Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

Ä népgazdaság 1976- évi terve (Folytatás az 1. oldalról) egészségügyi és szociális ellátás terén a gyógyintéze­ti ágyak száma a tervezett mértékben, 2200 ággyal bő­vült. A napi szakorvosi óra­szám körülbelül 100 órával, az általános és gyermekor­vosi körzetek száma 170 új egységgel növekedett. A böl­csödéi helyek száma 2700— 3300-zal bővült. A kulturális ellátás fejlesztését szolgáló oktatási létesítmények álta­lában elkészültek. Az elő­irányzottnál jóval több óvo­dai hely létesült, az óvodák­ban elhelyezettek aránya eléri a 78 százalékot. A szocialista szektor beru­házásai a tervezett. 5—6 szá­zalék helyett, mintegy 10 százalékkal haladták meg az 1974. évit. A leggyorsab­ban az állami nagyberuházá­sok teljesítményei emelked­tek. Megkezdődött a terv­ben előirányzóit három nagyberuházás, a 750 km-es távvezeték, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat V. sz. üze­me, a debrecen—mátészal­kai finomkötöttárugyár ki­vitelezése. A vállalati beru­házások meghaladták a ter­vezettet. Ezek nagyobb há­nyada gépbeszerzés volt. A készletek emelkedése az előző évhez képest mérséklő­dött. de a készletfelhalmo­zás így is nagyobb a terve­zettnél. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyor­sabban növekedett. A beho­zatal növekedése meghalad­ta a kivitelét. A leggyor­sabban a gépipari termékek kölcsönös szállítása emel­kedett. A nem szocialista or­szágokkal folytatott külke­reskedelemben a kivitel vo­lumene nőtt, a behozatalé csökkent. A külkereskedelmi mérleg egyenlegé így a cse­rearányok további romlása ellenére az 1975. évihez ha­sonló lesz. Az ipar állóeszközeinek ál­lománya 1976-ban mintegy 8 százalékkal emelkedik. Szá­mos nagyberuházás fejeződik be, így a szovjet—magyar földgázvezeték kiépítése Le- ninváros és Zsámbék között, a Dunamenti Hőerőmű II. és III. ütemének, a Székesfehér­vári Szélesszalaghengermű II. ütemének megvalósítása, az Óz­di Kohászati Üzemek folya­matos acélöntőművének, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nitrogénművek új mű­trágyagyárának, a Mohácsi Farostlemezgyárnak felépíté­se. A tervezett termeléshez a szükséges anyagok, a takaré­kos felhasználás mellett, biz­tosíthatók. Az alapvető anya­gok és energiahordozók te­kintetében lényegében érvény­ben marad, egyes területeken kismértékben módosul a for­galmazás központi szabályo­zásának 1975. évben alkal­mazott rendje. A vállalatokat az új körül­ményekhez való fokozottabb alkalmazkodásra fogja kész­tetni a szabályozó eszközök­nek 1976. január 1-én életbe lépő módosítása, különösen a termelői árak változtatása és a vállalati jövedelmek na­gyobb fokú központosítása. A központi intézkedések alap­ján a bányászatban, a villa­mos- és a kőolaj-feldolgozó iparban, az építőanyag-ipar­ban. a papír- és a nyomda­iparban, a fa- és a fafeldolgozó iparban, az élelmiszeriparban, valamint az áruszállítás kö­rében emelkednek a termelői árak. Az .ipar belföldi terme­lői árszínvonala 7—7,5 száza­lékkal nő. szerzésével fejlődik. 1976 vé­gén átadják a forgalomnak a budapesti metro észak—déli vonalának Deák tér és a Nagyvárad tér közötti szaka­szát. 1976-ban 77 ezer új sze­mélygépkocsi kerül forgalom­ba, körülbelül 68 ezer a la­kosság tulajdonaként. A hírközlésben több mint 21 ezerrel nő a távbeszélő fő­központok és 14 ezerrel a távbeszélő alközpontok állo­másbefogadó képessége. Á lakosság életszínvonala, életkörülményei Építőipai Az 1976. évi terv fő céljai A népgazdaság 1975-ben a tervezett ütemben fejlődött, az elért eredmények jó ala­pot biztosítanak a további fejlesztéshez. Számolni kell azonban azzal, hogy a kül­kereskedelmi cserearányok romlása és a nagyobb belföldi felhasználás következtében fokozott erőfeszítésre van szükség. Az V. ötéves terv teljesítése érdekében 1976- ban mindenekelőtt a társa­dalmi termelés és a felhasz­nálás hatékonyságának erő­teljes növelését, a gazdasági egyensúly javítását, az ex­port növelését kell biz­tosítani. Ehhez kell szabni az igényeket. Biztosítani kell a nemzeti jövedelem terme­lése és a belföldi felhaszná­lás. a külkereskedelmi forga­lom, az állami költségvetés bevételei és kiadásai, vala­mint a belföldi vásárlóerő és az áruforgalom tervezett arányait. Az .1976. évi nép- gazdasági terv e feladatokat állítja a gazdasági munka előterébe. A terv e fő feladatokhoz igazodva irányozza elő a ter- .melés dinamizmusának fenn­tartását, gazdaságosságának fokozását; a belföldi felhasz­nálás növekedési ütemének mérséklését; a szocialista or­szágokba irányuló áruforga­lom fejlesztését a nemzetkö­zi megállapodásokkal össz­hangban; a nem szocialista országokba irányuló kivitel­nek a behozatalt jelentősen meghaladó növekedését; a társadalmi tiszta jövedelem­nek az állami pénzalapokban ^való nagyobb központosítását’ Az építési-szerelési tevé­kenységet 1976-ban 5—5,5 szá­zalékkal, az állami építőipari vállalatok termelését ennél gyorsabban, 6 százalékkal kell növelni. Az építőiparnak to­vábbra is alapvető feladata a folyamatban levő, elsősor­ban az 1976. évi befejezés­re tervezett beruházások épí­tési feladatainak végrehajtá­sa, a kivitelezés időtartamá­nak csökkentése. Üj és fontos feladat az orenburgi gázve­zeték építésében vállalt köte­lezettségeink teljesítése. Az építőiparban dolgozók száma alig emelkedhet. Szá­molni lehet átmeneti, helyen­ként tartós munkaerőhiány­nyal, ezért a termelés bővíté­sét döntően a munka terme­lékenységének növekedésével kell elérni. Ennek módja a belső tartalékok fokozott ki­használása, elsősorban a kor­szerű termelésszervezés és az építőipar gépesítésének foko­zása útján. Mezőgazdaság Nemzeti jövedelem A terv szerint a nemzeti jö­vedelem 1976-ban 5—5,5 szá­zalékkal emelkedik. Ezt az ipari termelés 6 százalékos, a mezőgazdasági termékek ter­melésének mintegy 4 százalé­kos és az építőipari termelés 5—6 százalékos növekedése hozza létre. A termelés fejlesztése a ha­tékonyság erőteljes növelésé­vel érhető el. A nemzeti jöve­delem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével keli biztosíta­ni, az anyagi termelés ága­zataiban nem növelhető a foglalkoztatottak száma. Fon­tos tehát javítani a munká­éi üzemszervezést, erősíteni a munkafegyelmet, fokozni az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosságát, ésszerűen kell takarékoskodni. Szükség van a minden piacon eladható, kor­szerű és gazdaságosan előállít­ható termékek gyarapításá­ra, meggyorsítva a műszaki fejlesztést, folytatva az el­avult, gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását, sőt meg­szüntetését. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az 1975- évinél és a nemzeti jövedelem emelkedésénél lassúbb ütem­ben, kb. 3 százalékkal növe­kedhet. A lakosság fogyasztá­sa 4 százalékkal emelkedhet, a felhalmozás nem haladhat­ja meg az 1975. évi szintet. A terv a mezőgazdasági termelésnek — az 1975. év viszonylag kedvezőtlen ered­ményeihez képest — mintegy 4 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Ezt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek erősödése, a korszerű agro­technika elterjesztése, az ipar­szerű termelési eljárások meg­szilárdulása és bővülése biz­tosítja, de számol a terv a háztáji és kisegítő 'gazdaságok termelési lehetőségeinek ki­használásával is. A termelői érdekeltség fokozása és a he­lyesebb árarányok kialakítá­sa érdekében 1976. január 1- én emelkednek a mezőgaz­dasági termékek felvásárlási árai. A terv szerint a növényter­melés több mint 6 százalékkal növekszik. Gabonából — a ve­tésterület növelését és a ter­méshozamok javulását figye­lembe véve — az 1975. évi­nél mintegy 6—7 százalékkal nagyobb termés betakarítására lehet számítani, ami az or­szág kenyérgabona- és abrak- takarmány-szükségletének kie­légítése mellett gabonaex­portra is lehetőséget ad. Nö­vekszik az ipari növények (el­sősorban az olajos növények), valamint a zöldségfélék ve­tésterülete es termésmeny- nyisége. Az állattenyésztés ter­melése 1 százalékkal növek­szik. A szarvasmarha-állo­mány kismértékű emelkedé­sén belül a tehénállományt leg­alább 2,5 százalékkal, a nagy­üzemeknél ennél gyorsabban kell növelni. A sertésállomány 6 százalékkal, ezen belül ,a ko­caállomány mintegy 10 száza­lékkal nő Az 1976. évi terv fontos társadalompolitikai feladatnak tekinti, hogy tovább emel­kedjék a lakosság életszínvo­nala, javuljanak életkörülmé­nyei. A növekedés üteme azonban az 1975. évinél szeré­nyebb lehet. A terv szerint a lakosság pénzbevételei 9 szá­zalékkal emelkednek, ezen belül a nominálkeresetek át­lagosan 6—6,5 százalékkal nő­nek. A központi árintézkedé­sek és a piaci árváltozások együttesen 4,5 százalékkal emelhetik a fogyasztói árszín­vonalat. Az egy főre jutó re­áljövedelem így 3 százalék­kal, az egy keresőre jutó re­álbér 1,5 százalékkal lesz ma­gasabb az 1975. évinél. A re­áljövedelmek és reálkeresetek tervezett ütemű növekedését az 1976. évi terv intézkedései és a szabályozó rendszer mó­dosításai biztosítják. Emelkedett, illetve emelke­dik a bölcsődék és óvodák dolgozóinak, valamint a pa­píriparban több műszakban foglalkoztatottak bére. Nő a nyugdíjak rendszeres évi nö­vekedésének minimális össze­ge. Folytatódik a munkaidő­csökkentés az oktatás, a kul­túra, az egészségügy és a közlekedés területén. Csök­ken a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben a nyugdíj- korhatár. A terv a helyesebb árará­nyok kialakítása, a termelés és a fogyasztás szerkezetének befolyásolása érdekében köz­ponti fogyasztói árintézkedé­seket is tartalmaz. Az intéz­kedések az építőanyagok, a bútorok, a papíripari termé­kek egy részére, néhány más nem alapvető termék és szol­gáltatás árára, valamint a/, áruszállítási díjtételekre ter­jednek ki. Az év során emel­kedik a hús és húsfélék ára, egyidőben külön kiegészítő jut­tatásokat kapnak a bérből élők. A terv — folyó áron szá­mítva — a kiskereskedelmi forgalom 9—9,5 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Elő­írja, hogy a termelő és a ke­reskedelmi vállalatok kiegyen­súlyozott, javuló színvonalú áruellátást biztosítsanak. Jelentősen növekszik a la­kásépítésre fordított összeg, amelyből mintegy 82 ezer lakás épül fel. Ebből 28 ezer lesz az állami és 54 ezer a magánlakás. Az egészségügyi és szociá­lis ellátást javítva, a gyógyin­tézetek 2900 ággyal bővülnek. A járóbeteg-ellátás közel 60 általános és gyermekorvosi körzet, valamint további 500 szakorvosi napi munkaóra megszervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy '3600 hellyel bővül. A szociá­lis otthoni helyek száma 540- nel növekszik. A terv kiemelt feladatnak tekinti az óvodák, az általá­nos iskolák és a szakmunkás- képzés fejlesztését. Az óvodai helyek száma várhatóan 14 ezerrel nő, s az óvodában el­helyezett gyermekek aránya 80 százalék fölé emelkedik. Az általánost iskolai új osz­tálytermekkel bővül a kör­zeti iskolahálózat. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházás Közlekedés — hírközlés Ipar A terv szerint az ipari ter­melés 1976-ban mintegy 6 százalékkal, az V. ötéves terv­ben előirányzott átlagos éves ütemben nő­Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének átalakítása, at átlagosnál gyorsabban fejlő­dik a villamosenergia-ipar, a vegyipar, a többi iparágban a korszerű, gazdaságos és ver­senyképes termékeket előállí­tó aiágazatok termelése. Az iparban 1976-ban alap­vető gazdaságpolitikai fel­adat az értékesítést szem előtt tartó változások végrehajtása: »ns 1975. évinél mérsékelteb­ben növekvő belföldi keresle­tet javuló 'színvonalon kell kielégíteni: a szocialista or­szágokba irányuló kivitel az államközi megállapodások­nak megfelelően, az 1975. évi- h°z hasonló ütemben emelke­dik. a nem szocialista orszá­gokba irányuló kivitelt az 1975. évinél gyorsabb ütem­ben kell növelni. A jó végre­hajtás mindenekelőtt a válla­latokon múlik, és megkövete­li a műszaki fejlesztés gyor­sítását, a termékszerkezet korszerűsítését. a termékek versenykéoesséaének növelé­sét. a vállalatok értékesítési tevékenységének javítását, piaci kapcsolataik fejlesztését­Az iparban nincs lehető­ség a foglalkoztatottak szá­mának növelésére, így a ter­melés növekedését teljes egé­szében a munka termelé­kenységének fokozásával le­het csak elérni. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 1976*ban is di­namikusan, 7 százalékkal fej­lődik. A várható szállítási igények kielégítése érdekében a járműpark fejlesztésével egyidejűleg javítani kell a/ szervezettséget, biztosítani az egyenletes és folyamatos ra­kodást, a kapacitások jobb ki­használását. A vasút járműállománya korszerű villamos- és Diesel­mozdonyok, személy- és te­herkocsik, a közúti közleke­désé nagy teljesítményű autó­buszok és tehergépkocsik be­A belföldi felhasználás nö­vekedésének mérséklésével összhangban 1976-ban a fel­halmozás nem, vagy csak kis­mértékben növekedhet. A szo­cialista szektor beruházásaira folyó áron 148—150 milliárd forintot — összehasonlító ára­kon az 1975. évinél 1—2 szá­zalékkal többet — lehet fel­használni. Az átlagosnál gyor­sabban növekednek a vil­lamosenergia-ipar, a kohászat, a gépipar, a vegyipar beru­házásai, valamint a lakás­építésre és közműfejlesz­tésre jutó összegek. A ren­delkezésre álló beruházási eszközöket nagyobbrészt a már megkezdett beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére kell for­dítani. A beruházásoknak mintegy fele lesz állami beruházás. Folytatódik a kijelölt nagy- beruházások gyorsított üte­mű megvalósítása. A folya­matban levő beruházások nagy ráfordításigénye miatt csak három uj nagyberuhá­zás, a Dunai Vasmű konver- tsres acélművének, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárának és a Zalaegerszegi Hűtóházr.Cvk kivitele.zése kezdhcio meg. A terv a vállalati beruhá­zások korábbinál szerényebb mértékű növekedését teszi lehetővé. Ezért különösen fontos, nogy a vállalatok az eszközöket takarékosan, el­sősorban a konvertálható exportárualapok bővítésére, a termelékenység javításá­ra, a kedvezőbb gyártmány­szerkezet kialakítására, fő­leg rekonstrukciós jellegű beruházásokra használják fel. A terv azzal számol, hogy kiegyensúlyozott anyagellá­tás és a vállalatok beszerzé­si tevékenységének javulá­sa mellett a készletnöveke­dés az 1975. évinél kisebb lesz. Külkereskedelmi forgalom Az 1976. évi terv a nem­zetközi kapcsolataink je­lentős bővülését, a külkeres­kedelmi forgalomnak a népgazdaság szükségleteivel és a gazdasági egyensúly követelményeivel összhang­ban levő fejlődését irányoz­za elő. A szocialista országokat illetően a torgalom tervszerű fejlődését az államközi meg­állapodások alapozzák meg. Szélesednek az együttműkö­dés különböző formái, erősö­dik a szocialista integráció. Az a célunk, hogy behozata­lunkat minél nagyobb rész­ben a szocialista országokból biztosítsuk, ennek megfele­lően növekedjék a kivite­lünk is. A terv azzal számol, hogy bővülnek a kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő országok­kal. A külkereskedelmi egyensúly javítása megkö­veteli a kivitelnek a behoza­talnál lényegesen gyorsabb növekedését. A terv ezért írja elő egyfelől a behozott termékekkel való ésszerű takarékosságot, másrészt az exportképes termékek ter­melésének gyors növelé­sét, a külkereskedelmi mun­ka lényeges javítását. Az 1976. évi népgazdasági terv tejesítése alapvető felté­tele az V. ötéves terv céljai megvalósulásának. A célok reálisak. A Minisztertanács elvárja, hogy a gazdaságirá­nyítás minden vezetője meg­értse a rá háruló feladatokat, végrehajtásuk érdekében dolgozzék. Felkéri hazánk minden polgárát, hogy öntu­datos és fegyelmezett mun­kával segítse elő a terv cél­jainak valóra váltását. (MTI) NÓGRÁD - 1975. december 29., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom