munkacsapat 11 hónap alatt 150 órát dolgozott tár­sadalmi munkában. A brigád minden tagja napilapot járat. A Haladás, a Dankó Szoci­alista Brigád is időarányosan teljesítette vállalását. A ta­nulás, a tudatformálás ered­ménye, hogy a dolgozók hi­bájából nem történt baleset, igazolatlanul a munkahelyről senki nem maradt távol. Je­lenleg valamennyien azon fá­radoznak, hogy az év hátra­levő munkanapjainak tervfel­adatát sikerrel teljesítsék és munkafelajánlásuknak mara­déktalanul eleget tegyenek. Indulás után * Megtartották a pártoktatás első foglalkozásait Cserháí- surányban. A propaganda- munkáról, az előkészítés és az első foglalkozások tapasz­talatairól beszélgettünk a cserhátsurányi pártvezetőség tagjaival. — A pártvezetőség az elő­ző év propagandamunkájá­nak értékelését a három alapszervezet tapasztalatai alapján végezte el. E tapasz­talatok alapján határoztuk meg az új oktatási év fel­adatait — magyarázta Koplá- nyi Mihály, a pártvezetőség titkára. — Célunk az volt, hogy az előző éveknél alapo­sabb gazdaságpolitikai, köz- gazdasági ismeretekre le­gyenek szert a párttagok, s hatékonyabban hasznosítsák a napi munkában. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy igen sokat kell még tennünk az eszmei, világnézeti, az erkölcsi, a közösségi elv^k tudatosítá­sáért A céloknak megfelelően Cserhátsurányban világnéze­ti és etikai kérdésekkel, vala­mint kulturális kérdésekkel, Herencsényben gazdaságpo­litikai, mindenekelőtt mező­gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó taníolyamot szervez­tek. De szervezetileg is job­ban előkészítették az oktatást mint korábban. Herencsény­ben, a községi és a termelő­szövetkezeti alapszervezet tagjai együtt tanulnak és úgy tűnik községpolitikai szem­pontból is hasznos a két alapszérvezet tagjainak rend­szeres találkozása, vélemény- cseréje. Szalai János, a herencsényi pártalapszehvezet titkára így summázta mondanivalóját: — A hallgatók már az el­ső foglalkozáson igen aktívak voltak. A propagandistáknak tehát gondosan készülniük kell. Ügy is, hogy rendszere­sen tájékozódnak a község dolgairól, gondjairól. Nincs olyan illúziónk, hogy a pro­pagandamunka hatására egy­szerre megszűnnek a termelő- szövetkezet gazdasági nehéz­ségei. De a nevelő munkának mindenképpen jelentkeznie kell a hallgatók vélemény- nyilvánításában, ' magatartá­sában, a politikai gyakorlat­ban. Tapasztalatainkat ter­mészetesen taggyűlésen is fel­dolgozzuk. Cserhátsurányban u tsz- alapszervezet tagjai az előző években gazdaságpolitikai kérdéseket tanulmányoztak. Ezúttal világnézeti és etikai kérdésekkel foglalkoznak a tanfolyamon. A foglalkozáso­kat Koplányi Mihály vezeti. Nemrégen választották meg a pártvezetőség titkárának. — Mint pedagógusnak, ad­dig egészen más jellegű kap­csolataim voltak a termelő­szövetkezeti tagokkal. A pro­pagandamunka, a közvetle­nebb kapcsolat a termelő- szövetkezetben dolgozó kom­munistákkal bizonyára a párt­munkában is segít. — Hogy sikerült az első összejövetel? — Egészen jól. A vitain­dító után többen is szóltak a KB 1974 decemberi határo­zatának helyi végrehajtásá­ról. Maidán András tanácselnök, járási vezető propagandista. A beszélgetés során a kö­vetkezőket mondta: — A művelődéspolitika idő­szerű kérdéseivel a pártszer­vezet tisztségviselői ismer­kednek. — Nem okoz gondot, hogy a pedagógusok szervezete is a kulturális kérdések tanfo­lyamát szervezte meg? — Kezdetben az volt a gondunk, hogy megértessük a párttagokkal: a nevelőknél e kérdéscsoport ismeretfelújí­tást, önképzést szolgál. Míg a pártvezetőségi szinten szer­vezett tanfolyam a káderkép­zés egyik formája. Ebből adó­dik, hogy mindkét tanfolya­mon más és más a tananyag feldolgozása. Mi többek között a pártvezetőség irányító, koordináló munkájával, a művelődéspolitikai gyakorlat elemzésével is foglalkozunk. A pedagógusoknak viszont arról kell szólniok, hogy hol a helyük, mi a szerepük a művelődéspolitikai feladatok megvalósításában. A hallgatókat még korai szólásra bírni tapasztalataik­ról. A krónikás sem kíván­hat mást. mint jó munkát, jó tanulást! K. I. • • A legjobbak kitüntetéséért, a Vállalat Kiváló Brigádja cím elnyeréséért küzdenek most a.,küiánosok”. Pontosabban a Kilián György Szocialista Brigád. A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat legnépszerűbb, de legszorgalmasabb kollektí­vái közé tartoznak. A 32 fiatal szakember nem a köny- nyebb végéről fogja meg a munkát. így Antal István he­gesztőt is lépten-nyomon di sérik Tóth János III. lakatosként végzi feladatait, s nine* olyan munka, ahol nem számíthatnak rá. Kozma Tamással, aki egyébként 3. éves szakmunkástanuló, s számítanak majd később is a brigádban munkájára, most kébeldobké- szítésné!, liftajtószerelésnél s erénykednek /oljanszki László nehezen árulja el keresett. \ íöbblek mennyit mondtak? Mert az a sszonyok lehet, hogy csak a felét tudják!” — bizonytalankodik. Megnyugtattuk, hogy mindenki bevallotta odahaza is a titkokat. „Szóval, úgy 3500—4000 felé ki szoktunk jönni!” — mosolyog elégedet­ten Rétfalvi Pál lakatos, szakmáj vban dolgozik. Tanulóideje alatt szerette meg az üzemet, s nem válna meg (öle semmiért. „A kollektíva? Az igen! 15 kiváló dolgozó van közöttünk” Kulcsár József képbeszámolója NÖGRÁD — 1975. december 11., csütörtök ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom