Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

Ls múlnak, múlnak az évek... fi.) Mintaszervezés — minta néikül Két szervezés; szakemberrel besz-lgettünk, vitatkoztunk, elmélkedtünk a napokban a ZXM salgótarjáni gyárában: Miklós Antal Szervezési és Sándor László közgazdasági osztályvezetővel. A közgaz­dász először önmagának tette fel a kérdést. (Van-e egyálta­lán mintaszer vezés ?), majd így érvelt: — Tei’mészetesen. számta­lan szervezési mód van. mint például az ügyvitel-, a folya­mat-, az üzem- és munkaszer­vezés, de mit értsünk a min­ta alatt? Azt hiszi, tud ma erre valaki pontos, határo­zott. kimerítő választ adni? Nem is olyan régen járt itt nálunk Ladó professzor, akit gyakran emlegetnek a hazai szervezés legnagyobb értőié­ként, de ő is csak fejtegette, körvonalazta a fogalmat. A kérdés tehát nyitott. De, hogyan jutottunk el boncolgatásáig? 1973-ban. már a városi párt- bizottság is foglalkozott olyan üzem kijelölésének gondola­tával, ahol végre lehet haj­tani — maradjunk ennél a szónál — a mintaszervezést. E célra a ZIM salgótarjáni gyára látszott a legmegfele­lőbbnek. hiszen magas soro­zatú gyártás folyik, s bár­hogy is különbözők, sokrétű­ek a technológiai folyamatok, mégis van közös vonásuk. A salgótarjáni gyár vezetői, sőt a nagyvállalat vezérigazgató­ja is egyetértett az elképzelés­sel : tehették ezt azért is, mert hasonló gondolat már régeb­ben őket is foglalkoztatta. A KGM i Ipargazdasági, Szervezési és Számítástech­nikai Intézete már 1968-ban hossza« vizsgálatok után, el-' készítette a gyár szervezési tervét, a vaskos, több kötetes, tanulmány — két és fél mil­lióba került, s csupán átbön­gészése hosszú-hosszú napo­kat, vesz igénybe — részletes, pontos számításokkal ellá­tott feladatokat határozóit meg- s akkoriban úgy tűnt: kiindulópontját képezi a gyár további, korszerű szervezé­sének. De folytassuk beszélgeté­sünket! X • A szervező mondja: — Sajnos, ebből eddig jófor­mán semmi sem valósult meg. Pedig hét év, nagy idő... — Miért nem? Közgazdász: — Főleg objek­tív okok miatt... De nagy hi­bája a tanulmánynak. hogy túlságosan kintről szemléli belső életünket, munkafo­lyamatainkat, s nem számol lehetőségeinkkel. Ráadásul‘hi­bák, s bármily furcsa, ne­vetséges dolgok is helyet kap­tak benne. Nem hiszi? Íme egyetlen példa: a sajtolómű­helyben a munkadarabok szám'álására- gépek helyett — emebereket terveztek be. Tudja. hány kellene? Leg­alább negyven, . . amikor bi­zony nem mondhatni, hogy bővelkedünk munkaerőben. — 1968-ban készült a tanul­mány. .. — Mindegy, már akkor sem lett volna szabad ilyen mel­léfogást sokszorosítani. Szóval, a szervezés továb­bi alapját képező tanulmány — nem lett alap. Nem lehe­tett — mondogatja a szervező és a közgazdász is. Íme a to­vábbi feitesetés. Az ISZSZI éooen a gyár legnagvpbb gondját, a műsza­ki előkészítést hagyta figyel­men kívül, s ez — hasonlat­tal élve — olyan, mintha a lépcsősort a közepétől kezde­nénk megmászni. S a kérdés: hogyan jutunk el odáig? Saj­nos —. vagv éppen még ter­mészetes —, ha szervezésről esik szó, ma is sokan átsikla- nak a műszaki előkészítés fe­lett. Jó példa erre az a nagy- vállalati tanácskozás, ahol azt a feladatot kapták a részt­vevők: rangsoroljanak kilenc olyan fő tevékenységet, amely meghatározza egy üzem éle­tét! Az eredmény? Kilencven százalékuk másod-, harmad­rendű feladatnak tartotta a műszaki előkészítéssel való foglalkozást, ami a ZIM-ben — mint mondták — létkér­dés. És még mindig a tanul­mánynál maradva: a salgó­tarjáni gyárban arra a követ­keztetésre is jutottak, hogy hiába átfogó, részletes és komplex, mégsem világít rá a szervezési logikára. És leg­nagyobb ellentmondása, hogy elrugaszkodik a lehetőségek­től. Végrehajtása már akkor Is, most is, s talán még a kö­zeljövőben is meghaladja anyagi és szellemi kapacitá­sunkat — fogalmazott a köz- gazdasági oszíályvezető. En­nél sokkal jobb volt a mi Dol­gozz Hibátlanul munkarend- szerünk. amely alaphibáink megszüntetését vette kiinduló­pontnak. — Volt... ? — Kissé ellaposodott mos­tanában a DH-munkarend- szer. de hamarosan gyökeres változást tervezünk. Átszer­vezzük a DH-intéző bizottsá­got. amely jövőre az igazgatói tanács határozatai alapján veszi majd kézbe a szervezé­seket. — És az ISZSZI-tanul- mány? — Mindez nem azt jelenti, hogy eldobjuk. De megvalósí­tásában eddig, s a jövőben is. csak részfeladatok kerültek, illetve kerülhetnek előtérbe. Ez az út tehát csak félig- meddig járható. És a többi ? (Folytatjuk.) Karácsony György Összefogás a több burgonyáért Gyorsított beruházás Jó ütemben halad Százha­lombattán a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat építése. Nemrégen fejeződött be az olajváros 20. egységében, a gázfrakcioná- lóban, a komplex üzemi pró­ba. Az eddig kis részében kárba veszett „hulladék”-gá- zokból évente 200 000 tonnát dolgoznak fel. * Jelentős munkasikerekről adhatnak számot a tárolótér építői. A gyorsított beruhá­zási programban december Sí­ig három, egyenként 40 000 köbméteres tároló építése sze­repel. A kivitelezők dolgo­zóinak jó munkája eredmé­nyeként két tartály már el­készült, a harmadikat ped'g december közepén adják át rendeltetésének. Az építkezés érdekessége, hogy hazánkban elsőként készültek ilyen nagy­méretű tartályok. Korszerűsítés Romhányban Korszerűsítik a romhánvi R .kóczi.-mezéje Termelőszö­ve.kezét tehenészetét. A je­lenlegi gazdaság; épületek át­alakításával. korszerű beren­dezések felszerelésével meg­teremtik az intenzív tejterme­lés tárgyi, technológiai fel­tételeit. A tehenészet re­konstrukcióját a nézsai TÖ VÁLL megkezdte és a jövő év végére befejezi. A rekonst' rukcióval Romhányban a megve legmodernebb terme­lés zövet'-szeli t e j g azdas á gá t alakítják ki. A beruházás mintegy húszmillió forintos költségeit a megvei tanács fejlesztési alapjából tíz és fél millió forinttal támogatja Az állami gazdaságok tár­suláson alapuló közös tevé­kenysége segíti a lakossági ellátás szempontjából fontos burgonyatermesztés fellendí­tését. A mezőgazdaság állami nagyüzemei a „Solanum” bur­gonyatermesztési . rendszer­ben 1973-ban egyesítették erőiket. Később számos ter­melőszövetkezet is csatlako­zott a társuláshoz. A rend­szer „gazdája” — vezetőüze-: me — a Szentlőrinci Állami Gazdaság, amely kialakította az intenzív burgonyatermegz- tés koordinálására, a folya­matos szaktanácsadásra, a ter­melés- és gépésztechnika irányítására alkalmas tudo­mányosan megalapozott szer­vezetet. Gondoskodtak a meg­felelő burgonyafajtáról — holland vetőmagot adtak partnergazdaságaiknak — és együttesen alakítottak ki nö­vényvédelmi, műtrágya-ke­zelési, -tárolási és egyéb technológiákat. Két év alatt 1800-ról 5800 hektárra nőtt a Solanum- rendszerben gazdálkodó üze­mek burgonyatermő területe. Idén 13 állami gazdaság és 30 termelőszövetkezet dolgo­zik együtt; összefogásukkal háromszorosára nőtt a gazda­ságok által értékesített burgo­nya mennyiségei Az ötéves tervben a rend­szer tagjai mintegy 8000 hek­tárra bővítik az intenzíven művelt területet, s évente 8—10 ezer vagon étkezési bur­gonyát adnak a lakosságnak. Érteni a mát — készülni a holnapra Az eszmei-politikai nevelő munka tapasztalatai a széc éuyi j'r'sban Az eszmei-politikai neve- munista közösség es az egyén gának zöme azonban a kör- nvező községekből jár ..be” lő munka olyan folyamat, érdekei, igényei között. Az is amelynek célja, hogy a part- tény, hogy a propagandisták Szécsénybe. Többségük tagság jól értse, amit ma cse­lekszik és felkészüljön a hol­nap, a holnapután teunivalúi­többsége felkészült, hozzáér­téssel végzi munkáiét. Meg­bízatásukat a taggyűlés hagy­ra. A KB, a megyei pártbi- ja jóvá és a propaganuam- zottság határozatából adódó vékenységet minden alapszer- legfőbb tennivalókat, a végre- vezetben pártmunkaként ér- hajtás módszereit a' két éve tékelik. készült intézkedési tervekben Csakhogy Tóth Ferenc arra összegezték a szécsényi járás is felhívta a figyelmet: a ki- pártalapszervezetei. Noha tűnő forma ma még nem pá­megvalósításuk folyamatosan rosul minden alapszervezet­ben megfelelő tartalommal. A taggyűlési beszámolók egy halad, a mintegy félszáz párt­vezetőségnek, pártalapszerve- zetnek, a járás kommunistái- része alig valamivel több egy nak lesz bőven dolguk a kö- tájékoztatásnál. Alaposak, vetkező években is. pontosak, körültekintőek. de E megállapításokat a járá- mégis csak tájékoztatók. Hi- si párt-végrehajtóbizottság ányzik belőlük annak az közelmúltban megtartott ülé- egyáltalán nem elhanyagolha- sén fogalmazták meg. Alapját tó összefüggésnek, a feltárása, azok a tapasztalatok képez- hogy a propagandamunka ho- ték, amelyeket a mintegy fél- gyan segíti a párttagok el- száz alapszervezetben megtar- igazodását az elvi, 'politikai tott taggyűlések hoztak. Az kérdésekben. Hatására meny- eszmei-politikai nevelő munka nyivel lett jobb, tartalmasabb volt a témája annak a kerek- a pártalapszervezetek munka­asztal-beszélgetésnek is, ame- ja. a kommunisták tevékeny- lyet Szécsényben a járási sége. S mindez hogyan erősíti pártbizottság és a NÖGRÁD a párttagság eszmei-politikai Szerkesztősége szervezett. A egységét? beszélgetésen Kiss Gyula pro­paganda- és művelődési cső- Munkássá válni portvezető, Hruz Sándor, a párt- és tömegszervezeti cső- Pedig az eszmei-politikai port, valamint Tóth Ferenc, a munkát elemző taggyűlések propaganda- és művelődési cső- tapasztalatai éppen azt iga­csoport munkatársa vett részt, zolják, hogy a szemléletválto­zás jelentős. Az olyan alap­vető 'politikai kérdések meg­ítélésében, mint a munkásosz­tály, a párt vezető szerepe, a tos tapasztalata a járásban, párttagság egységesebb lett. Az üzemi alapszervezetekben dolgozó kommunisták . — az —leninizmus eszméi iránt. Az Elzeft szécsényi gyáregységé- alapszervezetekben mindin- ben, az Ipoly Bútorgyár szé- kább felismerik, hogy a terv- csényi telepén — példák hosz- szerűen szervezett, irányított szú sorát mondták, hogyan jut propagandamunka élénkebbé érvényre mindez a minden­teszi a pártéletet, a pártmun- napok gyakorlatában. A párt- kát. Az utóbbi időben, a ká- tagok egyetértéssel nyugtáz­Erdeklődés, igények Az elmúlt évek egyik fon hogy tovább nőtt a párttag­ság érdeklődése a marxizmus derképzési terveknek megfe­lelően, különösen az alap­iak a munkások bevonását a közéletbe. Egyetértettek rend­szervi tisztségviselők politikai szeres politikai és szakmai képzése gyorsult meg. Kiss képzésükkel, amely az( szol- Gyula néhány számmal iga- gálja, hogy alkalmasabbá vál- zolta állítását. A marxista— janak választott tisztségük ér­leninista esti középiskola és demi ellátására. Az üzemi de- egyetem, a speciális tanfo- mokráeia fejlesztéséről is sok lyamok és szakosítók új hall- szó esett a taggyűléseken. Nem gatóinak száma megkétszere­ződött egy év alatt. A hallga­mindig pozitív előjellel. A munkásosztály, a párt tők többsége — mintegy 80 vezető szerepét tehát nem százaléka — párttisztségviselő, valamiféle élettől elvont, gyö- Tervszerűbb, szervezettebb kértelen kérdésként; szemlélik lett a propagandamunka irá- a szécsényi járás kommunis- nyítása, ellenőrzése. Az alap- tái. Ezt egyébként egészen ter- szervezetek többségében ma mészetesnek tartja Hruz Sán- •'már rendszeresen, taggyűlésen dór. Ugyanis az elmúlt négy vitatják meg a párttagok kép- év alatt — a megye gyarapo- zését, továbbképzését. A ta- dásának részeként —, jelen­pasztalatok birtokában hatá­rozzák meg a további ten­nivalókat, alakítják ki az ok­tatás leghatékonyabb formáit. E munka során igyekeznek tős iparosodási folyamat in­dult meg a járásban. A ha­gyományos üzemek mellé új telephelyek, gyáregységek te­összhangot teremteni a kom- lepültek. A járás munkássá­most ismerkedik a/, üzemmel, éppen csak elindult á mun­kássá válás útién. Hogyan tudatosul bennük a munkás- osztály helvzete, milyennek látják lehetőségeiket, az n he­lyi gyakorlaton is múlik. Tervi zerűbben, következe emebben Az elmúlt két- év alatt so­kat változott, fejlődött a p..rt- alapszervezetek munkamód­szere. ,munkastílusa. A járási pártbizottság fokozottabb, kö­rültekintőbb Irányító, ellenőr­ző tevékenységének nem kis része van a változásban. A pártélet rendszeresebb. fo­' lyamatosabb lett, erősödött mozgalmi jellege. Az alap­szervezetek többsége — az el­lenőrző munka javítására ké­szített intézkedési terveknek megfelelően — következetesen vizsgálja a legfontosabb ha­tározatok végrehajtását. így került sor a mostani taggyű­léseken azoknak a tapaszta­latoknak az elemzésére, ( érté­kelésére,/ amelyeket a párt­alapszerúezetek a KB és a megyei pártbizottság határo­zatának végrehajtása során szereztek. A vizsgálódás többek kö­zött —r azt is igazolta, hogy' azokban az alapszervezetek­ben javult a pártcsoportok te­vékenysége, ahol a taggyűlé­sek „másolása” helyett sajá­tos tennivalóikkal — a veze­tőség, a párttagság munká­jával, a mindennapok apró­nak tűnő, de lényeges kér­déseivel foglalkoztak. A párt­megbízatások rendszerét a párttagok nevelésének egyik lényeges eszközének tartják a járás kommunistái. Ebből adó­dik — mondotta Tóth Fe­renc —, hogy a párttagság mintegy 70—80 százalékának állandó, vagy időszakos párt­megbízatása van. Ezek több­sége politikai tartalmú—a ve­zetőség munkáját, a Kossuí.h- kiadványek terjesztését segíti, vagy munkásőrszolgálat — szorosan kapcsolódik a párt­munkához, a pártélethez. Né­hány alapszervezetben — töb­bek között Szé^sény fel faluban — arra is sört kerítenek, hosv a pártmegbíza’’ásókat rend­szeresen értékeljék vezetőségi, párt csoportúié sen, illetve -tag­gyűlésen. A közösség véle­ményének. a dicsérő vagv el­marasztaló szavaknak igen nagv az ereiül:. Jól hasznosí­tották eddig is a tagok neve­lésében. a szemlelet válto­zásában. Vinczc Isfvánné Ügy kell ..ellopni” a vevők szoros gyűrűjéből Kaposi Lászlónét, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat, balassagyarmati Sirály üzletház,. gyermekruhaosz- tálvának . vezetőjét, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak ifjúsági felelősét. A szakszervezeti munka szépségeiről faggatom, nehéz­ségeire keresek választ, de ő minduntalan a munkára, a fi­atalokkal való foglalkozásra, a vevőkkel való kapcsolatra tereli a szót, miközben elvét­ve mond néhány szót önma­gáról. — Akárhogy is akarom, nem tudom különválasztani a szakszervezeti tisztséggel járó kötelezettséget, az osz­tályvezetői funkciómat és a tanulófe'elősi teendőimet. Egymásba tartoznak. egyik- fe'tételezi a másikat. Mint később kiderül, .min­den idegszálával azon fára­dozik, hogy a fiatalokból ve­vőket szerető, azokat tisztelő, vérbeli kereskedőket nevel­jen. Olyanokat, akik számá­ra ez a szakma egyúttal hi­vatást is jelent. — Ilyenek lesznek-e a mos­tani tanulók? — Vidéki kislányokról van szó. de nagyon sokszor meg­lepődöm, hogy milyen fogé­konyak. érdeklődök, szorgal­masak. Találok közöttük olyanokat is. akiket nár évi gyakorlat után nyugodtan be mernék állítani vezetőnek is­A SZOT-koneresszus küldötte Vérbeli kereskedőket Itt van például Molnár Ma­rika. Határozott, komoly fel­lépésű. Néha már jobban is, mint ahogy kellene. Ilyen­kor arra kérem, hogy kicsit jobban oldódjon fel. Mint osztályvezető csak addig tartózkodik a raktár adminisztrációs munkára ki­nevezett részén, amíg kiala­kítja az árakat, megnéz’ mi­ből mennyi áru van, mikor­ra és mennyit kell rendelnie. A szorzási műveletet pénztá­ros kolléganője végzi el. tgy hát van ideje és módia. hosv a reábízott szakemberjelöl­teknek a pult mögött oélda- mútátással adjon választ az ismeretlenekre, a felvetődő kérdésekre, a vevővel való bánásmódra. Gyakran mond­ja: — abból lesz igazán ió kereskedő, aki megérti, hogy számára legfontosabb a vevő. — Egy kicsit félek az új áruháztól, ahol önkiszolgáló módszerrel dolgozunk majd. Azért aggódom, nehogy le­szokjanak majd a fiatal kol­légák a vevővel való foglal­kozásról. azok segítéséről. a nem .tolakodó, de szükséges tanácsadásról. Ellentétben néhány idősebb kollégájával, nemcsak az el­adás, hanem a vásárlás tu­dományába is beavatja kollé­gáit és a fiatalokat. Mód- S7.ere elnyerte a kollektíva tetszését. Nem mond valót­lant, amikor azt állítja, hogy egymást megértve. segítve dolgoznak. — Nehogy valaki is azt higyje, hogy itt csak angya­lok dolgoznak. Előfordul ve­lem is, hogv összeszó'alko- zom a brigád valamelyik tag­iával- Fél óra múlva ismét olyan a légkör, mintha sem­mi sem történt volna. De er­ről a vevőnek mit sem sza­bad tudni... A nyolcfős osztály dolgo­zóinak átlagos életkora 27 éven alul van. Itt dolgozik a vállalat KISZ-titkára. Le- deczky Rozália kiváló dolgo­zó. — Vele együtt beszéljük meg a fiatalok gondjait, se­gítésük, nevelésük módjait — veszi vissza a szót Kaposi Lászlóné. a Belkereskedelem kiváló, dolgozója, majd így folytatja: — A vállalat köz­pontjában létrehoztuk a pin­ceklubot. ahol a vasútra, il­letve buszra váró fiatalok kellemesen eltöllhetik sza­bad (idejüket. Közösen teszünk javaslatot a fiatalok fizetésé­nek emelésére, üdültetésére. Az osztály tagjai között nagy a tanulási kedv is. Ka­posi Lászlóné már maga mö­gött tudja a kereskedelmi technikumot. Okolgpszky Má­riának is megvan az érettsé­gije, most végzi a szakmun­kásképzőt. Serfőző Ági ke­reskedelmi technikumba iár Kovács 'Anna birtokosa a szakmunkásképzőben szer­zett oklevélnek, most pedig gimnáziumba jár. — Szívesen tanulnának a többiek is, de a mostani kö­rülmények között nehéé meg­szervezni a munkát, hogy mindenki megkapja a tanu­lással járó kedvezményeket — mondja. Az előbb említett módon kapcsolja össze Kaposi Lász­lóné napi tevékenységét a közéleti tisztségével- Amikor kongresszusi részvétele kerül szóba, szerényen csak annyit mond: — Úgy érzem, nem tettem még annyit a közösségért, hogy megérdemeljem ezt az elismerést. Nem kell kétségbeesnie, bőven lesz még módia a cse­lekvésre. Esténként, ha óvodás kis­lánya hagyja, nekiül és ta­nulmányozza a SZOT-kong- resszus anyagát. Nem kíván felszólalni, de ki tudja még. mi jöhet közbe. — V. K — NÖGRÁD — 1975. december 5., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom