Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
txporf. jövedelem és a jövő fi.) A SZOT-koiigresszus küldötte »éleiiiéiijc $EiLT-l»eii A negyedik ötéves terv i dőszakában megyénk vállalatai közül a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben érték cl a legnagyobb exportforgalmat. Az elmúlt évben 412,4 millió forint árbevételük volt exportból és ennek 94 százalékát a lökéspiacon értékesítették. Viszont a tőkéspiacon bekövetkezett kedvezőtlen hatások és a devizaszorzók módosulása következtében a kohászati üzemeket rendkívül nagy veszteségek érték. Mi erről a munkások véleménye, milyen intézkedéseket tettek, mit terveznek a vezetők? Mit követel a népgazdasági, a vállalati és egyéni érdek, milyen következtetéseket vonhatunk le az eddigi tapasztalatokból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. daruvezető, en pesítést szerzett. Gyako. -i szerzett a darabolásban, a szél- gömbölyítésben. Az a véleménye, hogy ma a munkásnak több munkafolyamathoz érteni kell, mert a termelési igények szerint gyorsan változnak a követelmények, gyak- . ran át kell csoportosítani a munkásokat. Általában létszámhiánnyal küzdenek, e tekintetben gyökeres változás nem várható. A tőkéspiac igényei gyorsan változnak. Egj're inkább nemesített, edzett szalagacélt keresnek, spe• Először a hengerműben jár- — Azt Tóth Pál 13., a britünk, mert ennek a gyár- gádvezető tudja, de ő a má- részlegnek idei termelési tér- sik műszakban dolgozik — ve 718,9 millió, ebből export hangzott a válasz. 210,2 millió, tehát tevékeny- Szőke Ferenc 46 éve dolgo- ciális, jó terméket kell ad ségük meghatározó, eredmé- zjk a gyárban, most a 20 nunk, ha boldogulni aka nyes munkájuktól jelentős hengeres gazdája. Még más- runk. A vállalatnak és a mértékben függ a Salgótarjá- fél eve van a nyugdíjig. munkásoknak fontos érdeke, ni Kohászati Üzemek tervtel- _ Honnan tudja a munkás, hogy egy-egy embert . több j esi lese hogy milyen megrendelésre munkahelyen lehessen foglal— Az idén nehezebb a dolgoznak,' hová kerül az a koztatni, az adott munkahe- munka, főleg májustól. A szalagacél, amely lekerül a lyen az összes fogásokat el munkások főleg akkor pa- gépről? kell sajátítani. Baszkodnak, ha nincs alap- szőke Ferenc mutatja a Egyik-másik hagyományos anyag, vagy azt mondják, megrendelőlapot. Ezen olvas- árut már csak önköltségen hogy nincs megrendelés. Leg- ilató, hogy most jugoszláv alul lehet a nyugati piacon utóbb ,’.s hétfőn, kedden nem eXp0rf0f teljesítenek, közép- eladni. Bogár Gyula azt is működött a pácoló. Baj ez nléietű. acélból. írásban az említette, hogy a Salgótarjáni a vállalatnak és a munka- utasítás: „a felületre nagyon Kohászati Üzemekben olyan soknak is. Leállunk, át kell vigyázni! terméket kell gyártani, amely csoportosítani a munkasokat. Mnstanáhan előfordult tobb Piacon jól ertekesitheto. Így nehezen lehet a tervet Mostanában elotord ehhez megfelelő alaoteliesíteni és csökken a ke-' reklamáció, minőségi hiba mi- 4§dz’ ennez meglelem alap Teljesítem, es csoKKen a Ke- „issrakiilritek külföldi ar<yag szükséges, es jobban ’•esetünk - mondja Ispán ^L-eZelésV> ügyelni kell a minőségre. András pacolo. Egyed István megrendel esi. Egyre nagyobb jelentőségre részletesen elmagyarázta, — Nem tudom, de nein, vo- tesz szert a DH-mozgalom. hogy teljesítménybérben nőm ketsegbe. Ezt a meo es Nem jelszó hanem zsehbevá1 -F ^„ o f r\ m mio/oin in)P7i , . , .. ... _ óránként átlagosan 15 forin- a főművezető intézi. gó valóság és fontos követel. — - ........ - . meny. „.uuiguzz niuauanui . k ötöz, vagy anya- hengeren nem lehetett baj, A hibát a technológia első e, nincs teljesítmény, mert Szőke Sándor a hatat- f0iyamatában vegyük észre, 0-es személyi beso- idő es a minőség betartásáért szóljunk és intézkerHiink tot keres. De ha a kikészítő Az elmúlt hónapban a 20 mény: „Dolgozz Hibátlanul”. üzemben ’ --- -----------------------i-v,-.-« g ot ad be, csak 10.50-es személyi beso- mo es a minőség ueuu lasaerv szóljunk és intézkedjünk, rolas szerint számolják el. 181 forint prémiumot kapott. hogy a termék ne menjen •Tehet o arról, hogy a nyu- B°far Gyula korábban a tovább a selejtet, a kárt a gáti piacon lemondták a bányánál dolgozott, most a . . megrendelést, vagy nincs kikészítő üzemben több fel- lehető legkisebbre kell csokalapanyag? adatot lát el. Targonca- és kenteni. — Szó esett arról is, hogy valamelyik országból a re- \ munkások többsége már felismerte, hogy kerese- donyrugó visszajön. tűk a teljesítménytől függ. Olyankor miért ütközik neMiért? Az alapanyaggal hézségekbe a munka folyamatossága, miért szükséges álvagy az edzéssel volt a baj? csoportosítani az embereket? Mi az összefüggés a termék- Nem kaptam kielégítő vá- szerkezet korszerűsítése, a termelés jobb megszervezése, a laszt. Vajon nem tudják, vagy munkaerő és a termelőberendezések jobb kihasználása, a nem szívesen beszélnek erről jobb minőségű, korszerű termékek exportálása, a na- a munkások ? De akkor mi a gyobb vállalati nyereség, a bérnövelés, illetve a beruházá- garancia, hogy legközelebb sok és a jobb munkafeltételek között? Ez még nem elég- maskent dolgoznak, és jobb gé tudatos, ezt még nem mindenki látja egyformán helye- lesz a minőség? sen, következésképpen nem mindenki dolgozik egyformán — Különösen az export jól. A párt- és a gazdasági vezetésnek, a tisztségviselők- minőségének javítására, a nek és aktíváknak legfontosabb és legszebb kötclessé- technológiai fegyelem pontos gük, hogy a közös feladatokat megértessék, és eredményes, betartására a brigád tett-e jó munkára ösztönözzék az embereket. pótvállalást? F. L. Emberek a hídon A híd, amelynek két ^ összefűzött szakasza szinte betölti a hatalmas üzemcsarnok felét, Jugoszláviában, Smederovo városnál ível majd át a Duna ártere felett. így, részleteiben is akkora, hogy aprónak érzi magát mellette az ember. — Nos — néz rám Szabó László termelési főmérnök —, mit szól hozzá? Elgondolkodom, mit is mondjak? Szép? Mutatós? Látványos? Nem, egyik szó sem illik ide — hallgatok. — Nagy munka volt — folytatja a főmérnök —, háromszáz méter hosszú hidat sosem gyártottunk még — Nagy munka ez még most is — ellenkezem. — Hát... — gondolkodik —, az. De december másodikén átadjuk. — Biztos ebben? — Igen — néz rám és szúr 8 szeme. — Mi rá a garancia? — Nem mi: kik... Ők, ott fent a hídon, tizenvalahá- nvan. Ez a maroknyi ember a biztosíték legfőképpen... X ..Hét éve még vájár voltam Egercsehiben, most meg éppen hatodik esztendeje dolgozom itt, a Ganzban. Lakatos vagyok, hidász... és a Felszabadulás szocialista brigád vezetője.” — Mióta? — Nemrégen: Három éve. A közbévetett kérdés után folytatódik az önvallomás. „Eljöttem ide, úgy gondoltam, könnyebb lesz. Nem a munka miatt — szabad idő szempontjából. Hiszen itt is meg kell fogni a dolog keményebbik végét; nehéz, s ráadásul gondolkodni is illik. Sőt, kell!. Amott elegendő volt a kemény kéz, az izom — ide fej is kell, agytorna. Azt kérdezi, nehéz volt-e az átállás? Nekem nem, sőt úgy gondolom, aki szeret dolgozni, annak sem. Csak hát itt, nagyon oda kell figyelni. Egyébként, Istenmezején lakom. Onnan járok be mindennap a gyári autóbusszal; háromnegyed óra ide, ugyanannyi vissza. De szívesen vállalom az időkiesést: jól érzem magam, szeretem a munkám, jó a brigád. Mindannyian fiatalok vagyunk, ha jól számolom, huszonnyolc év sincs az átlagéletkor.” — Felelősségteljes munkát végeznek. Hiszen egy híd... — Valóban, érezzük. S ijgy gondolom, ennek tudatában dolgozunk mindennap. Ha jól emlékszem, a tizedik hidunk... — Ez, a smederovói ? — Igen. — Az eddigi legnagyobb munkájuk... — Az. De belejöttünk már. és nem számít mekkora. Olyan, mintha világéletünkben hidat gyártottunk volna. (Dóbis János, huszonöt éves) X Felvijjog a daru szirénája. Figyelmeztet: vigyázz! — Jöhet! — int fel valaki. — Lejjebb, előre! A daru vasmarkaiban hullámot vet a hatalmas pályalemez. X „Már másodszor léptem be ide dolgozni. Először 1969-ben, másodjára meg ez év márciusában. Kezdetben nagyon kevésnek találtam a fizetést, úgy tűnt, soha nem lesz több. Ne higgye: nem futamodtam meg a nehézségektől, nem hagytam cserben senkit; csupán építkeztünk és akkor, maga is tudja, a tíz fillér is számít. Mezőgazdasági gépszerelő az eredeti szakmám, léeszben dolgoztam.” — Miért jött vissza? —, Hívtak, meg magamtól is jöttem. A téeszmunka szinte az egész napomat kitöltötte, volt úgy, hogy tizenhat órát is bent voltam, — Aztán bevallom — hallottam, jól megy már itt is. És említettem, építkeztünk. Idő is kellett volna több, pénz is. — Most mennyit keres? — Túlórával háromezren felül. — Szabad ideje? — Két műszakba járok Van, amennyi nekem kell. — Felépült már a lakása? — Igen. Szép, kétszintes. — Hogy érzi magát? — Jól. Itt is, otthon is. Szép négyéves kislányom van, (Utasi Tivadar,, huszonhat éves lakatos). X Lábakon pihen, méternyire a földtől a. pályalemez, feszesen, keményen. Tudják? — kérdezi félmondattal, a további teendőkre célozva Pénzes János művezető. Fentről nem szólnak, csak rábólintanak. A négy közül az egyik legjobb brigád — fordul felém, s int a darunak: mehet! Vasasok képviseletében Huszonhat évvel ezelőtt lakatosként kezdte a Salgó^.r- jáni Kohászati Üzemek főműhelyében. s most mint a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, a vasasszakszervezet központi vezetőségének tagja, a vasaskongresszus megbízásából, a Magyar Szakszervezetek 23. kongresszusára készül. A huszonhat évvel ezelőtti kezdőpont és a mai dátum sok említésre érdemes eredménynyel és küzdelemmel telt munkáshétközmapot takar. Fiatal szakmunkáséveiben szakszervezeti bizalmiként kezdte. Komolyan fogta fel legszűkebb környezetének képviseletét s a politikai és mozgalmi munka vezetői már akkor felfigyeltek rá. A brigád, amelyben dolgozott. akkor is a gyár legjobb és leglelknsmeretésebb kollektívája közé tartozott. Ez év április 4-én az Állami Díj első fokozatát kapták meg. Ha Merlák Ervin élete nem terelődik más útra, minden bizonnyal ő is az Állami Díjas szocialista brigád megtisztelő kitüntetését hordhatná a mellén. Amit azonban a brigádból való kiválása után lett, az sem kevés. Elvégezte a technikumot, s mint a karbantartó és szolgáltató részleg műszaki osztályának dolgozója megérdemelte felettesei elismerését. A szakmai munka mellett tevékenysége egyre jobban a mozgalmi éieíre terelődött. Előbb mint a szak- szervezeti bizottság üdülőtele- lőse. később mint a szakszervezeti bizottság termelési felelőse szerzett érdemeket. 1965. március I-től a vállalat szakszervezeti bizottságának függetlenített titkáraként szervezi és irányítja a gyár szakszervezeti és érdekvédelmi munkáját. Ebben a felelősségteljes beosztásában nagyon kell figyelni. ha azt akarja, hogv a szakszervezet szerteágazó munkájában minden a helyén legyen. Hatszáz szakszervezeti tisztségviselőt irányítani, és több mint négyezer dolgozó érdekvédelmi munkáját ösz- szefogni, nem kis felelősség. Merlák Ervin magával hozta jelenlegi beosztásába a szocialista brigád magas fokú er„Július óta dolgozom velük együtt, megszoktam, szegszerettem már a munkát. Meg a brigádot is. Tetszik, hogy mind fiatalok vagyunk, majdnem egyivásúak. Szóval, kijövünk egymással és ez nagyon jó. Nem mondom, néha összezördülünk, de csak a munkán, ilyen meg ugye, mindenhol van, ahol ilyen nagy feladatokat kell megoldani.. Én is téeszben dolgoztam, a Ganz-ba is traktorosnak jelentkeztem, de betelt már a létszám, úgy kerültem ide, a hidászokhoz.” — Nem bánta meg? — Még eddig nem. Nőtlen vagyok, elég a pénz, az a kettőezer-nvolcszáz—háromezer. És azt tartom: minden kezdet nehéz, de végül is belejön az ember. Mert kell, mert ez a dolgok rendje- módja. — A híd... — Szép munka volt, s az is még egy kis ideig. Jó lenne egyszer végigsétálni rajta... — Büszke lenne? — Biztosan. Az hiszem, a többiek is. (Bíró József, huszonnégy éves). X íme, hárman a tizenkettő közül. A biztosíték, a garancia. — Sok ilyen ember 'kellene — mondja a főmérnök. — Nyugodtabb lenne? — Nemcsak én... — Hanem ? — Mindannyian. Az acéllemezeken felpatak- zik a hegesztőfény... Karácsony György kölesét és felelősségét, s amikor egy-egy döntés kialakításában mérlegel, akkor jól iud- ja egyeztetni. a vezetés igényét, a törvényességet a kétkezi munkások akaratával és igényeivel. Szakszervezeti bizottsági titkári működése alatt sok fontos dolog történt. Kidolgozták a vállalat jogrendjét, a kollektív szerződést. Nagy utat tettek meg a munkakörülmények javításában, a szociális létesítmények fejlesztésében, az üdülletésben. a szocialista munkaverseny színvonalának emelésében, és az üzemi demokrácia fejlesztésében. Nehéz lenne ezekben sorrendiséget felállítani, hiszen a maga módján minden terület nagyon lényeges és fontos a munkások szempontjából. A 142 szocialista brigád tudatos közreműködése: a vállalati gazdálkodás alakításában legfeljebb azért tesz- szük az első helyre, mert a szükséges anyagi alap megteremtése fontos a szociális körülmények minden fázisának javítása szempontjából. S ez a jól megszervezett, vállalati és népgazdasági érdekekre ..hangolt” 142 szocialista Az év végi hajrá időszakában \egyre fokozottabban jelentkezik az üzemeknél és vállalatoknál az éves tervek teljesítésének igénye. Ezért beszélni kell az exportvállalásokról és azok megvalósításáról. A Budapesti Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni üzemének éves termelési terve 23 millió forint, melynek 60 százalékát külföldi piacon értékesítik. Az üzem munkája két részből vetődik össze: egyik a kötődé és az itt előállított termékek összevarrá- sa, a másik a hazai és külföldi bérmunkában vállalt anyagok konfekcionálása. Az éves exportterv 15 millió 576 ezer forint, ami 46 ezer darab női pulóvernek, illetve kardigánnak felel meg. Az üzem vállalását már teljesítette, és év végére plusz 6 ezer darab elkészítésére és szállítására számítanak. Az exporttermékek 50 százalékát szocialista országokban, főleg a Szovjetunióban értékesítik. A 10 százalékos tőkés- rt általában bérmunkába! áll. Az előre megkötött formákat és fazonokat az üzem varrodarészlegében állítják össze. Legjelentősebb nyugati megrendelő a Német Szövetségi Köztársaság. Az exportterv 115—120 százalékos teljesítése mellett az üzem már október közepén elkezdte a jövő évi szocialista export termelését, mivel hímzett modellekről van szó. így folyamatosan, már januárban elkezdhetik az 1976. évre szóló szállításokat. Tovább bővült a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához tartozó intézetek kapcsolata. A közelmúltban a kémiai kutatóintézet küldöttsége szov jetii nió- beli látogatása alkalmával megállapodást kötött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kémia, fizikai, szerveskémiai, valabrigád a vállalati program teljesítése mellett tavaly 30 millió forintos megtakarítást biztosított. Manapsag a verseny jobb szervezésére, anyag- és energiatakarékosságra ösztönző hatása még a tavalyi 30 mjllio forintos eredményt is felülmúlja. A demokratizmus kiterjedéséhez is jelentős segítséget biztosítottak, fórumokat szerveztek Merlák Ervin irányításává! a népes szakszervezeti aktívák. Csaknem ötezer Bejegyzés került az elmúlt négy évb?n a múnkavédelmi őrök naplójába. Külön naplót rendszeresítettek azokra az észrevételekre és panaszokra, amelyek a kollektív szerződés módosítása során rendszerint mérlegre kerültek. De a termelési tanácskozásokon, brigádvezetői, újítói értekezleteken. illetve a szakszervezeti taggyűléseken évente ezernél több vélemény és kritikai megjegyzés segíti a termelést gátló akadályok felismerését és megszüntetését. Merlák Ervin ezeknek a tanulságaival készül a SZOT ' kongresszusára. Ha szót kap,' elmondja. hogy az üzemfe- lesztési munka minden fázisában nagyobb gondot kell fordítani az emberi követelményekre, az egészséges, korszerű munkahelyi légkör kialakítására. A takarékos gazdálkodásnak milyen tartalékai varrnak az üzem- és munkaszervezés javításában, hogy a fegyelmezett munkában mennyire fontos a vezetők példás magatartása. Mai. gondok, mai problémák. a mi gondunk, a mi problémánk egy gondolatsor fonalára fűzve. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat éves export- terve 27 millió. 499 ezer forint, a könnyűkonfekciós termelés 40 százaléka. Szocialista piacra történő szállítási kötelezettségeit a vállalat december elejére teljesíti, ami 24 millió 299 ezer forint, azaz 170 ezer darab női konfekcióruhának felel meg. Előreláthatólag terven felül 2000 darabot szállítanak a Szovjetunióba. A tőkésexport-vállalást — 70 ezer darabot, ami 4 millió 200 ezer forintnak felel meg — értékben 60 százalékra, darabszámban még 50 százalékra sem tudja teljesíteni a vállalat. Ez 39 ezer darabbal kevesebb árut jelent. Okai: az 1972—73-ban elkezdett új salgótarjáni üzem beruházási költségeit a vállalat sajat erőből nem tudta fedezni, ezért célhitelt vett fel. Ennek ellenében belföldi piacra gyermekruházati cikkeket gyártott. Ez kapacitást vont el a nyugati exporttermeléstől. A másik nagy gond: kicsi az anyagraktározási terület. A lökésszerűen érkező anyagoknál a mai napig fennáll a veszély, hogy nem tudják elhelyezni, illetve a késztermékek raktározását nem tudják megoldani. Remélhetőleg a következő évben, az új üzem elkészültével már ezek a gondok megszűnnek, és nem zavarják a tervek teljesítésében a vállalatot. mint a Lett Tudományos Aka* ctémia szerves szintetikus intézetével. A megállapodás értelmében rendszeres tapasztalat'*« ®rékre. kutatók cseréjére és a későbbiekben közös kutatásokra kerül sor. A magvar küldöttség ellátogatott más intézményekbe is, s főleg a biológiailag aktív vegvíiletek kutatása terén kifejtett tevékenységgel ismerkedett meg. | NÓGRÁD - 1975. december 2., kedd ü Orosz Béla Teljesítették — lemaradtak Hatezerrel több — Harminckilencezerrel kevesebb l Kutatók együttműködése
