Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

Mai arcok — mai emberek Formálódik a község Nem látszik meg kora a s/.ui'dokpüspöki Gáspár Józse­fen. Már három évvel túlha­ladta a hatvanat. mégis fia talosan mozog. Hiába, hogy itt az ősz. kis konyhakertjében még mindig akad tennivaló Esténként pedig társadalmi feladatait látja el. Mint nyug­díjas pedagógus, iskolaieaz gató- a tanácstagsággal járó feladatok mellett a községi alapszervezet párttitkára is — Most már huszonöt esz­tendeje is elmúlt, hogv tagja vagyok a tanácsnak. Először 1050 októberében választottak meg a községben, alig három évvel rá hogy Szurdokpüs­pökibe kerültem pedagógus­nak, s egy évvel azután, hogy igazgatója lettem a község iskolájának- Azóta bizony so­kat változott, formálódott a község ... Hosszú, néma percek kö­vetkeznek Gáspár József, gondolatait rendezi. Nem sze­retne semmit sem kihagyni ab" ból, ami a falu formálódását, változását bizonyítja. — A felsorolást talán az- r,al kellene kezdeni, hogv a tanács megalakulása óta több mint négvszáz új lakás éoii’t. illetve számosat felújítottak. Javult a kommunális ellátott­ság is. Két köz kivételével minden útszélen járda van. Pedig Szurd.ökoüspöki aztán ieazán hosszú község. Korsze­rűsítették a közvilágítást. La­kást vásároltunk az orvosnak, elkészült az ötvenszemélves óvoda. Hosszú harcot folvtat- 1unk éveken át azért, ho“v bővítsük a központi iskolát. Megvalósult. Elkészült, az új, hat tantermes iskola. Ez lehe­tővé tette, hogy felújítsuk a régit, s tornateremmel bővít­sük. Az idén felújításra ke­rült a művelődési otthon. Ma­radjunk még a kultúra terén: létrejött a klubkönyvtár. Ta­lán ennyi is elég a felsorolás­ból. Fordítunk a beszélgetés té­máján- Azt már mondottuk, hogy mint nyugdíjas pedagó­gus ellátja a községi pártszer­vezet titkári funkcióját is. — Nem nagy., alig 24 fős az alapszervezetünk. A tagok pe­dagógusok. értelmiségiek, de zömmel öregek, nyugdíjasok. Ez, talán meg is határozná fe­ladatainkat. Ennek ellenére fő feladatunknak a közműve­lődési határozat végrehajtá­sát, nő-, a népesedési az if­júsági politika megvalósítását tekintjük, sajátos eszközeink­kel. Ügy ítéljük meg. hogy a községben eredményesen levékenvkedik a KISE-szer- vezet, jól dogozik az. úttörő- mozgalom, az MHSZ és a köz­j ségi népfrontbizottság is. Vi- ' szont a jobb munka érdeké­ben újjáválasztjuk a nőbizott­ságot, és a Vöröskereszt veze­tőségét. Szóval így is formá­lódik a község. Kicserélődik a vezetés, a fiatalok, a nők javára. Arra a kérdésre, hogy mint tanácstag, és mint párttitkár, mit kérne a jövőben a falu érdekében, nem sorol kíván­ságlistát. A valóság talaján marad. — Nem fontossági sorrend­ben- Egyik égető gondunk a közművesítés, a jó ivóvíz biz­tosítása a község lakóinak. A vízvezeték építésének elő­munkálatai már megkezdőd­tek. Bár folyamatos a hidak, a járdák korszerűsítése, to­vább kell folytatni az útépí­tést a községben. Feltétlen szükséges lenne az óvoda bő­vítése. vagy egy új építése. Szükségessé teszi ezt az, hogy a korábbi, évi húszról har­minchat—negyvennégyre nö­vekedett a gyermekszülések száma. Es ez nagyon jó dolog. Nyugodtan mondhatjuk, hogy végrehajtjuk a párt népesedé­si politikáját. Végül: nem azért, mert már én is elmúl­tam hatvanéves, de nagyon jó dolognak tartom az öregekről, a munkában elfáradt idős em­berekről való gondoskodást. Megkezdődött az erjedés, most szervezzük az öreeek napközi otthonát, s reméljük, hogy jö­vőre megkezdheti igen hasz­nos és humánus tevékenysé­gét ... Körülbelül ezeket kér­ném, ezzel is bizonyítva, hogy valóban formálódik Szurdok- püspöki­S. L. Szo'gálathan a fraffípax Aki siet és aki nem,. 9 SZAKASZVEZETÖ és rend­őr őrmester ül az autóban. Az első szélvédő mögött fém mű- szerdoboz. Rajta: fényképező­gép. Mérni indul a traffipax! Az új szabályzókról A Figyelő című gazdaság- politikai hetilap november 19-én megjelenő 47. száma tartalmazza szt a négyoldalas mellékletet, amelyet a Pénz­ügyminisztérium állított össze az 1976. január 1-én életbelé­pő gazdasági szabályozókat módosító rendeletekről, uta­sításokról, azok tartalmáról, a változások lényegéről, mérté­kéről. A melléklet típuspél­dákat közöl az új rendelke­zések lényegének jobb megér­téséhez, a végrehajtás meg­könnyítéséhez. Tájékoztatást ad az átmeneti időszak finan­szírozási formáiról, a különbö­ző átértékelések elvégzéséről a vállalati tervkészítés és a központi gazdasági szabályo­zás kapcsolatairól. Ugyanebben a lapszámban több cikk jelenik meg minisz­tériumi és tervhivatali veze­tők tollából, s ezek az írások szintén az új gazdasági sza­bályozók megismertetését, értelmezését kívánják segíte­Azután is maradok... — Akkor is maradok... Le­het, nagyon sokan szerény­nek, v agy álszerénynek tarta­nak, de én ezt látom jónak. — Miért döntött így? — Igaz, csak most kezdtem el, de biztosan a végére, érek. Két évvel eze lőtt még nem volt elég pénzem, hogy nyu­godtan elindulhassak. De a gyár vezetősége is támogatta elképzelésemet. Azóta már túl vagyok az első akadályon. — Mielőtt a síküveggyárba jöttem a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek hengermű gyár- részlegében dolgoztam, har­madhengerészként. Sohasem szégyelltem a fizikai munkát. Május óta a síküveggyár sze­re iűúzernéberi a műszerellen- őri teendőket látom el. Sokat kell a gyárrészlegekbe járni és mindig talál valami újat az ember. — Miképpen kapcsolódik a mostani munkájához elhatá­rozása ? — A kémiai és technológiai folyamatok szinte teljesen megegyeznek. Ismerni kell a kemencék felépítését, hogy az esetleges hibákat azonnal ész­revegyük. A műszerek javítá­sa. pontos beállítása erősen befolyásolja a termelés haté­konyságát. Feladatomat sze­retném mind tökéletesebben ellátni, mert úgy gondolom, ezzel rászolgálok arra a biza­lomra, amit a gyár -vezetősé­gétől kaptam. A munkapadnál beszélge­tünk. Kezével szinte automa­tikusan lapozgat egy jegyze­tet, rápillant egy ábrára és mondja: — Ez a kemence majdnem megegyezik a Zagyva III-éval. Van egy kis eltérés, de a technológiája és szerkezeti felépítése nagyon hasonló. Kérdőn tekintek rá és a könyvekre. Észreveszi. — Ezeket a napokban kap­tam, és ha van egy kis ráérő időm. tanulgatok — magya­rázza. — Barátai mit szóltak el­képzeléséhez? — Inkább nem mondom meg... Nemértek velük egyet, mert szerintem nem szé­gyen, ha valakinek olajos a keze! Még akkor sem, ha egyetemet végzett. Mindezt Ullman Lászlótól, a salgótarjáni síküveggyár műszerészétől hallottuk, aki szeptemberben kezdte el ta­nulmányait a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem kohó- mérnöki karán. (b. zs.) Nem robog messze a kocsi. Zagyvapáifalván, a síküveg­gyárnál megáll. Az őrmester nyakába akasztja a rádió adó­vevőt, visszasétál 200 métert. A szakaszvezstő közben ki­emeli a radarernyőt a cso­magtartóból. rögzíti a hűtő­rács előtt, bekapcsolja a ká­beleket. és visszaül a kocsiba. Egvmás után húznak el a bu­szok, teherautók a város felé. Minden járművet halk katta­nás jelez, és ahogy elhalad, a műszerdobozon kigyulladó 6zám mutatja a sebességét. — Autóbusz megy feléd — emeli szájához a szakaszveze­tő a rádiót. — Sebessége 54 kilométer. Állítsd meg! — Teherautó 52-es... Az őrmester intézkedik. Alig 10—15 perce mérik a járművek sebességét de a forgalom észrevehetően lassul. Hát .persze! A vasúti felüljá­rón áthaladó gépkocsik fény­szórói „levillogják” a jelzést. A „drót” nyomán minden láb megtalálja a fékpedált. Az er­nyőt leszerelik a kocsi indul tovább Balassagyarmat felé. Állómérésnél automatiku­san működik a fényképező­gép. Ha a jármű túllépi a be­állított sebességet, magától készíti a felvételeket. Menet közben másként folyik a fo­tózás. Ilyenkor a mérőkocsi felveszi az előtte haladó jár­mű sebességét, s egymás után több képet készít Így pontos­sá tehető a sebesség. Erre is hamarosan sor kerül. Örha- lom előtt előz a GB 43"S8 rendszámú kisbusz. Kilenc óra lehet. A rendőrkocsi hat­vannal megy. Az előző jármű viszont folyamatosan távolo­dik. Pedig az autóbuszok nem mehetnek 60 kilométer óránál gyorsabban. A szakaszvezető a gázba taooa s mikor ,,lőtá- volságon” belül kerül, egymás Az udvaron régi hintó, hajdan jobb napokat látott csengős szán. Szépen átfest­ve. Az óvodások pedig a vi­lág legérdekesebb járművé­nek tantják valamennyit!. Legalábbis Szügyön... Tóth Jánosné, vagy ahogy mindenki ismeri, Zsuzsika óvónéni bólogat: — Az udvarunkkal való­ban semmi hiba. Szép is, tá­gas is. Csak az épület.. Ezzel rögtön el is érkez­tünk a szügyiek egyik leg­égetőbb gondjához. Bizony régi, szűk az óvoda. A jelenlevők bizonyíta­nak: — Ez a ház valamikor a kccsmaépülethez tartozott. Vastag falú, nehezen fűthe­tő. Az öltözőnk kicsi. Ha két gyerekre éppen adják fel a kabátot, a harmadiknak ki után háromszor zümmögés hangúk fel. felvillan a vaku. Megelőzzük és leállítjuk a szabálysértőt. Húsz kilomé­terrel lépte túl az engedélye­zett sebességet! Miire odaérünk leengedi az ablakot. — Jó napot kívánok! Kérem a jogosítványt, forgalmi enge­délyt, menetlevelet. Gyorshaj­tás miatt fényképfelvételt ké­szítettünk önről. — Nem lehetne helyben... lerendezni ? — Nem! Milyen sebességgel haladt ön? — Hetvennel. De hát az szabályos... Citál egy szabály^, szinte hadarja. Csakhogy ránézve nem érvényes. Világos hogy szabálysértést követett el. Vi­tatkozik a szolgálatát teljesítő rendőrrel.' Pedig nincs értel­me. a fénykép mindent bizo­nyít! Utasai nem avatkoznak a vitába. Érezhetően számuk­ról is kínos a helyzet. NEGYEDÓRÁVAL később Balassagyarmaton vagyunk. Egv teherautó nyomába sze­gődünk. A város végén, az utolsó előtti keresztutcából kanyarodott ki. Teljes gázzal megindult, kifelé a városból. A megengedett 40 helyett 60 kilométeres sebességgel! Üjra zümmög a gém. A képen jól látható hogy a lakott terület végét jelző tábla előtt már meg nem engedett sebességgel hajtott a „páncélos”, fgy be­cézik ugyanis a nagyhangú, nagyerejű ZIL-eket. — Jó napot kívánok! Köz­úti ellenőrzés Kérem ön 50 kilométeres sebességgel ha­ladt. — Nem tudom elhinni — mondja FK 42-38-as gép­kocsi vezetője. Most indultam el éppen csak hazaugrottam. Itt lakom a szomszéd utcában. — Igaz. az órát nem néz­tem, tie hát 50 mázsa van a kocsin, nem hiszem, hogy így felgyo:-sult. — Higgye el nekem, isme­rem a ZIL-eket, bírják. Nyolc hengerük van. Még rágond'olni is rossz, hogyan állítja meg a vezető a felgyorsított 50 mázsát. ha hirtelen a 60-nal guruló kocsi elé uarik egv kisgyerek. A mérést Balassagyarmaton folytatjuk tovább. A szakasz­vezető úira ./elszerel”. Az fir­mest e rel kiszállunk. Hamaro­san megszólal a rádiókészülék. — Moto-keréknáros megy feléd, sebessége 60. — Rendben! LV 30-65 Szúrósszemű férfi iil rajta. Mikor megkérdezték, miért lépte túl a lakott terü­leten megengedett sebességet, értetlenül .néz maga elé. — Biztos nem ió az órám. — Hová s’etett? — Nem siettem én kérem, Helyszíni bírságot fizet. Tíz óra. rövid pihenő. Utá­na irány Salgótarján! Fél tizenkettőre jutunk Ság- újfaluba. Előttünk kenyeres­kocsi Negyven helyett 60-nal megy. — Sietek, kérem — vála­szolja a kérdésekre — egye­dül vagyok. Kenyeret viszek.. Nem tudom miért állítottak meg... Gvorsan hajtottam? l ehet. . Már vizsgáztam az úi KRESZ-ből. aszerint 50- nel mehetek. .. Később kiderül, hogv a me­netlevele sincs teljesen rend­ben. et. Már érthető, hogy miért si­Zsuzsika, a népfronllitkár kell mennie, mert nem fér­nek egymástól. Aztán sorolják a többit. Egymásba nyílnak a cso­portszobák, szűk az ebédlő, nincs egy csöppnyi hely iro­dának. .. Ennek ellenére Zsuzsika óvónéni, egyben a községi népfronttitkár derűlátó: — Nem sokáig marad ez az áldatlan állapot. Az elnök elvtárs az ünnepi tanácsülé­sen már bejelentette, hogy új óvodát építünk. Mégpedig hamarosan... Valóban örömhír. A szü­lőknek, óvónőknek, gyere­keknek, de a község vezetői­nek! is. Annyira megoldat­lan itt, Balassagyarmat tő- szomszédságában a férőhely­gond, hogy évről évre kima­radtak gyerekek a felvé­telnél. Nagyon nehéz volt igazságosan dönteni. Így is akadt harag, sértődés. Az építkezés jó néhány százezer forintba kerül. Se­gít a megyei tanács, össze­szed minden pénzt a község, de a szügyiek sem maradnak tétlenek. Tóthné rögtön hozzáteszi: — Nagy-nagy lelkesedéssel adták a forintokat. Végigjár­tuk a falut, bekopogtattunk minden házba. Olyanok is feliratkoztak a listára, akik régen nyugdíjasok és már az unokáik is kinőttek az óvo­dáskorból . — Mindenki adott? — Talán ha két család akadt a faluban, ahol kerek perec kijelentették: tőlük ugyan, ne kérien sepki esvet- len forintot s°m. . A több­ség négy-ötszáz forinttal se- gít. De van oyan fiatal há­zaspár — besegítettek a szíj­őszi futkározás — Szécsénkén kj — TIZENHÁROM óráig tartott 87. őrjárat. Ez alatt hét alka­lommal szabtak ki helyszíni bírságot, három járműről ké­szült fényképfelvétel. Az egyik megbírságolt sokai ta az össze­get. Azt kérdezte, nem lehet­ne e kevesebb...? Vajon ak­kor mimt nem kérdezte ami­kor a kilométerórára nézett? — gáspár — IIIIHimtltlPMIIIH lók is — akik ezer forinttal járultak a közös munkához. Mondván: — Csak siessenek az épít­kezéssel, mert a gyerekein­ket már oda szeretnénk) íratni... A népfronttitkár néhány hónapja tanácstag is. így aztán ismerője a terveknek: — Ha minden jól megy, tavasszal ássák az alapokat. Addig is rendezik a terepet, készítik elő az építkezést. A tanács a betongerendákat és egyéb szükséges anyagokat megvásárolta. — Befejezése? — Az ígéretek szerint jövö szeptemberben az évet már ott kezdjük. Talán. Éppen ezért itt, a régi épületben már nem is festettünk. Min­dent spórolunk az új csino­sítására. Valóban így van. Az óvó­nők szép népi térítőkét hí­meztek, hasonlót készítenek függönyként az ablakokra is. A polcokra sok-sok játék ke­rül, és a gyerekek végre majd nem olyan zsúfoltan fekszenek, hogy moccanni sem tudnak. A várakozás és a lelkese­dés általános a faluban. A pénzbeli hozzájárulás mel­lett volt olyan szülő, aki azt is felajánlotta: csak szólja­nak. jön alapot ásni, maltert hordani, takarítani, avagy udvart csinosítani... Itt tartanak óvodaügyben Szügyön. A népfront jól ösz- szefogott a tanáccsal. — Szerétik az emberek a falujukat. Ami engem illet, semmi pénzért nem mennék máshová. Itt építettünk há­zat. Igaz. hogy még messze van az összkomforttól, de a gyerekekkel együtt elége­dett emberek vagyunk. Eh­hez hozzáteszem, hogy az idén szerzem meg az óvónői oklevelet. Mi mást kivé "ha“ - nék még...? — csatai —• NÓGRAD — 1975. november 15., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom