Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

Szovjet kormányfelhívás Magyar—olasz kapcsolatok az USÁ-hoz A na toli j Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­köveié november 9-én átadta Henry Kissinger amerikai külüg. m niszternek azt a fel­hívást. amelyet a Szovjetunió kormánya intézett az Egye­sült Államok kormányához a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi konferencia munkájának felújítása kérdésében. A felhívás az alábbiakat tartalmazza: A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja, hogy a követ­kezőket jelentse ki az Egye­sült Államok kormányának. A közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos kér­dések nem kielégítő volta to­vábbra i8 aggodalommal tölti el a Szovjetuniót. A konflik­tus alapvető okait mindeddig nem küszöbölték ki. Izrael változatlanul kezében tartja az elfoglalt arab földeket. Fi­gyelmen kívül hagyják a pa­lesztin arabok törvényes jo­gait. E helyzet következtében veszedelmes feszültség áll fenn ebiben a térségben. A tapasztalat azt bizonyít­ja. hogy a részleges intézke­dések, amelyeket méghozzá szeparatista alapon valósí­tottak meg, nem vezetnek e! a közel-keleti probléma meg­oldásához. Nem is vezethet­nek el. mivel nem veszik fi­gyelembe a politikai rendezés alapvető kulcskérdéseit, úgy­mint az izraeli csapatok tel­jes kivonását az 1967-ben megszállt összes arab terüle­tekről és a palesztin arabok törvényes nemzeti jogainak kielégítését, beleértve a sa­ját államiság jogát. Csakis e kérdések mego’d'ása esetén le­hetséges a valóban tartós béke megteremtése a Közel- Keleten és a magibízható fel­tételek szavatolása az adott térség valamennyi állama, közte Izrael, biztonságos lé­tezéséhez és fejlődéséhez. A Szovjetunió továbbra is úgy vélekedik, a közel-kele­ti probléma alapvető rende­zése elérésének egyetlen megfelelő útja ah hogy a közvetlenül érdekelt felek együttes kollektív erőfeszíté­seket tesznek. Köztudott hogy pontosan ezzel a céllal hozták létre annak ideién a Közel-Kelet.bel kapcsolatos genfi békekonferencia nem­zetközi mechanizmusát, amelynek társelnökei a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok. Ez a mechanizmus azonban huzamosabb ideje nem tevékenykedik. A Szovjetunió változatlanul híve annak, hogy a Közel- Keleten létrejöjjön a tartós és igazságos béke. s gya­korlatilag előbbre jussanak a kozel-keleti konfliktus ren­dezésében. Ennek a célnak felelne meg. ha teljes egé­szében felújítanák a genfi békekonferencia munkáját. A Szovjetunió ezért javasolja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi békekonferencia két társelnöke, tegyen közös kez­deményezést ebben az ügv" beh. Természetesen a kome- rencián — munkájuk felújí­tásának első pillanatától kezdve az ENSZ égisze alatt egyenlő alapon részt kell vennie összes közvetlenül ér­dekelt feleknek: Egyiptom­nak. Szíriának, Jordániának, a palesztin arab nép képvise­lőinek és Izraelnek. Valamint a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak, mint társ­elnököknek. A felújított kon­ferencia feladata — ami egyébként kezdettől fogva el" dön'ött kérdés —, az, hogy' a megfelelő ENSZ-határozatok alapján, elsősorban a Biz­tonsági Tanács 338-as és a közgyűlés 3236-os határozata alapján érjék el a közel-kele­ti konfliktus átfogó és alap­vető politikai rendezését. A konferencia munkáját vala­mennyi résztvevő egyetértésé­vel kell megszervezni. Szolidaritás Chilével November 13—16. között nemzetközi chilei szolidaritá­si konferenciára kerül sor a görög fővárosban. A tanács­kozáson a világ számos or­szágából érkező küldöttek be­számolót hallhatnak a jelen­legi chilei helyzetről — a Pinochet-junta újabb bűn­tetteiről —. s az egyes orszá­gok társadalmi szervezetei­nek képviselői tájékoztatás! jadnak a hazájukban végzet! (chilei szolidaritási tevékeny­ségről. A nemzetközi konfe­rencián akciókat dolgoztak hi a chilei nép küzdelmének Jovábbi támogatására. A nagyszabású eseményen ma­gyar küldöttség vett részt, dr. Szentistványi Gyulánénak. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, az Or­szágos Béketanács alelnöké- nek vezetésével. A magyar—olasz kapcsola­tok fejlődése hosszú ideig el­maradt a lehetőségektől, bár a két ország érdekei a gazda­ság, a kultúra és az élet egyéb területein az együttmű­ködés bővítését indokolták volna. A legalapvetőbb nem­zetközi kérdésekben az olasz kormány a NATO és a Közös Piac országainak egyeztetett álláspontját képviseli. A nem­zetközi enyhülés azonban az olasz politikában is érezteti hatását, s erősödik az a felis­merés, hogy politikai és gaz­dasági megfontolások egyaránt indokolják az Olaszország és a szocialista országok, így ha­zánk közötti kapcsolatának fejlesztését. A kedvező külpo­litikai irányzat különösen a 60-as évek végétől kezdett ér­vényre jutni, s éppen Aldo Moro kormányfő nevéhez fű­ződik aki 1968-ban vette át ismét a külügyek irányítását és jelenlegi miniszterelnök­ként is kezében tartja a kül­politikai vezetést Az országaink közötti poli­tikai érintkezés — az általá­nos nemzetközi enyhülés ha­tására is — gyorsabb ütemben fejlődött, rendszeresebbé vált. Kölcsönös látogatások jelzik — különösen 1970-től — a po­litikai érintkezés élénkülését. A külkereskedelmi miniszte­rek megbeszélései nyitották meg a s°rt, majd 18 minisz­teri szintű találkozó, illetve miniszterelnök-helyettesi lá­togatás következett. A külügy­miniszterek három ízben tár­gyaltak, maga Aldo Moro külügyminiszterként tavaly ;árt Budapesten. Mindkét résziről egyöntetű a vélemény, hogy a külügyminiszteri talál­Czinege Lajos Ausztriába utazott Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter — Karl Lütgendorf osztrák szö­vetségi honvédelmi miniszter meghívására — hétfőn hiva­talos látogatásra Ausztriába utazott. A Ferihegyi repülő­téren Csémi Károly altábor­nagy, honvédelmi állam­titkár, valamint a Honvédel­mi Minisztérium katonai ta­nácsának, s a tábornoki kar­nak több tagja búcsúztatta. Ott volt dr. Friedrich Frö­lichstahl, Ausztria budapesti nagykövete is. Haialomosztás Bangladesbeu A cüaccai rádió bejelentése izerint Abu Mohamed Sza- em, aa új bangladesi államfő létfőn az összes miniszteri árcát a legfelsőbb katonai idminiaztratív tanács tagjai iözött osztotta szét. Az államfő áll többek kö­pött, a hadügy-, a külügv- és i tervezésügyi minisztérium ■lén. Ziaur Rahman vezérka­ri főnök kapta többek közt a lénzügvi és a belügyi tárcát, dusarraf Hosszain a haditen- 'erészet főparancsnoka lett a cikötőügyek és a hajózási jgyek minisztere,. Tavab, a égierő főparancsnoka áll a mezőgazdasági minisztérium ■lén. A katonai adminisztra- ív tanács tagjai ezenkívül öbb más miniszteri tisztséget s betöltenek. Ugyancsak a rádió jelen­ette be. hogy az országban íz elmúlt 48 órában 29 sze­mélyt vettek őrizetbe, s nagy mennyiségű fegyvert és lő­szert koboztak el. Emberrablások Bejrutban Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint hétfőn délelőtt viszonylagos nyugalom volt Bejrutban: a bankok és az üzletek nyitva tartottak, s a város lakosai kimerészkedtek az utcákra. Folytatódtak azonban az emberrablások. Bejrut egyik főképp kereszté­nyek lakta negyedében egy autóbusz négy utasát néhány fegyveres elhurcolta. A pápa képviseletében megkezdte közvetítőtevé­kenységét Paolo Bertoli bíbo­ros. Bertoli felkereste Kama! Asszadot, a libanoni parla­ment elnökét és Rasid Kara­mi miniszterelnököt, s meg­vitatta velük a libanoni vál­ság vallási vonatkozásait. Hazafelé indultak Tárgyalások kezdődtek Nyugat-Szakara jövőjéről II. Hasszán marokkói ki­rály parancsának megfelelően hétfőn reggel visszaindultak a „békemenet” résztvevői Nyugat-Szahara területéről Tarfayába. A tömeg fegyel­mezetten kezdte meg a haza­vonulást. Ahmed Taibi Benhima, ma­rokkói tájékoztatásügyi mi­niszter kijelentette: a menet egészen addig Tarfayában marad, amíg Nyugat-Szahara jövőjét illetően nem jön lét­re tárgyalásos rendezés. Benhima bejelentette továb­bá: a napokban magas ran­gú marokkói küldöttség uta­zik Madridba, hogy a spanyol vezetőkkel újrakezdje a tár­gyalásokat. A miniszter hoz­zátette: korai lenne még megállapodásról beszélni, de a két ország között már ki­alakult bizonyos egyetértés. A gyarmati terület kérdése volt a témája Madridban a spanyol nemzetvédelmi ta­nács hétfő délelőtti ülésé­nek. A Juan Carlos herceg ideiglenes államfő elnökleté­vel megtartott ülésen meg­jelent Pedro Cortina külügy­miniszter és Antonia Carro Martinez, az elnökségi ügyek minisztere. A marokkói uralkodó va­sárnap esti bejelentésének megfelelően Agadirból vissza­utazott Marrakechbe. A ki­rály Agadirból követte a „zöldmenet” lezajlását. Vietnam cgyesítóse Kékesdi Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A hétfői hanoi lapok az el­ső oldalon közük a hírt, hogy a VDK nemzetgyűlésének ál­landó bizottsága, valamint ezzel párhuzamosan a Dél­vietnami Népi Felszabadítási Front Központi Bizottságá­nak, a békeszerető és demok­ratikus erők szervezetének, az ideiglenes forradalmi kor­mánynak, a tanácsadó test ü - letnek és az értelmiség kép­viselőinek együttes ülése ta­nácskozott a két országrész állami vezetésének egyesíté­séről. A VDK nemzetgyűlé­sének állandó bizottsága és a déli tanácskozótestület is megválasztotta azt a bizott­ságot, amely hamarosan meg­kezdi a közös tennivalók megbeszélését és dönt az egész országra kiterjedő ál­talános választásokról is. A VDK nemzetgyűlésének állandó bizottsága elé Pham Van Dong miniszterelnök ter­jesztette a két országrész egyesítéséről és a szocializ­NÓGRÁD - 1975. november 11., kedd mus építésének az egész or­szág területén való meggyor­sításáról szóló programot, majd Truong Chinh, a nem­zetgyűlés állandó bizottságá­nak elnöke az egyesítés konk­rét teendőit ismertette. Mind az északi, mind a déli bizottságba 25—25 tagot választottak be. A VDK bi­zottságát Truong Chinh, a politikai bizottság tagja, a VDK nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke vezeti. A déli országrész bizot'Sá­géban Pham Hung, a politi­kai bizottság tagja, a VDK déli szekciójának titkára el­nököl. A bejelentéssel kapcsolatos kommentárok egyértelműen hangsúlyozzák, hogy az ame­rikai imperializmus fele't aratott győzelem új korsza­kot nvitott Vietnam életé­ben. Megteremtette az ország teljes egységének feltételeit. Vietnam egységes ország volt. Az 1945. évi augusztusi for­radalom helyreállította egy­ségét, a feudális urak és az imperializmus bűne, hogy új­ra részekre szakították az or­szágot. Most megérett az idő a ré­gi egység helyreállítására, hi­szen az imperializmus és a reakció erőinek megsemmisí­tése után a déli országrész is a szocialista társadalom épí­tésének útjára lépett. A tel­jes egység megteremtése az egész vietnami nép közös akarata, mivel csak az egész ország erőinek összefogása és a szocializmus építésének meggyorsítsa biztosíthatja a végleges függetlenséget, ame­lyért harminc éven át mil­liók adták életüket. A Phan Dan, a párt köz­ponti lapja az egész országo: foglalkoztató bejelentés al­kalmából adatokat közöl Vi­etnamról. Az egységes or­szág területe (szigetek nél­kül) 329 600 négyzetkilométer lakosainak száma 45 millió. Szárazföldi határainak hossza 3730 kilométer (Kíná­val 1150. Laosszal 1650. Kam­bodzsával 930 kilométeren határos.) Tengerparti határa 3260 kilométer. Folyó, men* termékeny síkságai 9,5 millió hektárt, erdőségei tíz és fél millió hektárt foglalnak el. kozások, s a szakminiszterek kölcsönös látogatásai kedvező irányban befolyásolják a poli­tikai légkört, a két ország kö­zötti kapcsolatok további fej­lődését. Ami a magyar—olasz gazda­sági együttműködést illeti, fejlett tőkés gazdasági part­nereink kö-ött Olaszország hosszabb idő óta a második helyet foglalja el. Az Olasz­országba irányuló magyar ex­port áruszerkezetére kivált­képp a mezőgazdasági termé­kek kivitele volt mindig a jellemző. Az ismeretes importzárlat bevezetéséig olaszországi kivi­telünknek több mint felét a vágómarha és a marhahús tette ki. Az Olaszországból származó cikkek listáján főleg vegyipari, textil- és gépipari valamint mezőgazdasági ter­mékek. továbbá hengerelt­áruk szerepelnek. A kétoldalú gazdasígi kapcsolatok tovább­fejlesztése szempontjából vál- tozat’anul alapvető fontossá­gú meglevő nehézségek — fő­leg az élőmarha- és a marha­húsexportunk tilalmából ere­dő problémák áthidalása. Ez elsősorban a mezőgazdasági területen fennálló kooperáci­ókkal oldható meg. Külön em­lítést érdemel a gazdasági kapcsolataink kétoldalú fej­lesztéséhez a’apot nyújtó tíz­éves gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési megál­lapodás amelyet a múlt év máiusában írtunk alá. A két ország kulturális, va­lamint műszaki-tudományos kapcsolatai a tíz évvel ezelőtt megkötött államközi egyezmé­nyek alánján fejlődnek. Az egyezmények és a végrehajtá­sukat szolgáló két- illetve há­roméves munkatervek megfe­lelő keretet adnak az említett területeken folytatott együtt­működéshez. Az egyezmények megújítására ebben az évben kerül sor. Az eredmények kö­zé sorolható, hogy valamelyest emelkedett az Olaszországban kiadott magyar irodalmi al­kotások, bemu'atott színpadi művek, ffilmek, televíziós programok, képzőművészeti kiállítások száma, bár ará­nyaiban alatta marad az olasz irodalom és művészeti élet magyarországi bemutatá­sának. A tudományos együtt­működés egvik leggyümölcsö­zőbb formája a kölcsönös ku­tatási témák kijelölése, s ezek alapján az együttes munkál­kodás. Jelenleg hat konkrét kutatást folytatnak közösen, s a következő témákban dolgoz­nak együtt magyar és olasz kutatóintézetek: szilárdtest-fi- z'ka. sugárbiológia, vízgazdál­kodás, villamosenergia-gazdál- kodás. gabonatermesztés, sző­lészet. korrózióvédelem, geo* technika, nosta- és hírközlés, méréstechnika. A kölcsönös együttműködés­re irányuló törekvést doku­mentálják a_/ utóbbi években létesített különféle államközi egyezmények is. Ezek egyebek között közúti, személy- és árufuvarozási, vagyonjogi, gazdasági. íoari együttműkö­dési ké'déseket szabályoznak. A legfrissebbek közé tartóz’k az 1974-ben megkötött polgá­ri légiforgalmi egyezmény, s tárgyalások folynak jogse­gély-, egészségügyi, állat­egészségügyi. tengerhajózási, idegenforgalmi és filmegyez­mények megkötéséről. Angola függetlensége Héttfőről keddre virradóra új, független állam jelenik meg a világ térképén: no­vember ll"én kikiáltják An­gollá függetlenségét. Kétséges azonban, hogy a délnyugat- afrikai ország népe elnyeri _e önrendelkezési jogát. „Angola az volt Portugáliá­nak, minit India Nagy-Britan.- niának” — mondják Lissza­bonban. A gyémántban, réz­ben, cinkben, nikkelban, fosz­fátban. kőolajban és kiváló termőföldeikben bővelkedő or­szág természeti kincseit az elmúlt évtizedekben a portu­gál gyarmati tőkével összefo­nódott multinacionális mono­póliumok aknázták ki. A gyarmati kizsákmányolást az Angolában tartott 50 000-es portugál fasiszta hadsereg biztosította. Az amerikai, dél­afrikai, japán, nyugatnémet és francia—belga trösztök óriási erőfeszítéseiket tesznek annak érdekében, hogy meg­tartsák ottani érdekeltségei­ket és az egykori portugál gyarmatosítókkal együtt megakadályozzák, hogy * no­vember 11-én az Agostinho Neto vezette Angolai Népi Felszahadítási Mozgalomra (MPLA) ruházzák a hatal­mat. Külföldi zsoldosokat pénzelnek és támogatják az MPLA ellen küzdő neokolo- n.ialista érdekeket védő Hol­den Roberto vezette Angolai Nemzeti Felszababadítási Frontot (FNLA), meg a Jo­nas Salimbi irányítása alatt álló Nemzeti Unió Angola Teljes Függetlenségéért nevű szervezetet. A nemzetközi tőiké és a portugál reakció megpróbálja elérni, hogy a hatalmat a három mozgatom között osszák meg és ezzel megakadályozzák, hogy az afrikai ország népe' valóban maga i-endelkezzék sorsa fö­lött. Mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a három an­golai mozgalom között dúló katonai konfrontáció nem­zetközi méreteket ölt. Nem lehet kizárni, sem a külföl­di intervenció, sem a ENSZ- csapatpk igénybevételének le­hetőségét — vélik jól tájéko­zott lisszaboni forrásbóL Az angolai nép leghala­dóbb pántjaiból és szerveze­teiből 1956-ban megalakult MPLA, 1961'ben hirdette meg a fegyveres harcot az ország teljes felszabadításáért. Har­cában mindvégig támaszko­dott az Afrikai Egvséigtszerve- zet, a szocialista országok, és haladó nyugati szervezetek politikai, s fegyveres támo­gatására. Az MPLA jelenleg ellen­őrzése a’att tartja Luandát, az ország fővárosát és számos vidéki tartományt A moz­galom katonái sok helyütt harcolnak még az FNLA nyu­gati imperialista, illetve kínai támogatást élvező tíz-tiaenöt- ezer fegyveres ellen, akiknek Mobutu Zaire Kongója nyújt hátországot. Angolából a függetlenség­ről szóló 1975. janiár 15-i alvori megállapodás óta há­romszáz-négyszázezer fehér­telepes tért vissza Portugáliá­ba, illetve vándorolt fovább Nyugat-Európába, meg Brazí­liába. Viszont körülbelül ugyanennyi portugál Angolá­ban maradt. Sokan közülük tagjai az MPLA-niak. Pillanatkép 24 órával a függetlenség kikiáltása előtt An­gola fővárosában, Luandában; az előtérben az MPLA har­cosai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom