Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

Képernyő előtt Salgótarján a televízió nyilvánosságában Ami az elmúlt műsorhéten leginkább megörvendeztetett bennünket- az Kopeczkv La­jos, Unokáink is látni fogja* című. igen jó színvonalú vá- rosssztétikai vitaműsora volt I r szerdai adásnapon. Három' vidéki város: Kaposvár, Veszprém és Salgótarján épí­tészeti fejlődéséről-formélásá- ról láthattunk jellemző riport­összegezéseket, hallhattuk a városlakók és sziké-lök véle­kedését a témáról. Nem kis. örömmel és lokálnat iótq elé* *edet ség tel állapíthatjuk meg- hogy az egybevetett vá­rosépítészetek között Nógrád megyeszékhelye büszkélked­het a legtöbb tudatossággal, erénnyel, hogy az elkezdett úton a továbbiakban is bát-' ran haladhatunk. A hét egyéb műsoraiból kiemelkedő volt kedden este Konsztantyin Szimonov: öt nap háború nélkül című mű­vének magyar tévéváltozata. A történet egy haditudósító szabadságos öt napjának moz­zanatát. követi. A cselekménv- láncolat szerves egységbe sű­ríti a főhős körül vaj’ó esemé­nyeket. Haves drámaiságuk egy ember magánéletét nyit­ják meg előttünk, érdekes lei­jeinek megnyilatkozását tár­ják elénk az egyéni boldog­ságról. békéről es háborúról. Nagyon szén alakítást kap­tunk a tévéjátékban Somogv- vári Rudolftól, Jobba Gabitől, Gera Zoltántól és Tímár Évá­tól. Kedden este várakozással tekintettünk a Nyitott körrv-v újabb jelentkezése elé. Ezút­tal Jókai Anna beszélt írói munkásságáról, alkotói mód­szereiről szépen, okosan, ér­dekesen és érzéki-tesen. A válogatom kötetéből válasz­tott dramatizált szemelvé­nyek csak kiteljedtették az írónő po’-tré'át. Így az érde­kes atmoszféráid Szép. kerek egész, a P'famnis és a filozo­fikus hangüfésű Miről be­széltünk? című történetek — melyekben Simon Zsuzsa. Benkő Gyula. Bulla Elma. Gyenge Ároád. Major Tamás és Dóczi János szolgálta leg­inkább az írói gondolatokat. Rapcsányi Lászlótól. meg­szokott színvonalon kaptunk betekintést rsüörtökön a Mű­vészeti magazin keretében Miskolc város kultúrtörténet^ múltjába és mai képzőművé­szet; é’etébe A pénteki adásnap műsorából említést érdemei Az életrajz című, különleges témájú, finom lélekrajzú angol tévé- fil.rff egy középkorú tudós és fia al t ní.ványa szőreimé* röl. valamint Hubay Miklós: Finish című, a Shakespeare után kétszáz évvel élt nagy angol d im íróról, Sheridan- ról készült tragikomédiája. A kesernyésen mulatságos histó­ria fő zerepvt Major Tamás formálta, mellette Gobbi Hil­da. Garas Dezső. Bánsági Il­dikó és Szombathy Gyula nvú.ito't figyelemre méltó alakítást. Jó szórakozásnak számítha­tó- A saját hő én... című, szombaton délután látott NDK tévéfilm. az éjszakai műsorhoz pedig megérte to­vább fennmaradnunk a Lomb- hullás című szovjet—grúz film kedvéért, melv gondolati tar­tásában elgondolkodtatóan ta­nulságos történet egy pálya­kezdő fiatalember kezdeti lé­péseiről. — ugyanakkor kelle­mes szórakozásul is szolgált. A vasárnap számottevő eseménye az ötvenéves rádió­ról szóló, annak öt évtizedes jellemzőit megidéző, Halló, itt Rádió című érdekes, vál­tozatos tévéfilm-összeállítás volt, * (b. t.) Lexikonok és enciklopédiák gazdag választéka a téli könyvvásáron Mai tévéajánlatunk 18.0«: KI AZ ŰR A HÁZNÁL? Családpolitikai műsorso­rozat II. rész. A sorozat má­sodik része, a családi kapcso­latok, a férfi és a nő szere­pének alakulását vizsgálja. Keresi a változások okait. Ezúttal vita folyik fiatalok, szülők, pedagógusok között a családi élet iránti igényről. Eltérő nézetek, vitatható fel­fogások fogalmazódnak meg. De mint a műsor szerkesz­tői — Karácsondi Miklós szerkesztő-műsorvezető, B. Megyeri Gabriella rendező — elmondták, szeretnének segí­teni, hogy szocialista álla­munk családpolitikai intéz­kedései, ; a nők társadalmi egyenlősége érdekében tett erőfeszítései, ifjúságpolitikai célkitűzéséi mindinkább elér­jék céljukat. Segíteni abban, hogy a csa­lád, mint a társadalom legki­sebb sejtje mindjobban meg­feleljen a szociálista társa­dalomi igényeinek. A közkedvelt lexikonok és enciklopédiák gazdag kínála­tával találkozhatnak a könyv­barátok a téli könyvvásáron. Az Akadémiai, a Gondolat, a Kossuth, a Műszaki és a Ze­neműkiadó egyaránt érdekes, hasznos kötetekkel segíti a különböző művelődési ágak, a tudomány iránt érdeklődő­ket. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Straub F. Brúnó szerkesztette Biológiai Lexi­kon, amelyhez hasonló évti­zedek óta nem jelent meg Magyarországon. A négy kö­tetre tervezett lexikon íeldol- gozza a legújabb kutatási eredményeket. A Vallástörténeti Kislexi­kon népszerűségét jelzi, hogy rövid időn belül háromszor jelent meg. Az új kiadás cél­ja ugyanaz, mint az elsőé volt: eligazítani az embert a vallástörténet labirintusában ás ezáltal hozzásegíteni ah- ioz, hogy korszerű véleményt alkosson a vallás világáról. Világtörténelmi kisenciklopé­dia — ez a címe a Szuliay— Havas Ervin szerkesztette kö­tetnek. A kötet a világ va­lamennyi országával foglal­kozik, s csupán azért viseli a „kis” jelzőt, mert anyaga a legszükségesebb tudnivaló­kat közli, minden állam tör­ténetéből a legfontosabbakat írja le. Tömör fogalmazás az egyik fő erénye a Művészeti Kis­lexikonnak is. A több mint 6000 címszót tartalmazó könyv egyaránt tárgyalja az egyetemes és magyar művé­szetet, a barlangfestmények­től napjaink minden modern irányzatáig. A zenerajongók részére készült Darvas Gá­bor zénei .minilexikonja. Rendhagyó könyvnek ne­vezik L. I. Lopatnyikov szov­jet szerző Közgazdasági—ma­tematikai kis szótárát. Nem a definícióra helyezi a hang­súlyt, hanem inkább egy-egy gazdaság-matematikai foga­lom sokoldalú megvilágításá­ra. 175. születésnapjára A MAI V Az igazi nagy költők örök élete és örökélete: a mai nap. Ami nem múlik el a huszon­negyedik órával, hanem min­dig újrakezdődik az éjek for­dulóin. Az élő, eleven élet: mindig jelen idő. A költők és műveik életében: ez a hal­hatatlanság. Vörösmarty Mihály száz- hetvenöt évvel ezelőtt, 1800. december 1-én született. Még­is, -úgy érezzük, legszebb al­kotásai a mai naphoz szól­nak, a mai napon szólalnak meg. Ez a költészet legna­gyobb titka. Mi a titka Vö­rösmarty halhatatlanságának? Az ifjú Vörösmarty — Bör­zsönyben és Bonyhádon — szívesen vette váúára vadász- puskáját, örömmel bolyongott a természet lágy ölén. Baran­golásai közben rácsodálkozott a táj szépségeire. Akkor már, néhány irodalomkedvelő szomszéd és barát unszolásá­nak engedve, verselgetett is. A természet közvetlenül, s őszintén átélt szépsége jelent meg verssoraiban. Ez az őszinteség, ami az átélt élményben az ösztönző kíváncsisággal párosult, repít­hette őt — tovább! Egyre többet akart látni. Többet, mint amennyit a szem a lá­tóhatár végletei közé befog­ni képes. Nem a szemével vizsgálódott hát tovább, ha­nem töprengve, gondolatok­ban. Filozófiát tanult, hogy minél messzebbre, s minél mélyebbre láthasson. Ez a tekintet már a ter­mészet legnagyobb csodáját, az embert kereste. Az ember gondjait kutatta. A méltó em­beri élet feltételeit, lehetősé­geit, akadályait bogozta. Jó iskola volt ehhez a jog is, amit tanult. S amit szembe állíthatott a tapasztalt jogta­lansággal. A férfivá serdülő Vörös­marty , nem véletlenül kezdett nagy hősi époszba: a hon­foglalásról. A Zalán futása: a régi dicsőség valóra váltásá­nak sürgetése, víziószerű, múltba vetített, zaklatott álomkép egy új, s végső hon­foglalásról. Így válaszolt a maga korának nemzeti, s tár­sadalmi kérdéseire. A jelent a történelemhez, a történelmet a jelenhez közelítette, hogy a „mai nap” történelmi mére­tűvé és értékűvé vélhassék. Ez az, amit manapság, egyet­len, s oly szép szóval, elkö­telezettségnek nevezünk. Innen útja egyenesen veze­tett a reformmozgalomhoz, ami kettős céljával, a nem­zeti függetlenség és társadal­mi haladás szolgálatával, iro­dalmunk legigazabb képvise­lőit is mélyen áthatotta. Vö­rösmarty a magyar irodalom vezéralakjává lépett elő. Poli­tizált és írt. Írásaiban, írásai­val politizált. Ez az, amit ma­napság, egyetlen, s oly szép szóval, közéletiségnek neve­zünk. Az elkötelezett, közéleti költő — Vörösmarty — eköz­ben: egyre inkább kitárulko­zott. Még a Szózatban (1836) egy nemzet nevében mondott imát egy egész nemzetnek, addig a Gutenberg albuma című tizennégy soros, másik remekművében (1840) már emberiség-szintű harci prog­ramot hirdetett. A nemzettől így jutott el a nagyvilághoz, s a nagyvilágban így találta meg helyét, feladatát nemze­tének. De nemcsak a nagy töme­gek sorsát kutatta, látta, s vállalta, hanem belebolyon­4 NÖGRÁD — 1975. december 2., kedd Jelenet a ..FELÜGYELŐ” című NSZK bűnügyi lcvé.,!,m-or<«*et: „A vérfolt"s pénz" című* epizódjából. (December 2. — Kedd — 20.40 h.) Úttörők szaktárgyi vetélkedői A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya és a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád me­gyei elnöksége az úttörők szaktárgyi vetélked'-it ebben a tanévben á Művelődésügyi Közlöny 19T3. évi 17. számában közöltek, valamint az 1975 7'i. úttörőévé programban leírtak alapján hir­deti meg. Egy úttörő minden szinten rs.ak egy szaktárgyi vetélkedőn indulhat. A véle ­kedőket a 8. osztályos tanulók számára rendezi . Kivétel: orosz nyelvből a 7. é.s 8.. szlovák nyelv­ből a 7. és 8. osztály részére. A járási, városi ve­télkedőkre iskolánként és szakáganként 2—2 ver­senyző nevezhető 1078. február 5-ig. A megyei ve­télkedőkre a járási, városi vetélkedők 13. helye­zettjeit lehet nevezni 1976, február 28-ig. A szlo­vák nyelvi megyei vetélkedőkre isko'énként és osztályonként. 2—2 tanuló nevezhető. Járási. vá­rosi Versenyt e szakágból nem rendeznek. Oro»z elvből a tagozatos osztályba járók, illetve orosz anyanyelvűek külön versenyeznek. A csaoalon óelüli vetélkedők 1976. január 31-ig, a járási, vá­rosi vetélkedők február 12-ig zajlanak. Az illeté­kes művelődésügyi osztályok határozzák meg a vetélkedők he'yét és kezdési időpont iát. A megvet vetélkedő 1976. március 17-én lesz minden szak­tárgyból a balassagyarmati Dózsa György úti Ál- ‘alános Iskolában. Az országos vetélkedő időpont­ja 1976. április. Intim vallomás Fábián Gyöngyvér kiállítása Budapesten A Stúdió Galéria télén tár­lataként főként csendéletek és portrék várják az érdeklő­dőket Budapesten, a Bajcsy- Zsilinszky úton. A salgótar­jáni születésű Fábián Gyöngy­vér kiállítása látható itt de­cember 6-ig. Fábián Gyöngyvér 1944-ben született Salgótarjánban. a KépzőiYiűvészeti Főiskola fes­tő tanszakán 1963-ban kezdte és 1969-ben fejezte be tanul­mányait. Mestere Kádár György volt. A Fiatal Kép­zőművészek Stúdiójának 1969- től tagja, a stúdió kiállításain rendszeresen részt vesz. 1770- ben kapott Derkovits ösztön­díjat. Eddig két önálló kiállí­tása volt: Szombathelyen és Salgótarjánban. Korábbi szombathelyi és salgótarjáni kiállítása érdek­lődést keltett a közönség kö­rében. főként hangvételének finomságával, A Stúdió Ga­lériában, most mintegy ismé­telten együtt látjuk a fiatal művész legjellemzőbb tulaj­donságait. Miről vallanak a képek? Mindenekelőtt arról a már- már megindultsággal határos közlésvágyról, amelynek indí: tó oka a szépség iránti balla;- lan fogékonyság. Fábián Gyöngyvér több műfajban te­vékenykedik, s úgy véljük megjegyzésünket csak erősí­tik a mostani, harmadik or­szágos zománemúvászeti bien- nálén éppen. Salgótarjánban' látható művei is. dsősorbar. az ikonemlékek. vwokeo _ c sakúgy, mint a stúdió galé- riabell festményeken — érzé­kelhetjük azt az áhítatot, ame­lyet a művészben a s/épség, vagy éppen annak emléke vált ki. Az eddig elmondottakkal is összefügg, hogy Fábián Gyöngyvértől nem idegen a líraiság. amely időnként ugyap rejtettebben, de mindig jelen van művein. Nyilvánvalóan alkati kérdést érintünk, ami­kor megjegyezzük, elsősorban az élet meghittebb megnyil­vánulásainak megjelenítésé­ben alkot figyelmet érdemlőt. A mindennapiságban. azaz a mindennapi látványban (csendéletek), a szűkebb kör­nyezet figuráiban (portrék) fedezi fel a megörökítendő szépség mindig jelenlevő for­rásait. Intim valóság az övé. Ké­pein, csakúgy, mint az utcán, vagy egy láthatatlan pálya­udvaron. meg nem idenüett aprócska téren, a szintén nem látható, csak az emlékben élő tejeskávé-illatú cukrászdá­ban, öregasszonyokkal, bún- dás nővel, búcsúzkodókkal, várakozókkal találkozunk. Férfiak, nők néznek ránk a képekről. És gyermekek. Kompozíciói megjelenítő erő­vel bírnak, a mindennapi lát­ványban gyökereznek. Talán ezzel is magyarázható népsze­rűségük. Fábián Gyöngyvér nem vi­zionáló. nem látomásos festő, nála a vászon nem szolgál drámák , színpadául, feszülő erők összecsapásának színte­réül. Képein a tárgy- és 'elen- ségvilág meghitt egységben van jelen, szinte kínálja a va­lósággal való szembesítést. Művészi magatartását illetően ..megértő” művész, számol azokkal az emberekkel- akik képeit nézik, önmagáról vall, de mindig az örömszerzés igé­nyével. Az örömet a .nézőnek szánja. Részben azaltal is. hogy nem kíván feltűnést kel­teni, halkan szól arról- ami éppen foglalkoztatja. Ügy szá­mol be 'élményeiről, hogy köz­ben az ikonfestők szelíd, alá­zatát ölti magára. Ügy tűnik. Fábián Gyöngy­vér hisz abban, hogy a való­ság szépen is megfogalmazha­tó. A valóság szeretete. per­sze. nem jelenti a látvány má­solását. inkább alkalmat ie- lent a vallomásra. Ez a tárlat mindenekelőtt a szelídségről, a harmónia iránti vágyako­zásról. nagy-nagy érzékeny­ségről vall. Rokonszenves tu­lajdonságokról. Tóth Elemér Megnyílt* a nyolcadik miskolci , országos grafikai biennálé A Magyar Képzőművészek kolci Galéria összes termei- Szövetsége észak-magyaror- ben a nyolcadik miskolci or­szági területi szervezete, va- szágos grafikai biennálé. 'amint több más intézmény A sokszorosító grafika mű­közös rendezésében vasárnap velőinek kétévenkénti or- nyílt meg Miskolcon, a Mis- szágos seregszemléjére tooo mint négyszáz beküldött mű­ből választották ki a hatvan­gott az egyén lelkének rej­telmeibe, az „Általános em­beri” problémák szövevényei­be is. Egyetlen, bár nagyon nagy szerelem, ami 1843. ta­vaszán házassághoz vezetett — szülte a Merengőhöz című, máig utolérhetetlen irodalmi gyöngyszemet: ennek filozo­fikus mélységei a költői ki­fejezés szépségeivel veteksze­nek. Melyik a több, s a na­gyobb benne? Ezen el lehet gondolkozni. Mint ahogyan azon is: benne a gondolatok attól szépek és nagyok, hogy ér­vényesek a ..mai napra” is. íme a nagy titok: a köl­tői nagyság, a költészet ha­talma. És még nem is szóltunk a legszebb magyar elégiáról, a Kisgyermek halálára című remeklésről. Sem a Pétiké cí­mű költői tréfálkozásról, ami már-már a népdalok mélysé­geiig hatol. Sem a Gondola­tok a könyvtárban című filo­zófiai költeményről, ami a kultúrával való visszaélés el­len a több kultúra zászlaja alatt kívánja megvívni csa­táját: „küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért”. Nem is szólva A vén cigányról, ami az 1848-as inagyar polgári forradalom és nemzeti sza­badságharc vérbefo.jtása után, a krími háború kitörésekor, az újrareménykedést zengte, vészesen-viharosan, nemcsak európai, hanem világméretű hangerővel és érvénnyel Is. És nem szóltunk még Vö­rösmarty drámáiról sem. Pe­dig nem véletlenül éli életét ma is a Csongor és Tünde, amiben a szépséges történet e gyönyörű feldolgozása szin­tén átvezet a nemzeti prob­lémákra keresett választól az emberi boldogságkeresés ma­gasztosan feltárulkozó régiói­ba. Látjuk; látnunk is kell: Vörösmarty akkor sem hoza­kodott magánügyeivel olva­sói elé, amikor magáról írt. Mindig magáról irt. De min­dig a maga korának, a maga korához szólt; átélve azt tel­jesen, együttérzőn és előre- lendítőn. Ezért érezheti őt magáénak minden) k kor. Ez az igazi korszerűség. S ez: a korszerűség halhatatlansá­ga. Vörösmartyt — méltón — megsüvegelte kora. Vörösmarty előtt — méltón — fejet hajt az utókor; meg­rendültén, ámulattal és tisz­telegve most is, születésnap­ján. Simon Gy. Ferenc két grafikus 138 alkotását, amelyet bemutatnak. A ha­gyományoknak megfelelően, megközelítőleg 40, a közel­múltban Készült alkotá­sából önálló bemutatót ren­dezett a korábbi biennáié nagydíjasa, Lenkey Zoltán. A kiállítást Varga Góbor- né, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. A zsűri döntése alapján a megnyitó alkalmából adta át Varga Gáborné a biennálé di­jait. » A Borsod megyei Tanács nagydíját kapta Rékassy Csa­ba grafikusművész. Miskolc megyei város Tanácsának dí­ját megosztva Bálint Endre és Bognár Árpád grafikusok nyerték el. A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának díját Szemethy Imre, míg a KISZ' központi bizottság ál­tal alapított díjat Somogyi Győző nyerte el. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa díját Barczi Pál. Kazincbarcika város Ta­nácsa által alapított díjat pedig Kovács Imre kapta. A második alkalommal ad­ták ki a közelmúltban el­hunyt és a miskolci grafikai biennálékon életében vala­mennyi alkalommal részt vett Kondor Béla emlékére ala­pított plakettet, amellyel az idén Lenkey Zoltánt tüntet­ték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom