Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

Béremelést követelnek ' a portugál építőmunkások Azonnali béremelést köve­telő építőimunkások Lissza­bonban körülvették a miivsz" terelnökség és az alkotmá- nvozó nemzetgyűlés épületét, és nem engedik ki a kor­mány, illetve az alkotmányo- Eó nemzetevűlés tagjait. Az akaió szerdán este kezdődött, és csütörtökön a reggeli órá­kig nem érkezett hír befeje­zéséről. sőt: az épitómunká- ßok szóvivői közölték, hogy akár napokig is ..bezárva tartják” a minisztereket és a képviselőket. Az ép üt őmunikások bérköve­telését az Interséndical szak- szervezeti szövetség is támo­gatja. A kormányhoz közelálló körök közlése szerint befeje­ződéséhez közeledik az új országos bérslkálaszerződés szövegének kidolgozása: már csak néhány részletet kell a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből alakult . szakbizottságokban tisztázni. Ha minden a ter­veknek megfelelően halad, akkor az új szerződést a hó­nap végén alá lehet írni. Ez a szerződés természetszerűleg figyelembe veszi a kormány korábban bejelentett takaré­kossági programját. Az éoí" tőmun kasok követelése két ponton ütközik a kormány bérteirveivel: az előirányzott­nál nagyobb és azonnali bér­emelésre irányul. Ennek tel­jesítése 12 miliő escudo évi többletkiadást jelentene. Ugyanakkor — mint Salgado Zen.ha pénzügyminiszter je­lezte — a négyszázezer mun­kanélküli túlnyomó többsége ugyancsak épüőmunkás. A portugál minisztere'nök- ségen csütörtökön reggel kö­zölték, hogy Azevedo minisz­terelnök csak akkor hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az építőmunkások követeléseiről, ha a tüntetők feloldják a mi­niszterelnökség és az alkot- mánvozó nemzetgyűlés épüle­tének zárlatát. Lisszaboni lapjeler.tések szerint a fegyveres testületek soraiban -is tapasztalhatók egységbontó akciók, lay pél­dául a szocialista párthoz kö­zelálló „A Luta” szerint Coimbrában egyenruhás ka­tonák terjesztették a spino- lista MDLP (Portugál De­mokratikus Felszabadító Moz­galom) röpcéduláit. Ezek szö­vege gyalázkodó hangnemben uszít a kommunisták ellen, és "kormányzásra való képte­lenséggel vádolja az irányító testületeket. Más lapok — így például a jobboldali Expre-so —1 arról számolnak be. hogy a sorkatonák a kedvezmé­nyes, 25 százalékos vasúti je­gyet sem hajlandók megvál­tani és emiatt a vonatokon napirenden vannak tettleses- ségig fajuló nézeteltérések a katonák és a kalauzok között. Mcgbízólcvél­áladás Dr. Kázmér Zsigmond, ha­zánk ausztráliai nagykövete átadta megbízólevelét sir John Kernnek, Ausztrália fő- kormányzójának. (MTI) Franco halála után... Franco tábornok, spanyol államfő halála esetén a ható­ságok haladéktalanul életbe léptetik az úgynevezett Lu- cero-tervet, azt a tervet, amelyet három évvel ezelőtt maga Franco dolgozott ki halála esetére, A terv a rendszer folyamatosságának biztosításáról, az esetleges rendzavarások megelőzéséről és ugyanakkor az államfő „méltó eltemetéséről’’ intéz­kedik. A konkrét rendelke­zéseket szigorú titokként ke­zelik Madridban, s a ható­ságok több lapot megakadá­lyoztak a terv részleteinek közzétételében, a külföldi sajtó azonban, bizalmas köz­lések alapján, több-kevesebb részletességgel ismertette azt. A különböző közbiztonsági szervek részletes letartóz- tatási listákat kaptak, s en­nek alapján már meg is kezdték azok őrizetbe véte­lét, akiket a francoista ható­ságok „veszélyes elemként” tartanak nyilván. A terv második szakasza a jogfolytonosság fenntartásá­val foglalkozik. Franco halála, ésetén automatikusan meg­szűnik Juan Carlos herceg ideiglenes államfői megbíza­tása és a hatalmat a három­tagú régenstanács veszi át. amelynek elnöke a Cortez el­nöke, tagja pedig a zaragozai érsek és a hadsereg egyik tá­bornoka. A tervezet harmadik sza­kasza végül részletesen ren­delkezik Franco temetéséről. Antonio Carela, a Spanyól Kereszténydemokrata Moz­galom egyik vezetője a Kata­lán Kereszténydemokrata Párt főtitkára a brüsszeli rá­diónak adott nyilatkozaté­ban kijelentette: bár a ke­reszténydemokrácia és 8, kommunisták álláspontja nem egyezik meg mindenben, a párt ragaszkodik ahhoz, hogy Franco halála esetén hala­déktalanul valósítsák meg azokat a követeléseket, ame­lyeket a Spanyolországi De­mokratikus Tanács és a De­mokratikus Platform tömörü­lése két héttel ezelőtt együt­tesen fogadott el. Ezek kö­zé tartozik /’a teljes amnesz­tia és , a politikai foglyok szabadon bocsátása, az alap­vető emberi jogok és a de­mokratikus jogok biztosítása demokratikus parlamenti rendszer megteremtése álta­lános választások útján és a nemzetiségi jogok messze­menő érvényesítése. Madridi jelentések szerint a spanyol rendőrség egyre brutálisa’ob terrorintézkedé­sekkel sújt le a rezsim el­lenfeleire. Egy legfrissebb hivatalos közlemény elismeri, hogy egyedül az emúlt héten 430 személyt tartóztattak le Újabb összetűzéseit Ismét összetűzésekről ér­kezett hír a libanoni főváros­ból. Csütörtök délelőtt a biz­tonsági szolgálat erői rövid tűzharc után ártalmatlanná tettek két fegyverest, akik a bejrúti nemzetközi repülőté­ren automata gépfegyverrel és kézigránátokkal felszerelve próbáltak betömi a Pan Ame­rican amerikai légitársaság hangárjába. Mindkét támadó életét vesztette. Rövid időre lezárták a repülőtérhez vezető utakat. Szórványos lövöldözé­sekről érkezett hír a libanoni főváros más részeiből is. (MTI) Sajtóértekezlet Rómában (Folytatás az 1. oldalról) együttműködési lehetőségeket munkáljunk ki. Az olasz kor­mány részéről készség mutat­kozott továbbá arra. hogy ki­küszöböljék a fennálló nehéz­ségeket. „Tárgyalásaink során szí­vélyes és alkotó légkörben széles körű eszmecserét foly­tattunk Moro miniszterelnök úrral az országainkat kölcsö­nösen érdeklő nemzetközi kérdésekről is” — folytatta a magyar kormányfő. Az enyhülésért Hangsúlyozta: Magyaror­szág következetesen és eredményesen törekszik föld­részünk biztonságának, az enyhülés folyamatának, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének erősítésére. „E tekintetben teljes egyetértés­sel találkoztam olasz tár­gyalópartnereim részéről — jelentette ki Lázár György. — A történelmi jelentőségű helsinki okmány értelmezése és gyakorlati megvalósításá­nak értelmezése tekintetében egyetértés mutatkozott közöt­tünk, egyformán az a néze­tünk, hogy további erőfeszíté­seikre van még szükség az enyhülési folyamat visszafor­díthatatlanná tételéhez Euró­pában. Hasonlóképpen egyet­értettünk abban, hogy a poli­tikai enyhülést katonai eny­hüléssel kell kiegészíteni”. Lázár György a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy azo­nosak voltak a két fél néze­tei a közel-keleti helyzet megítélásében, a ciprusi kér­déssel és a leszerelés problé­májával kapcsolatban is. Ez­után röviden tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar politikai és gazdasági helyzet­ről, nem hallgatva el azt, hogy a világgazdaságban tör­tént utóbbi változások kedve­zőtlenül érintették a magyar népgazdaságot, amely azon­ban a tervgazdálkodás és a szocialista országokhoz, első­sorban a Szovjetunióhoz fű­ződő szoros együttműködés révén képes megbirkózni ezekkel a nehézségekkel. A magyar kormányfő ez­után több mint fél órán ke­resztül válaszolt az újságírók kérdéseire. Az MTI tudósító­jának arra a kérdésére, hogy milyen politikai jelentőséget tulajdonít az előző nap aláírt magyar—olasz közös nyilatko­zatnak, kijelentette: nagy po­litikai jelentőséget tulajdonít az okmánynak, mivel az vi­lágosan tükrözi a két ország­nak azt a szándékát, hogy kapcsolataikat a helsinki do­kumentum szellemében kí­vánják fejleszteni. Rögzíti, hogy fontosnak tartják a gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztését, s tanú­sítja, hogy a két ország közös óhaja együttműködni a nagy világkérdések megoldásában. Támogatjuk a békét Egv másik, a katonai eny­hülés távlatairól feltett kér­désre válaszolva Lázár György rámutatott, hogy Ma­gyarország a maga eszközei és lehetőségei adta keretek kö­zött minden módon támogatni és segíteni akarja ezt a fo­lyamatot. Magyarország nem nagyhatalom, — mondotta —, s alapvető érdeke fűző­dik a katonai enyhülés kibon­takoztatásához. a békéhez, a leszereléshez. A közös nyilat­kozat azt a szándékát tükrö­zi. hogy ehhez mindkét féi hozzájáruljon. A kapcsolatokról Számos kérdés hangzott el az olasz—magyar gaz­dasági kapcsolatokról, ezek állásáról és távla­tairól. A magyar miniszter­elnök ezzel kapcsolatban meg­ismételte: a két ország kö­zötti áruforgalom dinamikus fejlődését (őt év alatt 60 százalékos növekedés) a Kö­zös Piac barátságtalan és diszkriminatív lépése megtör­te. de a kérdésről folytatott eszmecsere alatt Moro minisz­terelnök részéről teljes egyet­értés mutatkozott az iránt a magyar törekvés iránt, hogy a gazdasági kapcsolatokat a po­litikai kapcsolatok már elért szintjére kell emelni, s ennek érdekében számos területen megkezdődött a lehetőségek kimunkálása. Lázár felhívta a figyelmet a vegyipar, az ener­getika és az élelmiszeripar terén kínálkozó ipari együtt­működés lehetőségeire. A vatikáni látogatásával kapcsolatban feltett kérdések­re válaszolva a magyar kor­mányfő hangsúlyozta, hogy elégedett a VI. Pál pápával folytatott eszmecserével, amely szívélyes. barátságos légkörben folyt le. A magyar állam és a Vatikán kapcso­latai mindkét fél megállapí­tása szerint rendezettek és normálisan fejlődnek — mon­dotta végül. (MTI) A csütörtöki olasz lapok többsége három-négy hasábos fényképpel illusztrált tudó­sításban számol be a magyar —olasz kormányfői tárgyalá­sokról és a megbeszélések nyomán kiadott közös nyilat­kozatról. A jelentések hangu­latának érzékeltetésére elég néhány tudósítás címét idéz­ni: ..Olaszország és Magyar- ország közös elkötelezettsé­ge a béke és a leszerelés mel­lett”, „Híd a kelet—nyugati csere számára” „Helsinki szi­lemében széles körű olasz— magyar egyetértés.” Noha a lapok többsége a látogatás eseményeinek és a közös nyilatkozatnak ismerte­tésén nem megy túl. az II PodoIo. a Paese Sera és az II Tempo már kommentárban is mérleget von a magyar— olasz megbeszélésekről, és ál­talában igen pozitívan érté­keli eredményeit. Az II Popolo Moro minisz­terelnök pártjának, a KDP­2 NÖGRÁD - 1975, Olasz lapok a látogatásról nek a lapja a látogatás ta­nulságaiból kiemeli a két or­szág közös elkötelezettségét az európai béke és biztonság, a leszerelés mellett, továbbá a közel-keleti probléma igazsá­gos és tárgyalásos megoldása mellett. Ugyancsak fontosnak tartja a kereszténydemokrata újság a gazdasági együttmű­ködés új formáinak felkuta­tására irányuló kölcsönös készségét. A baloldali Paese Sera a közös nyilatkozatot kommen­tálva megjegyzi, hogy egy kis politikai fantáziával azt akár a kelet és a nyugat kis- és közepes országai közötti kap­csolatok chartájának lehetne nevezni. A nyilatkozatot nem lehet esetleges, vagy csupán formális dokumentumnak te­novembet 14., péntek kinteni — írja a lap, és ki­emeli azt, hogy az európai or­szágok helsinki után gazda­sági érdekeik összekapcsolá­sával intenzívebb kétoldalú kapcsolatokkal igyekeznek elő­relépni. A Paese Sera a kö­zös nyilatkozat tartalmi ré­széből, akárcsak az olasz la­pok többsége, az enyhülésre vonatkozó részt ismerteti első helyen. Ugyancsak a helsinki értekezlet szellemének meg­valósulását látja a közös nyi­latkozatban az II Tempo cí­mű polgári lap. rámutatva, hogy az olasz—magyar doku­mentum nagy fontosságú ok­mány. A lap azt írja. hogy mindkét kormány „magatar­tási kódexnek” tekinti a hel­sinki nyilatkozatot a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok közötti kapcsolatok tekin'elében. és együttműkö­dik annak érdekében, hogy a kelet—nyugati enyhülés folya­mata ne szakadjon meg, sőt ne is lassuljon le. Az Unita, az Olasz Kom­munista Párt lapja kommen­tárban foglalkozik Lázár György csütörtökre kitűzött vatikáni látogatásával, amely­nek során a magyar kormány­főt fogadta VI. Pál pápa. Rá­mutat: ennek az eseménynek különös jelentőséget ad, hogy egyrészt a második világhá­ború befejezése óta először lépi át magyar miniszterel­nök a Vatikán bronzka púját, másrészt az, hogy a budapesti kormány és a Szentszék kö­zött nincsenek rendezetlen kérdések. A lap áttekinti a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatainak törté- tétét, és kiemeli, hogy a csü­törtöki megbeszélés hasznos eszmecserére nyújt módot a Helsinki utáni nemzetköz; helyzetről, elősegítheti a ma­gyar valóság mélyebb megis­merését a Vatikán számára és a Magyarország és a Vati­kán közötti kapcsolatok to­vábbi javítását. (MTI) Véget értek a szovjet kultúra napjai Színpompás búcsúesttel a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság 80 tagú Zsok ál­lami népi táncegyüttesének nagy sikerű előadásával csü­törtökön az Operettszíházban fejeződött be a szovjet kul­túra napjainak országos el­ismerést aratott seregszem­léje. A moldavai tánc- és zenefolklórt ápoló, a népmű­vészet gazdag hagyományai^ őrző és újjáteremtő együttes’ díszelőadásán megjelent Ap­ró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke és Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, ott volt Gye- nes András, a KB titkára, dr. Berecz János és dr. Kor- nidesz Mihály, a KB osztály- vezetői, dr. Orbán László kulturális miniszter, valamint politikai és művészeti életünk számos más ismert személyi­sége. Z. N. Bagirovval, az Azerbajdzsáni SZSZK kultu­rális miniszterével az élen részt vett a szovjet kulturális küldöttség az ünnepségen. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólal az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezeté­nek (FAO) római konferenciáján. Kállai Gyula Irakba utazóit Csütörtökön Damaszkusz- ból Bagdadba utazott a Ha­zafias Népfront küldöttsége, amely Kállai Gyulának, a Ha­zafias Népfront elnökének ve­zetésével a Szíriái Arab Köz­társaságban tett látogatást. A szerdai napon a küldöttség el­látogatott a Golan-fennsíkon fekvő Kuneitrába, az izraeli csapatok által lerombolt Szí­riái városba. A kuneitrai látogatás után közös közleményt írtak alá a Hazafias Népfront küldöttsé­gének a Szíriái Nemzeti Ha­ladó Front képviselőivel foly­tatott tárgyalásairól. Hason­lóképpen közös közleményben összegezték a Palesztin Nem­zeti Tanács küldöttségével folytatott megbeszéléseket. Mindkét közleményt pénte­ken hozzák nyilvánosságra. A küldöttséget a repülőté­ren Dzsabir Badzsbudzs. a szíriai Baath-párt főtitkár- helyettese és a Szíriái Haladó Nemzeti Frontban képviselt öt párt vezetői búcsúztatták. Jelen volt Szikra László, da­maszkuszi magyar nagykövet, a nagykövetség, a kereskedel­mi kirendeltség munkatársai és a magyar kolónia tagjai. A búcsúztatásnál mindkét fél ismételten elégedettségét fe­jezte ki az eredményes láto­gatással kapcsolatban. (MTI) December elején Ford Pekingbc látogat Pekingben és Wasshington- ban csütörtökön egyidejűleg hivatalosan bejelentették, hogy Gerald Ford amerikai elnök december elsejétől ötö­dikéig látogatást tesz a Kí­nai Népköztársaságban. Az államfőt elkíséri útjára Kis­singer külügyminiszter. Ron Nessen, a Fehér Ház szóvivője közölte azt is. hogy Ford elnök december 5-én és 6-án Indonéziába tesz hiva­talos látogatást, majd Dzsa- kartából még 6-án a Fülöp­szigetekre utazik, s ott 7-én fejezi be látogatását. Ford személyében másodíz­ben látogat amerikai elnök Kínába. Richard Nixon el­nöksége idején 1972 február­jában utazott Pekingbe, s kí­nai tartózkodása alatt fo­gadta őt Mao Ce-tung. a KKP KB elnöke is. A képviselőház küldöttségének élén már Ford is járt Kínában. 1972. tava­szán. Ford akkor a kongresz- szus republikánus képviselő- csoportjának volt a vezetője. Választások Laoszban Laoszban ezekben a napok­ban országszerte megválaszt­ják a népi h'atalmj szerveket, a községi, körzeti, és tarto­mány) forradalmi bizottságo­kat. Vientiane és Luang Pra- bang tartományban a válasz­tások már november 4-én megkezdődtek és azóta be­fejeződtek. Mint Tem Devongsza a vi- entianei népi forradalmi admi­nisztratív bizottság helyettes elnöke elmondotta, hogy ezek­ben a tartományokban a vá­lasztók több mint 90 százalé­ka járult az urnákhoz. Az új hatalmi szervekbe a nép iga­zi képviselői, munkások, pa­rasztok a forradalmi közigaz­gatás alkalmazottai kerültek. Vientianéban. a képviselők 23 százaléka nő. A Laoszi Hazafias Front egységes listáján indult jelöl­tek megkapták a szavazatok túlnyomó többségét. Szufanuvong herceg, az or­szágos politikai konzultatív tanács elnöke, a tanács utol­só ülésén hangsúlyozta, hogy a népi tanácsok és forradalmi bizottságok létrehozása lehe­tővé fogja tenni az ország egységének helyreállítását, a két övezet különállásának megszüntetését. A helyi hatalmi szervek megalakítása után megvá­lasztják a nemzetgyűlést, amely azután kiválasztja so­raiból az új központi kor­mány tagjait. (MTI) t /

Next

/
Oldalképek
Tartalom