Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
I Mindegyik tematikus Kiállítás a balassauyarmati Horváth Endre Galériában Figyelmet érdemlő képzőművészeti kiállítás nyiit me^ a napokban Balassagyarmaton. a .Horváth Endre Galériában. Duschonek János festőművész, Marosits István szobrászművész és Tassy Bála grafikusművész kiállítása december 30-ig tart nyitva. Beszélgetünk a művészekkel a volt megyrhiza galériává alakított termében. A galéria mellett van a városi képtár, folyamatosan gazdagodó gyűjteményével. Igaz, viszonylag kiesi, közgyűjtemény, de változatos, s némiképpen tájékoztatást ad arról is, hogy a „szomszédos" Horváth Endre Galéria évről évre milyen gazdag kiállítási programmal várja a látogatókat. A galériában kiállító művészek usyanis műveikből ajándákoz- nag a városi képtár részére! A beszélgetés a kiállítás rendezése közben folyik A három fiatal művész közül Tas- sv Béla nincs jelen. Az első kérdés: jelent-e valami szemléletbeli, vagy egyéb tekintetben meglevő azonosságot, hogy hárman együtt rendeznek kiállítást? — Igen, jelent — válaszolja Marosits István szobrászművész. — Elsősorban szemléletbeli hasonlóságot. — Miben nyilvánul meg? — Azt hiszem mindenekelőtt abban, hogv mindhárman intenzíven érdeklődünk s társadalmi kérdések iránt. Marosits István 1943-ban születet Szombathelyen. — Ném élek Szombathelyen, de a családom igen. Így kötődöm a városhoz — jegyzi meg. A Képzőművészeti Főiskolán 1965-től 1972-ig tanult, mestere Pátzav Pál volt. Der- kovits-ösztöndíjat kapott 1973- ban. Előszeretettel foglalkozik a betonszobrászattal. a kérdést elméletileg is vizsgálja. Duschanek Jánoshoz és Tassy Bélához hasonlóan tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Eddig nyolc alkalommal vo't egyéni kiállítása különböző városokban. Marosits István neve nem ismeretlen a salgótarjáni érdeklődő közönség számára sem. Derkovits Gyuláról készült betonszobra szerepelt a salgótarjáni szabadtéri kiállításon, ahol a közönség körében is é'énk érdeklődést keltett. Márlíremlékmű című hatalmas méretű köztéri alkotását ebben az évben avatták Tatabányán. — Ez eddigi életem főműve — mondja a fiatal szobrász. — Igyekeztem benne mindazt megfogalmazni, amit jelenleg a betonról tudok és gondolok. Műveiben mindenkor erőteljes indulati motiváció érvényesül. Így van ez a Balassagyarmaton látható VIT emlékműtervnél, az Öröm, a Bábel, a Város, a Meddőség című művek esetében is. Duschanek János Bakony- szentlászlón született 1947- ben. A Képzőművészeti Főiskolát 1972-ben fejezte be, Bernáth Aurél volt a mestere. A Derkovits-ösztöndíjat idén kapta meg. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tárlatain többször nyert díjat. a stúdió Ifjúság a szocializmusban című pályázatán a KISZ központi bizottságának nacydíját kapta. Képein mindenekelőtt az erőle jes expresszivitás tűnik szembe. „Indulatos" művész, társadalmi elkötelezettséggel szól a világ, az ember dolgairól. — Nem kívánok „általában” beszélni — jegyzi meg. — Mondandómat mindig helyhez és időhöz kötöm, s egyáltalán nem akarom véka alá rejteni azon szándékomat, hogv ezután is úgynevezett tematikus műveket szeretnék festeni. A képzőművészetben nem ismeretlen dolog, amikor azt mondjuk: a mű témája az alakítás története. Én valamivel többet akarok ennél megvalósítani. Tassy Béla grafikai laoiai szervesen illeszkednek a balassagyarmati kiállítás festményeihez, szobraihoz, Társadalmi elkötelezettségükkel is. A fiatal művész Budapesten született 1942-ben, 1974- ben a Szegedi Nyári Tárlat nívódíját kapta. Eddig ötször volt egyéni kiállítása. A Derkovits-ösztöndíjat 1972-ben/t kapta meg. Duschanek János így „foglalja össze” hármuk közös kiállítását: — Munkásságunkban sok a rokonság. Mindhárman felelősséggel szeretnénk szólni jelenkori dolgainkhoz, ezért gyakran indulatosak vagyunk. Ez- úgy vélem, minden műre jellemző ezen a tárlaton. Mindegyik tematikus. (tóth) Könyvsiker egy elmaradt vita lmlyett 7 alálkozás a szerzővel Magyar újságíróktól hallottam Párizsban( hogy az ott kiadásra került könyvek átlagpéldánya háromezerre tehető Jacques de Bonis, a France Nouvelle-nek, a Francia Kommunista Párt hetilapjának szerkesztője 1975. tavaszán interjúsorozatot készített Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével a szocializmus magyarországi építésének kérdéseiről, melyet Párizsban ez év nyarán könyvalakban kiadtak. Sikerére jellemző, hogy már a l’Humanité őszi ünnepségéig több mint háromezret eladtak belőle. Jacques de Bonissal novemberben Párizsban, a France Nouvelle szerkesztőségében beszélgettem. Borsos-plakett Négy művészeti ágban hirdették meg az 1976-os fel- szabadulási pályázatot Győr- Sopron megyében. A pályázati feltételeket az elmúlt évekhez képest annyiban módosították, hogy mind a képzőművészet, mind a fotó, a film és az irodalom kategóriájában három témakört jelöltek meg a pályázatot meghirdető szervek. A pályázat rangját kívánják emelni azzal, hogy az első helyezettek Borsos Miklós szobrász- művész emlékplakettjét kapják. A plakett a négy művészeti ág szimbólumrendszerét ábrázolja. Mai tévéajánlatunk 20.05: HAZUGOK Tévéjáték Ülés Endre műve a 30-as évek Budapestjére visz el bennünket; a felhőtlenül vidám családba zsaroló férkőzik, akinek egyszerű és mélyen sebző hazugsággal sikerül megmérgeznie szerelmet, házasságot, testvéri összetartozást, apa-fiú viszonyt. S szinte jórák alatt ássa alá a jó nevű egyetemi tanár életét. A hazugság persze kiderül, hála a fiatal feleség szerető hitének, a zsaroló felfedi kártyáit, s a nézők láthatják, hogy az optimista befejezés ellenére is a hazugság, ha megfelelő talajra jut, továbbra is fertőz, terjed... vagy fertőzhet, terjedhet, amíg csak a becsület és az igazság nem teszi lehetetlenné... Főbb szereplők: Szegedi Erika, Somogyvári Rudolf. Máthé Erzsi, Szénási Ernő, Darvas Iván, Szacsvay László. Oktatási beruházások terve A Nógrád megyei Tanács oktatási bizottsága december 23-án tartja» ülését a tanács helyiségében. Napirenden szerepel az oktatási beruházások terve az V. ötéves terv időszakára. A téma előadója dr. Szíttner András, a megyei tervosztály vezetője lesz. Bacsur Sándor osztályvezető előterjesztésében a szocialista demokratizmus fejlődése lesz a következő téma, a balassagyarmati oktatási intézmények ezzel kapcsolatos helyzetét, vitatják meg. A közoktatás és a közművelődés kapcsolatáról Kojnok Nándor osztályvezető-helyettes előterjesztése szerepel napirenden. Végül az oktatási bizottság 1976. évi munkaprogramjavaslata kerül napirendre. E téma előadója dr. Gordos János, az oktatási bizottság elnöke, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese lesz. A nagy sikerű könyv szerzőjétől érdeklődtem, hogy milyen körülmények között készült az interjúsorozat, véleménye szerint mi váltotta ki a nagy érdeklődést? — A könyv egy elmaradt párbeszéd helyett jött létre, melynek 1974-ben a francia és a magyar televízió nyilvánossága előtt kellett volna lefolynia Aczél György és Alain Peyrefitte, az URD akkori főtitkára között. 1972. egyik estéjén a francia televízióban Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Alain Peyrefitte álltak egymással szemben, aki a szocialista Magyarországot durván megrágalmazta. Ekkor született az a terv, hogy nyílt vitában beszéljen a két ország és lakosainak helyzetéről Aczél György elvtárssal. Mint Ismeretes Peyrefitte ezt választotta, de ké- később visszalépett a televíziós vita elől. Pedig a vita iránt nagy volt az érdeklődés, hiszen Peyrefitte akkoriban jelentős szerepét vállalt a kommunistaellenes kampányban, a szocialista országok rágalmazásában. Ha létrejött volna a televíziós adás, az nagy esemény lett volna. Többen úgy gondoltuk, hogy elmaradását, az érdeklődést pótolhatja egy Ilyen interjúkötet is. A könyv megjelenése önmagában sikernek tekinthető, mert sokféle reagálást váltott ki. Elsősorban a baloldali és demokratikus lapok figyeltek fel rá, s méltatták tartalmát. Nem tudott elzárkózni a jobboldal sem, ezt Igazolja, hogy nemrégiben a Le Mode „A szabadság a szocializmus jelene és jövője” címmel éppen abból az alkalomból közölt beszélgetést Aczél György elvtárssal, hogy az interjúkötetet bemutatásakor Párizsban járt. Ez az interjú olyan időszakban jelent meg, amikor a francia burzsoázia sajtóban újra sű- sűsödtek az antikommunistg támadások. Igaz ugyan, hogy a könyvet nem lehet minden könyvesboltban kapni, csak azokban, amelyekben haladó szelleműf kiadványokat is árusítanak, de á baloldali, az FKP politikai harcának köszönhető, hogy mégis sokan ismerik, olvassák. Pártunk most nyíltan, vitában küzd a jobboldal ellen, elősegítve a szabad gondolkodást, a véleménycseréket. Már a l’Huma- nité ünnepségén is rendeztünk vitát a könyvről, azóta több helyen vettem részt olyan beszélgetésen, amelyeken a mi országunk nehéz, sok gonddal teli gazdasági helyzetéből kiindulva, vitatkoztak mindarról, ami Magyarországon van, ahogy fejlődik gazdasági életük, javulnak a dolgozók életkörülményei. Szükség van az ilyen vitákra, mindazok megértetésére és magyarázósára, melyekről a könyvben szó van. — A J<önyv olvasása során kiderül, hogy Aczél elvtárssal találkozásaik során nagyon sok kérdésről beszélgettek. Az olvasók érdeklődését figyelembe véve, melyik kérdéscsoportokat tartja a legjelentősebbeknek? életéről. Véleménye szerint ti franciáknak, milyen ismereteik vannak hazánkról? — Közismert, hogy a magyarok nagy érdeklődést tanúsítanak Franciaország iránt. Ez kivált egy francia érdeklődést is Persze ez nem azt jelenti, hogy például nálunk is annyi magyar könyvet fordítanak le, mint franciát Magyarországon. Különböző időszakokban más-más a helyzet, a francia lapok, a televízió leginkább csak nagy események kapcsán foglalkozik Magyarországgal. Mégis: koriilbe'ül két éve rv’i'mk több szó esik az önök országáról, mint korábban, luind többen ismerik el a fejlődést, melyet elértek. Persze a vé-, leménvek, az információk /különbözők. A jobboldalnak az az érdeke, hogy elsősorban a szocialista országok problémáit, gondjait tárja a közvélemény elé, az FKP a valós helyzet bemutatására törekszik. Ezt segítette elő az interjúkötet is. elsősorban a beszélgetés őszinte hangvételével, a kérdések megvitatásának mélységével. Erről bárki meggyőződhet, aki a könyvet végigolvassa. A francia kommunista sajtó nem nyugodhat bele abba, hogy a jobboldali lapok egyoldalú, elfogult, hamis képet alakítsanak ki Magyarországról. De ez igen nehéz feladat számunkra... — Elsősorban azokat, amelyek kapcsolatban állnak a francia közvéleményt foglalkoztató problémákkal. Nemrégiben a kormány hivatalosan beismerte, hogy az országban másfél millió munkanélküli van. Mindenki érzi nálunk az infláció, az áremelkedések súlyos következményeit. Ilyen körülmények között sokakat érdekel, hogy milyenek az életkörülmények a szocialista országokban, hogyan tudnak ellenállni annak a hatásnak, mely rájuk nehezedik a kapitalista országokban jelentkező gazdasági gondok következtében. Széles rétegeket érdekel az is, hogyan érvényesülnek a szabadságjogok a szocialista országokban? Az FKP számára is fontos kérdés ez. A bur- zsoá politikusok és újságok szándékosan elhallgatják a különbségeket melyek a szabadságjogok gyakorlásában a kapitalista és a szocialista országok között vannak. Az Interjúkötetben erről is áttekintést kaphatnak az olvasók. — A könyv áttekintést nyújt a mai Magyarország Megyei pályaválasztási tájékoztató A Nógrád megyei Pályaválasztási Tanács és a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet k'adta a Nógrád megyei pályaválasztási tájékoztatót az általános es középiskolákban végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeiről. Az idei pálya- választási tájékoztatót Fekete Gyula állította össze. Ebben az évben 14. alkalommal jelent meg a pályaválasztási tájékoztató. Célja mindenekelőtt az, hogy a , pályaválasztás előtt álló fiataloknak és a tanácsadásban közreműködő szülőknek, pedagógusoknak útmutatást adjon, megköny- nyitve ezzel gondjaikat a választás előtt. A tájékoztató, amely részletesen felsorolja a lehetőségeket, természetesen nem helyettesíti az iskolában folyó pályaválasztási tanácsadó munkát, ahhoz csupán módszerbeli segítséget ad. t á Az UNESCO által kiadott Index Translationum 25. kötete szerint a külföldi szerzők műveinek fordítása terén a Szovjetunió áll az élen: 4463 kötetet ültettek át egv év alatt oroszra. Világszerte a legtöbbet fordított szerzőnek Marx, Engels és Lenin számit, utóbbi műveit csupán 1974-ben 381 nyelvre fordították le. A szépirodalomban Dosztojevszkij vezet, őt követi Tolsztoj és Verne, valamint Gorkij. NÖGRÁD — 1975. december 19., péntek Kapubcjáral — a szécscnyi Forgách-kastclyban.-kj— — Az életmód, az életkörülmények, a megélhetés lehetőségeiről sok szó esett a beszélgetések során. Milyen különbözőségeket tár a könyv az olvasó elé a két ország dolgozóinak helyzetével kapcsolatban? — A két nép életmódjának különbözőségéit nenez megfogalmazni. Régebben, viták során, direkt különbségeket akartunk tenni: ez itt jó — ott rossz, az ott jó és fit rossz. Nem lehet a két nép életkörülményeit, életmódját egyszerűen összehasonlítani, mint ahogyan egy nőt sem lehet összehasonlítani egy férfivel. Az alapvető különbségek a két társadalmi rendszer különbözőségeiből fakadnak, Számomra igen fontos volt, hogy a beszélgetés eredményeként teljesebb kép alakuljon ki a magyar nép életéről, a szocialista társadalom építése során elért eredményekről. azokról a vívmányokról, amelyekre a magyar dolgozók büszkék lehetnek. Aczél elvtárssal a beszélgetés során nem kerültük meg a kényes kérdéseket sem, őszintén beszélgettünk a gondokról, a problémákról is, melyek a magyar kommunistákat, dolgozókat foglalkoztatják. Azt igyekeztem a könyvben bemutatni, hogy a gondok, az ellentmondás >k közepette egy szocialista ország dinamikus fejlődésének lehetünk tanúi. Megjelenése óta nekem is sokszor feltették a kérdést: milyen különbségeket tapasztaltam? Mint mondottam, nehéz erre válaszolni. Lehet, hogy nálunk magasabb az életszínvonal, mint önöknél, de én azt láttam, hogy Magyarországon a fejlődés kiegyensúlyozottabb, mint nálunk, nagyobb a lét- biztonság. Persze minden attól függ, hogy kinek a szempontjából vizsgáljuk. Egyenlő mérce nincs, hiszen nálunk, mint mondtam, nem szabad megfeledkezni a másfél millió munkanélküliről sem. Tizenöt éve gyakran járok Magyarországra. Azt tapasztalom, hogy a nehézségek, a gondok ellenére gyors a ' ejlődés, a gazdasági és társadalmi előrehaladás. Ezekről szólt őszintén Aczél György, s ezt akartam az interjúsorozatban sokoldalúan visszaadni. Számomra nagy élmény volt egy hétig, több mint húsz órát beszélgetni vele, ma'd ezt követően könyvbe foglalni mindazt, amiről szó volt. Kárpótlás az elmaradt vitáért! Mitzki Ervin
