Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
Színházi esték Olasz szalmakalap Az év végi megfeszített munkában, az ünnepek előtti sürgés-forgásban jólesik az embernek a színház figyelme, az a kétórás könnyed játék. amely különösebb szellemi erőkifejtést nem igényel, csupán azt, hogy legyünk ott a nézőtéren és örüljünk együtt a színészekkel a mulatságos helyzeteknek, élvezzük a fesztelen koméd'ázást. Ilyen darab az Olasz szalmakalap című francia zenés komédia. Jól szórakoztat, de egy hét múlva már kihullik az emlékezetünkből. Szerzője Emilé Lab'che. a múlt században élt kiváló tollforgató- mester. aki hosszú élete so- r>n egyedül, és mások társaságában közel háromszáz színpadi játékot írt. Igaz, művei közül a legtöbbet elmosta az idő feledése, a változó világban, az új helyzetekben nem tudtak meggyökerezni, néhány írása azonban — történetesen az Olasz szalmakalap isi amelyből René Clair 1927-ben filmet készített — a francia vígjáték, a zenés, táncos vaudeville klasszikus értékű szerzőjévé avatta. Az Olasz szalmakalap több mint száz esztendővel ezelőtt született, komikus helyzetei már ezerszer látottaknak tűnnek. mégis újból és újból tudunk nevetni rajtuk, mert az ismert vígjátéki helyzetekben valahogyan mindig űj ízekkel, zamattal „szakad fel” a humor. A százesztendős színdarabot Marc Michel dolgozta át mai színpadra, ügyes előjátékot és záróképet „ragasztva hozzá”. Zenéiét Róna Frigyes állította össze a szerző kortársa. Offenbach könnyed dallamvilágú, hangulatos műve1 bői. Bor József, az előadás rendezője nem törekedett többre, mint amire ez a szellemesen csipkelődő, de a fájdalmas csípéseket mindvégig gondosan elkerülő komédia tulajdonképpen alkalmas: a színvonalas szórakoztatásra, a megnevettetésre; bár ezt legalább olyan nehéz elérni a színpadon, ha nem nehezebb, mint a nézők könnyeinek az e'őcsalogatását A rendezőnek és színészeinek sikerül nagyon sokszor megnevettetnüik a közönséget, amely sok tapssal jutalmazta meg a művészek igyekezetét. A főszerepben új színésszel ismerkedhetett meg a közönség. Rácz Tibor egy-két évvel ezelőtt végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az idei évadban szerződött a szolnoki színház társulatá- . hoz, s ez az első itteni alakítása. A komikus helyzetek egész során végigbukdácsoló, ifjú vőlegény szerepében kellemes benyomást keltett, színészi eszközei azonban még további gazdagításra, finomításra szorulnak. A menyasszonyt Bárdos Margit alakította, kedvesen, tehetségesen. A legemlékezetesebb perceket Polgár Gézának, Hol- lósi Frigyesnek és Benyovsz- ky Bélának köszönhetjük. Mindhárman kitűnő lehetőséget kaptak a szerzőtől a ko- médiázásra, s ők élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Polgár Géza félelmetes és ka- cagtatóan ostoba após. Nagyszerű színészi érzékkel formálja meg a falusi polgár számító, pénzhaihász karakteré*. Ugyanilyen te';*alá1at Hotlósi Frigyes bárgyú unokaöccse. Amilyen esePeoül, csámpás lábakkal „lecöve- kel" a menvasszonv mellett, minduntalan kacagást vált ki a nézőtéren. Benvovs-kv Béla a süket, énn ezért az állandóan me’iébaszélő nagybácsi szerenében arat osztatlan elismerést. A többi szereplő is kivette részét a sikerből. Különösen Falvai Klári, Györgyfalvay Péter. Peczkay Endre, Czibu- lás Péter. S;mon Péter és Baranyai Ibo’va. A díszletek és a jelmezek ezúttal is kitűnően sikerültek. (Székelv László és Hruby Mária munkái.) (ok) Megyei Ji I ni be mulató k Ismét magyar filmpremier Wojeiech Siemion, a Legenda a nyúl paprikásról című magyar film főszerepében. A múlt héten Rényi Tamás Az. idők kezdetén című filmjének bemutatóját láthattuk, most Kabay Barna személyében fiatal, első nagyjátékfilmes rendezőt üdvözölhetünk, a Legenda a nyúlpap- rikásról című film kapcsán. A 27 éves filmrendező, aki Gyöngvössy Imrével együtt számos film forgatókönyvének írója volt és több tévéfilmet Rendezett. Tersánszky Józsi Jenő 1936-ban írt hasonló című kisregényét ültet' te át filmszalagra. A film sikeresen tükrözi Tersánszky világát, sőt a néző előtt annál egy szélesebb, egy összetettebb világot ábrázol. Ötvözi a meseszerü és népies elemekei, nem nélkülözi a humort sem. Tersánszky hangulati lírájának vizuális eszközökkel való kifejezése mélyen átgondolt, igényes alkotói munka. A film főszerepét Wojeiech Siemion lengyel színész kelti életre, aki nagyszerű fizikai és szellemi adottságai révén tökéletesen azonosult hősével. Magyar hangja Kállai Ferenc. A további szerepekben Garas Dezsőt, Halász Juditot, Szirtes Ádámot. Harkányi Endrét és Monori Lilit láthatjuk. Felújításban kerül közönség elé dr. Homoki Nagy István világsikert aratott természetfilmje a Cimborák. A film három állatszereplője — Fickó, az aranyszínű vizsla, Pletyka, a kis nősténytacskó és Nimród, a villogó tekintetű vadászhéja — életén keresztül az állatok szokásaival, a láp világának életével ismerteti meg a nézőt, s nyújt minden korosztálynak maradandó élményt. Jules Verne kitűnő ifjúsági regénye. A rejtelmes sziget nem először kerül megfilmesítésre. Korábban hazánkban is játszották — kiemelkedő sikerrel — szovjet filmváltozatát. Most a regény francia—spanyol—olasz koprodukcióban készült változatával ismerkedhet meg a közönség. A film története csaknem minden mozilátogató előtt ismerős, ezért inkább a látványos rendezésre (Henri Colpi és Juan-Antonto Bardem munkája) és a kiváló színészi t°liesítmérve’.'-' re, különösen Omar Sharif Nemo kapitányára, hívnánk fel a figyelmet. Maximilian Schell elsősorban színészként, ismert ha- zánikban. Emlékezetes alakítást pvújtott az A’tooa foglyai és az ítélet Nürnherg- ben című filmekben. Mint rendezőnek, A gyalogjáró, melyet az Art Kino műsorán láthatunk, első mai témájú alkotása: maga írta a forgatókönyvet is, amely még a film elkészülte előtt díjat nyert. A filmről az alábbiakat mondta a rendező : „.. .Egy ember konfliktusa röviddel a halála előtt az életével, vétkével. Giese. a -gyalogjáró» egykor hibás döntést hozott. Hibás döntései azonban. amelyek gyakran elmaradt döntések voltak, sokkal korábban történtek.” Schellnek a főszerepre sikerült megnyernie Gustav Rudolf Ssllnert, a berlini Deutsche Oper volt intendánsát, egv másik ’főszerepre pedig Peter Hallt, a londoni National Theatre igazgatóiát, A politikai aktu- alitású lelkiismereti dráma a chicagói filmfesztiválon a kritika díját nyerte el. és felterjesztették az Oscar-díj- rá^ is. Kiállítás, ti) ugdijas- t alát kozó A kórház klubjában Hemerka Gyulával, a balassagyarmati kórház függetlenített népművelőjével beszélgettünk az év utolsó hónapjának munkájáról. — Sok gondot és örömet hozott nekünk a december. — mondja a népművelő. Rengeteg készülődést jelentenek az ünnepek és az egyéb programok. A klubban kiállítást rendeztünk dr. Ember Lajos- né balassagyarmati népművész alkotásaiból. Az eredeti palóc motívumokkal festett hímes tolások, fntányérok. kanalasok és egyéb használati eszközök osztatlan tetszést arattak látogatóink körében. Az egy hétig nyitva tartott k'á'l’- táson vásárolni is lehetett. S nem feledkeztünk meg azokról a dolgozóinkról sem. akik már megérdemelt pihenésüket töltik. — Nyugdíjas-találkozót is rendeztek talán? — Ügy van, hetven nyugdíjas — orvos, betegápoló, asszisztens, konyhai dolgozó stb. — vendégeskedett nálunk a közelmúltban. Dr. Balogh Gábor főorvos, igazgató- helyettes köszöntötte őket, majd a Bajcsy úti Általános Iskola kisdobos színjátszói és kamarakorusa szórakoztatta j az idős vendégeket. Nyugdi-1 jasaink felszabadult kedvvel sokáig anekdotáztak együtt, régvolt történeteket meséltek egymásnak, szemlátomást nagyon jól érezték magukat a régi munkahelyükön. — December 20-án pedig szép fenyőfa-ünnepélyt rendeztünk a kórházban dolgozók gyermeke’nek. A karácsonyfa mellett a Dózsa úti általános bábosai léptek fel, ezúttal is nagy sikert aratva az ebédlőt betöltő gyerekközönség előtt. E. É. Mai tévéajánlatunk 21.15: Kis ember születik. Tévéjáték. Sütő András novellájából készült ez a lírai hangvételű tévéjáték. Amelyben az írófőhős egyes szám első személyben meséli el történetét, születése után még bizonytalan életbenmaradósáról. Bálint, a kisember, akinek létét veszélyezteti a szülés alkalmával keletkezett betegség, amelyet az orvosok „kék halálnak” neveznek, s amelynek jellemzője, hogy a gyerek megkékül, s nem tud sírni. Az apa (Horváth Sándor játssza) feladata nem kevesebb, mint hogy visszaperelje az életnek a már-már halott kisfiút. Az anya (Szemes Mari) sírva, lamentálva őrzi a beteg csecsemőt. Így kérleli: „Azért hoztalak a világra, hogy én sírjak helyetted?” S ott van Békasó (Szirtes Ádám), aki az egyszerű emberek valóságtátásával, szókimondásával válik katalizátorrá. ö fogalmazza meg azokat a gondolatokat, amelyek ott ülnek a többiek nyelvén is, de amelyeket félnek kimondani. Ö rázza meg amúgy istenigazában a porontyot, hogy kitör belőle a sírás. 4 NÓGRAD — 1975. december 24., szerda Szilveszteri hangútól' A közeledő év végét jelzi a rétsági Asztalos János Művelődés Központban december 28-án bemutatásra kerülő vidám, zenés műsor is, a Szilveszteri hangulat. A műsor szereplői ismert humoristák, énekesek és színművészek. A humoristákat Galambos Szilveszter és Rónai Egon konferanszié. az énekeseké' Ta- labér Erzsébet. Tassy Viktória »és Puskás Sándor, a színészeket Balogh Emese és Erdődy Kálmán képviseli. 'lólli Árpád: Karácsonyi emlék Itt volt, elment a szép karácsony, S amíg itt volt, jó koszton éltünk Cukron, fügén, mákos kalácson. Hozott diót, mogyorót, smukkot, Üj százkoronás is volt nála. De erről alig szólt egy kukkot. Hogy a pénzügy is derűt öltsön. Adott az osztrák—magyar banknak Húsz koronát — aranyban! — kölcsön. Es hozott új választó-listát. Mely szerint csak Lukács szavazhat. S megválaszthatja Tisza Pistát. A Béke is, e bús egyénke, Jött volna vele, ám egy hídon A strázsa belelőtt szegénybe. Örült Prohászka is Prizrendbe, Az udvarias szerb kormánytól Egy sérvkötőt kapott prezenlbe. Szóval a karácsony sok kincsét Megkaptuk és ami a legfőbb. Megszűnt a fűtőanyag-ínség. Ez üdvöt zengem el ma számmal' Egész télen fűthetünk maid Egy-egy dús — karácsonyi számmal! (1912) Habits Mihály: Téli dal Esik a hó, a dal ma megered esik a hó a kályha szíve halkan dobbanó a dal ma szép lesz. mély lesz és enyém szimbólumokkal teljes költemény. Mondom nektek, hogy bányászok vagyunk mondom bizony, bár elfog gyakran a mélységiszony s mint aki szédül tornyok ormain, émelygünk ormos akna kormain. A bánya mély, az akna piszkos ám a bánya .‘mély, az akna piszkos, mint a szenvedély: forró sötétben fénylő kincseket keresünk míg valami eltemet. S talán a víz temet bennünket el, talán a víz. talán a tűz. talán a viheder, talán a föld, a kő: talán a jég, talán a forró, fojtó bányalég. Nő — s férfié, egyforma köntösünk nő — s férfié, mi nem kérdezzük, hogy melyik kié; meleg űrben mezítlen dolgozunk s tán drágakő lesz, amit felhozunk. Tán drágakő lesz, amit felhozunk, tán drágakő, tán gyémánt, koronába ülhető, tán áldott szén, tán átkozott arany: mi dolgozunk tovább, vigasztalan! Üjabb kiállítással köszönti Salgótarján felszabadulásának évfordulóját a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. Karancsberényben, a Nógrádi-partizáncsoport emlékmúzeumában, az egykori partizán-főhadiszállás egyik szobájában megnyitották a „Magyarok az európai népek antifasiszta harcában” című kiállítást. Az eredeti tárgyi emlékeket, dokumentumokat, fotókkal illusztrált tablókat annak a 7000—8000 antifasiszta ellenállónak az emlékére mutatják be, akik fegyverrel harcoltak Csehszlovákiában, Jugoszláviában. Lengyelországban, Belgiumban, Olaszországban, Dániában a haladó eszmékért. A karancsberényi emlékmű»? szil teljessé válik ennek az új emlékszobának a berendezésével, mely méltó kegyhelye az ellenállási mozgalomnak. A Játogatók megismerkedhetnek például az abroncsospuszlai ütközetben használt fegyverekkel, a karancsberényi bányászeilenállók személyi tárgyaival, a második világháború dokumentumaival. Az állandó jellegű kiállítást csoportos látogatás esetén — előzetes bejelentés alapján a 10-75-ös telefonon —, tár- latvczctő segítségével tekinthetik meg az érdeklődők. — kulcsár —
