Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

Iiövidítc'C: DH fl.) Munkarendszer rendszer nélkül Tudományos jelentőséggel Is bíró játékra invitálták nagyvállalatunk műszaki ta­nácskozásának résztvevőit. Huszonkét kérdést tartalmazó lapot osztotta^ szét közöt­tük, amelyet három perc alatt — természetesen, min­den utasítást végrehajtva — kellett visszajuttatni az al­kalmi zsűrinek. Az ered­mény? őszintén: lehangoló. Hatvanuk közül. az előre meghatározott időre mind­össze négyen jelentkeztek kész. megoldott lapokkal, pé­tiig állítjuk, a huszonkét kér­dés senkinek sem okozhatta a legkisebb nehézséget sem. Íme, néhány feladvány a sok közű': 1. Mielőtt bármit is tesz, olvasson el minden pontot! 2. Írja nevét a lap bal felső sarkába! 3. Keretezze be a 2. pont­ban a „nevét” szót! 4. Rajzoljon 5 kis négyzetet r lap jobb felső sarkába! De ne soroljuk huszonkettő­ig! A többi között a követke­ző kérdések szerepeltek még: rajzoljon kört. .keretezze be..., írja le..., stb., stb. Es hogyan szólt a legutolsó, a játékos képességvizsgálat lé­nyegét tartalmazó, huszon­kettedik feladvány? 22. Miután most mindent figyelmesen végigolvasott, csak azt hajtsa végre, amit az 1. és 2. pontban megkíván­tunk! Hatvan résztvevő közül öt- venhatan rajzolgatták a kö­röket, négyzeteket, számol­gattak, s mint már említet­tük. csak négyen vizsgáztak kitűnőre a feladvány kitöltői közül, ami egvébként a „Vég­re tudja-e ön hajtani az utasításokat?” címet viselte. Sajnos, szinte alaptörténet, amelynek hallatán arra gon­dolt az ember: ha az utasítá­sokat sem tudjuk — tudják — végrehajtani, hogyan le­hetséges azok kellő előrelá­tással történő kidolgozása, megszervezése, egyértelművé tétele? S ha már egv nagy- vállalat vezetői között is ilyen sok a figyelmetlen vég­rehajtó, miiven lehet ez az arány ott, lent. a középszin­tű vezetők vagy a dolgozók között. ..? Hiszen, a jó munka legel- sődlegesebb tényezője: kénes vagyok-e valamit az utasítá­soknak megfelelően végre­hajtani? Képes vagyok-e az előírásokat betartva, hibátla­nul dolgozni? ★ Azt mondja egy brigádve­zető: — Harmadik éve kínlódunk ezzel a DH-val. S bár igaz, értünk már el vele eredmé­nyeket, de hol ez még attól, amilyen lehetőségek benne rejtőznek- ■. Hiszen, köztu­dott: a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer a’apköve- telménye, vagyis a lényeg — a szervezés, amelynek segítsé­gével a bármely vállalatnál előforduló hibák jelentős ré­szét ki lehet küszöbölni. — Akkor miért kínlód­nak? — Nézze! Fiatal gyár a miénk, nálunk az alapjai nincsenek meg a DH-munka- rendszer bevezetésének. Mert még a gyárépületek sem vég­legesek, a technológiai sor­rendet sem tudtuk kialakítani, hiányzik ez is. az is, akado­zik az anyagellátás. nincse­nek megfe1 élőén képzett, hoz­záértő szakemberek, vezetők. Ismétlem, ahogy én látom, az alapok hiánvoznak a munka- rendszer bevezetéséhez, s ta­lán ezért tartják sokan csak felesleges nyűgnek a vele va­ló foglalkozást. Merthogy: minek nekünk még ez is. nem elég az a sok gond, ami van. . .? És nincs egv rend­szer. egy irányító szerv, ami összefogná a DH-munkát, hangolná, propagálná. sőt. számon is kérné a kiadott utasítások végrehajtását. — Ezek szerint, fe’esleges- nek tartja gyárukban a Dol­gozz Hibátlanul munkarend- szer bevezetését? — Korántsem. Hiszen a világ számos országában és jó néhány hazai nagyválla­latnál is bebizonyította utol­érhetetlen előnyét. . . Ám ná­lunk ez még korai. Néha az ember arra is gondol, hogy: csak nem divatból, vagy utánérzésből, mert mások is bevezetik, kényszeríti ezt ránk a nagyvállalat vezető­sége??! ★ Idézet: „A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer lényegében az intenzív fejlődés szervezet­tebb, tudományos alapokra helyezett, de a vállalati kol­lektíván keresztül társadal- masított, új formájú vezetési módszer, eszköz, amelynek célja — a vállalat minden vezetési és végrehajtási szint­jén — a hibátlan munkavég­zés. Ez a cél csak az egész vállalati munka minőségének javítása útján valósulhat meg, és végső soron a gyárt­mányok minőségének javítá­sát, a vállalat rentábilitását, illetve annak megszilárdítá­sát eredményezi.” Salgótarján egyik legna­gyobb gyárának igazgatójával beszélgetek, aki a fiatal köz- gazdasági osztályvezető — egyébként vállalati DH-titkár — esetenkénti segítségével válaszol kérdéseinkre. — Ügy hallottam, önöknél már megkezdték a munka- rendszer bevezetését. Bizo- nvos szakaszáig el is jutot­tak, de azóta.. . — Ne folytassa.! Értem, mire gondol. Valóban, két éve megtettük az első lépé­seket a munkarendszerre va­ló áttérésre, amit a szerszám­műhelyben kezdtünk, azt tartva szem előtt: jó szer­szám — jó gyártmány. Ter­mészetesen. ezzel másik ki­mondott célunk is volt: jár­jon a minőségi változás mennyiségi növekedéssel is. — Sikerült? — Vannak eredményeink, de számtalan gondun^ is. Mert, hogy folytassam; ami­kor egykét üzemrészben, köztük a fentebb említettben is. a sínen éreztük a munka- rendszert, kiderült, még csak párhuzamosan haladunk ve­le. Mert nincs kidolgozott rendszerünk az eredmények mérésére. ellenőrzésére, a premizálásra. Aztán már a szerszám műhelyben nyer* tanasztal atainkból is kivilág­lott: kellő technikai feltéte­lünk nincs, mert hiába az új eszme, az új üzemrész. ha régiek a gépek, s tőlünk ob­jektív ok: változatlanul rossz az alsnanyag minősége. — Mégis tovább léptek... — Igen. Minden tőlünk tel­hetőt megpróbáltunk. — Miért nem folytatja? — Mert ennél a pontnál mi is megfeneklettünk. Az itteni DH-m'unka . megszervezése olyan erőt igényel, ami ké­pességeinket messzemenőkig meghaladja. — Szóval. DH-mumkarend- szer — még végleges szerve­zési rendszer nélkül? — Igen. Karácsony György (Folytatjuk) Marosvári István életében a november 7-i ünnepségek mindig személyes jellegűvé is válnak. A BRG salgótarjá­ni gyárában dolgozik, híradás- technikai műszerészként, s szorgalmas, pontos munkájá­ért az idén újra elismerő ki­tüntetésben. a Kiváló Dolgo­zó megtisztelő címben része­sült, Tavaly ugyancsak e nap tiszteletére kapta meg a ki­váló címet, így az idei juta­lom bizonyítja, hogy nem bíz­ta el magát a fiatal tarjáni fiú. 1964-ben érettségizett, s utána választotta érdekes, számára vonzó szakmáját. Mostani munkakörében a rá­dió adó-vevő berendezések üzembe helyezését készíti elő, s precíz, fegyelmezett mun­kája feltétele, hogy kifogásta­lan készülékek kerülhesse­nek ki a gyárból. A Március 21-ről elnevezett kollektívá­ban brigádvezető-helyettes, így társai munkájának irá­nyításában, a termelés szer­vezésében is serénykednie kell. Feladatok? „Tanulni kéne! Sajnos, a két kisgyer­mekünk mellett ez egyre ne­hezebb. Van ugyan már 1,3 évem a Távközlési Műszaki Főiskolán, azonban nagy meg­terhelést jelentett számomra a fokozott tanulás.” — emlé­kezik vissza korábbi éveire. Most szakkönyvek, a házi könyvtár, az üzemen belül szervezett tanfolyamok je­lentik számára a fejlődést. — kulcsár — Aktív nyugdíjasok A kazán egyenletesen du­ruzsol. A műszer jelzi: ^zsi­nórba” megy. Termeli a gőzt a nagycsarnok számára. Ezen a télen már fedél alatt dol­gozhatnak a bányagépgyári lakatosok. A munkahelyeken 20 fokot mérnek. Sok egy ki­csit, de próbaüzem van. Az egész fűtési rendszert fok­ról fokra lehet csak szabá­lyozni. A kazánházban pót­szivattyút próbálnak. A szén. keverési arányával is kísérle­teznek. Csökkenteni akarják a kiszálló füstgázt. A végle­ges megoldás a gázkazános Tért hódít a húsiparban is Elmondhatjuk, hogy ami­lyen ütemben megismerték az ország illetékes szakemberei a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek által gyártott DEXION- SALGÓ perforált elemeket, ez a praktikus szerkezeti elem úgy hódított tért a rak­tározásnál. A kereskedelmi szervek, az AFIT-szervizek, a könvvtárak sok helyen már DEXION-SALGÖ-elemekkel váltották fel korábbi • polc- rendszereiket. Ennek megfe­lelően a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek DEXION-üze- tne évről évre fokozta a ter­melést, Az év eddigi esedé­kes terve 6100 tonna DE­XION-SALGÓ-profiltermelést ír elő, a fokozódó igényekhez igazodva azonban az üzem dolgozói már 6360 tonnát gyártottak le e praktikus polcrendszerelemekből. Újabban a Pápai Húsipari Vállalat fordult kéréssel az anyagmozgatási és csomago­lási intézethez, hogy még az idén készítsenek raktártech­nológiai. kiviteli terveket DEXION-SAL GÓ-e!emekből görgős, átfutóállványokra. A megrendelést a Húsipari Tröszt is megerősítette, mi­vel az összes húsipari válla­latnál az igényekhez igazodó hasonló DEXION-SALGÓ- állványrendszert szeretne szabványként alkalmazni. Ennek az igénynek kielégítése minden bizonnyal nagyrészt ez 1976-os év programja lesz. — OB — Munka Érdemrend arany fokozat A mindennapok csendes hőse Nemcsak szűkebb hazáié­ban, Zagyvapálfalván isme­rik. Nagyon sok ismerőse akad megyeszerte: kinek ió és szép. kinek kesernyés em­lékei fűződnek hozzá, de eay dologban valamennyi őt is­merő ember megegyezik: az iránta érzett tiszteletben, be­csülésben. A hatvanadik élet­évének küszöbén álló Molnár János, a bányagiápgvári kör­zeti pártái apszer vezet titkára idézi az elmúlt harminc év történetét. Az eseményekben, nehézségekben. küzdelmek­ben bővelkedő, ugyanakkor nem’ látványos, de eredmé­nyekben és sikerekben gaz­dag életutak A szülei nélkül maradt gimnazista a rokonok „egy­értelmű segítésével” hosvan vett részt az ingyenes hittu- domány-tanu'ásban, nagyon rövid idő alatt hogyan „érde­melte ki” a rebbellis, kom­munista pap jelzőjét. aki amellett, hogv aktív futbal­lista. táncmester volt, szót emelt az értelmetlen háború ellen. Tanította a fiatal mun­kásokat. — míg végül hiva­talosan is megszakította kap­csolatát az egyházzal, eavben rokonaival is. A felszabadu­lást megelőzően munkaszolgá" latos volt, maid síkerült meg­szöknie. s a Frigyes-aknában bujkálva több társával együtt várta meg a fe’szabadulást. Tolmács, az ideiglenes kor­mány röolaoiait terjesztette ZaevvaDálfalván. A minden­napi munkák szerveznie, na­gyon sokszor e.gvedüli befe­jezője. 1945. március 1-én lett a Magyar Kommunista Párt tagja. Ekkor már a bányánál dolgozott, s készül­tek a nagy feladatokra. Tanultak az idős bányá­szokkal, Regős Józsi bácsival. Matuz Jani bácsival, Meződi Feri bácsival és a többiekkel. A nagy feladatokra készül­tek. amelyek a faluiárással el is kezdődtek. Ebben a munkában mar feleségével együtt vett részt. 1949-ben több hetes párt- iskola elvégzése után jött a következő feladat. Ba'assa- gyarmatr» került oénzügvi tanácsosnak. A kulákelszá- moltatások nehéz időiszaka volt ez, mindezt a rétsági já­rásban kellett megoldania. A tanácsod mesalaikulását kö­vetően végrehajtó bizottsági tag. és tanácsi osztályvezető­ként dolgozik. Közben tarta­lékos tiszti kiképzésben ré­szesül, főhadnagyi rendfoko­zatot szerez. 10 évig a megyei tanács művelődésügyi osztályán is- meretteriesztő előadó, s ez az évtized is — ugyanúgy mint a korábbi fél évtized —. bő­ven hozza a n,asv feladato­kat, mint az analfabéta-isko­lák megszervezését. Szinte éi" i-e1 -nappal motorkerékoáron járta a megyét. 1956 októbe­rében a nógrádi rádió ripor­tere. szníkere. nemcsak saját magát, de egész csa’ádíát — feleségét és 4 éves kislányát — is kHeve az életveszélynek, a mindennaoi fenveaetések- nek, megalázásoknak. Aztán jött 1959. a tsz-szervezés. Pásztó környékén, Ecsegen, Csécsén szervezett, a csecsei tsz-nél volt politikai megbí­zott egy ideig. 1960-ban jött a bányagépgyárba dolgozni, azóta is itt programozó. 19491 tői egyfolytában pártvezető- sági tag, propagandista, 13 éve titkár a bányagépgyár körzeti pártalapszervezetnek. Elvégezte a gépipari techni­kumot, s hosszú évek óta még ma is vezetője, irányító­ja a zagyvapálfalva-bánya- teleoi művelődési háznak. Molnár János jellegzetes, nyugodt mosolyával sorolja el élete főbb állomásait. A három évtizedben végzett változatos, de mindig a moz­galom, a közösség megszab­ta tetteit. Ugyanúgy nem szí­nezte hangzatosra mondani­valóját, mint ahogy munká­ját sem a látványosság jelle­mezte. Sohasem érdekből, vagv rábeszélésre dolgozott. Egyszerűen szerette és sze­reti, igaznak tartja vállalása­it, s „szépen. csendesen” igyekszik maradéktalanul végrehajtani. Nem szólt ki­tüntetéseiről : a Kiváló Dol­gozó. a Szocialista Kultúrá­ért kitüntető jelvényről, s még jó néhány, elismerést fémjelző oklevélről. Szerénysége, embersége, a mozgalom, közösség iránti el­kötelezettsége biztosítéka a további — már nyugdíjas- évek töretlen munkájának. X Molnár János 1975. n-vem- ler 6~án vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát az Országház kupolatermében. fűtés lesz. A kazánok már itt vannak, de a gázvezetéket még a jövőben építik a bá­nyagépgyárhoz. Ideiglenes megoldás kellett, ezért vá­sároltak ócskavasból égy 301- es mozdonykazánt. Ezt kel­lett kijavítani, gőzszolgálta­tásra alkalmassá tenni. Eh­hez speciális szakemberekre volt szükség. A bányagép- gyáriak ugyanis nem foglal­koztak még fűtőberendezé­sekkel. kazánokkal. Találtak szakembereket, a nyugdíjasok között. — Szeptember közepén szól­tak, hogy segíteni kellene — mondja Kamarás József, a Salgótarjáni Erőmű nyugdí­jasa. — Vállaltam a mun­kát. Izgalmas feladat volt. Most már megmondhatom, magam sem hittem volna, hogy a kazánt ilyen rövid idő alatt, és ilyen jól rendbeszed­jük. Sok volt rajta a munka, de a Tmk Szocialista Brigád igazán jó szakemberekből áll. Nem az időt néztük, hanem a kapott feladatot. Sokat dol­goztunk rajta, de a kazánbiz­tos sem talált hibát, amikor az üzemelési engedélyt meg­adta — mondja Kamarás József. — Mióta van nyugdíjban? — Januártól, 44 évi mun­ka után. Ennyit „húztam le” egy helyen, a Salgótarjáni Erőműben. Itt december vé­géig szól a szerződés. Utána újra számítanak rám az erő­műben. — Negyvennégy év. A vas. acél ig elkopik ennyi idő alatt. Rengeteg szakmai ta­pasztalatot szerzett Kamarás József, aki végül a kazánja­vító tmk-csoport munkáját irányította. Ügy ismeri a ka­zánokat, hogy a d uruzsolá­sukból megmondja, hol kell javítani. Szakértelme, munka­szeretete igazán jól gyümöl­csözött. — Terítik a szenet a tűz­térbe. A fűtés szakértelmet kíván. Szigorú vizsgához kö­tött munkakör. Ennél sokkal több szakismerettel rendelke­zik Somoskői Gusztáv, aki a MÁV-tól már 1962-ben, 34 évi szolgálat után főmozdony­vezetőként ment nyugdíjba. — Szóltak, szükség van rám, hát jöttem. Még ezt a szezont ledolgozom. Nehéz nekem ez a munka — mond­ja. A beszélgetés során kide­rül, hogy a 34 évet ó is egy helyen a salgótarjáni fűtő- házban töltötte le. Azóta pe­dig nem az első alkalom, hogy segít. Az öblösüveggyár­ban, síküveggyárban is fű­tött már ilyen kazánokat. Mint nyugdíjasnak más el­foglaltsága is volt. Különö­sen téli időszakban. Mint böl- lér is jó hírnévnek örvend, bár most azt mondja, a ka­zán miatt erre aligha lesz idő a télen. — Ketten vagyunk. de akad munkánk. Egy műszak alatt 10—11 tonna szenet kell belapátolni a tüzelőnyílá son. A tűz tisztítása is nehéz, hisz az idő eljárt, de azért, még élvezem — mondja, majd új­ságolja, hogy a váltótárs is nyugdíjas. Végh József, éjje­les. A MÁV-tól került szintén nyugdíjba, 196'6-ban, mint főmozdonyveziető. Aktív nyugdíjasok. Valaki úgy mondta, kincset ér a munkájuk. Igaza volt. Se­gítségükre mindig nagy szük­ség van. B. .1. Infenzív dagasztógépek jobb minőség Bebizonyosodott. hogy az intenzív dagasztógépek elő­nyösen befolyásolják a kenyér minőségét. Ennek és a na- gyobbmérvű kézi munkának köszönhető, hogy Salgótar­jánban és környékén az el­múlt időszakban a korábbi­hoz képest javult a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat ál­tal gyártott kenyerek minő­sége. Az elért eredményt fi­gyelembe véve a vállalat ve­zetősége újabb gépeket állít be a minőségi kenyérgyártás szolgálatába. A salgótarjáni 2-es és a balassagyarmati 27- es üzemek után intenzív da­gasztógép kerül a pásztói és rétsági üzemekbe, előrelátha­tólag 1976 első negyedévé­ben. NÖGRAD - 1975. november 10., hétfő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom