Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

I Mindegyik tematikus Kiállítás a balassauyarmati Horváth Endre Galériában Figyelmet érdemlő képző­művészeti kiállítás nyiit me^ a napokban Balassagyarma­ton. a .Horváth Endre Galéri­ában. Duschonek János fes­tőművész, Marosits István szobrászművész és Tassy Bála grafikusművész kiállítása de­cember 30-ig tart nyitva. Beszélgetünk a művészekkel a volt megyrhiza galériává alakított termében. A galéria mellett van a városi képtár, folyamatosan gazdagodó gyűj­teményével. Igaz, viszonylag kiesi, közgyűjtemény, de vál­tozatos, s némiképpen tájé­koztatást ad arról is, hogy a „szomszédos" Horváth Endre Galéria évről évre milyen gazdag kiállítási programmal várja a látogatókat. A galéri­ában kiállító művészek usyanis műveikből ajándákoz- nag a városi képtár részére! A beszélgetés a kiállítás ren­dezése közben folyik A há­rom fiatal művész közül Tas- sv Béla nincs jelen. Az első kérdés: jelent-e valami szem­léletbeli, vagy egyéb tekintet­ben meglevő azonosságot, hogy hárman együtt rendeznek ki­állítást? — Igen, jelent — válaszolja Marosits István szobrászmű­vész. — Elsősorban szemlélet­beli hasonlóságot. — Miben nyilvánul meg? — Azt hiszem mindenek­előtt abban, hogv mindhár­man intenzíven érdeklődünk s társadalmi kérdések iránt. Marosits István 1943-ban születet Szombathelyen. — Ném élek Szombathe­lyen, de a családom igen. Így kötődöm a városhoz — jegyzi meg. A Képzőművészeti Főisko­lán 1965-től 1972-ig tanult, mestere Pátzav Pál volt. Der- kovits-ösztöndíjat kapott 1973- ban. Előszeretettel foglalko­zik a betonszobrászattal. a kérdést elméletileg is vizs­gálja. Duschanek Jánoshoz és Tassy Bélához hasonlóan tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Eddig nyolc al­kalommal vo't egyéni kiállítá­sa különböző városokban. Marosits István neve nem ismeretlen a salgótarjáni ér­deklődő közönség számára sem. Derkovits Gyuláról készült betonszobra szerepelt a salgó­tarjáni szabadtéri kiállításon, ahol a közönség körében is é'énk érdeklődést keltett. Márlíremlékmű című hatal­mas méretű köztéri alkotását ebben az évben avatták Tata­bányán. — Ez eddigi életem főműve — mondja a fiatal szobrász. — Igyekeztem benne mindazt megfogalmazni, amit jelenleg a betonról tudok és gondolok. Műveiben mindenkor erő­teljes indulati motiváció ér­vényesül. Így van ez a Balas­sagyarmaton látható VIT em­lékműtervnél, az Öröm, a Bá­bel, a Város, a Meddőség cí­mű művek esetében is. Duschanek János Bakony- szentlászlón született 1947- ben. A Képzőművészeti Főis­kolát 1972-ben fejezte be, Bernáth Aurél volt a meste­re. A Derkovits-ösztöndíjat idén kapta meg. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tárlatain többször nyert díjat. a stúdió Ifjúság a szocializ­musban című pályázatán a KISZ központi bizottságának nacydíját kapta. Képein mindenekelőtt az erőle jes expresszivitás tűnik szembe. „Indulatos" művész, társadalmi elkötelezettséggel szól a világ, az ember dolgai­ról. — Nem kívánok „általában” beszélni — jegyzi meg. — Mondandómat mindig hely­hez és időhöz kötöm, s egyál­talán nem akarom véka alá rejteni azon szándékomat, hogv ezután is úgynevezett te­matikus műveket szeretnék festeni. A képzőművészetben nem ismeretlen dolog, amikor azt mondjuk: a mű témája az alakítás története. Én vala­mivel többet akarok ennél megvalósítani. Tassy Béla grafikai laoiai szervesen illeszkednek a ba­lassagyarmati kiállítás fest­ményeihez, szobraihoz, Tár­sadalmi elkötelezettségükkel is. A fiatal művész Budapes­ten született 1942-ben, 1974- ben a Szegedi Nyári Tárlat nívódíját kapta. Eddig ötször volt egyéni kiállítása. A Der­kovits-ösztöndíjat 1972-ben/t kapta meg. Duschanek János így „fog­lalja össze” hármuk közös ki­állítását: — Munkásságunkban sok a rokonság. Mindhárman fe­lelősséggel szeretnénk szólni jelenkori dolgainkhoz, ezért gyakran indulatosak vagyunk. Ez- úgy vélem, minden műre jellemző ezen a tárlaton. Mind­egyik tematikus. (tóth) Könyvsiker egy elmaradt vita lmlyett 7 alálkozás a szerzővel Magyar újságíróktól hal­lottam Párizsban( hogy az ott kiadásra került könyvek átlagpéldánya háromezerre tehető Jacques de Bonis, a France Nouvelle-nek, a Francia Kommunista Párt he­tilapjának szerkesztője 1975. tavaszán interjúsorozatot ké­szített Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével a szo­cializmus magyarországi épí­tésének kérdéseiről, melyet Párizsban ez év nyarán könyvalakban kiadtak. Sike­rére jellemző, hogy már a l’Humanité őszi ünnepségéig több mint háromezret eladtak belőle. Jacques de Bonissal novem­berben Párizsban, a France Nouvelle szerkesztőségében beszélgettem. Borsos-plakett Négy művészeti ágban hir­dették meg az 1976-os fel- szabadulási pályázatot Győr- Sopron megyében. A pályá­zati feltételeket az elmúlt évekhez képest annyiban módosították, hogy mind a képzőművészet, mind a fotó, a film és az irodalom kate­góriájában három témakört jelöltek meg a pályázatot meghirdető szervek. A pályá­zat rangját kívánják emelni azzal, hogy az első helyezet­tek Borsos Miklós szobrász- művész emlékplakettjét kap­ják. A plakett a négy művé­szeti ág szimbólumrendszerét ábrázolja. Mai tévéajánlatunk 20.05: HAZUGOK Tévéjáték Ülés Endre műve a 30-as évek Budapestjére visz el bennünket; a felhőtlenül vi­dám családba zsaroló férkő­zik, akinek egyszerű és mé­lyen sebző hazugsággal sike­rül megmérgeznie szerelmet, házasságot, testvéri összetar­tozást, apa-fiú viszonyt. S szinte jórák alatt ássa alá a jó nevű egyetemi tanár éle­tét. A hazugság persze kide­rül, hála a fiatal feleség sze­rető hitének, a zsaroló felfe­di kártyáit, s a nézők láthat­ják, hogy az optimista befe­jezés ellenére is a hazugság, ha megfelelő talajra jut, to­vábbra is fertőz, terjed... vagy fertőzhet, terjedhet, amíg csak a becsület és az igaz­ság nem teszi lehetetlenné... Főbb szereplők: Szegedi Erika, Somogyvári Rudolf. Máthé Erzsi, Szénási Ernő, Darvas Iván, Szacsvay László. Oktatási beruházások terve A Nógrád megyei Tanács oktatási bizottsága december 23-án tartja» ülését a tanács helyiségében. Napirenden sze­repel az oktatási beruházások terve az V. ötéves terv idő­szakára. A téma előadója dr. Szíttner András, a megyei tervosztály vezetője lesz. Bacsur Sándor osztályvezető előterjesztésében a szocialis­ta demokratizmus fejlődése lesz a következő téma, a ba­lassagyarmati oktatási intéz­mények ezzel kapcsolatos helyzetét, vitatják meg. A köz­oktatás és a közművelődés kapcsolatáról Kojnok Nándor osztályvezető-helyettes elő­terjesztése szerepel napiren­den. Végül az oktatási bizott­ság 1976. évi munkaprogram­javaslata kerül napirendre. E téma előadója dr. Gordos Já­nos, az oktatási bizottság el­nöke, a Nógrád megyei Ta­nács elnökhelyettese lesz. A nagy sikerű könyv szer­zőjétől érdeklődtem, hogy milyen körülmények között készült az interjúsorozat, vé­leménye szerint mi váltotta ki a nagy érdeklődést? — A könyv egy elmaradt párbeszéd helyett jött létre, melynek 1974-ben a francia és a magyar televízió nyilvá­nossága előtt kellett volna le­folynia Aczél György és Alain Peyrefitte, az URD ak­kori főtitkára között. 1972. egyik estéjén a francia tele­vízióban Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt fő­titkára és Alain Peyrefitte álltak egymással szemben, aki a szocialista Magyaror­szágot durván megrágalmaz­ta. Ekkor született az a terv, hogy nyílt vitában beszéljen a két ország és lakosainak helyzetéről Aczél György elv­társsal. Mint Ismeretes Peyre­fitte ezt választotta, de ké- később visszalépett a televí­ziós vita elől. Pedig a vita iránt nagy volt az érdeklő­dés, hiszen Peyrefitte akkori­ban jelentős szerepét vállalt a kommunistaellenes kam­pányban, a szocialista orszá­gok rágalmazásában. Ha lét­rejött volna a televíziós adás, az nagy esemény lett volna. Többen úgy gondoltuk, hogy elmaradását, az érdeklődést pótolhatja egy Ilyen interjú­kötet is. A könyv megjelené­se önmagában sikernek te­kinthető, mert sokféle reagá­lást váltott ki. Elsősorban a baloldali és demokratikus la­pok figyeltek fel rá, s mél­tatták tartalmát. Nem tudott elzárkózni a jobboldal sem, ezt Igazolja, hogy nemrégiben a Le Mode „A szabadság a szocializmus jelene és jövő­je” címmel éppen abból az alkalomból közölt beszélgetést Aczél György elvtárssal, hogy az interjúkötetet bemutatása­kor Párizsban járt. Ez az interjú olyan időszakban je­lent meg, amikor a francia burzsoázia sajtóban újra sű- sűsödtek az antikommunistg támadások. Igaz ugyan, hogy a könyvet nem lehet minden könyvesboltban kapni, csak azokban, amelyekben haladó szelleműf kiadványokat is árusítanak, de á baloldali, az FKP politikai harcának kö­szönhető, hogy mégis sokan ismerik, olvassák. Pártunk most nyíltan, vitában küzd a jobboldal ellen, elősegítve a szabad gondolkodást, a véle­ménycseréket. Már a l’Huma- nité ünnepségén is rendez­tünk vitát a könyvről, azóta több helyen vettem részt olyan beszélgetésen, amelye­ken a mi országunk nehéz, sok gonddal teli gazdasági helyzetéből kiindulva, vitat­koztak mindarról, ami Ma­gyarországon van, ahogy fej­lődik gazdasági életük, ja­vulnak a dolgozók életkörül­ményei. Szükség van az ilyen vitákra, mindazok megérteté­sére és magyarázósára, me­lyekről a könyvben szó van. — A J<önyv olvasása során kiderül, hogy Aczél elvtárs­sal találkozásaik során na­gyon sok kérdésről beszélget­tek. Az olvasók érdeklődését figyelembe véve, melyik kér­déscsoportokat tartja a legje­lentősebbeknek? életéről. Véleménye szerint ti franciáknak, milyen ismerete­ik vannak hazánkról? — Közismert, hogy a ma­gyarok nagy érdeklődést ta­núsítanak Franciaország iránt. Ez kivált egy francia érdeklődést is Persze ez nem azt jelenti, hogy például ná­lunk is annyi magyar köny­vet fordítanak le, mint fran­ciát Magyarországon. Külön­böző időszakokban más-más a helyzet, a francia lapok, a televízió leginkább csak nagy események kapcsán foglalko­zik Magyarországgal. Mégis: koriilbe'ül két éve rv’i'mk több szó esik az önök orszá­gáról, mint korábban, luind többen ismerik el a fejlődést, melyet elértek. Persze a vé-, leménvek, az információk /kü­lönbözők. A jobboldalnak az az érdeke, hogy elsősorban a szocialista országok problé­máit, gondjait tárja a közvé­lemény elé, az FKP a valós helyzet bemutatására törek­szik. Ezt segítette elő az in­terjúkötet is. elsősorban a beszélgetés őszinte hangvéte­lével, a kérdések megvitatá­sának mélységével. Erről bár­ki meggyőződhet, aki a köny­vet végigolvassa. A francia kommunista sajtó nem nyu­godhat bele abba, hogy a jobboldali lapok egyoldalú, el­fogult, hamis képet alakítsa­nak ki Magyarországról. De ez igen nehéz feladat szá­munkra... — Elsősorban azokat, ame­lyek kapcsolatban állnak a francia közvéleményt foglal­koztató problémákkal. Nem­régiben a kormány hivatalo­san beismerte, hogy az or­szágban másfél millió mun­kanélküli van. Mindenki érzi nálunk az infláció, az ár­emelkedések súlyos következ­ményeit. Ilyen körülmények között sokakat érdekel, hogy milyenek az életkörülmények a szocialista országokban, ho­gyan tudnak ellenállni annak a hatásnak, mely rájuk ne­hezedik a kapitalista orszá­gokban jelentkező gazdasági gondok következtében. Szé­les rétegeket érdekel az is, hogyan érvényesülnek a sza­badságjogok a szocialista or­szágokban? Az FKP számára is fontos kérdés ez. A bur- zsoá politikusok és újságok szándékosan elhallgatják a különbségeket melyek a sza­badságjogok gyakorlásában a kapitalista és a szocialista országok között vannak. Az Interjúkötetben erről is átte­kintést kaphatnak az olvasók. — A könyv áttekintést nyújt a mai Magyarország Megyei pályaválasztási tájékoztató A Nógrád megyei Pályavá­lasztási Tanács és a megyei pályaválasztási tanácsadó in­tézet k'adta a Nógrád megyei pályaválasztási tájékoztatót az általános es középiskolák­ban végző fiatalok továbbta­nulási és elhelyezkedési le­hetőségeiről. Az idei pálya- választási tájékoztatót Fekete Gyula állította össze. Ebben az évben 14. alkalommal je­lent meg a pályaválasztási tá­jékoztató. Célja mindenekelőtt az, hogy a , pályaválasztás előtt álló fiataloknak és a tanácsadásban közreműködő szülőknek, pedagógusoknak útmutatást adjon, megköny- nyitve ezzel gondjaikat a vá­lasztás előtt. A tájékoztató, amely részletesen felsorolja a lehetőségeket, természete­sen nem helyettesíti az isko­lában folyó pályaválasztási tanácsadó munkát, ahhoz csupán módszerbeli segítsé­get ad. t á Az UNESCO által kiadott Index Translationum 25. kö­tete szerint a külföldi szer­zők műveinek fordítása te­rén a Szovjetunió áll az élen: 4463 kötetet ültettek át egv év alatt oroszra. Világszerte a legtöbbet fordított szerző­nek Marx, Engels és Lenin számit, utóbbi műveit csupán 1974-ben 381 nyelvre fordí­tották le. A szépirodalomban Dosztojevszkij vezet, őt követi Tolsztoj és Verne, valamint Gorkij. NÖGRÁD — 1975. december 19., péntek Kapubcjáral — a szécscnyi Forgách-kastclyban.-kj— — Az életmód, az életkö­rülmények, a megélhetés le­hetőségeiről sok szó esett a beszélgetések során. Milyen különbözőségeket tár a könyv az olvasó elé a két ország dolgozóinak helyzetével kap­csolatban? — A két nép életmódjá­nak különbözőségéit nenez megfogalmazni. Régebben, vi­ták során, direkt különbsége­ket akartunk tenni: ez itt jó — ott rossz, az ott jó és fit rossz. Nem lehet a két nép életkörülményeit, életmódját egyszerűen összehasonlítani, mint ahogyan egy nőt sem le­het összehasonlítani egy fér­fivel. Az alapvető különbsé­gek a két társadalmi rend­szer különbözőségeiből fa­kadnak, Számomra igen fon­tos volt, hogy a beszélgetés eredményeként teljesebb kép alakuljon ki a magyar nép életéről, a szocialista társada­lom építése során elért ered­ményekről. azokról a vívmá­nyokról, amelyekre a magyar dolgozók büszkék lehetnek. Aczél elvtárssal a beszélgetés során nem kerültük meg a kényes kérdéseket sem, őszintén beszélgettünk a gon­dokról, a problémákról is, melyek a magyar kommunis­tákat, dolgozókat foglalkoz­tatják. Azt igyekeztem a könyvben bemutatni, hogy a gondok, az ellentmondás >k közepette egy szocialista or­szág dinamikus fejlődésének lehetünk tanúi. Megjelenése óta nekem is sokszor feltet­ték a kérdést: milyen különb­ségeket tapasztaltam? Mint mondottam, nehéz erre vála­szolni. Lehet, hogy nálunk magasabb az életszínvonal, mint önöknél, de én azt lát­tam, hogy Magyarországon a fejlődés kiegyensúlyozottabb, mint nálunk, nagyobb a lét- biztonság. Persze minden at­tól függ, hogy kinek a szem­pontjából vizsgáljuk. Egyen­lő mérce nincs, hiszen ná­lunk, mint mondtam, nem szabad megfeledkezni a más­fél millió munkanélküliről sem. Tizenöt éve gyakran já­rok Magyarországra. Azt ta­pasztalom, hogy a nehézségek, a gondok ellenére gyors a ' ejlődés, a gazdasági és társa­dalmi előrehaladás. Ezekről szólt őszintén Aczél György, s ezt akartam az interjúsoro­zatban sokoldalúan visszaad­ni. Számomra nagy élmény volt egy hétig, több mint húsz órát beszélgetni vele, ma'd ezt követően könyvbe foglal­ni mindazt, amiről szó volt. Kárpótlás az elmaradt vitá­ért! Mitzki Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom