Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Ä «i« rr ]OVO-Házigazdáidról Meg jegyzések egy nevetési értekezletről Borbényl László, a Keres­kedelmi és Vendéglátóipar: Szakmunkásképző Iskola igaz­gatója hangsúlyosan szólott a nemrég Salgótarjánban lezaj­lott nevelőtestületi értekezle­ten arról, hogy — amint azt a XI. kongresszus az ideoló­giai, á kulturális, a tudomá­nyos élet, feladatairól szólva leszögezte —, nagymértékben függ ezek továbbfejlesztésétől társadalmunk előrehaladása-, népünk további felemelkede- se. A kongresszus megállapí­totta: társadalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági építő- munkánk eredményeivel össz­hangban növekedett hazánk­ban a marxizmus—leninizmus befolyása, erősödött a társa­dalomban a szocialista köz­gondolkozás, szélesebb kör­ben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forrada­lom eredményeinek gyarapí­tásában. Az eredményeket lát­va sem feledkezhetünk meg azonban ideológiai munkánk fogyatékosságáról, az előttünk álló feladatokról a- társadal­mi tudat átalakításában. A Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakmunkásképző Is­kola, amelynek Salgótarján­ban és Balassagyarmaton ösz- szesen csaknem félezer tanu­lója van, Salgótarjánban ön­álló épület híján a Mártírok úti Általános Iskolában mű­ködik. Sajátos helyet foglal el megyénk középfokú okta­tási intézményei között. Bor- bényi László igazgató tájé­koztatása szerint a tantestü­let valójában mostanában ala­kul tantestületté, így különös fontosságot kapott a nevelési értekezlet célja, hogy koordi­nálják nézeteiket, követelmé­nyeiket, eszközeiket. A teljességre való törekvés Igénye nélkül mondjuk el meg­jegyzéseinket, az igazgatói vi­taindító és a vita kapcsán. Utóbbival kapcsolatban egy megjegyzés: bár a vita alap­vetően és általában a hozzá­szólók gondos felkészültségé­ről vallott, a lényeges, tar­talmi kérdéseket elemezve gazdagította a világnézeti-er- kölcsi-politikai nevelés hely­zetéről és feladatairól tanács­kozó értekezletet, érezhető volt esetenként az, amiről az igaz­gató is szólott, hogy a sze­mélyi feltételek kialakulása szintén most van folyamatban. Hallottunk hozzászólást, amelyben fogalmi tisztázat­lansággal találkoztunk. Úgy véljük tehát, hogy nevelésel­méleti kérdésekkel a jövőben is ^ szükséges foglalkozni, ' a továbbképzésre súlyt kell he­lyezni. Ugyanakkor, • természetesen, több hozzászólást is említhet­nénk annak igazolására, hogy a nevelőtestületben érvénye­sül a pedagógiai tudatosság a világnézeti-erkölcsi-poli- tikai nevelésben is, amely a pedagógiai munka alapját je­lenti. Elhangzott a tanácskozáson: kereskedőket nevelünk, akik jó szakemberek, s a szocializ­mus elkötelezett hívei lesz­nek. A jövő vendéglátóiról, kereskedőiről van tehát szó, akiknél valóban szintén a leg­lényegesebb kérdések közé tartozik, milyen világnézeET- erkölesi-politikai színvonalon állnak. Itt is hatnak eseten­ként a régi erkölcs maradvá­nyai, tere lehet a kispolgári- ság különböző megnyilvánulá­sainak, a közönyösségnek, a harácsolásnak, és így tovább. A kereskedők és a tolvajok istene hajdan, az ókori mito­lógiában azonos volt. A köz­hiedelemben itt-ott még min­dig találkozhatunk e felfogás nyomaival. Az iskola, termé­szetesen, nem melegágyban nevel, nem „mentesítheti” ta­nulóit minden negatív hatás­tól. Fel kell készíteni őket arra. hogy szilárd, világnézeü- erkölcsi-politikai magatartás birtokában kerüljenek ki az iskolából. Hiszen nem min­degy az országnak, hogy e fiatalok a jövőben, hogyan bánnak a rájuk bízott hatal­mas értékű "nemzeti vagyon­nal, fellépnek-e a köztulaj­don károsítói ellen, milyen lesz a kapcsolatuk a lakos­sággal nap mint nap. A kereskedő mindig kicsit az ország házigazdája. Nem mindegy: a pincér hogyan „vágja meg” az idegent, hon­fitársát, vagy éppen nem „vágja meg”. Hiszen a kül­földi látogató veiemenye, ta­pasztalata a pincérről, a sza­kácsról, az elárusítóról szá­mára elsősorban és nagyrészt az országról való „tapaszta­lat” lesz. Szocialista hazánk növekvő, idegenforgalma e té­ren is újabb feladatok elé állít bennünket. Nagyon lényeges továbbá, hogy a tanulók szilárd osz­tályöntudattal rendelkezze­nek. A kereskedő napjaink­ban szintén a munkásosztály tagja. A szakmunkásképző is­kola, tanulóinak 87 százaléka munkás-paraszt származású. Munkájuk a munkásosztály, a dolgozó nép szolgálata, s ma­guk is szerves részét jelentik a munkásosztálynak. Szüksé­ges, hogy a kereskedői ön­tudat az osztályöntudat szint­jére emelkedjen, azzal to­vább erősödjön. A kereskedő munkája az embereken keresztül kapcso­lat az egész társadalommal. Indokolt követelmény a jö­vő e szakembereitől, hogy mindinkább helyesen tájéko­zódjanak a világ dolgaiban, állást foglaljanak a szocialista rendszer mellett, vallják ma­gukénak, vegyék ki mind ak­tívabban részüket a fejlett szocializmus építéséből. T. E. Mai tévéajánlatunk 71.SO ■ ct’ er. közöny, bukás. A művész és közönsége. Ezzel |a különös címmel je­lentkezik a TV Zenei Klub* ja. amely az előadó és a kö­zin ég kapcsolatát vizsgálja. S egyben befejezése, össze­foglalója annak a sorozatnak, amely az előadó-művészetről szólt. Híres bukások, nagy sikerek elevenednek meg a zenetörténet, az előadó-művé­szet történetéből. A műsor­vezető ezúttal is Antal Imre. Neves művészek, hazai ze­nés színpadjainak vezetői, az Interkoncert képviselői, a rá­dió , a tévé zenei szerkesztői mondják el véleményüket. A nagyközönséget azok képvise­lik, akik a Rádióújságban közzétett felhívásra beküld- ték e témával foglalkozó Írá­sos véleményüket. f^ajz fittnek és közönségük Be.-zélgetés Imre István filmrendezővel ..Alakuló, fejlődő,- küszködő műhely a Pannónia Filmstú­dió, de már vart nevünk... Ez pedig következményekkel, jobban mondva növekvő kö­vetelményekkel jár.” Imre István, a Pannónia rendezője két dolog miatt örült a salgótarjáni animációs szemlének. Alkalma nyílt sok művésszel és szakemberrel véleményt cserélni és nagyon közvetlen módon a közönség reakcióit megfigyelni. A rajz­ás bábfilmek hatásával, fej­lesztésével mindkettő szoro­san összefügg. — A Tömegkommunikációs Kutatóközponttal működünk együtt ebben a kísérletben, amelyhez Salgótarjánban sok adatot kaptunk.. Ok a televí­zió bizonyos műsorainak né­zettségéről, kedveltségéről szereznek reprezentatív vizs­gálatok útján adatokat — így az animációs filmekről is. Salgótarjánban kérdőívek se­gítségével bővíthettük a kört. A televíziós mesefilmek mellett a mozikban vetített gyermek és felnőtt rajz- és bábfilmekkel kapcsolatban tet­tünk fel kérdéseket a salgó­tarjáni vetítések közönségé­nek. A gyerekeknek csak azt kellett megjelölni a látott fil­mekkel kapcsolatban: tetszett, nem tetszett, legjobban, leg­kevésbé. A felnőttek a Pan­nónia Filmstúdió 1974-es ter­mése mellett néhány régebbi alkotást is láthattak. Tőlük már a tartalommal, az eszté­tikai jegyekkel összefüggő kérdésekre vártunk választ kérdőíveinken. Például a leg­jobbnak ítélt film cselekmé­nyét. képi világát, zerléjét, szellemességét, figuráit, poén­ját kellett egytől ötig osztá­lyozni, a legrosszabbnak tar­tott alkotással kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Nagyon várom a feldolgozást. Ha nem is túl széles körű és nagy mennyiségű a vizsgálódásunk, kevés adat is mondhat sokat. — Említette a kicsik érzé­keny reagálásait. — Szokássá vált, hogy az ilyen bemutató vetítéseken a gyermekközöfiség közé ülünk be, hogy „kihallgassuk”, első kézből megkapjuk vélemé­nyüket, Itt is volt egy-két nagyon tanulságos reagálás. Koós Iván bóbtervezővel a Magyar Televízió mesefilm­jeinek vetítésén a Mekk-mes- tér sorozat egyik darabjával kapcsolatban hallottuk, amint az egyik gyerek igy értékel­te a kötött anyagból tervezett tyúkanyót és csibéit: „De szé­pek., biztosan az anyukájuk kötötte őket.” És ez nem azt jelzi, hogy félnünk kell az il­lúziók teljes hiányától — in­kább azt érzem benne, hogy a modern — de nem modern- kedő — formák lendületet adnak a gyerekek fantáziá­jának. gazdagítják világukat. A felmorajlásokból, közbe­tapsol ásókból és nevetésből sok, más is kiderült.- Az egyik legfontosabb: arról az útról, amit Macskássy Gyula neve fémjelez, és ami tiszta, átgon­dolt dramaturgiát, képi meg­fogalmazást jeleni nem sza­bad letérnünk! — Hogyan oszlik meg a Pannónia évi filmtermése a televízió és a mozi között? — Negyven százalékban té­vés animációs filmet készí­tünk, másik negyven százalék a külföldi rendelés — húsz százalék marad tehát az egyedi mozifilmre. Ennek egyharmada szól a gyerekek­nek. Mégsem túl kevés, hi­szen a televízió térhódításával kialakult új filmnéző szoká­sokat, igényeket még így sem sikerül teljesen kielégíteni.-r- A vetítésen láthattunk: kooprodukeiós mesefilmeket is. On szerint, miLyen haszna van a nemzetközi együttmű­ködésnek ? — Sajnos, még nem eléggé kiépített — pedig' nagyon sok: lehetőséget látok benne. Sal­gótarjánban többek között egy olyan szovjet—magyar kooprodukeiós alkotást mutat­tunk be, amelyben az egyik mese orosz volt, magyar ren­dezővel, a másik a mi nép­mesénk, szovjet rendezővel. A közlekedés, egymás jobb megismerése, az animációs filmek világának gazdagodása. — mind indokolja a közös munkát. Még csak a terveink, vágyaink között szerepel, csak mint egyfajta lehetőséget ér­demes megemlíteni John Ha­las- soKozattervét A huszon­hat részből álló, zenetörténeti jellegű animációs sorozat fe­lét nálunk forgatnánk. A ze­ne természetrajzát is illuszt­ráló filmek készítéséhez már „jelentkezett” Benjámin Brit­ten, Herbert von Karajan, magyar részről Ránki Györ­gyöt kérték meg. — A vidéki rajzfilmkedve- lők vissza-visszatérő. panasza, hogy kevés alkatom nyílik az új animációs alkotások meg­ismerésére. ön milyen lehető­séget lát — a salgótarjáni filmszemlén kívül — e pa­nasz orvoslására ? — Filmstúdiónkban műkö­dik egy csoport, amely a közönségkapcsolatok ápolásá­val, a propagandával foglal­kozik. Ha őket megkeresik, a lehetőségek határán belül egy- egy rendezvényhez, esetleg vetítéssel egybekötött ankét­hoz örömmel biztosítanak filmeket. Kiss G. Magdolna Egy dekoratőr műhelyében Nemrég hallottam a rádió­ban Asperján Györgyöt be­szélni a Balassagyarmaton megrendezett XI. irodalmi színpadi napok és Aurora mű­vészeti eseményeiről. Többek között elismerőleg szólt a ren­dezvénysorozat propagandájá­ról, az íziéses, egységes reklám­ról. Magam is láttam a di­cséretre méltó műsorfüzete­ket, plakátokat, az ISZN-jel- vényt (ezt és a borítólapot, plakátot Kerekes László sál- gótarjáni grafikus tervezte). Most mégsem ezekről a nyomdai úton előállított rek­lámeszközökről, hanem ar­ról a dekorációs műhelyről szólok, amely a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban található. Itt készültek az ISZN- és Aurora-rendez­] iltanoni élmények (I.) Útvesztők, lövöldözések Líba'-oni r'portutam jegy- ze el, rendezvén, megdöbben- ten rezzentem össze egyik es e a té'éhiraíó IáUán. Az utca, ahol nemrég még j rtam. ahol fényképezem, ilángo Fé'ő volt már akko­riban ís. hogy a nyár eled harcok újra fellángolnak. És most: nézem a képet, hinni s m akarom, amit őriz a pa­pír már rom. A bejrúti Rue Adonison kaptam szállást. A Vestales Hotel volt a Hamra közelé­ben, amellett az utca mel­lett. amelyet Bejrut Vád u cá iának neveznek jól be- v >)» kő hri'yel. Innen csak c ié lépés volt a világítóto- r.ny. pár nrrit»—° hul­la "*zjoú a Földközi-tenger. De minden utcasa'-.ron ho­mokzsák-barikádok állnak, s legbékéséb’bnek érzett pilla­natában U szóróngatóan szól be'e a csőre töltött gépouská- •vi' száguldó páncélautók so­ra 'orkof ect.7> — teljesen bé- • l;ec levilágítás vo't, keleti meseszerűséggel — a sofőr a repülőtérről bevitt a városba, már jelezte: Óvatosan, uram, ha nem kel!, é.'jel ne menjen ki! Isten tudja, mi történhet. A reggeli újságok (arab nyelvűek és franciák) alátá­masztották szavait. „Lövöldö­zés. Merénylet az amerikai egyetem campusán”. Nem szívderítő, még akkor*«em. ha az ember néha semmit sem érez ebből. A Zeituni-negyed- ben az üzleti élet látszólag háborítatlan, az Asrafie kör­nyékén, ahol az arisztokrácia él, elképesztő a fennhéjázó jómód. És már-már bűnös módon vonja el mindenről a figve met- a tenger, a csodás zöld víz, fölötte a valószínűt­len kék éggel, hátán a meg­számlálhatatlan hajóval. Hej, azok a régi föníciaiak tudlak, hol kell a város alapjait le­rakni; Jóle nék leülni, hiszen fá­’•acz‘ó -> melegben ró"i a sok­felé poros utakat. És ami még fáraszt bb. rendezni az V*. v.’v. -, jmm • ■ • *t * • . A • . lálJ1 • * • - . * *t * ___ m m ■ • ■ I V Bejrut Váci utcája: a Hamra. vényt reprezentáló utcai táb­lák, tablók, transzparensek, belső plakátok és feliratok. Ügy éreztem, hogy a rádiós dicséret egy kicsit a gyarma­ti dekorációsnak is szólt, ezért kerestem fel Karman Jánost, a művelődési intéz­mény dekoratőrét és tolmá­csoltam a dicsérő szavakat.-. — Mennyi festett betű fo­gyott el az idei irodalmi szín­padi napok alkalmával ? — Ezen még nem gondol­koztam — mondta —, de egy biztos, hogy a főbejárat előtt felállított hatalmas, nyitott könyv alakú transzparensre egyszázötvenhét betűt raj­zoltam, festettem. — Szabadkézzel ? — Csak részben, sablonnal is dolgoztam, mert ez meg­gyorsította a munkát, azon­Tdvül így lehettek olyan egy- ) ségesek a tablók. — Hány ilyen tabló ké­szült? — Tizennyolc színpadnak tizennyolc tabló és a kiál­lításoknak kettő, emellett még sok belső felirat, plakát. Az idén nem volt nagyon szí­nes, az ISZN és Aurora cél­jának rendeltük alá. egysé­gessé tettük a színkombiná­ciót és a betűtípusokat is. tgv a fekete és a piros színek domináltak. — Ki szerkesztette, tervez­te meg a nagy tablókat, amikkel tele volt a város központja? 4 NÓGRÁD — 1975. december 5., péntek első élményeket. A lóverseny­tér környékén találok egy hatamas fenyőparkot. Egyike a kevés zöldterületnek a fő­városban. És itt még egy c l'tírus is akad, egv a kevés közül alán éppen az az egyetlen. 'amely az utazási irodák p'akátjain díszeleg. Leü'ök. A kerítés mellett tisz­ti szolgák vezetik a hátaslova­kat, arré b az úrlovasok legénye; v'srik istá’lóba a ha­bos arabs paripákat. Jég kö­zé rákot' ananász' kinő’ egv f’ú Legvek dongják körül. De ;ó!° ik. h'szen egyre melegebb van. A vá'os'.ó; kifelé tartó busz me0áilójánái tolonganak n (A szerző felvétele) menekülttáborba sietők. Koc­kás kufit viselnek, mint Ara­fat. Mellettem a pádon sárga kőből készült mohamedán o va'ót pe get egy rossz sze­mű ö e'. És az Omar Beyhum úton egymást érőn robog a végeláthatatlan autósor. Jó ányékot adott a cédrus. De .nem ábrándozhatok itt to­vább. Minden látszólagos nyu­galom ellenére is érezni a feszültséget. És ilyenkor hajt­ja az embert a tudniakarás- még akkor is ha minduntalan ficvelm?7 “t k: a csend csak h-tfiz.rt. Minden percben el­dördülhetnek a fegyverek. Bürget Lajos — A rendező bizottság el­fogadta a tervezéseimet, ön­állóan dolgoztam. / — Október húszadikától november ötödikéig rövid volt a felkészülési idő, hogy bírta egyedül? — Halmainé rajztanámő tanítványait küldte át hoz­zám sablont vágni; a „Szán- tós” nagydiákok a tablók mozgatásában segítettek. — A dekorációs műhely nem valami nagy ennyi sok és nagyméretű tabló megírásá­hoz... — Az Óváros téri műhe­lyemhez képest ez a mostani valóságos műterem. Világos, meleg a szoba, ha kinézek az ablakon Madách Imre szép szobrát látom, és a pihenő­park óriás fáit, bokrait. Ihle­tet adó környezetbe kerültem. — El kell hinnem, mert a műhely falain a dekoratőr saját grafikái árulkodnak ih- , letett perceiről, óráiról­— Nem vagyok művész, se reklámszakember, de négy éve dolgozom a művelődési központnál. Örülök, hogy a munkám nemcsak a tájékoz­tatást, a propagandát szolgál- 1a. Valóban jó dolog, hogy mű­vészi élményt is tudnak már nyújtani a közhnűvelődési reklámok és külön örvende­tes, hogy erre felfigyeltek az idei irodalmi, színpadi napok vendégei is. Elekes Éva Tréfák Kisírt szemű asszony állít be lóhalálában a rendőrség­re: — Keressék meg a férje­met. nem tudok nélküle élni. ő pedig eltűnt! — Bocsásson meg asszo­nyom- de mondjon el min­dent sorjában. Mikor tűnt jel a' férje? — Egy hete. — De miért csak ma jelen­ti be? — Mert ma kap fizetést! X — Ide hallgasson, kedves idegenvezető, miért ragaszko­dik ahhoz, hogy már a he­gyi kirándulás előtt kifizes­sük járandóságát. Talán 'at­tól fél. hogy valamelyikünk nem lesz hajlandó fizetni? — Dehogy, de nézze csak azt a szakadékot. Ha tudná, hányán pottyantak már bele abba énelőlem! — Te, szégyentelen! — ki­ált a szobába törve a féri — mindent tudok! — Akkor mondd meg, hány kiló a kölni dóm!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom