Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

V Pásztón, ahol egykor jobbára csak a mezőgazdaságban helyezkedtek el a lányok, asszonyok, most a Váci Kötöttáru­gyár korszerű telepén találnak munkalehetőséget­Nagybátonyban, a FÜTÖBER. gyárában a lakásépítési prog­ramot segítik a készülő fűtő- és szellőzőberendezések je­lentős számával. Balassagyarmaton, a Budapesti Finomkötöttárugyár telepén több száz nő készíti a divatos ruhaneműket. Főleg a fiatalok lakásigényét elégítik ki Szécsényben, az új lakótelepen. T#»nvíjk eSyütt, talán így könnyebb, ha- marabb jutunk egyetértésre közös gondjainkban, s ily módon, ha nem is részleteiben, de kerek egészként áll előttünk az elmúlt öt esztendő, gazdagságaival, örö­meivel és eredményeivel. A közös gondolko­dás azért is jó, mert jobban látjuk, jobban megítéljük helyünket a világban, jobban megértjük azokat a tennivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek további építésünkhöz, gyarapodásunkhoz. Olyan ötéves időszakot hagyunk magunk mögött, olyan újat kezdünk, amikor jogos büszkeséggel mondjuk: tervga'zdá1 kodásunk eddigi legsikeresebb ciklusát zárjuk. Nézzünk szét szűkebb hazánkban! Milliár- dokra tehető az összeg, amelynek felhaszná­lásával tovább növekedett a megye lakossá­gának jóléte, kulturáltsága, életszínvonala. Olyan évet zártunk, amelyet az új gyárak sorozatos átadása fémjelzett. Több mint 9 ezer új otthon ad nemcsak kényelmet, ha­nem a mai kor emberének és igényének megfelelő kultúráltságot. Üj óvodák, iskolák fogadták nyiladozó, tudásra, egészséges test­kultúrára vágyó gyermekeinket. Jóval keve­sebb a sáros utca, hosszabb az egészséges vizet továbbító vízvezeték. Űj üzletházak épültek, ugrásszerűen megnőtt a gépkocsi-tu­lajdonosok száma, a külföldre utazók népes tábora. Szebben járunk, divatosabban öltö­zünk, több pénzt fordítunk szépítőszerekre. Tízezernél többel nőtt a foglalkoztatottak száma, a takarékbetét-állomány pedig meg­duplázódott — Nógrád megyében jelenleg meghaladja az 1 milliárd forintot. A kákán is mindig csomót kereső, min­denben csak rosszat találó emberek is el­ismerik: eredményekben, sikerekben gazdag öt évet zártunk. Olyan körülmények között, amikor a fejlett tőkésországokban az utób­bi években sok tekintetben a mi fejlődé­sünkkel ellentétes tendenciák jelentek meg. Egyre nagyobbak azoknak a tábora, akik nemcsak nálunk, hanem külföldön is elis­merik: létbiztonságban élünk. Sikereink nem nyugtathatnak meg ben­nünket, mert az utolsó két esztendőben mun­kánk gyengeségei egyre jobban fékezték fej­lődésünket, megoldásuk mindinkább, reflek­torfénybe kerül. Megszüntetésükre eddig is tettünk egyet, s mást, s mindez csak igen, igen szerény kezdetnek tekinthető. Többre van szükség, önmagunk életének további ja­vításáért, gyarapításáért. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha gon­dolkodásunkba is az eddiginél több rugal­masságot viszünk. Másképpen szólva az ötö­dik ötéves terv feladatait nem lehet a ne­gyedik ötéves terv kezdetére jellemző szem­lélettel megközelíteni, illetve megvalósítani. Az átállás, a váltás belső konfliktusokat is okozhat. Lesznek akik nem tudják felfogá­sukat és cselekvésüket a nagyobb követelmé­nyek vágányára átállítani. Ez elöl viszont nem lehet kitérni. Míg öt évvel ezelőtt megyénkben a fog­lalkoztatottság jelentet* megoldásra, váró tár’ >■ fenyőfánál sadalmi gondot, ma az ellenkezőbe van. öt évvel ezelőtt még létszámmal is lehetett ter­melésnövekedést és termelékenységet bizto­sítani, ma pedig mindezt termelékenységgel kell fedezni. A tervciklus elején még via­sza nem térítendő állami hitelt is lehetett kijárni, ma pedig minden államtól kapott pénzt az utolsó fillérig vissza kell fizetni. Eb­ben a helyzetben bármilyen indítékú és jel­legű statikus, meggyökeresedett gondolkodás csak fékezi a kívánt haladást. Mire késztet az új helyzet? önmagunk szüntelen megújítására, mind a gondolkodás­ban, mind cselekvő- és kezdeményezőkész­ségben. Egyet lehet érteni azokkal a gazda­sági vezetőkkel, akik elismerik, hogy a kör vetkező évek feladata nagyon megbízhatóan minősíti a vezetőket. Nyílt titok, hogy a következő években a jelenleginél koncentráltabb erőfeszítésekre, a központ és a helyi szervek még hatékonyabb együttműködésére lesz szükség, hogy a so- katígérő, fejlődésünket és életszínvonalún­kat biztosító ötéves tervet teljesítsük. Mivel tűnődésről van szó, idekívánkozik a célhoz vezető utak keresése is. A legbizto­sabb támpontot eddigi gyengeségeink felszá­molása jelenti. Ki meri állítani, és ki tudja bizonyítani, hogy minden eddig felkínált le­hetőséget okosan kamatoztattunk, hogy a termék- és gyártmányszerkezet már olyan magas szintű, hogy minden kritikát kibír, hogy megyénk üzemeiben mindenütt példás rend és fegyelem uralkodik, hogy mindenki tulajdonoshoz méltóan vigyáz az anyagra, takarékoskodik a reábízott értékekkel, nagy értékű gépekkel, szerszámokkal, hogy az üzem- és munkaszervezés színvonala a kí­vánalmaknak megfelel, hogy a beruhá­zásoknál háttérbe szorul az egyéni érdek és minden érdekelt fél csak a közös ügy szol­gálatán fáradozik? De nem vállalkozik sen­ki annak bizonyítására sem, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban is. kihasználtunk minden lehetőséget. Nehéz szívvel, de ki kell mondanunk: a külföldi piacokon bekövetkezett tartósan kedvezőtlen helyzet miatt, mely párosul munkánk gyengeségeivel, eredményezte, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzete jelen­tősen megromlott. Ezen csak úgy. tudunk változtatni, ha gyors ütemben növeljük a hatékonyságot, több, jobb munkát végzünk. De elkerülhetetlen a fogyasztási cikkek árainak emelése, a gyárak, üzemek fokozot­tabb megadóztatása, az állammal szembeni kötelezettség maradéktalan teljesítése. bel^tni, készségesen vállal­I legerrem, kozni a töretlen fejlődést és szerény életszínvonalat emelő célok el­végzésére, kritikus szemmel vizsgálni önma­gunkat és cselekedeteinket* olyan belső in­dítékok ezek, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi alkotómunkához, a biztos máért, a még gazdagabb, sokatígérőbb holnapért. V. K. ■ r- ? ' 4 Megyénk egyik legnagyobb termelési értéket előállító gyá­ra a balassagyarmati ká­belgyár. Salgótarjánban, a síküveggyár szomszédságában, a Brezina-dombon korszerű otthonokat nyújtó épületek sorakoznak. A Gorkij-tclcp a siküveggyári munkáscsaládok gyári lakótelepévé alakul. (Kulcsár József képösszeállítása) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom