Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
Képernyő előtt Salgótarján a televízió nyilvánosságában Ami az elmúlt műsorhéten leginkább megörvendeztetett bennünket- az Kopeczkv Lajos, Unokáink is látni fogja* című. igen jó színvonalú vá- rosssztétikai vitaműsora volt I r szerdai adásnapon. Három' vidéki város: Kaposvár, Veszprém és Salgótarján építészeti fejlődéséről-formélásá- ról láthattunk jellemző riportösszegezéseket, hallhattuk a városlakók és sziké-lök vélekedését a témáról. Nem kis. örömmel és lokálnat iótq elé* *edet ség tel állapíthatjuk meg- hogy az egybevetett városépítészetek között Nógrád megyeszékhelye büszkélkedhet a legtöbb tudatossággal, erénnyel, hogy az elkezdett úton a továbbiakban is bát-' ran haladhatunk. A hét egyéb műsoraiból kiemelkedő volt kedden este Konsztantyin Szimonov: öt nap háború nélkül című művének magyar tévéváltozata. A történet egy haditudósító szabadságos öt napjának mozzanatát. követi. A cselekménv- láncolat szerves egységbe sűríti a főhős körül vaj’ó eseményeket. Haves drámaiságuk egy ember magánéletét nyitják meg előttünk, érdekes leijeinek megnyilatkozását tárják elénk az egyéni boldogságról. békéről es háborúról. Nagyon szén alakítást kaptunk a tévéjátékban Somogv- vári Rudolftól, Jobba Gabitől, Gera Zoltántól és Tímár Évától. Kedden este várakozással tekintettünk a Nyitott körrv-v újabb jelentkezése elé. Ezúttal Jókai Anna beszélt írói munkásságáról, alkotói módszereiről szépen, okosan, érdekesen és érzéki-tesen. A válogatom kötetéből választott dramatizált szemelvények csak kiteljedtették az írónő po’-tré'át. Így az érdekes atmoszféráid Szép. kerek egész, a P'famnis és a filozofikus hangüfésű Miről beszéltünk? című történetek — melyekben Simon Zsuzsa. Benkő Gyula. Bulla Elma. Gyenge Ároád. Major Tamás és Dóczi János szolgálta leginkább az írói gondolatokat. Rapcsányi Lászlótól. megszokott színvonalon kaptunk betekintést rsüörtökön a Művészeti magazin keretében Miskolc város kultúrtörténet^ múltjába és mai képzőművészet; é’etébe A pénteki adásnap műsorából említést érdemei Az életrajz című, különleges témájú, finom lélekrajzú angol tévé- fil.rff egy középkorú tudós és fia al t ní.ványa szőreimé* röl. valamint Hubay Miklós: Finish című, a Shakespeare után kétszáz évvel élt nagy angol d im íróról, Sheridan- ról készült tragikomédiája. A kesernyésen mulatságos história fő zerepvt Major Tamás formálta, mellette Gobbi Hilda. Garas Dezső. Bánsági Ildikó és Szombathy Gyula nvú.ito't figyelemre méltó alakítást. Jó szórakozásnak számítható- A saját hő én... című, szombaton délután látott NDK tévéfilm. az éjszakai műsorhoz pedig megérte tovább fennmaradnunk a Lomb- hullás című szovjet—grúz film kedvéért, melv gondolati tartásában elgondolkodtatóan tanulságos történet egy pályakezdő fiatalember kezdeti lépéseiről. — ugyanakkor kellemes szórakozásul is szolgált. A vasárnap számottevő eseménye az ötvenéves rádióról szóló, annak öt évtizedes jellemzőit megidéző, Halló, itt Rádió című érdekes, változatos tévéfilm-összeállítás volt, * (b. t.) Lexikonok és enciklopédiák gazdag választéka a téli könyvvásáron Mai tévéajánlatunk 18.0«: KI AZ ŰR A HÁZNÁL? Családpolitikai műsorsorozat II. rész. A sorozat második része, a családi kapcsolatok, a férfi és a nő szerepének alakulását vizsgálja. Keresi a változások okait. Ezúttal vita folyik fiatalok, szülők, pedagógusok között a családi élet iránti igényről. Eltérő nézetek, vitatható felfogások fogalmazódnak meg. De mint a műsor szerkesztői — Karácsondi Miklós szerkesztő-műsorvezető, B. Megyeri Gabriella rendező — elmondták, szeretnének segíteni, hogy szocialista államunk családpolitikai intézkedései, ; a nők társadalmi egyenlősége érdekében tett erőfeszítései, ifjúságpolitikai célkitűzéséi mindinkább elérjék céljukat. Segíteni abban, hogy a család, mint a társadalom legkisebb sejtje mindjobban megfeleljen a szociálista társadalomi igényeinek. A közkedvelt lexikonok és enciklopédiák gazdag kínálatával találkozhatnak a könyvbarátok a téli könyvvásáron. Az Akadémiai, a Gondolat, a Kossuth, a Műszaki és a Zeneműkiadó egyaránt érdekes, hasznos kötetekkel segíti a különböző művelődési ágak, a tudomány iránt érdeklődőket. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Straub F. Brúnó szerkesztette Biológiai Lexikon, amelyhez hasonló évtizedek óta nem jelent meg Magyarországon. A négy kötetre tervezett lexikon íeldol- gozza a legújabb kutatási eredményeket. A Vallástörténeti Kislexikon népszerűségét jelzi, hogy rövid időn belül háromszor jelent meg. Az új kiadás célja ugyanaz, mint az elsőé volt: eligazítani az embert a vallástörténet labirintusában ás ezáltal hozzásegíteni ah- ioz, hogy korszerű véleményt alkosson a vallás világáról. Világtörténelmi kisenciklopédia — ez a címe a Szuliay— Havas Ervin szerkesztette kötetnek. A kötet a világ valamennyi országával foglalkozik, s csupán azért viseli a „kis” jelzőt, mert anyaga a legszükségesebb tudnivalókat közli, minden állam történetéből a legfontosabbakat írja le. Tömör fogalmazás az egyik fő erénye a Művészeti Kislexikonnak is. A több mint 6000 címszót tartalmazó könyv egyaránt tárgyalja az egyetemes és magyar művészetet, a barlangfestményektől napjaink minden modern irányzatáig. A zenerajongók részére készült Darvas Gábor zénei .minilexikonja. Rendhagyó könyvnek nevezik L. I. Lopatnyikov szovjet szerző Közgazdasági—matematikai kis szótárát. Nem a definícióra helyezi a hangsúlyt, hanem inkább egy-egy gazdaság-matematikai fogalom sokoldalú megvilágítására. 175. születésnapjára A MAI V Az igazi nagy költők örök élete és örökélete: a mai nap. Ami nem múlik el a huszonnegyedik órával, hanem mindig újrakezdődik az éjek fordulóin. Az élő, eleven élet: mindig jelen idő. A költők és műveik életében: ez a halhatatlanság. Vörösmarty Mihály száz- hetvenöt évvel ezelőtt, 1800. december 1-én született. Mégis, -úgy érezzük, legszebb alkotásai a mai naphoz szólnak, a mai napon szólalnak meg. Ez a költészet legnagyobb titka. Mi a titka Vörösmarty halhatatlanságának? Az ifjú Vörösmarty — Börzsönyben és Bonyhádon — szívesen vette váúára vadász- puskáját, örömmel bolyongott a természet lágy ölén. Barangolásai közben rácsodálkozott a táj szépségeire. Akkor már, néhány irodalomkedvelő szomszéd és barát unszolásának engedve, verselgetett is. A természet közvetlenül, s őszintén átélt szépsége jelent meg verssoraiban. Ez az őszinteség, ami az átélt élményben az ösztönző kíváncsisággal párosult, repíthette őt — tovább! Egyre többet akart látni. Többet, mint amennyit a szem a látóhatár végletei közé befogni képes. Nem a szemével vizsgálódott hát tovább, hanem töprengve, gondolatokban. Filozófiát tanult, hogy minél messzebbre, s minél mélyebbre láthasson. Ez a tekintet már a természet legnagyobb csodáját, az embert kereste. Az ember gondjait kutatta. A méltó emberi élet feltételeit, lehetőségeit, akadályait bogozta. Jó iskola volt ehhez a jog is, amit tanult. S amit szembe állíthatott a tapasztalt jogtalansággal. A férfivá serdülő Vörösmarty , nem véletlenül kezdett nagy hősi époszba: a honfoglalásról. A Zalán futása: a régi dicsőség valóra váltásának sürgetése, víziószerű, múltba vetített, zaklatott álomkép egy új, s végső honfoglalásról. Így válaszolt a maga korának nemzeti, s társadalmi kérdéseire. A jelent a történelemhez, a történelmet a jelenhez közelítette, hogy a „mai nap” történelmi méretűvé és értékűvé vélhassék. Ez az, amit manapság, egyetlen, s oly szép szóval, elkötelezettségnek nevezünk. Innen útja egyenesen vezetett a reformmozgalomhoz, ami kettős céljával, a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás szolgálatával, irodalmunk legigazabb képviselőit is mélyen áthatotta. Vörösmarty a magyar irodalom vezéralakjává lépett elő. Politizált és írt. Írásaiban, írásaival politizált. Ez az, amit manapság, egyetlen, s oly szép szóval, közéletiségnek nevezünk. Az elkötelezett, közéleti költő — Vörösmarty — eközben: egyre inkább kitárulkozott. Még a Szózatban (1836) egy nemzet nevében mondott imát egy egész nemzetnek, addig a Gutenberg albuma című tizennégy soros, másik remekművében (1840) már emberiség-szintű harci programot hirdetett. A nemzettől így jutott el a nagyvilághoz, s a nagyvilágban így találta meg helyét, feladatát nemzetének. De nemcsak a nagy tömegek sorsát kutatta, látta, s vállalta, hanem belebolyon4 NÖGRÁD — 1975. december 2., kedd Jelenet a ..FELÜGYELŐ” című NSZK bűnügyi lcvé.,!,m-or<«*et: „A vérfolt"s pénz" című* epizódjából. (December 2. — Kedd — 20.40 h.) Úttörők szaktárgyi vetélkedői A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöksége az úttörők szaktárgyi vetélked'-it ebben a tanévben á Művelődésügyi Közlöny 19T3. évi 17. számában közöltek, valamint az 1975 7'i. úttörőévé programban leírtak alapján hirdeti meg. Egy úttörő minden szinten rs.ak egy szaktárgyi vetélkedőn indulhat. A véle kedőket a 8. osztályos tanulók számára rendezi . Kivétel: orosz nyelvből a 7. é.s 8.. szlovák nyelvből a 7. és 8. osztály részére. A járási, városi vetélkedőkre iskolánként és szakáganként 2—2 versenyző nevezhető 1078. február 5-ig. A megyei vetélkedőkre a járási, városi vetélkedők 13. helyezettjeit lehet nevezni 1976, február 28-ig. A szlovák nyelvi megyei vetélkedőkre isko'énként és osztályonként. 2—2 tanuló nevezhető. Járási. városi Versenyt e szakágból nem rendeznek. Oro»z elvből a tagozatos osztályba járók, illetve orosz anyanyelvűek külön versenyeznek. A csaoalon óelüli vetélkedők 1976. január 31-ig, a járási, városi vetélkedők február 12-ig zajlanak. Az illetékes művelődésügyi osztályok határozzák meg a vetélkedők he'yét és kezdési időpont iát. A megvet vetélkedő 1976. március 17-én lesz minden szaktárgyból a balassagyarmati Dózsa György úti Ál- ‘alános Iskolában. Az országos vetélkedő időpontja 1976. április. Intim vallomás Fábián Gyöngyvér kiállítása Budapesten A Stúdió Galéria télén tárlataként főként csendéletek és portrék várják az érdeklődőket Budapesten, a Bajcsy- Zsilinszky úton. A salgótarjáni születésű Fábián Gyöngyvér kiállítása látható itt december 6-ig. Fábián Gyöngyvér 1944-ben született Salgótarjánban. a KépzőiYiűvészeti Főiskola festő tanszakán 1963-ban kezdte és 1969-ben fejezte be tanulmányait. Mestere Kádár György volt. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1969- től tagja, a stúdió kiállításain rendszeresen részt vesz. 1770- ben kapott Derkovits ösztöndíjat. Eddig két önálló kiállítása volt: Szombathelyen és Salgótarjánban. Korábbi szombathelyi és salgótarjáni kiállítása érdeklődést keltett a közönség körében. főként hangvételének finomságával, A Stúdió Galériában, most mintegy ismételten együtt látjuk a fiatal művész legjellemzőbb tulajdonságait. Miről vallanak a képek? Mindenekelőtt arról a már- már megindultsággal határos közlésvágyról, amelynek indí: tó oka a szépség iránti balla;- lan fogékonyság. Fábián Gyöngyvér több műfajban tevékenykedik, s úgy véljük megjegyzésünket csak erősítik a mostani, harmadik országos zománemúvászeti bien- nálén éppen. Salgótarjánban' látható művei is. dsősorbar. az ikonemlékek. vwokeo _ c sakúgy, mint a stúdió galé- riabell festményeken — érzékelhetjük azt az áhítatot, amelyet a művészben a s/épség, vagy éppen annak emléke vált ki. Az eddig elmondottakkal is összefügg, hogy Fábián Gyöngyvértől nem idegen a líraiság. amely időnként ugyap rejtettebben, de mindig jelen van művein. Nyilvánvalóan alkati kérdést érintünk, amikor megjegyezzük, elsősorban az élet meghittebb megnyilvánulásainak megjelenítésében alkot figyelmet érdemlőt. A mindennapiságban. azaz a mindennapi látványban (csendéletek), a szűkebb környezet figuráiban (portrék) fedezi fel a megörökítendő szépség mindig jelenlevő forrásait. Intim valóság az övé. Képein, csakúgy, mint az utcán, vagy egy láthatatlan pályaudvaron. meg nem idenüett aprócska téren, a szintén nem látható, csak az emlékben élő tejeskávé-illatú cukrászdában, öregasszonyokkal, bún- dás nővel, búcsúzkodókkal, várakozókkal találkozunk. Férfiak, nők néznek ránk a képekről. És gyermekek. Kompozíciói megjelenítő erővel bírnak, a mindennapi látványban gyökereznek. Talán ezzel is magyarázható népszerűségük. Fábián Gyöngyvér nem vizionáló. nem látomásos festő, nála a vászon nem szolgál drámák , színpadául, feszülő erők összecsapásának színteréül. Képein a tárgy- és 'elen- ségvilág meghitt egységben van jelen, szinte kínálja a valósággal való szembesítést. Művészi magatartását illetően ..megértő” művész, számol azokkal az emberekkel- akik képeit nézik, önmagáról vall, de mindig az örömszerzés igényével. Az örömet a .nézőnek szánja. Részben azaltal is. hogy nem kíván feltűnést kelteni, halkan szól arról- ami éppen foglalkoztatja. Ügy számol be 'élményeiről, hogy közben az ikonfestők szelíd, alázatát ölti magára. Ügy tűnik. Fábián Gyöngyvér hisz abban, hogy a valóság szépen is megfogalmazható. A valóság szeretete. persze. nem jelenti a látvány másolását. inkább alkalmat ie- lent a vallomásra. Ez a tárlat mindenekelőtt a szelídségről, a harmónia iránti vágyakozásról. nagy-nagy érzékenységről vall. Rokonszenves tulajdonságokról. Tóth Elemér Megnyílt* a nyolcadik miskolci , országos grafikai biennálé A Magyar Képzőművészek kolci Galéria összes termei- Szövetsége észak-magyaror- ben a nyolcadik miskolci országi területi szervezete, va- szágos grafikai biennálé. 'amint több más intézmény A sokszorosító grafika műközös rendezésében vasárnap velőinek kétévenkénti or- nyílt meg Miskolcon, a Mis- szágos seregszemléjére tooo mint négyszáz beküldött műből választották ki a hatvangott az egyén lelkének rejtelmeibe, az „Általános emberi” problémák szövevényeibe is. Egyetlen, bár nagyon nagy szerelem, ami 1843. tavaszán házassághoz vezetett — szülte a Merengőhöz című, máig utolérhetetlen irodalmi gyöngyszemet: ennek filozofikus mélységei a költői kifejezés szépségeivel vetekszenek. Melyik a több, s a nagyobb benne? Ezen el lehet gondolkozni. Mint ahogyan azon is: benne a gondolatok attól szépek és nagyok, hogy érvényesek a ..mai napra” is. íme a nagy titok: a költői nagyság, a költészet hatalma. És még nem is szóltunk a legszebb magyar elégiáról, a Kisgyermek halálára című remeklésről. Sem a Pétiké című költői tréfálkozásról, ami már-már a népdalok mélységeiig hatol. Sem a Gondolatok a könyvtárban című filozófiai költeményről, ami a kultúrával való visszaélés ellen a több kultúra zászlaja alatt kívánja megvívni csatáját: „küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért”. Nem is szólva A vén cigányról, ami az 1848-as inagyar polgári forradalom és nemzeti szabadságharc vérbefo.jtása után, a krími háború kitörésekor, az újrareménykedést zengte, vészesen-viharosan, nemcsak európai, hanem világméretű hangerővel és érvénnyel Is. És nem szóltunk még Vörösmarty drámáiról sem. Pedig nem véletlenül éli életét ma is a Csongor és Tünde, amiben a szépséges történet e gyönyörű feldolgozása szintén átvezet a nemzeti problémákra keresett választól az emberi boldogságkeresés magasztosan feltárulkozó régióiba. Látjuk; látnunk is kell: Vörösmarty akkor sem hozakodott magánügyeivel olvasói elé, amikor magáról írt. Mindig magáról irt. De mindig a maga korának, a maga korához szólt; átélve azt teljesen, együttérzőn és előre- lendítőn. Ezért érezheti őt magáénak minden) k kor. Ez az igazi korszerűség. S ez: a korszerűség halhatatlansága. Vörösmartyt — méltón — megsüvegelte kora. Vörösmarty előtt — méltón — fejet hajt az utókor; megrendültén, ámulattal és tisztelegve most is, születésnapján. Simon Gy. Ferenc két grafikus 138 alkotását, amelyet bemutatnak. A hagyományoknak megfelelően, megközelítőleg 40, a közelmúltban Készült alkotásából önálló bemutatót rendezett a korábbi biennáié nagydíjasa, Lenkey Zoltán. A kiállítást Varga Góbor- né, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. A zsűri döntése alapján a megnyitó alkalmából adta át Varga Gáborné a biennálé dijait. » A Borsod megyei Tanács nagydíját kapta Rékassy Csaba grafikusművész. Miskolc megyei város Tanácsának díját megosztva Bálint Endre és Bognár Árpád grafikusok nyerték el. A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának díját Szemethy Imre, míg a KISZ' központi bizottság által alapított díjat Somogyi Győző nyerte el. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa díját Barczi Pál. Kazincbarcika város Tanácsa által alapított díjat pedig Kovács Imre kapta. A második alkalommal adták ki a közelmúltban elhunyt és a miskolci grafikai biennálékon életében valamennyi alkalommal részt vett Kondor Béla emlékére alapított plakettet, amellyel az idén Lenkey Zoltánt tüntették ki.
