Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

Eudapcslen [ Portugáliai politikai tárgyalások a mongol államminiszter Az 1976—1980. évekre szó­ló magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési tárgyalások­ra kedden Budapestre érke­zett Dangaszurengijn Szaldan, mongol államminiszter, az ál­lami tervbizottság elnökhe­lyettese. «Waldheim­nyilatkozat Kurt Waldheim ENSZ-fő* titkár a BBC munkatársának adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy a közel-keleti válság rendezése egyre nene- zebb és a nemzetközi szerve­zetnek új megoldásokat kell találnia. Ez utóbbi talán a genfi értekezlet lehetne — fűzte hozzá a főtitkár. Nem adott választ az angol ripor­ternek arra a kérdésére, hogy mi lesz az ENSZ következő léDése a Közel-Keleten. Waldheim az ENSZ béke- fenntartó erők szerepét rend­kívül fontosnak és konstruk­tívnak nevezte. Portugáliában szerdán poli­tikai tárgyalások kezdődnek a Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) öttagú bizottsága és a pártok között annak az alkot­mánytervezetnek a felülvizs­gálásáról, amelyben az MFA és a legfontosabb pártok még áprilisban állapodtak meg. nák a forradalmi tanács ha­talmát anélkül, hogy felszá­molnák magát az MFA-t és a politikai életben játszott ki­emelkedően fontos szerepet. A forradalmi tanács — a je­lek szerint — elvetette azokat a törekvéseket, amelyek arra irányultak, hogy felszámolják az MFA-t és átadják a hatal­mat a polgári pártoknak. Az MFA öttagú bizottsága javasolni fogja a pártoknak, hogy vizsgálják felül a köz- társasági elnök megválasztá­sára vonatkozó részeket is. A lisszaboni O Dia értesü­lése szerint az MFA Legfel­sőbb Forradalmi Tanácsának hétfői rendkívüli ülésén Eanes tábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát, Lourenco dandártábornokot, a lisszabo­ni katonai körzet parancsno­kát, Ahtunes őrnagy külügy­minisztert, Martins Guerreiro főhadnagyot, a testület leg- baloldalibbnak tartott tagját es Canto E Castro őrnagyot bízták meg a pártokkal foly­tatandó tárgyalásokkal. A lap a forradalmi tanácshoz kö­zelálló forrásokból úgy érte­sült, hogy az MFA képviselői javasolni fogják a pártoknak: iktassák ki az áprilisi megál­lapodásból az ..MFA forradal­mi motor szerepére” vonatko­zó kitételeket. Ez nem csupán elvi jelentőségű kérdés. hi­szen érintené a katonai moz­galom jelenlegi szerveinek ha­zaimi jogkörét is: az eredeti .ervezethez képest korlátoz­Párizsban megkezdődött az úgynevezett Észak—Dél konfe­rencia. Ezen a fejlett tőkés és a fejlődő országok képvise­lői nyersanyag-, energia- és egyéb gazdasági problémákat vitatnak meg. Kelet-Timor a BT előtt Portugália függetlenséget követel a szigetnek 4 A Biztonsági Tanács Por- szólította a Biztonsági Taná- tugália kérésére hétfőn hozzá- csőt, biztosítsa a kelel-timori látott a Kelet-Timor volt népnek az önrendelkezésre, a portugál gyarmaton kialakult szabadságra és a független­helyzet megvitatásához. A por- ségre való elidegeníthetetlen fugái kormány a Biztonsági joga tiszteletben tartását. Tanács elnökéhez intézett le- Indonézia képviselője ta- velében katonai beavatkozás- gadta, hogy országának köze sál vádolja Indonéziát, s ezt volna a kelet-timori katonai az akciót „agressziós tettnek” intervencióhoz. Elismerte azon- minősíti. ban, hogy Indonézia — mely­ii nek fennhatósága kiterjed a A testület hétfőn meghall- nyugati részére _ tá_ gáttá az érintett felek kepyi- tta a keletl rész Indoné. seioit. Portugália küldötte, Jo- £ való csatlakozását be­Se, M"'Ga‘™ Tf1?f k‘- jelentő helyi csoportosuláso- adt Kelet-Timor területi ep- Továbbá megerősítette, segenek megőrzése mellett és h Kelet-Timort jelenleg megerősítette, hogy a terület indonézbarát er6k ellenőrzik, nepenek - az ENSZ-alapok- A Biztonsági Tanács folytat_ many elveivel es a dekolom- } keiet-timori vitáját, zacios nyilatkozattal összhang­ban — joga van az önrendel­kezésre. A portugál küldött kijelentette, az indonéz ag­resszió nyomán az ENSZ kö­telessége, hogy segítsen Ke­let-Timor népének, s java­solta, hogy a Biztonsági Ta­nács ítélje el Indonéziát, kö­vetelje a kelet-timori nép elleni összes erőszakos akci­ók azonnali beszüntetését, az összes megszálló csapatok visz- szavonását Kelet-Timorról és megfelelő intézkedésekkel, az ENSZ-főtitkár közbenjárásává" teremtsen olyan feltételeket, amelyek között a kelet-timo­ri nép megvalósíthatja jogát az önrendelkezésre és függet­lenségre. Jose Ramos Horla, a Timor felszábadításáért küzdő for­radalmi front, a í’retilin ve Libanon Némi remény a kibontakozásra Hétfő este a libanoni biz- A kedd reggeli hírügynök tonsági erők egységei elfog- ségi jelentések szerint a fő- lalták Bej rút tengerparti ne- városban az éjszaka viszony­gyedének valamennyi katonai lagos nyugalomban telt el és fontosságú épületét. Ez az el- szórványos lövöldözésektől el­ső eset, hogy a nyolc hónap- tekintve nagyobb összetűzések ja tartó libanoni válság során nem történtek. Ennek ellenére a központi hatalmat képvise- az utcák és közutak változat­lő erők megfelelő hatékony- lanul nem nyújtanak kellő Sággal látnak hozzá a tűz- biztonságot, mert továbbra is szüneti egyezmény megvalósí- jelen vannak a fegyveresek, tásához. A jobboldali falan- A legfelsőbb koordinációs bi- gista erők szóvivője hétfő es- zottság kedden folytatja ta­té megerősítette a hírt, és kö- nácskozásait, bejrúti megfi- .... . „i, ■ gyelők szerint hosszú idő óta zolte, hogy a szembenálló most elöször van némi rg_ fegyveresek tűzharc nélkül át- mény a helyzet normalizálá- adták a partmenti szállodákat, sára. (MTI) Szovjet»—magyar árucsereforgalmi megállapodás Bokor Pál, az MTI tudósító- miniszter és Nyikolaj Patoli- lyettesei, valamint Vlagyimir ja jelenti: ' csev, a Szovjetunió külkeres- Alhimov és Nyikolaj Oszi­A szovjet fővárosban ked- kedelmi minisztere látta el pov, külkereskedelmi minisz- den ünnepélyesen aláírták az kézjegyével az okmányokat, ter-helyettes is. Ott volt 1976—1980. évi magyar—szov- Magyar részről az aláírásnál Dmitrij Levcsenko, a Szov­jet árucsere-forgalmi és fize- ott volt dr. Tóth József kö- jetunió budapesti kereskedel- tési megállapodást,- amely a vettanácsos, moszkvai nagy- mi kirendeltségének vezetője következő ötéves terv teljes követségünk első beosztott- is. időszakára biztosítja az or- ja, Kadala Miklós főtanácsos, Az aláírást követően a két szágaink közötti gazdasági a moszkvai magyar kereske- külkereskedelmi miniszter együttműködés töretlen . fejlő- delmi kirendeltség vezetője, méltatta az okmányok jelen- dését. Ugyancsak kedden ír- valamint a külkereskedelmi tőségét az országaink közötti Iák alá a megállapodás 1976- minisztérium, a moszkvai ke- gazdasági kapcsolatok sikeres ra szóló jegyzőkönyvét. reskedelmi kirendeltség és a fejlődésében. Nyikolaj Pato­Kedden délben, a Szovjet- nagykövetség számos munka- ijcsev és Bíró József nyilat- unió külkereskedelmi minisz- lársa. Szovjet részről jelen . , . . „ ... . . • tóriumának tanácstermében volt Ivan Szemicsasztnov és kozatot adott 3 sajt° kepV1' rövid ünnepség keretében Mihail Kuzmin, a külkeres­selőinek az új megállapodá­Iductinii UU1H, a í Itwuu VV i v----- ------------- - ..........................., — . , , , , , ■ „-rí zet őségén;ek megbízásából fel- Bíró József külkereskedelmi kedelmi miniszter első he- sok legfontosabb részleteiről. Vasco da Gama, a nagy Az Indiai-óceán térségében portugál hajós és felfedező 1498-ban. érkezett Indiába, így rg" 8» \7 ■ ' ■7 ■> .1/ jött léire az első közvetlen fi Hifii. ? 3, |\ fiSSíi Mk Hfii áii hajóút Európából a szubkon­tinensre. Az Indiai óceán tér- fett Diego Garciát az óceán B itannia és immár részben sege ezzel nyi t meg Europa közepén pedig a britektől utóda, az Egyesült Államok fele es a múlt évszázadok so- vette ^t- Érd€kelt a térségben keveset t0I'ődtk a térségben rán sok bonyoluit probléma Franciaország is Dzsibutiban érintett országok gazdasági- térségévé vált. Legutóbb Ros- gs Réunionon, az egykori ide- táisada’mi problémáival. Az csín, a SravjetuTtió kepvise.o- genlégiós támaszpontokon, amerikai katonapolitika el- ENSZ-kozgyulesben ki- Bizonyos csapategységek még sősorban a flotta jelenlétére jelentette: hazaja kész egyen- most is állomásoznak ott, de támaszkodik és hadihajókkal jogú alapon anélkül, hogy modern korunkban nincs ka- igyekszik a hatalmi pozíció- bármely ^ fel kart szenvednie, tonai jelentőségük. Nagy- kát fenntartani. Hatással van megvitatni az Indiai ocean Britannia még jelen van Dél- döntéseire a vietnami veresé- bekeovezetté nyilvanitasat; kelet-Arábiában, s a hatalmi ge, ez egyrészt felszabadított Az Ihdiai-ocean be<veovezette körhöz tartozik Dél-Afrika is. bizonyos amerikai erőket, nyilvánítása persze megkove- Az aggodalorrira okot adó lé- másrészt arra ösztökéli á * tersegóen levő összes nyeg azonban az erősödő ame- Pentagon vezetőit, hogy a ré­kulfoldi katonai támaszpont rjka, behatolás. gebbi támaszpontokat erősít­felszamolásat A Szovje.umo A/ Indiai-óceán olyan or- se. sőt úiabbakat építsen ki. ebből kiindulva közelíti rneS-s-z^g é;zek körül hullámzik, Nem feltétlenül egyértelmű a Diego Garcia-i ameri,rai amelyeknek lakossága a világ ezzel kapcsolatban a kong- katonai támaszpont kérdését népességének a felét teszi ki. resszus álláspontba, ahol meg- ls- Ez a tény masa is jelzi, hogy lehetősen erős ellenzéke van Az Egyesült Államok külön- milyen stratégiai jelentősége az újabb kalandoknak, féle bázisokra támaszkodik az . van. Bizonyos, hogy az érdé- Emlékszünk még egy másik Arab-öböltől Ausztrália nyu- kelt hata'mak elsősorban szovjet kezdeménvezésre is. gáti csúcsáig, és a környező biztonsági okokból foglalkoz- A lényege: kollektív biztonsá- szigetviiágon. A sok vitát kel- nak a térséggel- Viszont Nagy- gi rendszert kell létrehozni. Ázsiában. Ez eddig nehézsé­" « , | | | gekbe ütközött, amihez nagy­L NOGRAD - 1975. december 17., szerda ban hozzájárult, hogy Kína mindenképpen ellenez minden olyan ázsiai megoldást, amely esetleg csökkentené a törek­vést Peking hegemóniájára. Kínának egyelőre nincsenek tt maszpontjai az Indiai-óceán térségében, de mindent meg­tesz, hagy legyenek- Kérdés, hogy a rendkívül összetett és bonyolult problémában mi­lyen kiutat találnak az érde­keltek. Biztató jelnek tűnik, hogy India, Sri Lanka, a Fülöp- szigetek, Nepál és más or­szágok képviselői már~""állást foglaltak az Indiai-óceán tér­ségében levő külföldi katonai támaszpontok felszámolása mellett. India kivételével azonban ezeknek az államok­nak a szava külön-külön nem döntő, de tény, hogy akár az első tervezet, az ázsiai bizton­sági rendszer létrehozásáról, akár a második az Indiai-óce­án békeövezetté nyilvánítá­sára, hasznos lenne mind­azoknak az államoknak, ame­lyeknek lakossága a világ né­pességének felét teszi ki és csökkentené a nagyhatalma! közötti súrlódásokat iß. Sümcghi Endre l€álSR.SiyiEIUIV a szocialista külügy miniszterek találkozójáról Kedden este Moszkvában az alábbi hivatalos közleményt adták ki a hét szocialista ország külügyminiszterének ta­lálkozójáról: 1975. december 15-én és 16-án Moszkvában tanácskozást folytattak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügymi­niszterei. A tanácskozáson részt vett: a BNK részéről Pelr Mla- denov külügyminiszter, a CSSZK részéről Bohuslav Chnou- pek külügyminiszter, az LNK részéről Stefan Olszowski külügyminiszter, az MNK részéről Púja Frigyes külügy­miniszter, az NDK részéről Oscard Fischer külügyminisz­ter, az RSZK részéről George Macovescu külügyminiszter, az SZSZSZK részéről Andrej Gromiko külügyminiszter. 1 A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, kö­zöttük az európai helyzetről. 2 A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, “• hogy minden bonyolultsága és ellentmondásossága el­lenére a mai világhelyzet meghatározó vonásává vált az ál­lamok közötti egyenjogúságán alapuló békés és baráti kapcso­latok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés ki- szélesítése, a feszültség enyhülése folyamatának megszilár­dulása. Ez jelentős mértékben a szocialista országok lendü­letes és következetes politikájának az eredménye, amely egyre szélesebb visszhangra és támogatásra talál a világ valamennyi haladó és békeszerető erejénél. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe véve, eszmecserét folytattak az európai földrész helyzetéről és aláhúzták a további elő­rehaladás szükségességét a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada által együttesen elfogadott és kialakí­tott módon. Ez^negköveteli, hogy az összeurópai értekezleten részt j vett valamennyi állam teljes mértékben valóra váltsa egymás közötti kapcsolataiban a Helsinkiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rögzített elveket és megálla­podásokat, és olyan hatékony intézkedéseket tegyenek, amelyek mind konkrétabb tartalommal töltik meg a biz­tonság megszilárdítását és az együttműködés fejlesztését az európai földrészen és előmozdítják a feszültség enyhülésé­nek folyamatát. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok to­vábbra is ebben a szellemben tevékenykednek, és elvár­ják, hogy hasonlóan cselekszik majd az európai bizton­sági és együttműködési értekezleten részt vett többi ál­lam is. /t Az utóbbi idők eseményeinek fényében megvitatták a * továbbra is veszélyes közel-keleti helyzetet. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak a térség igazságos és tarlós békéje érdekében teendő aktív erőfeszítések, a közel-keleti konfliktus átfogó és általános politikai rende­zése mellett, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyű­lésének erre vonatkozó határozatai alapján. Egy ilyen ren­dezésnek magában kell foglalnia az izraeli csapatok ki­vonását az összes 1967-ben megszállt arab területekről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítását, bele­értve a saját állam létrehozásának jogát is, továbbá a Kö­zel-Kelet összes állami szuverenitásának és függetlenségé­nek szavatolását. Aláhúzták a genfi közel-keleti békeértekezlet felújítá­sának fontosságát, azzal, hogy azon kezdettől fogva és egyenlő jogokkal részt kell vennie valamennyi közvetlenül érdekelt félnek, ideértve a Palesztinái felszabadítási szer­vezetet is. Rámutattak, hogy az ENSZ-nek, a Biztonsági Ta­nácsnak és az ENSZ más szerveinek az eddiginél aktívabb szerepet kell betölteniük a konfliktus mielőbbi rendezésé­ben. SJ Az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának eredményei- *** ről folytatott véleménycsere során a figyelmet a szo­cialista országoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslatai megvalósítására összpontosí­tották, különösen a nukleáris fegyverekkel és más tömeg- pusztító eszközökkel kapcsolatos javaslatokra, amelyeket az ülésszakon a világ államainak többsége helyeselt és tá­mogatott. A tanácskozáson képviselt szocialista államok hathatós leszerelési intézkedésekért szállnak síkra. A jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek minden olyan tárgya­lás sikeréért, amely kétoldalú vagy sokoldalú alapon, illet­ve az egész világra kiterjedően folyik, és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a leszerelésre, ezen belül a nukleá­ris leszerelésre irányul. (y Véleménycserét folytattak továbbá a közép-európai * fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások helyzetéről, és újólag megerősítették el­tökéltségüket, hogy fáradhatatlanul további erőfeszítéseket tesznek a tárgyalások tényleges haladásáért. Meggyőződé­süket felezték ki, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a fegy­veres erők és fegyverzetek hatékony és lényeges csökken­téséhez kell vezetniük annak az elvnek a tiszteletben tar­tása alapján, hogy egyetlen állam biztonsága se szenved­jen kárt. ^ A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a * nemzetközi együttműködés kiszélesítése és a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok igazságos és a kölcsönös elő­nyökön alapuló, valamennyi ország fejlődését és társadal­mi haladását elősegítő fejlesztésének, a népeknek a neoko- lonialista és imperialista erők elleni küzdelme támogatá­sának céljából a miniszterek véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet néhány más vonatkozásáról is. Ennek so­rán ismét megerősítették, hogy a szocialista országok szi­lárdan támogatják az Angolai Népi Köztársaságot. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszterei­nek tanácskozása a barátság és az elvtársiasság légkörében folyt le. (MTI) lladerőesiikkentési tárgyalások Kedden a bécsi Hofburg nemzetközi konferenciater­mében újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésiről tár­gyaló küldöttségek. A NATO- országok kérésére összehívott és viszonylag rövid ideig tar­tott ülésen — mint azt a nyu­gati államok szóvivője be­jelentette — a NATO-államok módosítást nyújtottak be ko­rább, n előterjesztett indít­ványukhoz. Bécsi sajtókörökben is­merté vált — mint arról az Abeiter Zeitung is beszámolt, —, hogy a NATO módosító indítványa a nyugati orszá­gok egyoldalú előnyökre irá­nyuló törekvését tükrözi- A bécsi lap szerint a NATO ez­úttal is azfl kívánja, hogy a Szovjetunió több katonát von­jon vissza a közép-európai térségből, mint az Egyesült Államok. A sajtó'ájékoztatón egyéb­ként bejelentették, hogy a legközelebbi plenáris ülést de­cember 18-án tartják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom