Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-07 / 262. szám
Piros rózsa a gomblyukban Ünnepi előadás az Operaházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi előadáson adták elő Csajkovszkij Anyegin című operáját a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi előadáson megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter, dr. Korom Mihály igazságügymi- niszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Orbán László kulturális miniszter, dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint a politikai és a társadalmi élet több más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője is, köztük V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. Az előadás megkezdése előtt Lukács Miklós, az Operaház igazgatója üdvözölte az ünnepi előadáson megjelenteket. (MTI) Október ügyének örökösei, folytatói vagyunk (Folytatás az 1. oldalról) vid idő alatt leküzdeni a múltbeli elmaradottságot, és a dolgozó milliók alkotó munkájával új, emberibb életet teremteni. A dísaünnepség előadója ezután azt hangsúlyozta, hogy más ma a világ képe, mint 58 évvel ezelőtt azért is, mert a szocializmus ma már nemcsak a világ egyhatodán él és fejlődik. A szocializmus ma már a világ nagy részén valóság, amely létével, példájával kitörölhetetlen hatást gyakorol a történelem menetére; Beszédét így folytatta: — Ma békében élünk és építjük jövőnket. Kontinensünk, Európa, amelyik két nagy világégés tűzfészke volt, írott történelmének leghosz- szabb békés időszakát éli. 1975. kiemelkedő eseménye volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia Helsinkiben, amelyen 35 ország vállalt erkölcsi, politikai kötelezettséget a béke megőrzéséért. Hosszú volt az út Helsinkiig — hangsúlyozta az előadó. — Az út elején 1917. októbere áll. A szovjet- hatalom első dokumentumainak egyike a békedekrétum, len in dolgozta ki és kezdte meg a megvalósítását annak a realitásokat figyelembe - vevő politikának a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése politikájának, amely napjainkban vélik széles körben elismert gyakorlattá. Dr. Boros Sándor ezután kijelentette: — Október szelleme ma is él. A kor, amely 1917-ben kezdődött — a szocialista forradalomnak kora. a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet kora —. a mi jelenünk és jövőnk. Október általános tapasztalatai nemzetközi érvényűek. Összetartozó dátumok A továbbiakban arról szólt, hogy az októberi forradalom, és a hatására kibontakozó társadalmi folyamatok a gyakorlatban bizonyították be Marx, Engels és Lenin következtetésének helyességét: kor,unk legforradalmibb ereje a munkásosztály, amely hivatott és képes a társadalom átalakításának vezetésére. Ennek következtében november 7. a mi ünnepünk is és 1917, 1945. népünk számára szorosan összetartozó történelmi dátumok. 1945. népünk új. győztes tavasza, • soha nem jött volna el 1917. októbere nélkül. Ezért érzünk őszinte hálát a szovjet nép, a szovjet hadsereg katonái, a szovjet emberek iránt, akik önfeláldozó harcukkal megnyitották előttünk az utat az új élet felé. és példájukkal, sokoldalú tapasztalataikkal és támogatásukkal segítették lépéseinket ezen az úton. Beszédét így folytatta: — Pártunk XI. kongresz- szusa azt választotta fő jelszavául. hogy tovább a lenini úton. Eddig i6 ezen az úton haladtunk és ezután is ezt az utat. járjuk. Forradalmunk folytatása során azonban újabb és újabb feladatokkal kerülünk szembe. Október szelleme, öröksége, a lenini tanítások számunkra nem múzeumi relikviák, hanem olyan eszmék, tapasztalatok, amelyek segítenek mai tennivalóink felismerésében, megoldásában. Nem akkor vagyunk hűek október szelleméhez, ha csak csodáljuk a felkelést, a polgárháború hősi felkelő harcait, és nosztalgikusan arról elmélkedünk, hogy mi már egy unalmas korban születtünk, amelyben nincs tér a forradalmi helytállásnak. Mai körülményeink között a forradalom továbbvitele a szocializmus anyagi és eszmei, erkölcsi, műveltségi alánjainak erősítését követeli tőlünk. Most a gazdaság fejlesztése, a szocialista öntudat és műveltség emelése a forradalom, a szocialista építés napirenden levő feladata. Ez is forradalmi feladat! Közös a harc Ezután kijelentette, hogy a szocializmus széles fronton halad előre a következő években. De nem magától, automatikusan, hanem csak közös harcunk, erőfeszítéseink, munkánk eredményeként. Azt hangsúlyozta: — Az élet ma is forradalmi helytállást követel. Október arra is tanít, hogy vállalni kell ezt a harcot, küzdelmet. kockázatot, kényelmetlenséget. Szembe kell szállni a közösség érdekeit sértő tettekkel, magatartással, szemlélettel. Beszédét így folytatta: Szükség van a helytállásra — Van feladat, van lehetőség és szükség a forradalmi helytállásra napjainkban is. Ezekre a tennivalókra kell összpontosítani figyelmünket, erőinket. Ma a forradalmi magatartás követelménye: nem álforradalmi frázisokra, nem is öntelt megelégedésre van szükség, hanem az építőmunka állandó, szívós, mindennapi folytatására. Beszédét így fejezte be: — — Mi ennek az új kornak a gyermekei vagyunk, október ügyének örökösei, folytatói itt, a magunk helyén. Belőle magasodtunk, emberségünk, sorsunk belőle sarjad. S neki köszönhetjük, hogy emelt fővel élhetünk szabad hazánkban. A díszünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget, majd a Szolnoki Szigligeti Színház vezető művészei, a Tisza Táncegyüttes és a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar adott magas színvonalú kultúrműsort. Igaz éjszaka Az utcán találkoztam a salgótarjáni Nagy Lajossal, nyugalmazott rendőr századossal. Egy plakát szövegét olvasta. A plakáton piros betűkkel írott szöveg hívja a megye- székhely dolgozóit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségre— Sokat köszönhetünk mi ennek az évfordulónak. Úgy érzem, utódai voltunk és vagyunk a Nagy Október harcosainak. Ha egyszer úgy eljönne hozzám, lenne miről beszélgetni... A meghívásnak eleget tettem. A Kismarthy utcai ház emeletén, Nagy Lajosék otthonában csend honol. A még aránylag fiatal, — alig múlott ötven éves — férfi napi fáradtságát piheni. Egészségi állapota kényszeríti arra. hogy korán nyugovóra térjen. A tari születésű bányászgyerek bizony sok megrázkódtatáson, megpróbáláson ment át, egészen a mai napig .. • Hánykolódik fekhelyén. Mintha az a plakát régi emlékeket. élményeket, nagyszerű harcokat idézne fel. Álmában pontos dátumokat említ, neveket röplapok szövegét idézi. 1940. májusában kezdődött, amikor Nagybátonyba, a bányához került dolgozni. A Szappan István vezette „Kis harci csoport” tagjaival ismerkedett meg. Néhány próbatétel, s aztán a vezetőség kimondta felette: alkalmas az illegális munkára. — Ne! Ne üssenek már, — szinte kiáltja álmában. Ez már a harmadik csendőrverés -pofozás. Elég volt mindenből- Megszenvedtem a pi' ros rózsáért, amit édesanyám tűzött az első új ruhámra. Megvertek a csendőrök, mert szót emeltem a havi három kiló sós szalonnáért, a járandóságért. A harmadik volt a legsúlyosabb, az illegális munkáért... Nagy Lajos 1941-ben lett az MSZDP, illetve a nagybáto- nyi a mátraszőllősi illegális kommunista sejt tagja. A keze úgy mozog, mintha most is megszokott cigarettájára gyújtana, immár ki tudja hányadszor. — Igen ... onnan, a csehszlovák elvtársaktól kaptuk a röpcédulákat, — mondja szinte susogva. A fasizmus elleni harcra szólított valameny- nyi •.. Le a háborúval... Harcolj a fasizmus ellen... Független demokratikus Magyarországot. szinte ismétli az akkori jelszavakat... Hadiüzem a bánya. A csendőrök r&rszeresen ellenőrzik a termelést, a beszálló létszámot, s azt, ki, kik hiányoznak a műszakból. Egy- egy hiányzás, irány a hadbíróság. Arcáról olvasom le. hogy a bányászok között egyre nőtt az elégedetlenség, nőtt a gyűlölet a fasizmus, a fasiszta rendszer ellen. Szinte ott érzem magam a maconkai erdőben, a ..huszonhetek” találkozóján, ahol a szabotázs akciók szervezését határozták el- Most is hallom Nagy Lajosék jelszavát: Egy csille ösz- szetörése, egy szög a kapitalizmus koporsójába! A jelszót a tettek követik. Bezsírozzák a csillék fékpofáit. Egymás után hullanak a csillék az ereszkékbe, a gurítókba. Omlások. szakadások a vágatokban. Szabotázs ez, a javából! Foi’dul egyet pihenőhelyén.. Hiába szólunk hozzá nem válaszol. hallása erősen megromlott. Halál a megszálló , német fasisztákra! Jelenik meg az új röplap, s olvassák Nagybá* tonyban, Jobbágyiban, Pász- tón és Garábon ott és arra, amerre a legtöbb bányász járt. Egy igaz éjszaka. Ennek az élménynek az újbóli átélése, mintha a pihenő helyén is lázba hozná Nagy Lajost. Szappan János biztosította- Éjszaka volt. Nagybátonyban egyre több röpcédula került az utcára. Nagy Lajos szórta. Aztán ki tudja honnét, két csendőr állja Nagy Lajos útját. — Möst találtam, csak olvasom, s máris eldobom — ismétli ma is az akkor elmondottakat Talán ez segített? Ki tudja. Nagy Lajos megmenekül, de sorozás nélkül irány a katonaság. Arcizmai meg-megránclul- nak. Szinte hangosan beszél. — Már negyvennégy második felében jártunk, amikor megszöktem a katonaságtól- Újra felvettem a kapcsolatot a kommunista sejttel. A hasz- nosi vár romjai között találkoztunk ez volt a legveszélytelenebb hely. Itt határoztuk el, hogy Nagybátony. Jobbágyi Pásztó, Tar állomásokon folytatjuk az agitációnkat. Sikerült. Sok katona maradt itthon, vagy fordította fegyverét a fasiszták ellen ... Egy kiadványban olvastam Nagy Lajosról. ,A »Kis harci csoport« legfiatalabb tagja, mozgékony, bátor férfi- Hiába fogták el a csendőrök, mindig megszökött. Megrongált SS-katonák autóját üldözték, de özvegy Halápi Józsefné menedéket adott számára. Hasznos fölött két német tűzfészek felszámolásában bátor harcos, később Mátraszőllősön a mészkőbányában, éppen a németekkel folytatott tűzharcban éri sebesülés. A tűzharcban mindig ott van . ..” Szappan István mondja róla: „Bátor kissé vakmerő, erős akaratú ember. Soha nem ijedt meg a nehézségektől. Bátran harcolt a fasiszták ellen ...” Igaz volt az éjszaka. Egy ember, a piros betűs plakát olvasása után élte át az illegális kommunista mozgalom egy epizódját. Ö, Nagy Lajos, a későbbi demokratikus rendőrség tagja a nyugalmazott rendőr százados. Somogyvári László Tegnap délután ünnepélyes külsőségek közölt, a város üzemel, intézményei, tanulóifjúsága képviselőinek jelenlétében avatták fel Balassagyarmat új lakónegyedében, a Lenin- lakótelepen a névadó Lenin portrészobrát, amely Szabó Iván szobrászművész alkotása. Ritl Lajosné, a városi pártbizottság titkára nak köszöntő, méltató szavai után leleplezték Balassagyarmat új emlékművét. A park ezentúl a november 7-i ünnepségek, megemlékezések helye lesz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából, valamin! a kegyelet jeléül koszorút helyeztek el a portrészobor talapzatánál az MSZMP megyei, járási és városi bizottságai nevében Géczi János, az MSZMP IvB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Andó Gyula, a járási pártbizottság és Skoda Ferenc. a városi pártbizottság első titkára Fotó: Kulcsár Barátságunk erős szálai — IDEGEN VIDÉKEKET, szép városokat, barátokat közelebbről megismerni, jó dolog. Így tartják nálunk, az öblösüveggyárban az emberek. Évtizedekre nyúlnak vissza ennek a barátságnak a szálai. Sokan emlékeznek még rá, hogy a felszabadulást követő napokban szovjet katonák segítségével kezdődött meg a munka a salgótarjáni öblösüveggyárban. Nézze, ez a tábla itt, a négyes kemence bejáratánál ma is hirdeti ezeket a hősi napokat... Á kapcsolatunk nem szakadt meg, az ismerkedés szálai tovább szövődtek. Sok-sok szovjet embert láttunk vendégül a mi gyárunkban. Színesen jöttek, szeretettel fogadtuk valamennyiüket. Elmondtuk, hogyan dolgozunk, miként élünk, milyen örömeink, gondjaink adódnak a mindennapok során. Aztán őket kérdezgettük. Volt rá példa, nem is olyan nagyon régen, hogy szovjet katonák segítettek a kemenceépítésben. Fegyelmezetten példamutatóan dolgoztak, megszerettük őket. Az is a barátsághoz tartozik, hogy műszaki kapcsolataink vannak szovjet üveggyárakkal, és van olyan automata gépünk. amelyet a Szovjetunióból kaptunk. Az MSZBT-tagcsoportunk az első száz között alakult az országban. A magyar— szovjet barátságot nao mint nap erősítgetjük. Ünnepek, évfordulók alkalmával kiállításokat rendezünk. Ezeken a képek bizonyítják, milyen szépek a szovjet városok, tájak, történelmi emlékek, hogyan élnek az ottani emberek. a könyvtárunkban soksok újság és könyv található. A régi klasszikus orosz íróktól egészen a maiakig. Tudja, milyen sikere volt azoknak a vetélkedőknek, amelyeket „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel rendeztünk? Részt vettek az egyiken a felső tagozatos iskolások, a másikon a mi KISZ-eseink. Ma is meghatottan emlékezem vissza arra a napra, amikor Gagarin, a világ első űrhajósa meglátogatta az üveggyárat. A virágcsokrok, a sok-sok ember, az üdvözlő szavak. a csillogó szemek a bátor űrhajóst köszöntötték. Az akkori fényképeket ma is féltve őrizzük... TERVEKBEN SEM szűkölködik tagcsoportunk. Szeretnénk, ha szocialista brigádjaink jutalomkirándulásként eljutnának Budapestx-e, a Szovjet Kultúra Házába. A kiválóan dolgozók szovjetunióbeli utazáshoz kapnak segótséget. De védnökséget vállalunk a Szovjetunióba menő exportra is — lámpabú- rák, laboratóriumi felszerelések —. hogy csak hibátlan áru kerüljön vagonokba. Sokat mondhatnék még, de száz szónak is egy a vége. a kölcsönös barátságot továbo szőjjük. Jó munkával, közös találkozásokkal, beszélgetésekkel, — ahogy tőlünk telik a munkás hétkönaookon.,.. Elmondta: Mondru László, az MSZBT tagcsoport elnöke Lejegyezte: Cs. E. NÓGRAD — 1975. november 7., péntek
