Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Uj terv — új 8xnbályoxóh (1.) fiiéri keli módosítani ? A KÖZGAZDASÁGI szabályozórendszer szerves része a népgazdasági tervezésnek, a népgazdaság ötéves és éves terveinek. Ebből szükségszerűen következik, hogy időről időre — elsősorban a közép- lejáratú tervidőszakok váltásakor —, sor kerül a 1 szabályozók egyes elemeinek módosítására. Ez történt a IV. ötéves tervidőszak megkezdésekor, s ezt a munkát, a köz- gazdasági szabályozórendszer módosítását, összhangba hozatalát az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival, ezúttal is el kellett végezni. A szabályozók módosítása tehát nem új, avágy szokatlan jelenség. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a mostani változtatások erőteljesebbek, mint példának okáért az 1971. éviek voltak. Pedig V. ötéves tervünk gazdaságfejlesztési céljai — azok számszerűsített mértékei —, előrehaladásunk folyamatosságát hangsúlyozzák, e tekintetben csak a tervezett növekedési ütemben van némi eltérés. A szabályozók széles körét — a termelői árakat, a vállalati jövedelem- és bérszabályozást, az érdekeltségi alapok képzését és felhasználását, a fejlesztések finanszírozását, az importot és az exportot egyaránt — érintő változtatásoknak ezúttal egyéb indítékai is voltak. A most záruló IV. ötéves terv szabályozórendszerét 1969—1970-ben dolgoztuk ki, olyan időszakban, amelyet a viszonylag nyugodt világpiaci helyzet — a nemzetközi kereskedelem gyors növekedése, a tőkés- infláció akkor még szerény üteme — jellemzett. A közelmúlt években olyan események következtek be a világgazdaságban, amelyek a Á Szovjet 1724. január 23-án (az új naptár szerint február 8-án) I. Péter orosz1* cár rendeletben parancsolta meg: „Akadémiát kell alapítani, 1 ahol nyelveket tanulmányoznak, különféle tudományokat és művészeteket művelnek és könyveket fordítanak”. Ezt az akadémiát a 18—■ 19. században általában Pe- tersburgi Tudományos Akadémiának nevezték. Egy 1747sének, eredményes munkájának külgazdasági teltételeit is megváltoztatták, szigorították. A még érvényben levő szabályozórendszer megpróbált ugyan reagálni — gondoljunk az 1975. évi részleges termelői árrendezésre, az energia- hordozók és üzemanyagok termelői és fogyasztói árának felemelésére, egyes területeken a konjunkturális exportárnyereség elvonására stb. — összhatását tekintve azonban a szabályozórendszer változatlan maradt, nem tudta a vállalati gazdálkodás — és( a fogyasztás szférájában érzékeltetni a világpiacon zajló folyamatokat. azok konzekvenciáit. ILYEN körülmények között ellentmondás és tarthatatlan helyzet jött létre: csak a népgazdaság egésze „tudott” arról, hogy a külgazdasági környezet alapvetően módosult. Egyúttal kénytelen volt vállalni és viselni az ebből származó pénzügyi — a nemzeti jövedelmeket csökkentő — terheket és kiadásokat, valamint a tekintélyes külkereskedelmi hiány, ugyanakkor akarva- akaratlanul fenntartotta a gazdálkodóegységek számára azt az „üvegházi klímát”, amely megóvta azokat a negatív világpiaci hatásoktól. A népgazdaság-fejlesztés V. ötéves terve nemcsak előirányzataiban számol a realitásokkal, a módosult külgazdasági környezet szigorúbb feltételeivel. követelményeivel. A terv fő — gazdaság- politikai — céljai is ezt tükrözik: a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és a ^külgazdasági egyensúly javítása. Ha egyszer a népgazdaság egészének a megváltozott külgazdasági környezetben kell helytállnia és fejlődnie, célja és törekvése bői származó okirat szerint az akadémia neve Császári Tudományos és Művészeti Akadémia; 1836-tól Szentpétervári Császári Tudományos Akadémia; 1917-től Oroszországi Tudományos Akadémia; 1925-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. Tudományos akadémia létrehozása Oroszországban I. Péter politikai és művelődésügyi intézkedéseinek egyik csak akkor reális, ha ugyanezt követeli, igényli alapegységeitől, a vállalatoktól, minden termelőtől és fogyasztótól. Nos, ezért olyan mélyreható a szabályozórendszer módosítása, amely — jelképesen szólva — a világgazdasági változásokat. követelményekét építi be abba a közvetlen gazdasági környezetbe, amelyben a vállalatoknak mozogni lehet, cselekedni kell. A közgazdasági szabályozó- rendszer módosítása az új, az V. ötéves terv kidolgozásával párhuzamosan haladt. Közzétételük, a szabályozóle. konkrét mértékeinek meghirdetése mindemellett megelőzte az V. ötéves terv országgyűlés elé történő beterjesztését, törvénybe való iktatását. Ez logikus és szükségszerű is. A módosított szabályozók a nagyobb rendszer, a népgazdaság új tervidőszakbeli fejlődését meghatározó/ körülményeket tolmácsolják a vállalatoknak, s ezek ismeretében kerülhet sor a felkészülésre, a vállalati gazdálkodás átállítására. A NÉPGAZDASÁGI terv törvénybe iktatását — de már az új esztendőben —, a vállalati ötéves tervek kidolgozása követi —, s ehhez a munkához az új szabályozók nélkülözhetetlen információkat» nyújtanak. Ebben az ösz- szefüggésben is szükség volt a szabályozók elveinek, mértékeinek mielőbbi ismertetésére és meghatározására, hogv a vállalati vezetők — az új követelmények , szerint — számolhassanak, keressék az eredményes gazdálkodás lehetőségeit, kidolgozzák annak konkrét módszereit, intézkedéseit. Garamvölgyi István alkotórészét képezte. Az akadémia tudósai állami alkalmazottak voltak, fizetésüket állami költségvetésből kapták, állami intézményekben tevékenykedtek. Kötelezettségeiket szigorúan előírták; kutatómunkát kellett folytat- niok, az egyeteme^ előadásodat tartottak, fordítottak, végrehajtották az állami szervek különféle megbízásait. Korszerű otthon Ingyenes víz- és gázszolgáltatás az ökológiai házban Nem valami kényelmes dolog abban az „ökológiai házban” élni, amelyet diplomamunka gyanánt épített Graham Caine és amelyben immár másfél éve lakik. Bár ma még inkább csak spártai kísérletnek tekinthető, minden bizonnyal egy új, forradalmi lakásmegoldás előhírnöke. A fűtéshez és világításhoz szükséges energiát kizárólag a Nap, a szél, az eső és a levegő szolgáltatja. Az ökológiai ház kívülről nagy, zöld deszkából épült barakknak látszik, amelyet kb. 10 méter átmérőjű, leginkább katonai sátorra emlékeztető üvegház vesz körül. A barakkban van egy medence aranyhalakkal. Lépcsőn lehet feljutni a konyhába és a kamrába, másik lépcső vezet a fürdőszobába. A ház lakható része az épület felső részében található. Caine háza energia szempontjából önellátó. Amikor a Nap süt, sugarai bemelegítik a házat. Amikor viszont felhős az ég, az üvegházban a növények körül kialakult melegebb levegő spontán módon felfelé száll és bemelegíti a ház felsőbb rétegeit. A tetőn és a falakon elhelyezett speciális napenergia-befogó panelek táplálják az akkumulátorokat, amelyek a ház világítását biztosító villamos energiát szolgáltatják. Ezzel a villamos energiával fűthető a fürdőszoba víztárolója is. A vécé nem a lefolyó csatornába ürül. A szerves hulladékot egy sor megfelelően tömített tartályban tárolják, ahol az erjedés következtében gáz keletkezik. Ezzel a gázzal üzemeltethető a konyhái tűzhely és a légfűtő berendezések. A fennmaradó hulladékkal az üvegházak földjét trágyázzák. Az esővizet tartályba gyűjtik és bevezetik az aranyhalak medencéjébe. Itt a halak felszívják belőle a különböző lebegő anyagokat. A medencéből kifolyó vizet több, homokkal teli tartályon vezetik át, míg végül ivóvíz tisztaságú lesz. A megtisztított vizet ezután kézi szivattyú segítségével a ház legmagasabb pontján elhelyezett tartályba szivattyúzzák. Innen kerül azután a víz a fürdőszobába. a vécébe és a kony- I hai mosogatóba. magyar népgazdaság fejlodeTudomomyos Akadémia történetéből A betervezett idő kevésnek rp » ■ í ■ np í ■ r bizonyult a FUTOBER nagy- [Ti LL I A LALI AIV A KÖZÖS HÁNCSOT Aktíva a FŰTŐBEH-uóI Feltételét elsősorban a kör jellemezte a tanácskozást, vezetés színvonalának növelé- Nem takargatták a hibákat, gében határozta meg. Ehhez és mégis úgy érezte az ember, kért az egész kollektívától bi- vezetők, beosztottak egy nyel- zalmat, megértést és támoga- ven beszélnek, és bizalommal tást. A korábbi kudarcok okai tekintenek a jövőbe. Nagy ismertek, a ma még meglevő szükség van erre megyénk e hibák, hiányosságok is. Már- fiatal gyárában. pedig ez — ahogy Varga SánAz idei évre eredetileg már dor a nagyvállalat igazgatója 320' milliós termelési érték el- kifejtette — félsikert jelent, érését tervezték erre a gyár- Nem azon vitatkoztak itt sem, egységre. Később kiderült, hogy mi miért nem sikerült, hogy ehhez sem az objektív, hanem azon, mit akarnak ten- sem a szubjektív feltételek ni, és mit kell lenni, nincsenek meg. A létszám nem Az egy nyelven beszélés, a növekedett a kívánt mérték- kölcsönös bizalom mesteremben. Az emberek zömének tésének útját járják a FÜTÖ- még a gépek kezelését is meg BER-nél. A vezetők mögött ott kell tanulnia. A túlzott türel- áll a törzsgárda, a kollektíva metlenség talán még tovább zöme, és támogatólag. cselek- rontotta az üzemi légkört. vően részt vesz az elképzelé- Cserélődtek a vezetők. Re- sek megvalósításában. Erre vízióra szorult az eredeti terv. csak egyetlen bizonyítékot: a Feszítettnek, de elérhetőnek legutóbbi termelési tanácsko- az idei 270 milliós termelési zásokon csaknem 300 javasla- érték elérése7 látszott. Becsű- tot mondtak el a munkások, létükre válik a nagybátonyi A jövő évi feladatok már gyáregység dolgozóinak, hogy ismertek. Nagyobbak az idei- tzt már teljesítik. Ez elsősor- nél. A vállalat több megren- ban az elmúlt' három hónap delést kapott, mint amekkora egyre javuló eredményének a kapacitás. Nagvbátonyban köszönhető. Ez az az állomás, 320 ml'liós term-*!?«! ér1.'kot ahonnan tovább kell jutni. Erbátonyí aktívaertekezleten. Az idei évről vontak mérleget, de a jövőről esett több szó. Mindenkinek volt véleménye, és éppen ezért tízen az idő előrehaladása miatt nem jutottal: szóhoz. Őszinte, kritikus légről beszélt Szocs Gyula igizkell e’Vii. . \ vis 50 mil; i >V ci i ló ’J L O*. a iJci.iél. A í t !3 tudják, hogy mit fognak gyártani. Szócs Gyula beszélt erről, és Szabó Ferenc főmérnök. Arról Is, hogy milyen műszaki fejlesztési célokat tűztek ki. Elmondták azt is, hogy a technológia tökéletesítéséért, a gyártósorok kialakításáért, az emberek betanításáért mit tesznek. Reális a terv annál is inkább, mert most, az utolsó negyedévben már sikerült elérni azt a termelési szi ’t?+. amire a jövő évi első negyedévi terv szól. További erőfeszítés szükséges a fejlődés érdekében. A feladatokat sokkal kó- töttebb, feszesebb 'gazdálkodási körülmények között kell teljesíteni. Erről Ruga Mihály főkönyvelő igen részletesen szólt, aki az új gazdasági szabályozókról is tájékoztatta az aktívát. A vezetők elmondták, mit várnak és kérnek a kollektívától. A félszólaló művezetők, szocialista brigádvezetők • is kértek, de egyben javasollak is. A teljesség igénye nélkül csak néhány dolgot ebből, tőmondatokban : — A brigádok időben ismerték meg a tervet. A vezetők '•Fenek ajánlással, hogy hol. miben várják a túlteljesítést. Ne legyen formális a munkaverseny, hanem megfogható, értékelhető célokért folyjon. Ez hiányzott eddig. Követeljék meg jobban a rendet, fegyelmet, a munkaidő kihasználását, hiszen esetenként a nyolc óra még a hétórás munkát sem éri el. Megfogalmazódott az is, , hogy ne törekedjenek a létszámterv mindenáron való statisztikai teljesítésére. Jobban nézzék meg, kit' vesznek fel munkára — mondta Szőke Hugó művezető. A munka jobb előkészítése, megszervezése ugyancsak jogos igény. Oravecz József mú- helybizottsági titkár' is szólt erről. Arról is. hogy egy-egy szériát fejezzenek be előbb, és csak utána fogjanak máshoz, mert a kapkodás sok zavart és kiesést okoz. Az aktívaülés tanulsága, hogy az őszinte véleménycsere hasznos. A vezetők, ha megosztják gondjaikat a mun- késokkal, akkor a teher több vállra nehezedik. A megoldás közös erőfeszítéssel könnyebb. Fgv kicsit új dolog is ez a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében. Megtalálták a közös hangot az aktíván. A hasznos véleménycsere bizonyára tovább folytatódik a munkahelyeken. így alakul ki a közös akarat, ami a közös cselekvés alapja. Codó János Nem heverénnek a heverökészitök Az IPOLY Bútorgyár Balassagyarmaton most nagy rekonstrukcióra készül. Egyelőre azonban szűk műhelyekben, a kézi munka apró fortélyainak felhasználásával készülnek a keresett bútorok, kárpitozott garnitúrák az ügyes szakemberek munkája nyomán. Pazsiczki Erzsébet az ülőbútorok faalkatrészéit állítja ösz- sze. Munka után irány az iskola! Harmadikos a szakközép- iskolában, s 19 évesen tanulásban, munkában, élen jár. A Ságvári Endre Szocialista Brigád tagjaként eredményesen segíti a termelést. Egyszerű „szerszám”, egy görbe tű Honfi Attila munkaeszköze, mellyel naponta 900—1000 öltést is el kell végeznie a keze alól kikerülő heverökön. A kéréséit Nógrád-garni- túra kárpitos részét készíti brigádtagjaival. / Fekete Tiborné tanulóként ment az IPOLY Bútorgyárba. Mit csinálok szabad időmben? Legjobban pihenni szeretek, mert fizikailag igénybe veszi a nyolc óra az itt dolgozókat!” Szabó József, a heverőkészítés legutolsó folyamatában kár- pitboríiással foglalatoskodik. Kitűzőtűvel kifeszíti az anyagot, majd következik a szögezés. / Kulcsár József képbeszámolója NÓGRÁD - 1975. december 17., szerds
