Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

ft A salgótarjáni Arany János úti lakótelepen annyi család él, mint egy közepes község­ben. Ez telte szükségessé an nak a bölcsődének és óvoda nak a létesítését, melynek építését várhatóan az idén befejezik a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Jövőre pedig birtokba vehetik az intézményt a lakótelep legfiatalabb lakói. A korszerű létesítmény első szintjén konyha, mosoda és raktár kap helyet, az emeleten pedig nyolcvan bölcsődei és 150 óvodai hely várja a legkisebbeket. A hirtelen bekö­szöntött hideg ellenére jó ütemben halad az építkezés. Jelenleg a belső szakipari mun­ka és a tereprendezés folyik. Fotó: Marcsó Z. KKESZ '76 Biztonságosan, udvariasan A MEGYÉBEN MÉG FOLY­NAK az 1976. január elsejé­től életbe lépő új KRESZ szabályait ismertető tanfo­lyamok és vizsgák. Eddig mintegy hat-hétezer gépjár­művezető szerezte meg az iga­zolólapocskát, mely szerint a tanfolyam anyagából sikeres vizsgát tett. A tanfolyamok tanulságairól beszélgettünk a Nógrád megyei Rendőr-főka­pitányságon Domonkos Béla alezredessel és Máthé István hadnaggyal. — A hivatásos gépjármű­vezetők számára a. tanfolyam és a vizsga kötelező volt — mondja az alezredes. — A magán személygépkocsi-veze­tők számára a TíT-en keresz­tül rendeztünk, a hivatásosa­kénál valamivel rövidebb — kevesebb óraszámú — tanfo­lyamokat. örvendetes volt az ezekre történt túljelentkezés. Vidéken többször előfordult, hogy új helyiség után kellett nézniük a szervezőknek, mert a községek művelődési házai kicsinek bizonyultak. A tan­folyamion részt vevőknek csak mintegy egyharmada tett vizsgát. A nagy érdeklődés mindenesetre arra mutat, hogy a gépkocsi-tulajdonosok és -vezetők nem közömbösek a közlekedés rendjének változá­sával ' szemben. Reméljük, hogy az elsajátítottakat mind gyakrabban hasznosítják, mint erre már volt is példa Sal­gótarjánban. Ugyancsak az érdeklődést bizonyítják a vizs­gaeredmények is, hiszen a vizsgázóknak csak mintegy egytized része kényszerült pótvizsgát tenni. — Tapasztalatai szerint ho­gyan fogadták a tanfolyamok résztvevői az új szabályokat? — kérdezem a hadnagytól, aki maga is több tanfolyam elő­adója volt ló lemondás jelzését sem — a nálunk elterjedt villogta- tás helyett kézzel való in­tést. Személygépkocsi-vezetők kozott felvetődött, helyes volt-e engedélyezni a tehergépko­csiknak, pótkocsis járművek­nek a lakott területen belül ötven kilométeres sebességgel való haladást. Természetesen nemcsak negatív vélemények hangzottak el. Tetszett pél­dául annak rögzítése, hogy megállóból induló autóbusz­nak elsőbbség adandó, ha csak nem jár ez hirtelen fékezés­sel, vagy irányváltoztatással. A gyakorlati nehézségek kö­zül leggyakrabban az irány­váltás és annak jelzése. il­letve a tisztázatlan forgal­mi helyzetek értékelése ke­rült szóba. minden gépkocsivezető figyel­mét fel kell azonban hívnom arra, hogy a vizsga letétele, a szabályok megismerése csak az alap. Az igazolókártya ma­gában nem óv meg semmitől. A megismert szabályok gya­korlása, az új KRESZ álta­lános megismerése —, mely­hez már kapható a tankönyv —. elengedhetetlenül szüksé­ges a közlekedés biztonságá­nak növeléséhez. A közeljövő­ben az oktatótevékenységbe a filmszínházak is bekapcso­lódnak színes KRESZ-filmek- kel, melyek életszerű helyze­tekkel magyarázzák a közle­kedés tudnivalóit. Ezek meg­tekintését minden gépkocsi­vezető számára ajánlatosnak tartom — fejezte be az alez­redes. — Az új szabályoknak pe­dagógiai feladatuk is van — veszi át a szót az alezredes. — Lehetőséget adnak arra, hogy gépkocsivezetőink meg­ismerjék és gyakorolják a kulturált, udvarias . közleke­dést. A változtatások-egy ré­sze azt a célt szolgálta, hogy közlekedésünk rendje meg­feleljen a közép-európai nor­máknak. Indokolja ezt töb­bek között az állandóan nö­vekvő turizmus. Ebből a szempontból van jelentősége például olyan apróságnak, hogy az elsőbbségről való le­mondást mivel jelezzük. — Általánosan egész Európában a fénnyel elsőbbséget kérnek a vezetők. — Ügy vélem, janu­ár elsejétől több lesz á mun­kánk, nehezebb lesz a felelős­ség megállapítása, többek kö­zött a tisztázatlan forgalmi helyzeteknél. Gyakrabban for­dul majd elő. hogy a felelős­ség több személy között osz­lik meg. Mindent összevetve, az, hogy mennyi baleset. — koccanásos avagy súlyosabb — következik be, sokban.mú- lik majd a gépjárművezetők ÉVRŐL ÉVRE SOK ÜJ gép­kocsi kerül az országba, s természetesen emiatt egyre nagyobb a forgalom útjain­kon. A növekvő forgalom ve­szélytelenségét csak akkor szavatolhatjuk, ha figyelembe • véve a többi közlekedőt, ma­gasabb szinten, kulturált köz­lekedéssel veszünk részt a for­galomban. — S- — Munkalapok’ tervrajzok foglalják el az íróasztal na* gyobbik részét, összesített számlák várnak egyeztetésre Tarjáni László, a ka- rancskeszi Karancsvölgyi Építőipari Szövetkezet szakipari részlegének vezető.- je előtt. Asztalosok, festők tartoznak hozzá. Arra büszke, hogy alapító ’ tagja a szövet­kezetnek, de arról is szívesen beszél, hogy a tanácsok meg­alakulása óta, immár több mint negyedszázada tagja a Karancskeszi községi Tanács­nak. , — NEHEZEN FOGADTAK el például az elsőbbséggel kapcsolatos szabályokat. Volt, aki nem értett egyet azzal, hogy megszűnik az abszolút elsőbbség. Nem mindenki ér­tette meg az elsőbbségből va­figyelmességén, közlekedésben való részvételük kulturáltsá­gán. A közlekedés rendje el­sősorban az akarnokvezetők, a túlzott önbizalmúak számára lett szigorúbb. Ügy érzem, — Ügy kezdődött, hogy mint magánkisiparos — asz­talos voltam — segítettem a község termelőszövetkezeté­nek megalakításában. Mun­ka végeztével jártuk a földmű­velő családok otthonát, agi­táltunk a közös gazdaság mellett. Amikor létrejött a község első termelőszövetke­zete’ joggal tették fel nekünk is a kérdést: ti sohasem akar­tok szövetkezni? A kérdés teljesen jogos volt. Egy évvel később megalakítottuk a ká­I Vége a be1a*aiításnak A té'i csapadékos idő beáll­ta előtt, szinte menetrend szerinti pontossággal befejez­ték, a gazdaságokban a termé­nyek betakarítását. A decem­beri csapadék, amely ezúttal esőként érkezett’' már nem ta­lált a földeken betakarítatlan termést. A nagyüzemi gazda­ságok befejezték a kukorica törését, s végeztek ezzel a munkával a háztájiban is. A cukorrépa felszedése és átvétele országszerte véget ért. A termést ezekben a napotc ban vasúton és teherautóim fuvarozzák a gyárakba. A már átvett. d.e csak a követ­kező hetekben feldolgozásra kerülő répa egy részét a na­gyobb rakodóállomások kör­zetében prizmákban tárolják. Gondos prizmázással védik a fontos cukorgyári alapanya­got a csapadék károsító hatá­sától. téeszt. Tarjáni Lászlót, az alapí­tót aztán máshová hívta a kötelesség. Mint tanácstag, hosszú éveken keresztül tár­sadalmi munkában látta el az elnökhelyettesi tisztet. — Az akkori községi tanács végrehajtó bizottságának az elnöke beteg lett. A kátéeszi munkám mellett egyre na­gyobb megterhelést jelentett az elnökhelyettesi poszt be­MAÍ KOMMENTÁRUNK [S Át megyei jellegű tanácskozás zajlott /Vett a közelmúltban a mezőgazdálko­dásról. A legfontosabb kérdésekkel őszinte nyíltsággal foglalkozott, nem takargatva a gazdálkodás fogyatékosságait, és felelősség­gel jelölte meg az elkövetkező tennivalókat az eddiginél eredményesebb munkához. A tanácskozáson a termelőszövetkezetek első számú vezetői többségében jelen voltak, sőt részt .vettek a főkönyvelők is. A tanácskozá­sokat rendező szervek azokat hívták meg eszmecserére. akik legilletékesebbek arra, hogy értékesítsék az üzemekben, amiben megegyeztek. A megyei mezőgazdasági termelőszövetke­zetek vezetőivel lezajlott két tanácskozásnak erénye volt, hogy amikor elismerte az ered­ményeket, azt is feltárta, hogy a gazdálko­dásban hol és miért maradtunk el, milyen lehetőségeink vannak a megyében az ered­ményesség fokozására. Egyik legnagyobb gondunknak jelölte meg, hogy szinte azonos körülmények között dolgozó termelőszövet­kezetek egymástól nagyon eltérő eredménye­ket mutatnak fel. Elkerülhetetlen, hogy ilyen nyílt légkörben lefolytatott tanácsko­záson ne érintsenek személyeket az elismerő szó mellett az elmarasztalás hangján is. Az idei gazdálkodásban lemaradt egyik tsz ve­zetőjével cseréltünk gondolatot, akit megbí­ráltak a tanácskozáson. Felrántott vállal jelentette ki, hogy mit sem tehet a lemara­dásról, az időjárással nem szállhat szembe. Ügy tűnt, nem izgatja a dolog. Pedig közel félmillió forinttal alatta maradt a tervezett bevételnek. Egy másik tsz vezetője pedig azt mondta, hogy hasznos volt, jó volt a ta­nácskozás, ennek ismeretében felrázza az embereket az üzemben. A két tanácskozást nagyon gondos előké­szítés előzte meg. Mérlegre tették az illeté­kesek az elmúlt évek tapasztalatait, és fel­mérték, milyen kötelezettségeink lesznek az elkövetkező években. Természetes, hogy az elhangzottakat ismertetni kell a termelőszö­vetkezetek tagjaival, alkalmazottaival. Zár­számadást előkészítő tanácskozások folynak, és ez jó alkalom arra, hogy részletesen meg­És feladatok ismerjék az emberek, hogyan foglalta össze munkájukat a megyei vezetés. De az a tsz­vezető, aki ezzel elintézettnek veszi a do,got, és magával megelégedetten néz az ünnepek elé, helytelenül cselekszik. A tanácskozásokon elhangzottak neki is szólnaK, es eisősoroan neki, tehát ha hűen továbbította a tagság­nak ami elhangzott a tanácskozásokon, ak­kor ott kell legyen tudatában, ami éppen neki szólt. Nem lehet tehát a tsz vezetője által elin­tézettnek venni a dolgot azzal, hogy én meghallgattam amit mondtak, a tagsággal tudattam, és ezzel vége, jöhetnek az ünne­pek, az új esztendő! A tanácskozáson el­hangzottakból egy megjegyzést idézünk: „A kazári tsz az év végére pénzügyi zavarba került, ezért a felelősséget azoknak kell vállalni, akik a gazdálkodást irányították...” Vagy egy másik megjegyzés: „Ha két azo­nos körülmények között dolgozó gazdaságban jelentősen eltérőek a termelési eredmények, akkor ott a vezetésben kell a hibát keres­ni...” Hosszan lehetne sorolni a nagyon is lényegbe vágó megállapításokat, a vezetés színvonalát érintő gondokat. Ezt továbbadni és azzal többé nem foglalkozni nagyon hely­telen lenne. A megyei mezőgazdaságnak kö­telezettségei vannak a népgazdasággal, a közös gazdasággal, a tagsággal szemben. Jó, gondos, felelősségteljes irányítás nélkül kö­telezettségeinek nem tud eleget tenni egyet­len üzem sem. A megyei tanácskozások el­sősorban a vezetőknek mutattak utat, adtak tanácsot.. Gondolkodjanak ezeken el, váltsák értékre ! És ebben rendkívül nagy szerep há­rul a pártszervekre, a járási, községi taná­csi apparátusra, akiknek számon kell kérni, hogy értékesítik-e a tsz vezetői, amit kap­tak tanácsot. Következetes monkérésre, ésszerű növekedett feladatok ság előtt. munkára van tehát szükség. Szigorú szá- cselekvésre, mert meg­állnak a mezőgazda­Bobál Gyula Szünidei televíziós program a gyerekeknek így csinálná Sherlock Holmes A téli vakáció hasznos el­töltéséhez igyekszik a televí­zió segítséget nyújtani, amikor a következő két hétre gazdag programot állított össze a legfiatalabbak számára. Dél­előttönként jelentkezik a szünidei matiné, amelyben rajzfilmek, kisjátékfilmek ígér­nek kellemes szórakozást az ifjú nézőknek. Karácsonykor közvetítik a szolnoki Szigli­geti Színház művészeinek tol­mácsolásában a filmként is jól ismert Oz, a nagy va­rázsló című játékot. „Így csi­nálná Sherlock Holmes” cím­mel színes szovjet kisjáték- film-sorozat is indul. A Pa­pírsárkány „Pszt” címmel ka­rácsonyi különkiadással je­lentkezik. December 25-én a zsebtévé jelentkezik a képer­nyőn, amelyben Móka Miki ismét táncolni tanítja a gye­rekeket. Tizenkét hónap cím­mel szovjet mesefilmet is ve­títenek. December 26-án Zene-bo- na címmel zenés szórakoztató műsort láthatnak a gyerme­kek, amely többek között szá­mos meglepetéssel is szolgál... Ruttkai Éva és Ruttkai Ottó bohócszámot ad elő, és sok nevetést ígér Szergej Kure- pov, valamint Kibédy Ervin mókás játéka is. December 27- én Játsszunk fizikát címmel barkácsműsor sugárzását kez­dik meg a gyerekek számá­ra. December 28-án, vasárnap a nemzetközi diákolimpiák magyar nyerteseinek műsora kerül képernyőre, Olimpiko­nok vetélkedője címmel. De­cember 30-án a budapesti Gyermekszínház művészeinek tolmácsolásában, Romhányi József átdolgozásában közve­títik felvételről a Hamupipő­ke című darabot. Január elsején egyebek kö­zött „Gyere velünk, csináld velünk” címmel az NDK te­levíziójának műsorából adnak játékos sportvetélkedőt gye­rekeknek. Január 2-án a „Me­lyiket az ötezerből ?” című pá­lyaválasztási sorozat kereté­ben az olajbányászattal köt­hetnek ismeretséget a gyere­kek. Január 3-án Nicolas Ghillen kubai költő verseit „Ének Kubáról” címmel mu­tatják be a fiatal közönség­nek. Ugyancsak érdeklődés­re tarthat számot Az utolsó ellenőrzés című, most induló magyarul beszélő bolgár film­sorozat is, amely a második világháború eseményeit idézi fel. Január 4-én indul a Mik- robi című rajzfilmsorozat, és ekkor kezdik meg a Tenkes kapitánya ismétlését. töltése. Így következett be, hogy a járás kikért a szövet- kezettől, s 1970. szeptemberé­ben a tanács elnöke lettem. Senki sem vitatja Karancs- kesziben, hogy a hatvanas évek elején eléggé elhanya­golt község volt. Már Tarjáni László elődje, Ellenbach Ist­ván is sokat tett a faluért. A fellendülés mozgatórugója volt. Betegsége akadályozta meg abban, hogy befejezze munkáját. De ott volt a se" gítő, a társadalmi munkás elnökhelyettes, később az el­nök, Tarjáni László. — Községünk dolgozói ösz- szefogtak. Rengeteg társadal­mi munkát vállaltak. így ér-' tűk el. hogy 1966-ban a tár­sadalmi munka végzésében or­szágos elsők lettünk. Százezer forint volt a jutalom. Később kétszer járási első hellyel büszkélkedhettünk. A község szinte minden lakója egysége­sen dolgozott, segítette a ta­nácsi vezetés elgondolásának végrehajtását. i Mi volt abban az időben a legfontosabb — kérdezzük Tarjáni Lászlót. Nem gondol­kodik sokáig. Sorolja az ered­ményeket. Első volt az út, mintegy 18—20 kilométer hosszú bitumenes utat építet­tek a községben. Felújították 300 000 forint költséggel az óvodát. Bővítették a művelő­dési házat. Itt kapott otthont a KISZ-szervezet és a spor­toló ifjúság. Ebben az idő­szakban épült a Felszabadulás utca. Mintegy harminc ház van már itt. — Äz a véleményem, hogy sokoldalú volt akkor is a ta­nácsi munka. A mai vezetés szintén . azért dolgozik, hogy gyarapodjék a község. Mi tá­mogatjuk tevékenységükben. Én akkor is. most is szeret­tem, szeretem a tanácsi mun­kát. A szívem azonban visz- szavágyott a kátéeszbe. So­káig tartott, míg visszakerül* hettem. Most már hatvanéves leszek, itt könnyebb ,á munka. De azért közöttük vagyok most is. Az ügyrendi bizott­ság elnökeként. Vizsgálom az összeférhetetlenséget. Sok a munkánk, különösen a vá­lasztáskor. De kérik a véle­ményemet minden nagyobb munka előtt. Gyakori látogató a községi tanácson Tarjáni László. So­kat foglalkozik,' különösen a fiatalabb tanácstagokkal. Azért is kilincsel, hogy a 17- es választókörzetben végre megoldódjék a patak szabá­lyozása. Tudja, hogy egymil­lió forinton is felül van a munka, de megéri. Mert kell. mert ezzel a portákat, a kerteket, a szántóföldeket vé­dik az árvíztől. — Sok minden történt már velem. Mindig megbecsültem az embereket, megbecsült embernek érzem magam is. Ezért érdemes a közösségért, az emberekért tenni. A ta­nácstagság pedig jó alkalom erre. Ezt több, mint negyed­század tapasztalata alapján mondom. Ha a munka fárasz­tó is számomra, az embere­kért sokat akarok még tenni. A több, mint 25 éves ta­nácsi munka bizonyítja, hogy így is lesz Somogyvári László NÓGRÁD - 1975. december 19., péntek 5 Mai arcok — mai emberek Megbecsülnek...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom