Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
Minden az emberért történik 'nefiIfi fatn Egyházasgergi esték Farkas András: MEZÖN. Farkas András: DOSZTOJEV SZKIJ- ILLUSZTKACIÖ (Fehér éjszakák). — Egy szép napon... — nak. s része a művészetnek sorban az iskolában tanító •zoktuk mondani. is. Másrészt alkotásaiban az Czinke Ferenc tevékenysége De hiszen a napok mind ifjúság, a szerelem van jelen, kapcsán — ezek a tárlatok a s/.epek. írta Chagall. Iíjak között él, pedagógus- városi, megyei kiállítási progValóban, minden nap szép, ként dolgozik, általuk is ramok szerves részeit jelenha szépen éljük őket. Tártál- megújul, amint azt a fino- tik, a rendezésbe bekapcsomasan, gyarapodva, épülve man fogalmazott Daphnisz és lódott a megyei József AttiSzántó Gyula tanácselnök lődik, de szívesen kínál helyígy jellemzi a gergei embe- lyel A pávakörről beszé'gereket: — Szeretik a kultúrát, tünk a közösséget, és nagyon busz- — Szép dolog az, hogy egv kék az elért eredményekre, ilyen kis községben ennyire Ez ösztönzi őket a munkára: jó énekkar összeverődött A falu főterére egymás az a céljuk, hogy a község mondja. - Nagyon jó érzés u an érkeznek meg a VO-. hírnevét a megyeben minden- ott állni a többiek kozott a LÁN-járatok. Szemük világít, hová elvigyék, olyanok mint párban repülő A fagyos, esti szürkületben d oe.egve húzódzkodnak ösz- sze i házak. A k sablakos pa- r->s há/’kók az „úimódit” jelző. magas, manzárdtetős háza.. vaué méoe bújnak színpadon. Az ember feszesen Ezért vállalják még a leg- kihúzza magát, csak úgy daszentjánosbogarak. nehezebb feladatok megoldó- gad a melle. A községi KISZ-titkár, Fe- sát is A pávakör ma mar — És rengetegfele me„forke e Zsuzsa Salgótarjánban több szólamú művek előadó- dúl az ember, kötőnő. A négyórás! busz sóra is vállalkozik. Először - Az mar biztos Nagyon e#;kével érkezed. Ű a kala- mindenki szabadkozik, ez sok helyre nem jutottam vök uzum - olyan nehéz dal, hogy már na en el a pávakor ne kul. — Nem mondhatok semmi tényleg nem lehet megtanul- Meg annyi híres emberrel rn-s/qt a fiataljainkra — ni, aztán sok-sok próbával, sem ismerkedtem volna meg. kezdi* a beszélgetést. _ A kitartással mégiscsak sikerül. Igaz-e. lányom? . Merthogy ő S ekkor felo'dódik a feszült- is énekel — magyarázz«. Nem a Bablena csa’ád környéken talán még ők ^— _ le. mozgékonyabbak. Bármi- ség. jó’eső öröm, megköny- Nem a Bab ena csa art az fc e rendezviny°n 20__30 fia- nyebbülés vesz mindenkin egyetlen eneklo csalad. Ilyet alra mindig“lehet számítani, erőt. nek a Kazareczkiék, a Vqr— Van azért még tenni- gaek, a Lonnczek is: no meg valónk bőven a község kultu- a karvezetőé: László Lász’ó i_r ■ t, ♦ rális életében — mondja a viszi a 9 éves kislányát is, Hat minchat tagú • kiubkönyvtárvezető, a fiatal aki a kör legfiatalabb tagja. energetikus.^ A tárccsonor- A k.rve*tö M.r.kodipueu— Mennyi a KISZ-es létszám ? szellemünkben, belső világunkban a napokkal. És másokat gyarapítva. Hogyan la Művelődési Központ. Nemzetközi kiállításokat is rendeztek itt, például 1968—69Khloé sorozat jelzi. Czinke Ferenc, Munkácsy SOKat gyarapítva. nugyau ... érdemes művész iegvzi elünk szépen? Ha örömmel az isk^ag^déria e tárta- ben lathattunk modern franelünk A lét örömével m kanosán § cia grafikai anyagot, . ugyanla aapcsan. csak jggg-ban mongol festé* — Mindinkább _ elharapod- szeti kiállítást, 1970-ben, 71zott az utóbbi időben az or- ben besztercebányai művé- Farkas András, Balassa- szagban, hogy a rajzot tanító szek alkotásait, 1973-ban gyarmaton élő festőművész hivatásos művészt mintegy iNSEA-tárlatot, s Gino Gál- mondja: másodrendűnek tartják. Aki jj kiállítását. A galéria ma — Legfőbb célom, hogy ké- gimnáziumban tanít, mint már állandó anyagából ván- peimet nézve mindenki 'érez- farkas András, vagy például dorkiállításokat is szervez ’ze, szeretni kell az embere- lomagam, az csak rajzta- üzemekben, falvakban, két. Azt kívánom a képeim nar- ,E szemlelet mindenkep- előtt pár pillanatra megállók- Penu kar,os- hlsze" a k°zokta- ★ nak, ugyanazt a tiszteletet tasban közreműködőben halérczzék az ember iránt, mint Jüanul nagy szerepe lehet Versényi György, a balassa- amit én érzek. Tiszteljék a mindenekelőtt az esztétikai gyarmati Balassi Bálint Gimmunkaban fáradó, vagy már nevelésben a rajztanárként názium, s Herold László, a megfáradt embert. És szeres- tevekenykedo hivatásos mu- Bolyai Gimnázium igazgatója sék. Ez az én örömhírem. vészeknek, akik ebben a hangsúlyozza: Farkas András Gyakran felkeresi a Gyár- munkában nem pótolhatok. A kiállítása a két középiskola mat alatti égerlápot. A lápvi- művésznek sem art, ha ily’ kapcsolatát is erősíti. A jö- lág növényeit, madarait is- módón is kotodik a tarsada- voben főként a mozgalmi méri, szereti.' Mert vallja, az lom hétköznapjaihoz. kapcsolatot kívánják kialakíemberhez környezete is el- tani a két intézmény között, választhatatlanul hozzátarto- * A kiállításra Balassagyarmatzik, annak pusztítása, ok- A Bolyai Gimnázium isko- ró1 harminc diák jött Salgótalan rombolása egyúttal az lagalériája 1967.-től — meg- tarjánba, megbeszélni a kapember pusztítása is. nyitásától — kezdve eddig cso!at folytatását, ismerkedni Az ut szélén rajzolgat- 34 nagyobb szabású kiállítást . . - ., . ,. .. . . tam a nyáron, amikor nagy és 12 kamara tárlatot rende- a varos kozterl alkotásaival, port kavarva egyszer csak egy zett. Ma már — nem utolsó- Tóth Elemér személygépkocsi állt meg mellettem — mondja a művész. — Hajdani iskolalársam hajolt ki belőle, alig ismertem rá, meghízott, arca fénylett az izzadtságtól. Azt kérdezte nevetve: nem szégyenled ezt az üldögélésu, rajzolgatást itt az út szélén? Azt mondtam nem. „ . , ___tunknak szüksége lenne egy tán lakik és a karancskeszi n Pé°hánvan biztosan * azért’ szakképzett tánctanárra, meg iskolában tanít éneket, meg a de nehanyan biztosa . a klubba is több játék, deko- salgótarjáni zeneiskola kihesSa irnak dólgozni -ció, ™ teilend, hogy helyezett fiókjában. szakra járnák ao go . hangulatosabb legyen, jobban — Két éve vezetem a páEgyházasgergen, ebben az érezzék magukat benne a fia- vakört — mondja. — Nehealig ezer lelket számláló kis- táljaink zen szántam rá magam, hogy községben két évvel ezelőtt — Azért így is elegen el- hazamenjek. mert féltem, épült fel a szép, új ifjúsági jönnek — jegyzi meg a KISZ- hogy kimosolvognak az is- ház. Benne kapott helyet a titkár. — Á múltkor külpoli- merősök. De kitartóan hívtak, klub, a könyvtár, a KISZ- tikai fórumot tartottunk, s és az apám is győzködöd. El- szervezet. A hetnek szinte magunk ,s csodálkoztunk, vállaltam végül is sziiiőfa’um valamennyi napjan nyitva hogy mennyire érdeklődők kórusának vezetését. Nem van. Hétfőn és pénteken a vottak: a gyerekek. Jól sike- bántam meg. A kórusban érkönyvtár üzemel, kedden es a rQn az egészségügyi előadás vénvesül a palóc táijelleg. a hét vége két napjan a klub. js> meg a Mikulás-est. A különleges hangszín. A szak- Szerdán és szombaton mozi- rosszak virgácsot is kaptak, emberek is azt mond’ák ró- előadást tartanak, kedden a — És te is — mosolyog a lünk, hogy ének’ésünk tiszta, tánccsoport próbál, pénteken- lányra a klubvezető, aki a kulturált, hitelesen néni. ként a Röpülj páva-kör. Csu- vőlegénye Nem csoda: itt még minden pán egyetlen nap marad * ember nóta fa program nélkül a héten. Az országosan kiváló mi- Egvházasgergén vidám, Ez 3 tevesnap n?<?n^'‘ nősítést szerzett Röpülj páva- dolgos emberek élnek. Erreja Gordos László, a klub- kör legidősebb tagja, a 71 felé úgy mondják: inarkodók. könyvtár tiszteletdíjas vezető- éves Bablena István nyugdi- Gvári munkások, bányászok. Je- , . jas bányász. Felesége és lánya téssztagok. Biztos anyagi Nem unatkozhat tehát sen- társaságában találjuk a konv- alánokon kulturáltabb, em- ki Egyhazasgergen. Aki ked- az égő gáztűzhely mel- beribb életet «’nek vet erez magaban, es tehetse- jett Éppen vacsorához készü- Sulyok I,ászló get hozza, táncolhat, muzsikálhat a citerazenekarban,-] énekelhet a pávakörben, korra és nemre való tekintet nélkül. Nem is kell itt különösen noszogatni az embereket. A falu minden tizedik lakosa részt vesz valamilyen közösségi szórakozásban, művelődésben. A pávakörnek 56, a tánccsoportnak 18 tagja van. A siker a legjobb ösz- szekovácsoló erő. Amióta a kórus olyan jól szerepelt a rárósi kulturális napokon, és a televízió képernyője elé is eljutott, még nagyobb a munkája iránti érdeklődés. Farkas András műveiből a hónap közepe táján nyílt kiállítás a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula iskolagalériájában. A megnyitón Bereczky Lóránd művészettörténész is hangoztatta: a művész képei azt sugallják, minden az emberért történi^ a világban. Vagy legalábbis, kellene történnie. A dolgozó ember, főként a parasztember egyszerű igazságait fogalmazza meg műveiben, olajképeiben, vízfestmé- ryeiben, temperáiban, toll- és tusrajzaiban a művész. Amint azt a tárlat katalógusa is említi: Farkas András több mint 30 évet töltött művészi tevékenységben, s ebből negyedszázadot Balassagyarmaton. Csengeriné Nagy Zsuzsa dr. értékelése szerint: „...képeinek tárgya szinte kivétel nélkül a földeken, a háza táján munká'kodó paraszt. a környező falvak é’e- le. ahol a hangsúly... az emberen van.” A tárlaton látható, l)itűnően válogatott műveken egyrészt a dolgozó, az erejéből élő ember, főként a földműves jelenik meg. Aki esetleg régimódian vetette korábbal) a magot, de a meg- vn’‘n7<)lt világban kombáín- p.,i * Azt veretné hp. ez hz* ember m nelinkább bennOLVASTUK Az önmegtartóztatás a leg- A mértéktelen igazmondás rafináltabb gyönyör. ugyanolyan illetlenség, mint a (Mme de Brisson) pucérság. (Pananti) A félelem és a babona épp- ★ úgy megzavarja eszünket, mint Ha minden erőnket a feles- a bor. leges dolgok gyűjtésére össz(Ségur) pontosítjuk, nem marad ener- giánk a szükséges megszerzéNincs olyan tévedés, amely sére. igazolná az árulást. (Proudhon) (Metastasio) D. Négyen ülünk a meleg fa- Nemzetiségi napok — egész évben? lusi konyhában. A néni a tűzhely mellett sámlin; ölébe ejtett keze egy pillanatnál tovább nem pihen, nyúl a mor- zsolnivalóért. Asszonylánya cifra tányért” fest, a fiataGondolatok a nemzetiségi kultúráról ákoknak a szlovák, német levelezésben. Nemzetiségi nap helyett ___ __. ___ _ ____ _ Idén már nemzetiségi napoí ’abbikkal együtt ülünk a di- ápolásában, de a mai szlovák zőnk is! Legnagyobb gon- nyelvet, de vagy a túlterhe- kát rendeztek a rétsági járáskőn. Esküvői szokásokról fo- kulturális áramkör erősítésé- dunk, hogy nincs tanköny- léstől félnek, vagy nem érzik ban. A különbség nem csulyik a szó, illetve arról, mit *3en is- vünk — magántanulóknak hasznosnak. Pedig ha igazán pán a többes szám jele!... Célőriztek meg a mai időkre is. Igen ám, de nem szabad szóló könyvekből' tanulunk, meg akarjuk őrizni kultúrá- kitűzéseiben több, gazdagabb Rövid idő múlva a néni is megfeledkezni egy fontos Működnek az országban szlo- juk, hagyományviláguk érté- ez a forma. Miért? Szeretbekapcsolódik. tényről: nagy különbségek vak középiskolák, kérhetnénk keit, nem elég az idősek kö- nék folyamatossá tenni a , . vannak az egyes nemzetiségi tólük — vetik fel gyakran, rében gyűjtögetni, gz alapod- nemzetiségi kulturális ren— Nem úgy csináltuk azt... községek között. Szlovák ajkú Megpróbáltuk; de a budapesti nál, a nyelvismeretnél kell dezvényeket, kiemelni az éS -if4! í szlovakra’ Lanya lakosságról beszélünk ott is, szlovák gimnaeisták sem ren- kezdeni! egynapos folklórbemutató szeszlovakul válaszol, magyarral aho| m^r csak az idősebb delkeznek mindnyájan saját repköréből. Ezért a hagyokeverve a szót, majd mente- korosztály vallja anyanyelvé- könyvvel, többen készülnek -------------------------- mányos — és idén is nagy getozve felem fordul. neki s középkorúak törve még egyből. Ügy látszik,’ megnőt- sikerű — népdal- és néptánc— Tudja, ezekről a régi beszélik, a 30 alattiak számá- tek az igények... A legfrissebb, legszebb, a seregszemle mellett nemzetidolgokról, a kedves lánykori ra teljesen idegen a szlovák használatban legkevésbé ko- sggj filmnapokat, író-olvasó emlékeiről édesanyám szíve- nyelv. Ezért kell az igények- --------------------- Pott könyvek a nemzetiségi találkozókat nemzetiségi sebben beszél az anyanyelvén, kel, lehetőségekkel összhang- . nyelvűek — vajon tényleg könyvkiállítást és lemezbePedig tökéletesen tud magya- ban megteremteni a nyelvta- — Tulajdonképpen mind- igaz a sok könyvtárostól hal- mutatót rendeztek, honismerul is! nulás lehetőségét az alsó ta- e§T‘k nemzetiségi községünk- lőtt kesernyés megállapítás? reti tanácskozást, előadásokat Nem késik soká a bizonyí- gozattól, sőt az óvodától kezd- ben biztosított az anyanyelvi Csak részben: az ifjúsági tartottak a nemzetiségi hagyoték sem: patakzik a sok tör- ve folyamatosan. oktatás,^illetve szlovák^ és irodalom, a mesekonyvek, úti- mányok ápolása, gyűjtése téténet, a szokások, hiedelmek, játékok tarkán fonódnak egybe. német nyelvoktatás, mégsem könyvek mindenütt kedveltek, májáról. Ezek látogatottsága,------------------------- lehetünk elégedettek — A szépirodalom igényesebb pozitív visszhangja arra buzm ondja Gálik József, a rét- alkotásainak ritkább az olva- dítja a rendezőket, hogy to— Hányán jelentkeztek ha- sági járási hivatal művelő- sója: a beszélt nyelv nem vábbra is ezen az úton jártározott szándékkal ebbe a dési osztályának a vezetője. azonos az irodalmi szlovákkal, janak, sőt kiterjesszék e prognyelvművelő klubba? — Néhány helyen — Ke- némettel. A nemzetiségi köny- Vamokat a pásztói és salgóA tizeneev rétsáo. Pimnq sze8en. Nézsán, Bánkon, pél- vek propagálása érdekében tarjáni. balassagyarmati jáli'L.-.i gL_i._a.8_dául — már az óvodában el- több helyen nyelvművelő- rásra is N ógrád megyében 21 szlovák és két német nyelvű, 7jcta knWll rcak pnu omol; föl — utai "»yuoua,, ti- »cijui ujcivmuvciu illetve részben nemzetiség , ® kezdődik a nyelvoktatás. Az klubokat létesítettek a könyv lakta község van, ebből 10 a kezét. A többiek? „Ez volt még a legszimpatikusabb a iskolakörzetesítés miatt több tárak. A klubfoglalkozásokon A következő ötéves tervben a nemzetiségi könyvtárak kiszlovák és a két német nem- közül” C8ak ?,só tagozf kmŰ‘ népl tszok“i* eme? támog^tásV kapjak a zet.seg, község a rétsági járás Nem ak°rtam szlo. kodlk( ~ ,ezfk a gyerekek: a nyokat gyűjtenek, ismerked- saiát nemzetiségi könyválloteruleten fekszik. Itt a leg- vákul tanu!ni_____ -----koizeti isko'aban folytathat- nek a szlovák irodalommal, tTlinv magasabb a lakossághoz mért lesz belöle? De most' mkr számarányuk is. A 22 ezer lakos közül körülbelül ötezren szívesen járok”... „Hallottunk róla, hogy a tanárképző fő dott még teljesen az ei.ymás- nem mindig ismerik a nem- ra épülés: hiszen ha a kör- zetiségi nyelvet, de a pedalelősséget: elébe kell menni nemzetiségiek. Sajátos helyze- ÍsKŐla“szloVlk szakára^ nyitva zeti i.skolaban "em,volt igé"/ Sóf^okkal együttműködve in- ^nUkozíukat. ^Nemzetiségi kitet teremt, hogy kevés kivé tellel „bokrokba rendezetten” találjuk ezeket a községeket — ez á1 ’-Pában előnyt ie'ent a nyelvoktatásban, a hagyofentese lenne a társadalom- mányőrzésben a népi kultúra 4 NÖGRAD = 1975. december 25., csütörtök j a kapu előttünk. Szabados Imréné. a rétsági iá'-psi könyvtár nemzetségi referense, a nyelvművelő klub vezetője: az alsósok körében, nehéz dítolták be a klubot például lakosságunk kultúrájának fa- biztositon! a nemzetise“' koz- Feisopetenyben Legenden. ku,ása. S7egénvedőse egyúttal sebből bemaró felsősöknek. Es Moira^apon. Not'ncsen. Le- m -izz ..ierény” f^'T’om sem c%y- beinek kezdeményezők a v.«S74O„.;..0 js _ n ^ értelmű Sokan szinte húzó- nyelvoktató tanárok is: órái- t0lzás: a nemzetiségi napok- doznak attól, hogy a gyere- kon’ könyveket ismertetnek, nak egész évben keliene tar— Néhány éve folyik szlo- kük részt vegyen a nyelvok- ajánlanak, segítséget nyújta- taniukT vák nyelvoktatás a gimnázi- tatásban — bár maguk talán nak a hagyományőrző csoporumban, idén lesz érettségi- jói beszélik a nemzetiségi toknak a daltanulásban, a di- Kiss G. Magdolna J
