Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

I isszGBvofc, lányok a közéletben NÖGHAD megyében több mint negyven­négyezer nő dolgozik. Döntő többségük egy­úttal édesanya is. Ma mar nem vitás, hogy legyen-e hivatása, munkája egy asszonynak, lánynak, vagy ne. 'Sok-sok orvos, pedagógus, munkásnő, ápolónő, osztályvezető, taxisofőr, darus és még számtalan más foglalkozás művelője vallja, hogy számára a munka nemcsak egyszerű pénzkereset, a család jö­vedelmének kiegészítése, hanem szívvel-lé- lekkel végzett tevékenység. Ami hiányozna. Van a dolgoknak egy másik oldala is. Az asszonyok úgynevezett „több műszakja”. Akár komolyan, akár viccelődve beszélünk róla, létezik. Feladatok, tennivalók sokasá­ga. Ellátni a családot, a gyerekeket, vásá­rolni, főzni, mosni. Emellett a munkahelyen napi nyolc órában úgy helytállni, ahogyan azt minden dolgozótól elvárják. Amikor a nőpolitikái határozat öt eszten­dővel ezelőtt megjelent, akadtak, akik fel­hördültek. Mondván: minek az, minek eny- nyire segíteni a nőket. . . A határozat nem véletlenül látott napvi­lágot. Elsődleges, és hosszú évekre megsza­bott követelmény a dolgozó nők érdekeinek védelme, politikai, szakmai és általános mű­veltségük növelése. Nem utolsósorban pedig munka- és életkörülményeik javítása. Mind­ezek a tennivalók sokaságát jelentik. Munkatervek, intézkedési tervek százai láttak napvilágot, egyértelműen rögzítve a munkahelyek" gazdasági vezetőinek felada­tait. Mindenütt figyelembe vették a helyi sa­játosságokat, adottságokat is. Azóta sok minden történt. Látványos, ug­rásszerű fejlődésről, változásról ugyan nem beszélhetünk, mert évek szükségesek a meg­valósításhoz. A gyárak, üzemek nagyon so­kat tettek az asszonyok, lányok bérének emeléséért. Hogy a gyakorlatban valósuljon meg „az egyenlő munkáért, egyenlő bért” elv. Mindezt akadályozta a nők alacsonyabb szakmai, politikai képzettsége. Kevés a szak­munkás, nagy többségük betanított vagy segédmunkát lát el. Ezért kevesebbet tud­tak fizetni. Sajnos, eléggé magas a nyolc osztályt el nem végzettek száma is Nógrád megyében a nők között. Bár egyes vállalatok különféle kedvezményekkel — tanszerek megvásárlá­sa, pénzjutalom, egy-két nap pótszabadság — serkentik. az asszonyokat, lányokat a ta­nulásra. A síküveggyárban, a jánosaknai fe­hérneműgyárban, a balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál, a nagybátonyi Harisnya­gyárban, a balassagyarmati finomkötöttáru­gyárban munkaidő-kedvezményt kapnak a továbbtanulók. Az asszonyok helyzete sokkal nehezebb. Ha a férj segít is otthon, mégis csak rájuk hárul a házimunka zöme, a gyereknevelés. Sokukat az önbizalom hiánya tart vissza a felkínált jobb lehetőségek nagyobb felelős­séggel, de egyúttal több fizetéssel járó be­osztások elvállalásától. Van itt is előbbrelépés. A megyei tanács tizenöt osztályvezetőjéből három, a városi tanácson tizenhat osztályvezetőjéből négy a nő. Hosszú évekig egyetlen egy sem volt. Az ötvennyolc községi tanácselnökből három, a tanácstitkárok közül tizenhét a nő. Egyre többen vállalnak közéleti megbízatást. A megye 2353 tanácstagjából 703 a nő, ez 30 százalékot jelent. Kedvező előjel, hogy a ta­nácsakadémián tanulók nagy része ugyan­csak asszony vagy lány. Belőlük lesznek a jövő titkárai, elnökei. Javult a szakszervezeti tisztségviselők kö­zött is a, nők aránya. A 221 szakszervezeti bizottsági titkár között 69, a 257 műhelybi­zottsági titkár között 98 nő található. Az édesanyákat, asszonyokat segítette a népesedéspolitikai határozatból adódó sok­sok kedvezmény. Persze, ennek is van olyan oldala, hogy a gyerekek miatt munkából tá­volmaradó nők a szakmájukban nehezen tudnak előrelépni. A nagyüzemekben, ahol egyszerre 2—300 asszony van gyerekgondo­zási szabadságon, nehéz pótolni őket. Min­denesetre előbbrelépésük záloga a szakmai képzés emelése. Ha nem lesznek egyenlőek. azonos tudásúak a munkában, akkor elbí­rálásuk is más. A nyugodt munkakörülményeket segíti Nógrád megyében az a nagy összefogás, melynek célja az óvodai és iskolai napközi otthonok férőhelyeinek bővítései Mert min­den édesanya akkor tud a munkahelyén tel­jes értékű munkát végezni, ha gyermekeit biztonságban tudja. Ezért vannak a kom­munista műszakok, amikor brigádok, üze­mek, kollektívák fognak össze az anyagi lehetőségek megteremtéséért. AZ INTÉZKEDÉSI tervek, melyek a nő­határozatból adódó tennivalókat megszab­ták, továbbra is érvényben maradnak. Most az a fontos, bogy ne kerüljenek különféle íróa^ztalfiókokba, mondván, mindig nem lehet ezzel foglalkozni. A szemlélet, az előítéletek nehezen vál­toznak. Az asszonyok, lányok — bármilyen szinten és beosztásban dolgozzanak is — csak akkor tudnak a dolgozó nő és a család­anyai szerep mellett igazán közéleti ember­ré válni, ha ehhez támogatást, segítséget és biztató szót is kapnak. Csatai Erzsébet Rendelet a lakásberuházások előkészítésének szabályairól Jó gép — jobb kenyér Az élelmiszer-ellenőrz.5 és vegyvizsgáló intézetek adatai szerint idén tovább javult a kenyér és a péksütemény mi- Hősége. Ez jórészt annak kö­szönhető, hogy a magyar élelmiszer-gépipar egész sor új, korszerű géptípust bocsá­tott a kenyér^/árak, sütödék rendelkezésére, s a nagy teljesiíményű gépek jó minő­ségű munkát végeznek. A negyedik ötéves terv idő­szakában 25 új. illetve felújí­tott kenyérgyárhoz adtak korszerű berendezéseket, közöttük nem egy világszínvo­nalú gyártmányt. Az ipar most újabb típust állított elő, tovább bővítve a kenyérgyári berendezések választókat. Az új gépeket az ötödik öt­éves tervben sorozatban gyárt­ják, ily módon az ipar tovább javíthatja a kenyér és a pék­sütemény minőseget. Lelkiismeretesen A Volán 2. számú Vállalat­nál tetemes költségeket for­dítanak a gépjárművek fenn­tartására és javítására, mert a személyszállításban és te­herszállításban részt vevő gép­kocsik jó műszaki állapota megkívánja a figyelmes és gondos karbantartást. Az anyag-, alkatrész- és fődarab­költség 1975-ben például 46 millió forintot is^kitesz. Ezért a vállalat gazdasági szakem­berei a párthatározat isme­retében azonnal számba vették a gépjármüvek fenn­tartási és javítási költségei­nek takarékosabb lehetősége­it. Ennek során megállapítot­ták. hogy ésszerűbb takaré­kossággal az anyag-, az alkat­rész- és fődarabköltségeknél ez évben kétmillió-hatszáz­ezer forint megtakarítás ér­hető el. Mindehhez persze szükség van arra, hogy azok a dolgozók, akik ezeket az anyagokat felhasználják, lel­kiismeretesen vegyék fontoló­ra, mit lehet kijavítani es mit kell teljesen új alkatrésszel felcserélni. Ez a felmérés gondos es pontos volt, hiszen szinte hó­napról hónapra, negyedév­ről negyedévre teljesíteni tudták az anyag-, alkatrész­éi fődarabköltségek megtaka­rítására tett elképzeléseiket. A nyers adatok szerint ezekből a tételekből már a harmadik negyedévben elérték a kenni’- lió forint körüli megtakarítást, s azóta 's a .kívántaknak rneg- fe'e'ően teljesítik a tervezet: megtakarításokat. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érdekelt tárcák és szervezetek vezető­ivel egyetértésben rendeletet adott ki a lakásberuházások előkészítésének rendjéről. En­nek figyelembevételével kell kiegészíteni, alkalmazni a beruházások általános rendjé­ről szóló jogszabályokat, a ta­nácsi célcsoportos, az egyéb állami és vállalati lakásberu­házások, valamint a telepsze­rű többszintes magánlakás- építkezések előkészítéséne,. Az úi rendelet a korábbinál körültekintőbb, tervszerűbb lakásberuházást munkákat ír elő és az ellenőrzés szigorítá­sával, kiterjesztésével, ked­vezőbb feltételeket teremt a központi és a lakáságazati cé­lok elérésére. a tervsz-’ 'űbb munkára. Ugyanakkor ez a központi figyelem a korábbi­nál több fontos részletre ter­jed ki. ígv a megvei taná­csoknak — a népgazdasági terv előirányzata és a külön­böző normatívák, fejlesztési mutatók alapján — a megyei középtávú íakásberuházasi javaslatban már ki kell emel­niük azokat a településeket, amelyeknek területén az ötö­dik ötéves tervben telepszerű többszintes beépítéssel leg­alább ezer lakás megvalósítá­sára sor kerül, és ezt a tervet véleményezésre, ellenőrzésre fel kell terjeszteni, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz és az Orszá­gos Tervhivatalhoz. Hasonló tervet kell készíteni és felter­jesztem a kiemelt vá-osi és egyéb településeknek, ahol ezer lakásosnál nagyobb lakó­telepet irányoznak elő. A rendelet intézkedik a la­kásberuházási programok ki­dolgozásáról,' véleményezésé­ről. jóváhagyásáról, pénz­ügyi forrásairól, a telepsze­rű többszintes magánlakás- építkezések előkészítéséről is. Többek között előírja, hogy beruházási programot kell kidolgozni a tanácsi cél­csoportos többszintes lakóte­lepekre, amelyek az új ottho­nokhoz kapcsolódó építmé­nyekkel együtt, komplexen valósulnak meg. Minden ezer lakásosnál na­gyobb lakótelep beruházási programját véleményeztetni kell az ÉVM-mel. a nagyobb arányú városrekonstrukció, vagy szanálás, a magas lakó­házak építése, a műemlékvé­delmi terület és új építési technológia azonban indokolt­tá teheti, hogy a minisztéri­um ragaszkodjon szokásosnál kisebbre tervezett' lakótelep beruházási programjának vé­leményezéséhez is. Az új rendeletnek megfe­lelően közvetlenebb kapcsolat jön létre a többszintes lakó­telepeket lélesítő tanácsok, műszaki tervezőintézetek és az irányító hatóságok között. Így várhatóan jobban érvé­nyesíthetik a korszert! lakásos építését meghatározó műsza­ki-gazdasági normatívákat. Többet szeretnék. Közművelődés Cered en — Nem szeretem én, ha igazgatónak szólítanak. A munkatársaim nélkül mire mennék? — mondja Pálinkás Sándorné, pedig megilleti ez a cím. hiszen ő a /ezetője a ceredi művelődési háznak, s a társközségekkel együtt, töbo mint háromezer ember köz­művelődésének irányítója. Fürge, kis termetű fiatal­asszony. csillogó szemekkel. Olyan átéléssel beszél, hogy szinte megelevenednek a sza­vai nyomán az események. — Körzeti munkát is kelle­ne végeznem, de egyedül nem szakadhatok három felé Szi" iaspogonyban van egy tiszte­letdíjas klubvezető.' táncszn'.-- kór. ifjúsági klub, gyermek­klub működik. Zabaron azon­ban. most éppen nincs, aki kézben tartsa a dolgokat. Aki vn'it. elköltözik, s most gond­ban vaayoic. mit lehetne segí­teni. Nem futja az erőmből úgv, ahogy s7eretn?m. A környező községekről veit már szó. rákérdezek Peredre. — A helyiség a legnagyobb gepí-j — mond ía és körbe­mulal a tenyérnyi könyvtár­ban, ahol dexion polcokon so- raKoznak a könyvek, s közé­pen csak egy kis asztalnak, négy széknek van helye —. itt a könyvtárban van egyben az irodám. Ez annyiból jó, hogy a községi tanács épüle­tében vagyunk.Ak nagyterem azonban a művwődési házban vad Ha ott egy klubrendez­vényt tartunk, amihez szak- könyvekre. vagy llusztrárióra van szükség, azt innen kell át­vinni. Ha egy helyen lenne a kettő, a rendezvények a,att is kölcsönözhetnék, összetettebb munkát tudnék végezni. Klubrendezvényeink eleg szí­nesek, gazdagok. Ez az egyik büszkeségem — mosolyodik cl kicsit szemérmesen — 1973 óta. amióta függetlenítettek, a fiatalok munkájával fej'ődött, alakult ki, s eljutott odáig, hogy az idén kiváló klub lett. — Mondjon valamit a töb­bi csoportról is. — Az SZMT-vel körösen a pedagógus-szakszervezet tá­mogatásával a község fizikai dolgozóinak gyermekei szá­mára vasárnap délelőttönként pedagógiai munkaterv alap­ján gyermek klubfoglalkozá­sokat rendezünk. Elsősorban ízlésüket próbáljuk formáim, a szép magyar beszéd elsajá­títását. gyakoroltatásai tűztük célul. Működik Röpülj Páva­kor, tánccsoport, citerazenekar. heti három alkalommal film­vetítés van. A következő ter­vem az> hogy kapcsolatot te­remtünk az óvodával, és meg­próbálunk egy bábszatekört ki­alakítani. — Szakmailap támopatia-e valaki a munkáját? — Csak a legjobbakat mondhatom a Megyei Műve­lődési Központ módszertani segítségéről. Igénybe vesszük szolgáltatásaikat is. amennyi­em csak lehet, kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket. Jó kapcsolatunk egyik bizonyíté­ka a nemrégiben megrende­zett ceredi művelődési napok előadássorozata. Különböző rétegek számára, különböző rendezvényeket szerveztünk. Többek között első alkalom­mal lépett fel a községben szimfonikus zenekar. A kon­cert u*án egy ri'énike Kiállt es virággal köszöntötte a Kar­mestert. aki nagyon meglepő­dött. Én még jobban, hiszen semmi ilyesmit nem beszél­tünk meg. A beszélgetés szála vissza­kanyarodik az ifjúsági kluu- hoz. — Készülünk a februári országo* móds^ervósár'-a. „Portékánk” a személyi igazol­vány átadása alkalmából meg­rendezendő klubest, „Ifjúvá avatunk” címmel. Pálinkás Sándorné helybeli, a férje a községben tsz-agro- nómus. Nemrég készült el a házuk. Ügy tűnik, gyökeret vertek... — B — Kotroczó János 3. évfolyamos és már negyedik alkalom­mal jött a csillárkészítő üzemrészbe. Üvegfűrész mellé ke­rült, s a világítótesteket a felesleges részeitől szabadítja meg ügyes masinájával. A nádújfalui fiú nem fél a fizikai munkától „— Nem félünk a munkától!99 Sári Júlia a 2. évfolyamoso­kat képviseli. „Tandíjra, no meg öltözködésre fordítom a pénzt.” Este moziba mennek, nem látszik rajta fáradtság. Főiskolások baboskendőben Bizalmatlanul, furcsáivá fo­gadták őket a gyárban. „Mit tudnak ezek itt csinálni? Fő­iskolások üvegcsiszolásnál? No, ugyan hány csillárt fog­nak összetörni ?” — méreget­ték őket. Eltplt egy hét, aztán kettő, s a fiúk, lányok bizo­nyítottak. A Számviteli Főis­kola salgótarjáni tagozatának hallgatói, a maguk vállalt kö­telességet kiválóan végzik el az öblösüveggyárban. A diá­kok ugyanis elhatározták, hogy szabad idejüket áldozva, szombatonként munkaruhá­ba bújnak, gépek mellé áll­nak, s bétanított munkásként, segédmunkásként besegíte­nek a gyáriaknak. No, persze, a munkáért kapott pénzt is szívesen fogadják, hisz’ ösz­töndíj-kiegészítésként min­dig jól jön az ilyesmi. llukics Imre a végzősök köze tartozik. Diplomakészítés előtt ugyan nem ajánlják a csillárkcszitést, azonban nem fél ettől sem. Az AlJJK-ba jutnak keze nyomán a termé­kek N Kovács Jutka és a többiek nem szégyellik felkötni hét vé­geken a baboskendőt. A csomagolás egyébként nem köny- nyű, 300—400 kilónyi dobozt kell műszakonként megemel­ni, s ezután jön a tanulás. Most éppen oroszból és pénz­ügyből készülnek zárthelyi dolgozatra Kulcsár József képbeszámolója NÓGRÁD - 1975. december 2., kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom