Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

I A korszerűbb tanítóképzésért A HaOVar Népköztársaság Elnöki Ta- ' nácsának törvényerejű ren­delet« intézkedik a tanítóképző intézetek főiskolává szervezéséről. A Minisztertanács elöntése alapján az esztergomi intézet átszer­vezésére 1976 őszén kerül sor. Ezzel egyidö- ben megszűnik az óvónőképzés ebben az in­tézetben. A főiskolává szervezett intézet feladata változatlan marad, azaz az általános iskola alsó tagozata számára képezi a tanítókat. Továbbra is Komárom, Nógrád és Pest me­gye lesz az iskolázási körzete. Ezenkívül az ország egész területéről felvesz olyan hallga­tókat. akik a magyar nyelvű iskolákba való tanításra jogosító oklevél megszerzése mel­lett jogot kívánnak szerezni hazai szlovák nyelvű általános iskolában való tanításra, vagy valahol szlovák nyelvet kívánnak ta­nítani. Hazánkban úgyis csak Esztergomban lesz (és van jelenleg is) szlovák tanítókép­zés. A nappali képzés mellet változatlanul fenn­marad a levelező oktatás is. Hallgatóit a nappali tagozattal azonos területekről veszi fel,' elsősorban azok közül, akik képesítés nélküli tanítóként tevékenykednek. Az 6 felvételük — ha a felvételi vizsga követel­ményeinek megfelelnek —létszámkorlátozás­tól mentes. Korlátozott létszámban kérhetik felvételüket és felvételt nyerhetnek azok is. akik nincsenek munkaviszonyban, vagy mun­kájuk nem pedagógiai jellegű. Némi változ­tatással mindkét tagozaton továbbra is meg­marad a felvételi vizsga, a nappalin a kö­tött felvételi keretszám is. A képzés ideje változatlanul hároméves lesz. Már megkezdődtek az előkészületek az új szervezeti keretek kialakítására, a tartalmi munka megfelelőbb végzésére. Az átszervezés következményeinek jelentős részét a társadalom csak később és közvetve érzékeli, lesznek azonban olyan változások is, amelyeket feltélenül szükséges ismerni. Ezek közül talán az úgynevezett készségtár­gyak és az idegen nyelv oktatásában terve­zett változás, valamint a már említett nép­művelő- és könyvtárosképzós érdekel soka­kat. Ma már számtalan általános iskola alsó tagozatában megfigyelhető szakosodásra va­ló törekvés ezeknek a tárgyaknak az okta­tásában. Néhol külön képesítés nélkül is osztoznak a tanítók e tárgyakon. A tanító- képzés a jövőben tehát figyelembe veszi ezt, és felkészíti hallgatóit az iskolákban kiala­kult, vagy a jövőben esetleg kialakuló hely­zetre. Ezért változik az ének, a rajz, és a testnevelés (a későbbiekben a gyakorlati foglalkozás) oktatásának helyzete, ezzel egy- időben rangosabb helyet kap az idegen nyelv oktatására való felkészítés is. Évtizedek során bebizonyosodott, hogy a felnőtt lakosság kulturális, művelődési Ígé­rteinek kielégítésében, az ifjúság iskolán kívüli művelődésében változatlanul központi helyet foglal el a pedagógus, ezért tehát e munkára is fel kell készíteni a jövő tanítóit. Az említett két tényező figyelembevételével bizonyos kötelező jellegű specializálódás kö­vetkezik be a képzésben. Az elgondolások szerint minden hallgató két szakosító kollé­giumot választ az alábbi csoportosításból: 1. csoport: ének, rajz, testnevelés, orosz nyelv (esetleg eszperantó). 2. csoport: pedagógia (gyermek- és ifjúság- védelem, korrekciós nevelés, napközi otthon, úttörővezetés stb.) népművelés, könyvtáros. A választásban lesz bizonyos megkötöttség, mert mindkét -csoportból kell egyet-egyet vá­lasztani. Az első csoportban felsoroltakat (az esetleges eszDerantót kivéve) mindenki tanulja, de nem azonos mélységben és nem azonos ideig. Bizonyos- alapvető tájékozódás azért szükséges minden tanítónál ezekben a tárgyakban is. ezt a velük szemben támasz­tott alapműveltségbeli igény is megköveteli, valamint az. hogy iskolák egv részében hosz- szú ideig valamennyi tárgyat egy embernek kell még tanítania. Az éneket és a rajzot mindössze egy-egy féléven, az orosz nyelvet négy féléven át tanulják azok, akik nem e tárgyak valamelyikéből szakosodnak. A sza­kosodásra választott tárgyakat a képzés egész ideje alatt tanulják, alaposabban és jóval nagyobb követelményekkel. A második csoportba tartozó tárgyakból mindenki csak az általa választottat tanul­ja. a képzés egész ideje alatt. (A pedagógia mindenki számára kötelező és lényeges ala­pozó tárgv marad, a választási lehetőség csu­pán a zárójelben felsorolt speciális terüle­tekre értendő. (Mindezek mellett természe­tesen több olyan tantárgy is szerepel a kép­zés során, melynek tanulása mindenki szá­mára azonos mértékben kötelező, sőt bővül a szabadon választott idegen nyelvek tanu­lásának a lehetősége. Esztergomban, német és angol nyelvekkel. A hallgatók tanulmányaik sikeres befeje­zése után az általános tanítói oklevélhez kü­lön okiratot kapnak arról, hogy mely szako­sító kollégiumot végezték. Ennek birtokában jogosultak a megjelölt tárgyat az alsó ta­gozatban szakosítva is tanítani, vagy nép­művelői, könyvtárosi állást mellókhivatásként vállalni. Szó esik arról, hogy a szakosító kollégiu­mok képzési anvagát úgy állítják össze, hogv a tanítóképző főiskola elvégzése után abból a két tárgyból, melyből a hallgató a kollégiu­mot elvégezte, egy tanév alatt oklevelet sze­rezhessen valamelyik tanárképző főiskoláin (az esetleges eszperantó kivételével). Az e'ml*tettek ellenére szükséges c ismételten hangsúlyozni, hogy a tanítóképző főiskolák az alsó tagozat számára képezik a tanítókat még a szakosí­tott tárgyból is. és továbbra is tanítói okle­velet adnak hallgatóiknak. Az említett vál­tozások (a szakosítás) csak a nappali tago­zatra vonatkoznak, a levelező tagozaton va­ló bevezetésüket egyelőre nem’ tervezik. Dr. Gábris József Kokas Ignác: Ember körül (A művész salgótarjáni kiállításából) Vetélkcííő Lilkén Litkén, a Che Guevara ifjú­sági klub tagjai októberben két alkalommal is jól sikerült vetélkedőt rendeztek. A téma az irodalom és művészetek mellett, aktuális politikai kér­dések, a sport és a tudomány volt. Novemberben újabb ve­télkedőt rendeznek, amelyre szeretnék meghívni az ipoly- tarnóci, és a mihálygergei fia­talokat is. A klub fotószak­köre november 9_én tervezi megnyitni azt a kiállítást, amelyen a község életét mu­tatják be, felvételeken. Szovjet produkciók a Magyar Televízióban \ fiplpvfrió vájtora-tos össTir- állításokkal, helyszíni közvetíté­sekkel. tévéjátékokkal köszönti november 7-ét. A szovjet kultúra napjai alkalmából november 4- én be’vszíni közvetítést láthatunk az Erkel Színházból a fesztivál magyarországi nyitó díszhanerver- senvéről. November 5-én este „Tíz egyetem, tíz együttes” cím­mel színes felvételről a moszk­vai Lomonoszov Egyetem kul­túr oal »tájában megrendezett nagyszabású ünnepség szemtan»'"! lehetünk, amelven neves néni együttesek adnak ízelítőt népük folklórjának gazdagságából. November fi-án a szovjet és egvhcn a világ fii »r> művészetén ele rgvik legkiemelkedőbb a^kotó’a. Dzlga vertov „Ember a felvevő­géppel” című remekművét lát­hatjuk. 20 órakor a „Bumbaras” című, magyarul beszélő szovjet filmet sugározzák, amelyben a polgárháború évei elevenednek meg előttünk —, a produkciót Ar- kagvij Gaidar novellái. írásai alapján készítették. November 7-én, 7.55-kor Moszk­vát kapcsoljuk, ahonnan közve­títést láthatunk a Vörös téi-ol, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemléről. Délután a . Vilytbszkí együttes műsoráról forgatott kisfilmet lát­hatjuk. „Az ezredes” című szí­nes dokumentumfilm V V. Roz- rsenko ezredest mutatia be. Egvi- ke volt azoknak a szovíet kato­náknak. akik 30 évvel ezelőtt fel­szabadították hazánkat. A televí­zió munkatársai végigjárták ve­le a régi harcok színhelyeit, ahol emlékeiről beszélt. Elbeszéléséből olyan történeteket ismerünk meg, mint a Hősök terén lezajlott ütközet, a „skót”-iskolában ki­végzésre váró foglyok kiszabadí­tása a Parlament felszabadítása stb. Ugyancsak ezen az estén ke­rül képernyőre Alekszej Kolo- mijec „Kék rénszarvasok” című színes tévéjátéka. A film főhőse egv fiatal lánv, aki háborúba vo­nult szerelmét szeretné felkutat­ni, s ezzel megtalálni álmai be­teljesedését. Am az élet sokkal prózaibb. . . November 8-án „Az emberiség alapvető életszükséglete . cím­mel olyan dokumentumfilmet .su­gároznak Moszkva új kerületeiről, amelyben a riporter azt vizs­gálja. hogyan old iák meg a la- kA*kérdést a Szovjetunióban. Természetesen a szovjet kultú­ra napjai tiszteletére nemcsak közvetlenül az ünnepen sugároz filmet a televízió. Külön össze­állítás köszönti november 13-án a szovjet televíziót, amelynek egész adásnapot szentelnek. Lát­hatjuk a Magyar Televíziónak az APN-nel közösen készített „Odessza, a Szovjetunió dclten- geri kapuja” című filmjét. Kon- sztantyin Szimonov „öt nap há­ború nélkül” című kisregényének tévéváltozatát az író 60. szüle­tésnapja tiszteletére sugározzák. A hátországba utazó haditudósító sorsát nyomon követő történetet. Iglódi István rendezte, a főbb szerepekben Somogyvári Rudolf­fal, Gobbi Hüdáva.1, Jobba Gabi- val, Tímár Évával. Folytatódik a szovjet nemzeti­ségi filmművészetet bemutató sorozat is, amelvben többek kö­zött a „Háromszög” című ör­mény film kerül képernyőre. ^ A Kossuth Könyvkiadó úi- dons igái közt találjuk P. A. I g nat ovszki j tanulmány ko i e­tét. amely A fejlett szocializ­mus címmel jelent meg, s a fejlett szocializmus legfon to­pább kritériumait veszi sorra. Napvilágot látott az Európai biztonsági együttműködési ér­tekezlet címmel a helsinki ér­tekezlet záróokmánya: a kis kötet tartalmazza Kádár Já­nosnak, az egvüttműködési ér­tekezleten elhangzott felszóla­lását7 valamint a Helsinkiből tö’-tént hazaérkezéskor a Mngvar Televíziónak adott nyilatkozatát is. Magyar— csehszlovák közös kiadás Az eurónai szocialista országok gazdasága című több mint 500 oldalas átfogó mű. Bb- röczfv For,en? szerkesztésé­ben. A-* úHö”ő kícAriét ^ed- mén veként m0gMent köfet sorra veszi a Szovjetunió. T/*n*y?lo-czág. Románia az NDK Csehszlovákia, Bulgá­ria. Jugoszlávia és Albánia — t°hát hazánkon kívül vala­mennyi európai szocialista o*szás — felszabadulás utáni gazdasági fejlődését, vázolja Új könyvek jelenlegi gazdasági helyzetü­ket, problémáikat is. Sok hasznoß Ismeretet ad a Veze­tési ismeretek politikai veze­tők számára címmel megje­lent kiadvány. A miniatűr könyvek gyűjtőinek szerez örömet a Könyvnyomtatás Magyarországon sorozat most megjelent harmadik kötete. Bolgár Iván, és Végh Oszkár közös munkája. A Magvar Nők Országos Tanácsával kö­zös kiadásban látott napvilá­got a Kézimunkák (Új tech­nikák — új megoldások) cí­mű, a kézimunkázó asszo­nyoknak. lányoknak sok hasz­nos tanácsot, adó. mintail- iusztrációkkal is ellátott kö­tet. A7, Akadémiai Kiadó meg­jelentette Peschka Vilmos: Max Weber jogszociológiája című tanulmánykötetét, vala­mint a Jel és közösség című szemiotikái tanulmánygyűj­NOGRAD - 1975. november 1., szombat teményt; utóbbit Voigt Vil­mos, Széipe György és Szerda­helyi István szerkesztette. A Kortársaink sorozat lá­tott napvilágot a Cseres Ti­bor írói fejlődését eddigi élet­útja. életműve tükrében be­mutató, képekkel illusztrált kis kötet, Zappe László tollá­ból. Bolyai Farkas születésé­nek 200. évfordulója alkalmá­ból készült az 1775, és 1856. között élt kiváló erdélyi tu­dós. polihisztor életét és mun­kásságát bemutató, sok doku­mentummal illusztrált kötet, szerzője Szénássy Barna. Utánnyomásban ■ látott napvil lágot az Apolló könyvtár har­madik kötete. Mócsy András' Pannónia a korai császárság idején című könyve. A kémia újabb eredményei sorozatban egv fontos elem. a bór ké­miájával foglalkozó tudomá­nyos értekezés látott napvilá­got. A Korunk tudománva- sorozat íegfrisebb kötete, a Mi a petrolkémia? A tudományos és ugyanakkor mindenki szá­mára közérthető választ Korá­nyi György és Vajra László adja meg. A Corvina Kiadó megjelen­tette — a lengyelekkel közös kiadásban — Kazimiercz Michalowski nagyszerű köny­vét, amely a korábban megje­lent négy fotóalbum (Palmy­ra, Luxor, Karnak Egyiptomi piramisok) után Thébával is­mertet meg. Andrzej Dzie- wenow6ki- művészi fotóival. Második, javított kiadásban adta ki a Corvina Szabados Árpád Metszés és nyomtatás című művét, amely a Mű­helytitkok grifikai sorozatá­nak első kötete. Az Európai Könyvkiadó a Századunk mesterei sorozat­ban jelentette meg Martin Andersen Nexő világhírű re­gényét, melynek címe Dítte, az ember lánya. A világiroda­lom remekei 6. sorozatában került a könyvesboltokba Fjodor Dosztojevszkij kisregé­nyeinek kötete. A szelíd te­remtés címmel. A Lyra mun- di a világirodalom legjelentő­sebb alkotóinak bemutatására vállalkozott népszerű sorozat két új kötete a francia Victor Hugó, illetve az örmény Ave­tik Iszahakjan verseiből ad kitűnő válogatást. Társtulajdonosok Ha ezt á szót halljuk: társtulajdonosok — legelőször szinte mindnyájan az anyagi közösségre gondolunk, a kö­zös vagyonra, közös befektetésre. Pedig egy-egy jó tár­sulásban több van ennél. Aki társul, az Iámként csatla­kozik valakihez, közös feladatba fog. együttes vállalko­zásba kezd. Ez viszont már tartalmi kérd*»!.... Tulajdonképpen a művelődési házak rendszeres tá­mogatásának, közös fenntartásának is, ezek az alapelvei. Amikor megyeszerte először szóba került a kezdeménye­zés, hogy a programok tervezésében., az anyagi lehetősé­gek megteremtésében a helyi gazdasági egységek legye­nek „társai” a művelődési háznak, sokan fáztak ettől mindkét oldalról. Elhangzott nem egy olyan vélekedés: odaadjuk a pénzt, és azt csinálnak vele, amit akarnak, nem mondhatják, hogy mi nem támogatjuk a kultúrát. Vagy: fel tudjuk mi használni magunk is a kulturális célra maradó összeget kirándulásra, színházjegyvásár­lásra nem kell ahhoz társulni... Gyakorlat volt — és sok helyein ma is az —, hogy „céltámogatást” adtak szívesen — több tízezer forintot a pávakor céljaira, egy- egy nagyobb lélegzetű kulturális seregszemlére, de ide­genkedtek a közös fenntartás gondolatátóL A pásztói járás néhány körzeti művelődési házában ezekben a hetekben folyik a közös fenntartás szervezése, megbeszélése. Mi az elképzelésük? öt körzeti intézményt — Buják. Ecseg. Kalló, Színák, Szurdokpüspöki — a köz­ségi termelőszövetkezet, illetve állami gazdaság és ÁFÉSZ támogasson munkájában, a mindenkori állami támogatás összegének ötven százalékával. Palotás csatla­kozik ehhez hatodikként, ahol intézményről csak jövő időben lehetne beszélni — esetünkben a palotás! közpon­tú termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ az építkezés megva­lósulását segíti majd. A szerződéseket november végéig kötik meg — de több helyen már döntöttek: vállalják az együttműkö­dést, például Ecsegen, Kallón elfogadták a feltételeket. Ha végiggondoljuk: a kijáró munkásokban „bővelkedő” községekben az otthonmaradottakra, a termelőszövetke­zeti tagokra, a fiatalokra lehetett leginkább építeni eddig Is. Ha megalakult egy-egy kiscsoport, legyen az páva­kor, hímzőszakkör, kertbarátok köre, a helyben lakókra számítottak. Legtöbb helyen a művelődési ház klubhe­lyiségét veszik igénybe sokszor az elkövetkező hónapok­ban: megindulnak a téli politikai, szakmai oktatások, előadássorozatok. Egyre sűrűbben hallhattunk arról is, hogy a szövetkezetekben, állami gazdaságban, ÁFÉSZ- nél működő szocialista brigádok kulturális vállalásaik­hoz segítséget kapnak a művelődési háztól: vetélkedők, őket érdekíő rendezvények formájában például. Furcsa módon ott tapasztalható még húzódozás. ahol talán eddig is legtöbbet áldoztak a kultúrára. Például a szurdokpüspöki termelőszövetkezet annak ellenére is tá­mogatta a Röpülj páva-kör működését, hogy szövetkezeti tag már csak egy-kettő van az együttesben. Anyagi se­gítségük szép sikerek egyik forrása volt. Ha a húzódozás oka a bizalmatlanság, ennek nem nehéz megtalálni az „orvosságát”: az alkotó együttműkö­dést. Hogv ne csak a kassza legyen közös, hanem a programok is. Hogy a művelődési ház működésével tény­leg azt s“gií-'° elő arm •» ••''nlőcv'«vetkezetnek is cél­ja: a falusi lakosság művelődési lehetőségeinek bővíté­sét, a tudatformálást, a községhez, a falusi közösséghez való kötődést. Ha nem formálisan működik — avagy egyáltalán létrejött... — a társadalmi vezetőség a helvi tömegszervezetek, tanács, gazdasági egységek és a mű­velődési ház képviselőiből — ez sokat jelent az anyagi eszközök ésszerű felhasználásában. Így az eddiginél na­gyobb összeget is nyugodtabban adhatják át kulturális célokra: nemcsak joguk, de kötelességük is segíteni a programok összeállításában, az igények feltárásában, tol- mács'olásáiban. Hiszen társtulajdonosok! Kiss G. Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom