Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
Ránki Dezső zongoraestje Híres alma materek Első szereplő: Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenysorozatának nyitánya után megkezdődig a felnőttek részére szervezett koncertek sorozata is. az évad folyamán négy jónak ígérkező hangversenyre kerül sor. Ránki Dezső zongoraestjén kívül februárban a Salgótarjáni város: szimfónik us zeneikar Gyarmati Vera (hegedű) és Ma- uthner Anna (mélyhegedű) közreműködésével. Róna Frigyes vezényletével Mozart- műveket játszik, márciusban a Magvar fúvósötös fellépésére kerül sor, áprilisban pedig a Sándor Frigyes vezette Liszt Ferenc kamarazenekar vendégszereplése fémjelzi a koncertsorozatot. Az első hangverseny november 24-én lesz, amikor Ránki Dezső zongoraművész lép Salgótarján zeneszerető közönsége elé. A zene iránt érdeklődőknek. rádióhallgatóknak, tv- nézőknek, vagy épp lemezgyűjtőknek nem kell bemutatni Ránki Dezsőt, hisz nevével, játékával gyakran találkozunk, lemezfelvételei a salgótarjáni boltokban is kaphatók. A fiatal művész nyolcéves korában kezdte zongoratanulmányait Domokos Kinga tanárnővel, majd Máthé Mik- lósné irányítása alá került, amikor alig 13 éves korában felvették a zeneművészeti szakközépiskolába. Szakiskolás korában megnyerte a szakiskolák országos versenyét, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Kadosa Pál, Kossuth-dí.jas zongoraművész lett a mestere. A fiatal, alig huszonnégy éves pianista művészi pályafutását térképen is nehéz nvomon követni. Hazánkon kívül Berlin, Bécs, Párizs. Róma, Lipcse, Luzern, Hága, Amszterdam, Hamburg, Anglia, Írország, Bulgária, Finnország, Szovjetunió, Románia koncerttermei-vk ünnepelt szólistája, de rendkívül sikeres volt amerikai turnéja is. ahová 1971 ben a Magyar Rádió és Televízió szólistájaként utazott. A számtalan nagyszerű és emlékezetes koncert közül érdemes talán k’emelni két 1970-es fellépését, Olaszországban járt, amikor Arthur Rubinstein zongoraművész váratlan betegsége miatt lemondta koncertjét. A kéznél levő fiatal pian'sta bravúrosan ugrott be a világhírű zongoraművész helyette'd'é- sére — teljes sikerrel. Még ez év októberében szin’e ugyanígv ismétlődött meg egv másik virtuóz belépése, amikor a beteg Arturo Be- nedetti Michelangelit helyettesítette. Ránki Dezső a világ nagy koncerttermei után november 24-én a salgótarjáni megyei művelődési központban lép fel, hogy városunk hangversenylátogató-közönségé- nek is ízelítőt adjon művészetéből. Műsorán Händel: É-dúr szvitje, Mozart: D-dúr szonátája Schubert: Két imoromtuje és G'dúr szonátája szerepel. ÚJ KÖMV Verdi műveltségi verseny Az 1975—76-os tanévben ismét műveltségi versenyt hirdet az ország valamennyi középiskolája számára (a zenei szakközépiskolák kivételével) a Magyar Rádió és az Oktatási Minisztérium. A vetélkedő témája ezúttal Verdi és kora. Verdi élete, művei, ezek kisugárzása az európai zenei életre, hatásuk és helyük a század remekművei között. Az idei verseny ezúttal az irodalmi vonatkozások feltárásával bővül. Az 1976. márciusában—áprilisában sorra kerülő verseny háromtagú csapatait iskoláik zenekedvelő diákjai értékesen támogathatják azzal, hogy az adós számára a verseny témáihoz áttételesen kapcsolódó tízperces önálló műsort készítenek. E műsorok — amelyeket a zsűri szintén pontozni fog — remélhetőleg ismét fölélénkítik az iskolák zenei és irodalmi életét. Az írásbeli válogató legjobb 16 iskolájának három-három tagú csapata vesz részt az 1976. márciusában kezdődő, tíz egyenes adásból álló pá- •os versenyen. Az első vetélkedőt március 14-én, az utolsót április 12-én sugározzák. Ekkor kerül sor a díjak ün- 1 nepélyes átadására is. a Balassi Gimnázium Nagy fába vágta fejszéjét a Magyar Rádió ifjúsági főosztálya, amikor elhatározta, hogy az ország híres-neves gimnáziumait egy több éves músorsorozatban mutatja be az éter hullámain a nagyközönségnek. Ebben a programban valamennyi ismertebb gimnázium helyet kap, Sárospataktól Sopronig, Pécstől Nyíregyházáig. A sorozat, amely évente 12 középiskolával ismerteti meg1 a hallgatókat, a Hires alma materek címet viseli, s első adásával december 18-án jelentkezik. A műsor szerkesztője, Asperján György a a legfontosabb törekvéseket: — Szeretnénk bemutatni az ország híresebb gimnáziumainak múltját, jelenét, híres embereit, újonnan alakuló szokásait. KISZ-éle'ét, tanárait, épületét, egyszóval mindent, ami hozzátartozik történetéhez és szelleméhez. Gyakorlati szempontból pedig az az igyekezetünk, hogy a műsort, amelyben az iskolák bemutatkoznak, ne mi, rádiósok csináljuk. hanem maguk a diákok, akik az intézmény jelenét élik, alakítják. ök keressék meg a híres embereket, ők szólaltassák meg a tanáraikat, társaikat, ők tapintsák ki a múltat és jelenkori diákarcula'ukat. A tanárok ebben a munkában csak felügyeljenek. — Milyen meggondolások juttatták a műsor: „kitalálóit" erre az elhatározásra? — Az egyik meggondolás mindenképpen az volt, hogy el akarjuk kerülni az átfedéseket. a hasonlóságot. Azt szeretnénk, ha minden műsor más lenne, ezt pedig — a jó szerkesztők ellenére is — legvalószínűbben csak úgy érhetjük el. ha külön alkotó kol'ektívák végzek a munkát. Másik megközelítésből : ha maguk a diákok a műsor készítői, úgy ismerhetjük meg mi, felnőttek a ma diákjainak szellemi arculatát, abból, ahogyan a múlt és a jelen kérdéseihez nyúlnak. Ennek a módszernek van aztán egy másik haszna is: a diákok testközelből megismekövetkezőkeppen foglalja össze rik-megértik a maguk környezetének történetét, ami által jobban tudnak kapcsolódni tágabb értelemben a nép, a nemzet történetéhez, érzékletesebben tudnak felfogni lényeges, fontos kérdéseket. A rádió csak elvi útmutatást ad a műsor elkészítéséhez, s nem a tartalmába, hanem az elkészítés módszerébe szólunk bele. A sorozat első szereplői a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és diákjai lesznek. Az egyórás műsor összeállítására külön szerkesztő bizottság alakult, A fiatalok legfőbb patronálója Varga Györgyné magyar—történelem szakos tanár, aki soksok hasznos ötlettel, tanácscsal segíti diákjait az anyaggyűjtésben. A műsor kétharmad részével már elkészültek a diákrádiósok és -riporterek. Lesz ebben próza, zene, diákhumor. egyszóval minden, ami az eredeti elképzelés szerint is az iskola múltbeli és jelenkori keresztmetszetét adja. A diákok nagy élvezettel készítik a műsort. Egy olyan érdekes szakma rejtelmeibe nyernek b»pil’»n- tást, amilyet e sorozat nélkül talán sohasem lett volna alkalmuk közelebbről megismerni. De serkenti őket a jó szereplés vágya és a nyomában járó dicsőség is, hiszen verseny jellegű a munka. Versónyi György iskolaigazgató a vállalkozás nehézségeiről beszél: — Nem minden viszolygás nélkül, de nagv örömmel vanaícuk azt a megtiszteltetést, hogy velünk kezdik a sorozatot. Mert nem kis rizikó egy ilyen vállalkozást első szereplőként elkezdeni. minta, példa nélkül. S ebben a műfajban gyakoris'unk sincs. De az áttörés dicsősége a miénk. .. Nagyon érdekes volt tapasztalnom, hogy a KISZ-vezetőség. amely megtárgyalta a döntést, hasonló aggályokkal állt elő, de ugyanúgy lelkesen vállalta. — Egyébként — jegyzi meg Asperján György — nem véletlen, hogy erre a gimnáziumra esett elsőként a választásunk. Az intézmény kettős évfordulót ünnepel az idén: az iskola 75., az épület 100 éves. Haezrövidebb múlt is másokénál, érdemes megmutatni, mert ebben a múlt. ban dicsőséges lapok szerepelnek. — Az anyaggyűjtés során tudtuk meg — mondja Ver- sényi György —, hogy az egyetemeken jelenleg 10—12 volt növendékünk tanít, akik a környék községeinek paraszti világából származnak. Érdekességként említjük meg, hogy ebben a híres alma materben tanult í-ágeti Lajos akadémikus. Esze Tamás történész, vagy Michel Gyarmathy, a párizsi Folies Bergére revüszínház híres igazgatója. — Az egész iskola lázban égett és ég. Mindenki igyekezett valamilyen módon segíteni, hogy jó műsort állíthassunk össze. Mert a jubileumi évkönyv helyett ezzel a jubileumi műsorral szeretnénk köszönteini a volt balassistákat, a várost és a megyét Sulyok László Naponta Debrecenből Nagyvárosok-sorozat a rádióban Hétfőn a Magyar Rádió Debrecenbe látogat, innen jelentkezik naponta több adásban is, tudósítva nemcsak a város, hanem a megye egészének életéről, hétköznapjairól. A megyeszékhely — nagyvárosok sorozatban ezúttal hajnaltól késő estig a Kossuth és a Petőfi rádió mintegy 17 órás időtartamban közvetít műsorokat — löbb- nvire élőben. A Kossuthon már a reggeli krónikában a város legforgalmasabb pontjairól jelentkeznek a munkatársak. A Falurádió debreceni különkiadásában az állami gazdaságból, a konzervgyárból sugároz riportokat. A debreceni Csokonai Színház művészeinek tolmácsolásában Betértem Debrecenbe címmel versek és regényrészlete^ hangzanak el. Szepesi György vezetésével 15.15-kor „Debreceni délutánt’’ hallhattunk. Kondor Katalin riport-összeállításában a hajdúsági iparvárost mutatja be. A „Zenei élet Debrecenben” című adás után este 19.15-kor beszélgetések, riportok, viták hangzanak el társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekről a városi közélet képviselőinek részvételével. A Petőfi rádióban többek között délelőtt 9 és 12 óra között kapcsol ásos élő programot adnak a város kulturális, gazdasági intézményeiből, például az egyetemekről, a pályaudvarról és a sportpályákról. Délután a szokásos hétfői kívánságműsort a város két nagyüzeméből sugározzák. A debreceni Délibáb együttes műsorából készült válogatás után a Csokonai Színházat kapcsolják, ahonnan — felvételről — Verdi: Rigolettó című operáját hallhatjuk Krémer Józseffel. Hegyes Gabriellával. Korcsmá- ros Péterrel a főbb szerepekben. í\ JV. B4RA\HYMOV: NEVEK AZ E lYilJUiCii Lt\ l ( Dokumeniirás) 10. Marija Batrakova komszo- moiista, 1942. szeptemberében a sztálingrádi csata idején, önként jelentkezett a szovjet hadsereg soraiba . Hadiútja a Volga-parttól Budapestig tartott. Nyocszázhét harci bevetésben vett részt. A háború már véget ért. Magyarország teljesen felszabadult. Csehszlovákia is. A fasiszta Németország kapitulált. Megkezdődött már a részleges leszerelés ... Batrakova hadnagy parancsot kapott egy sürgős küldemény elszállítására. A naev vihar és orkánerejű szél ellenére mint mindig’ nagyszerűen leszállt a Ferihegyi repülőtérre •.. De a huszonnégy éves katona-pilótanő. a Vörös Csillagrend tulajdonosa, a magyarországi felszabadító harcok résztvevője nem szállt ki a gépből- s nem sietett a repülőgéphez futó társai elé. A tudósok azt mondják, hogy évente több mint 3 mil- liószor csattan a villám a föld fölött. De mozgó objektumokba — repülőgépekbe, hajókba, gépkocsikba elég ritkán csap bele a villám. Ilyen ritka kivétel volt Batrakova hadnagy tragikus halála is. akinek sírja Cinkotán van. A felszabadulási emlékművön ez áll: Batrakova M. g.-hadnagy. Miért csak ,.M’’? Mert az 586. önálló vadászrepülő-ez- redben mindenki csak Má- senykának hívta. Aki megrendelte sírkövét, valószínűleg jól ismerte, s jó barátja volt. Éppen az ilyen jó barátok, bajtársak gyakran egyáltalán nem tudták, mi az apai neve annak a sirha arcú katonának, aki együtt ment vele az ellenséggel vívott halálos ütközetbe, az aknamezőkön. géppuskatűzben, a robbanások füstjén keresztül és fütyülő tepeszdarabok között- vagy a légicsatákban, a halálosan veszélyes zuhanásokkal fedezte őt. SZERGEJ OSZÉT1ÁBÖL. ..Lelkem mélyéig meghatódtam. Egy számunkra idegen embernek eszébe jutott fivérem. Jómagam is részt vettem a honvédő háborúban, tudom, mi a háború. Rokkantként tériem vissza, sajnos dolgozni nem tudok. Mit írjak önnek Szergejről? 1919. április 20-án született Hrisztyianovszk faluban (ma Digora a neve és város) béres- családban. A szovjethatalom sok változást hozott az életünkben. Jóllehet apánk 1922-ben meghalt, nem mentünk neki a nagyvilágnak. Ellenkezően. Szerjózsa például el tudta végezni a tízosztályos iskolát. Édesanyánk. Zaira nevelt fel bennünket (oszétül Dzuhuná- nak hívták). Már gyerekkorunkban megszoktuk a nehéz munkát. A sovány, de fürge Szerjózsa körül- állandóan egész csapat gyerek, jó barát keringett. Tudnivágyó. kitartó gyerek volt. aki szomjúhozta a tudást. Tanítói meg voltak elégedve vele, példaképül állították mások elé. S milyen nagv kedvvel szerepelt az öntevékeny csoportok műsorában, amely nemzeti táncainkat adta elő. Már az iskolában aktívan bekapcsolódott a társadalmi munkába. Korán belépett a Komszomolba. sejttit- kámaik választották, tagja volt a Komszomol járási bizottságának. Amikor elvégezte a tízosztályos iskolát, Ordzso- vező, szónoki tehetség volt. 1938-ben Szergej felöltötte a katonai egyenruhát. Részt vett a finn hadjáratban, azt írta. hogy kitüntették ezért, de hogv mivel, nem tudom- mert attól kezdve egyetlen egyszer sem járt otthon. Először a Krímben teljesített szolgálatot, majd ismét harcolni indultA frontról az írta, hogy amint szétzúzzuk Hitler hordáit- visszatér a békés életbe. Az volt a szándéka, hogy a civil életet nősüléssel kezdi. De nőtlenként halt meg, amikor elérte Budapestet. Testvéri üdvözlettel: Vlagyimir Temirov”. „Szívélyes üdvözletemet küldöm önnek a Kaukázus magas hegycsúcsairól, szalam önnek, a nagy orosz nép képviselőjének. Itt küldök önnek egy űj- ságkivágást. a Szurh-Digora című. helyi járási lapból. Feleségem véletlenül megőrizte. Szerjózsa a fronton is élénken érdeklődött falubelije élete iránt, és ez az újságkivágás is'ezt tanúsítja. »Kedves falubelijeim, fogadjátok egy frontharcos gárdista üdvözletét. Immár több. mint 3 éve a haza dicsőséges védelmezőinek soraiban harcolok édes hazánk becsületéért és szabadságáért. A német banditákkal vívott harcokban többször megsebesültem, de orvosaink úgv ápolnak, mint édestestvérünket, új erőt öntöttek belém... A kormány, a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntetett ki engem és a Harci Érdemekért éremmel. Méltó leszek népünk bizalmára. Kedves földijeim, végezzétek el sikeresen határidőre és minden szemveszteség nélkül a kalászosok aratását, teljesítsétek az állami beszolgáltatásokat. Szergej Temirov gárdakapitány« U.i. Milyen volt Szergej külseje? Magasabb volt az átlagnál, vállas, vaskos. Valósággal vasgyúró. A véig egy- korúak közül kitűnt szívósságával és erős akaratával. Barna haj. fekete szemek. Kaukázusi! Kiálló pofacsontú. világos arcán alig észrevehető szeplők. Ezek- az emberek szerint. megnverő külsőt kölcsönöztek neki. nyomban megszűnt az ember félénksége, amelyet Szergej fivérem zord külseie e’ső látásra okozott benne. Kel’emes basszus- hangja volt. szavai háHrozot- tan csengtek”. Temirov Szergej Georgie- vics gárdakapitány. a 108. gárdalövész-hadosztálv vészzászlóaljának első segéd* tisztié a Budapest felszabadításáért folyó harcokban esett el és először a zugligeti Virányosban a Zalai és a Kiss Áron utca kereszteződésénél temették el, (Folytatjuk) 4 NÖGRAD - 1975. november 15., szombat
