Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

Viláq proletárjai, egyesüljetek!-MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACSLAfJA XXXI. ÉVF. 295. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 17., SZERDA SOK SIKERT! Szerdán, december 17-én a havannai Carlos Marx Szín­házban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. kongresz- szusa. Történelmi eseményre készül a szigetország, amely az idei évet „Az első kongresszus évének” nevezte. Kubá­ban, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve szokássá lett valamilyen központi feladatról — legyen az gazdasági, ideológiai — elnevezni az esztendőt, a „Primer Congreso” évében nemcsak kiváló gazdasági eredmények és felaján­lások teljesültek; a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhettek az utóbbi hónapok folya­mán országszerte tanácskozó kommunisták. Az első és legfontosabb megállapítás — amely Fidel Castrótól származik, de minden kubai polgár saját tapasz­talatából is leszűrhetett — az, hogy Kuba túljutott a „túl­élés” szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egy­re jobban él. Az amerikai földrész első szocialista államára gyakorlatilag 1962-től napjainkig olyan gazdasági-politikai blokád nehezedett, amely a szocialista országok segítsége és a kubai dolgozók önfeláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat. Az 1959. január 1. előtti Kubát olyan félgyarmati kö­telékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész ténynek vették, hogy „renitens szigetlakok” mielőbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak is. Kuba azon­ban minden segítség ellenére nehéz és önfeláldozó éveket élt át. A Las Vegas-i kaszinók nyúlványának számító szi­geten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni; a cukornád-monokultúra mellett enni is kellett adni.,. A szocialista országok — élükön a Szovjetunióval — kezdettől fogva segítettek a kubai gazdasági élet megte­remtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig, sok mindent tartalmaztak a 10—14 ezer ki­lométert befutó hajók. Kuba pedig eközben rengeteg ön­feláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetor­szág három éve tagja a szocialista országok gazdasági kö­zösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST- ben megtestesülő integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai kö­rülményeket, hogy a forradalom előtti amerikai autómatu­zsálemeket egyre több űj Zsiguli váltja fel; hogy az áru­hiány ideien bezárt üzletek újra kinyitottak és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat. Jellemzőbb tá­lán az, hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmá­rok generációja után —, felnőtt egy olyan ifjabb nemze­dék is, amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem isme­ri a nyomort, az egyenlőtlenséget, az analfabétizmust. Büsz­ke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátásban Kuba első helyen áll kontinentális viszonylat­ban. Raúl Castrót, a Kubai Kommunista Pórt Központi Bi­zottságának másodtitkárát megkérdezte egy külföldi tudó­sító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizen­hat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raúl Castro válasza rövid és egyszerű volt; lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett érniük a felté­teleknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiai­lag erős part élcsapatszerepének megerősítésére. Az első kongresszusig tartó út hosszú volt. A forra­dalom győzelme után Kubában három haladó baloldali szer­vezet létezett: a Batista-rezsimet megdöntő Július 26.-moz­galom (élén Fidel Castróval), a Bias Roca vezette kommu­nisták (az úgynevezett Népi Szocialista Párt), és a Március 13. Forradalmi Direktórium, amely 1957-ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött, s így törvényszerű volt fronttá szerveződése is a hatva­nas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már meg­alakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxis­ta—leninista pártját. A párt 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet. Az első Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyaté­kát, akárcsak Jósé Marti Forradalmi Pártjának örökségét, a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei ré­vén —, nagy tekintélyt szerzett Latin-Amerikában és a vi­lág valamennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tőkének az is, hogy Havannában került sor az idén a latin-amerikai kommunista és munkáspártok nagy jelen­tőségű tanácskozására. Az első kongresszus jó alkalom, lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett útelem­zésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigaz­gatás forradalmi formáinak intézményesítésére. Kuba túlélt, s ma már igazi életet él. Ügy, ahogyan a forradalom kezdetén a Sierra Maestrában még vágyként fo­galmazták: „Hogy ember embernek né legyen farkasa...” Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, tör­ténelmi eseménye előestéjén. M. L. Sztrájkok Spanyolországban Uialtb letartóztatások Hétfőn mintegy 5000 bányász sztrájkolt a spanyolországi Aszturiában. a langreói szén­medencében. Több személyt letartóztattak. Ugyancsak Aszturia tarto­mányban, Sama de Langreo tarosában egy nagygyűlés 1000 résztvevője követelte Jósé Solis Ruiz falangista munka­ügyi miniszter lemondását. A Galícia-tartománybeli La Corunában több személyt iga­zoltattak a politikai foglyok­nak szabadságot követelő tün­tetők közül. Nyolcat, közülük őrizetbe veinek. (MTI) Ma siyiBík a kubai párt Városnézésen a magyar küldötiség Szerdán kezdődik a Kubai Kommunista Párt első kong­resszusa. A magyar párt el­ső titkára. Kádár János elv­társ, még nem járt a sziget- országban. Ezt hangsúlyozták az érkezés utáni első rádió" és tévékommentárok, hír- magyarázatok, kiemelvén an­nak jelentőségét, hogy a párt­közi kapcsolatokban milyen nagy jelentősége van a sze­mélyes találkozásoknak. A magyar küldöttség a kedd délelőtti városnéző prog­ramján tapasztalhatta- hogy a kubai emberek rendkívüli rokonszenvvel viseltetnek né­pünk iránt. A járókelők, ami­kor felismerték Kádár elvtár­sat. igyekeztek közelébe ke­rülni, hogy legalább egy kéz­fogás erejéig kifejezzék, meg­köszönjék az eddigi támog<r 1 ást- a legnehezebb időkben nyújtott internacionalista se­gítséget. Ugy'anez volt érezhető Ha­vanna új városrészének, Ala- márnak építőivel való talál­kozáskor is. Magyar nyelvű feliratok, zászlók üdvözölték pártunk első titkárát, kísére­tének tagjait. A Kubai Kommunista Párt szerdán nyíló kongresszusán a párt 200 ezer tagját 3150 .küldött képviseli. Jelen lesz az eseményen több mint 80 testvérpárt képviselője. Ez a nap nemcsak Kuba, hanem a nemzetközi munkásmozga­lom szempontjából is törté­nelmi. Hiszen az amerikai földrészen első ízben fordul elő. hogy egy hatalmon levő kommunista párt tartja leg­felső szintű tanácskozását. A kongresszus „asztalára” várhatóan 27 téma kerül. So­kat széles népi vita előzött meg a múlt hónapokban. Az ünnepi köntösbe öltözött kubai főváros házait, tereit kongresszusi jelszavak dí­szítik. Közöttük is a legtöbbet * olvasható: ,-Szélesítsük kap­csolatainkat a szocialista kö­zösséggel!” Ez pedig azt is jelenti. hogy a legnehezebb időszakon túljutott kubai nép a testvéri közösségben, annak tapasztalatait hasznosítva folytatja országépítő munká­ját. Havanna> december 16. Nagy Mária Ssuszlov látogatása egy havannai iskolában A Kubai Karrarmunieta Párt első kongresszusán résztvevő szovjet küldöttség hétfőn lá­togatást tett egy havannai bentlakó iskolában. Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, a delegáció vezetője beszédet mondott -az iskola tánárai és diákjai előtt­M. Szuszlov rámutatott arra. hogy a küszöbönálló kongresz- azus feltárja a szocializmus épí­tésének távlatai és körvonalaz­za azt a hatalmas munkaprog­ramot, amely az ország életé­nek minden területére hatáso­sai lesz. További sikereket kí­vánt hallgatóságának a tanu­lásban és a munkában. Ha kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. december 17-ére, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány várhatóan előterjeszti a népgazda­ság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, s az 1976. évi költségvetést. (MTI) Jó ütemben halad a salgótarjáni szakmunkásképző intézet és diákotthon építése. Az új létesítmény 300 diáknak ad majd otthont. 20 tantermében és 120-fős tanműhelyében pe­dig korszerű oktatás folyhat. Az építkezés a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat kiemelt beruházása, leg­nagyobb téliesített munkahelye- Az építők jelenleg az alj­zatbetonozási, vakolási munkáknál tartanak és mindeot megtesznek annak érdekében, hogy a szakmunkástanulók már az új intézményben kezdhessék meg a következő tanévet. Marcsó felv. Moszkvában Szocialista külügyminiszterek eszmecseréié Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Kedden délelőtt Moszkvá­ban újabb több órás eszmecse­rét tartottak hét európai szo­cialista ország külügyminisz­terei. A találkozó, amelyen hazánkat Púja Frigyes kép­viselte, hétfőn délután kezdő­dött a szovjet fővárosban, a külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházának márvány- termében. A résztvevők a két­napos megbeszélés folyamán az időszerű európai és más nemzetközi kérdések szeles körét vitatták meg. A képvi­selt szocialista országok egyez­tetett véleményét a megvita­tott kérdésekről a kedden es­te nyilvánosságra kerülő hi­vatalos közlemény tartalmaz­za. S kedden délután Moszkvá­ban külön eszmecserét tar­tottak a találkozón résztvevő hét szocialista ország külügy­miniszter-helyettesei. (Közlemény a 2. oldalon) A ko\ácbolójryár teljesítette IV7. ötéves tervét* Kétszáz új termék jelentős termelékenységemelkedés A Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárrészlegei közül a kovácsul ógyár teljesítette elsőnek a IV. ötéves tervét- Kiegyensúlyozottan, jó telje­sítménnyel értek a célba de­cember 17-én, nem volt szük­ség a finist jellemző hajrára sem. Ez évben szinte nem is volt 100 százalék alatt az üzem termelése. Most a de­cember 17-én esedékes terme­lésük súlyban 101. értékben pedig 104 százalék fölött van. Molnár József gyárrészleg- vezető elmondotta, hogy a vezetők és a szocialista brigá­dok a IV. ötéves terv kezde­tétől a mai napig a párthatá­rozatok szellemében dolgoz­tak. s ezért vált tartóssá az eredményük. Nagy figyelmet fordítottak az üzem- és mun- kascei-vezésre. a takarékos gazdálkodásra, a termékstruk­túra korszerűsítésére, és az új, korszerű technológiák meghonosítására­A gyárrészlegnél vezetői és dolgozói közös erőfeszítésük so­rán megoldották az anyagda­raboláshoz szükséges bugák előmelegítését, gépesítették a szükséges anyagok munka­helyre történő szállítását, él- köszörűgépet szerkesztettek, amellyel jelentősen meg­könnyítették a fizikai mun­kát. és megvalósították a szántóvas zárt ciklusban történő gyártását. Ezek az eredmények elősegítették, hogy a gyárrészleg évről évre emelje a termelékenységét. Ez évben szinte kiemelke­dően 10,3 százalékkal nőtt a gyárrészleg termelékenysége. A IV. ötéves tervben az új igényekhez igazodva több mint 200 új terméket vezet­tek be a kovácsológyái-ban. Közö'tük autóbusz-alkatré­szeket, lengéscsillapítót, ten­gelykeresztet. kardáncsukló- villát, lengőkart. hogy előse­gítsék a kormányprogramban kiemelten kezelt jármüprogra­mot. A Győri Vagon- és Gép­gyár. a Csepel Autó és az Ikarusz újabb és újabb kéré­seinek rendre eleget tettek- A kardáncsuklóvillából az 5 év­vel ezelőtti 30 ezer tételből 160 ezerre emelkedett a kar- dáncsuklóvilla-gyártás. Szük­ség volt erre a felfutásra, hi­szen a termék közvetett ex­port, amelyet a győri Mező­gép Vállalat továbbfeldolgo- zás és szerelés után, jó valu­táért az NDK-ba exportál. A gyárrészleg segítette az egyre jobban gépesített hazai mezőgazdaságot. A miskolci Mezőgépgyár igényei szerint az ötéves terv elején gyártott évi 20 ezres lánctagot, 120 ezres tételre fejlesztették fel. A mezőgazdaság részére nagy tételekben, új termékekként gyártották a futókerekeket, a korszerűsített új típusú boro­natárcsákat, s az ugyancsak korszerűsített ekefejeket és szántóvasakat. A szénbányászat igényeinek kielégítésére is megteieiö fi-, gyeimet fordítottak, hiszen ui termékekként kerültek ki a kovácsológyár szocialista bri­gádjainak kezéből a szállító /görfőanyag, amelyek a mun­kahelyi szánszállítás korszerű­sítését segítették. Ugyancsak jelentős segítséget nyújtotta* a bányatám-alkatrészek gyár­tásával, amelyek a biztonságos széntermeléshez, az emberek egészségének ls testi épségé- nak megóvásához nyújtottak segítséget. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrész- legének dolgozói- értékter- vüknek 104 százalékos teljesí­tése mellett., gondot fordítot­tak az anyaggal és energiával való takarékosságra. S ami a gyárrészleg rangját emeli.' a negyedik ötéves terv során háromszor érdemelték ki a vállalat legjobb gyárrészlege címet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom