Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

Politikai képzés a KISZ-ben A KISZ KÖZPONTI bizott­sága 1974. április 17M haláro* zatábain lezárta azt a vitát, amely a KISZ kommunista, politikai jellege körül folyt. A kommunista, politikai jel­leget úgy határozta meg. mint a párt eszméinek és politiká­jának a szolgálatát. A hatá­rozat feladatként ielölte meg a marxista—leninista propaganda és vezetőképzés összehangolt, tervszerű fej­lesztését is. E feladatok végrehajtása kezdődött el a megye min­den KISZ-szervezetében, alap­szervezetében. A KISZ min­den politikai képzési formá­jában megindult a munka. Űjabb képzési évet indítot­tunk, de ez eltér a megszo­kottól- A politikai képzés minden irányítója és minden résztvevője nem kevés izga­lommal figyelte a kezdést, hiszen a képzés rendszere szinte teljesen átalakult Egv biztos: miég soha nem volt ilven előkészített az évnyi­tás. A KISZ kb 1974. október 30—i határozatáról már több publikáció jelent meg az or­szágos és a megyei sajtó­ban is. A határozat megjele­nését követően pezsgő előké­szítő munka folyt bizottsága­inknál, csúcsvezetőségeinknél és alapszervezeteinknél. A megszokott ütemnél gyor­sabban folyt a határozat fel­dolgozása, a helyi teendők meghatározása. Üzemi és la­kóterületi szerveze* e' nknél májusban, tanintézeteinknél szeptemberben döntöttek ar­ról, , milyen képzési formá­kat indítanak. Kialakították a kör tagságát, felkérték a kör­vezető propagandistákat, egyeztették elképzeléseiket a párt-, állami és társadalmi szervekkel. Sikeresen meg­oldódott az alapszer vezeti ve­zetőségek éves felkészítése, ahol az aktuális teendőkön kívül nagv gondot fordítot­tunk a politikai képzés egy­séges értelmezésére, az év- indítással kapcsolatos teendők részletes megbeszélésére. A KORÁBBI években a munka jelentős akadálya volt a tananyagok késése, a meg­rendelés rendszertelensége. Bár az idén új kiadásban je­lent meg a KISZ politikai képzésének összes tananyaga, mégis minden időben elké­szült és megjelent. Járási, vá­rosi bizottságaink és taninté­zeteink időben megrendelték a szükséges tananyagokat, me­lyek időben meg is érkeztek. Adott tehát a politikai kép­zés rrfinden személyi, tárgvi és technikai feltétele. Most már a munkán a sor. amely­ben legalább annyit kell előrelépnünk, mint a feltéte­lek megteremtésében! Az 1975/76-os képzési év kiemelt propagandafelada­tával, a XI. pártkongresszus dokumentumainak ismerteté­sével, feldolgozásával kezd­ték munkájukat a továbbfej­lesztett rendszer legtömege­sebb képzési formái, az if­júsági vitakörök. Bbban a nagyon rugalmas típusban a fiatalok ezrei vesznek részt megyénkben. Remé’jük. meg­kapják kérdéseikre a vála­szokat, és aktív részvételük­kel sikerül tényleg vitafórum­má tenni. ezt a körtíoust. A KlSZ-aktivisták körei­ben készülnek fel közösségi megbízatásaik teljesítésére az alapszervezeti vezetőségi ta­gok, az aktivisták, a jövő KIS7-vezetői. A pontos és kö­telező tematika rendszeressé­get. gondos egyéni munkát, a foglalkozásokra való körülte­kintő felkészülést kíván min­den résztvevőtől. Ebben a körtípusban különösen nél­külözhetetlen a politikai iro­dalom olvasása, a legfonto­sabb Párt- és KlSZ-határoza- tok elmélyült tanulmányozá­sa. A községi alapszervezeti titkárok kivételével a titká­rok képzése járási, városi bi­SZUZDÁL A régi orosz faépítészetet cs paraszti életet bemutató sza­badtéri múzeum Szuzdalban A Szovjetunió egyik leg­népszerűbb turisíaútvona.la, amely az „Aranygyűrű” ne­vet kapta az ősi Oroszország fejlődéstörténetével kapcsola­tos városokkal ismertet meg. A Moszkvától induló útvo­nal északkelet felé haladva, keresztülvezet Zagorszkon, Pereszlav-Zalasszkijen, Szuztalon és Vlagyimiron, majd visszakanyarodik Moszkvához. A szakértők Szuzdalt tart­ják az „Aranygyűrű” gyöngy­szemének. A mesébe illő, utánozhatatlan városkép, egy régi mondást idéz fel az em­lékezetben: „Az építészet szin­tén a történelem krónikása, ami akkor szólal meg, amikor a dalok és legendák már fe­ledésbe merültek”.' Szuzdal az orosz építőmű­vészet remeke, amely világvi­szonylatban is egyedülálló. A szovjet építészrestaurátorok, festők és mérnökök munkája nyomán újraéledt ősi városról már 1024-ben említést tesznek a krónikák A szuzdali építő­mesterek keze nyomán — mintha versenyre keltek vol­na elődeikkel — századról századra mind nagyszerűbb alkotások szü'0ttek, amelyek­ben a mesterek legmerészebb elképzeléseiket valósították meg. Ugyanakkor kivétel nél­kül mindannyian tiszteletben tartották azt az általános sza­bályt, mely szerint saját „dal­lamaikat” oly módon szőtték bele a város kőbezárt „szim­fóniájába”, hogy közben nem bontották meg a város építé­szeti összhangját. Éppen en­nek köszönhető, hogy az egyik kolostor kihangsúlyozza a később épültek szépségét, be­leolvad a város arculatába, mintha mindegyik egy idő­ben, egyetlen mester elgondo­lása alapján született volna. Szuzdal tereinek és utcái­nak elnevezései megegyeznek a régi Moszkva utcaneveivel: Vörös tér, Vadászsor. stb. Ez azzal magyarázható, hogy Ju. rij Dolgorukij szuzdali fejede­lem lett később Moszkva ala­pítója. 1147-ben a Moszkva folyó partján húzódó hét dombon kezdték meg az új város felépítését. A híres szuzdali mesterek keze nyo­mán megjelentek Moszkva el­ső házai, majd utcái, amelye­ket' a szuzdali utcanevekkel láttak el. Napjainkban évente körül­belül egymillió turista láto­gat el Szuzdalba. A nyári hó­napokban a látogatók száma eléri a napi tízezret, ami meg­egyezik a város lakóinak szá­mával. zottfágaink hatáskörébe megy' át. Ebben az évben a két városban és a salgótarjáni já­rásban kezdődik az üzemi, a két városban pedig a tanin­tézeti titkárok képzése. Ez igen nagy felelősséget ró az illetékes KlSZ-bizottságokra, hiszen az alapszervezelek azok, amelyek a munkánk legdöntőbb területeit ielen- tik, és nem lehet közömbös senki számára, milyen kép­zettségű vezetők irányítják alapszervezeteinket. A poli­tikai irodalom, a határozatok tanulmányozásának fontossá­gát itt is hangsúlyoznunk kell, de ezt ki kell egészíte­ni a szervezési, irányítási, pe­dagógiai ismeretek állandó bővítésével, a gyakorlati munka tapasztalatainak fo­lyamatos elemzésével. A* kö­zösség bizalma sokat követek és a választott funkcióban le­vőkkel szemben egyre maga­sabb követelményeket tá­masztanak a választók és a mozgalom egyaránt. A tapasz­talatokon túl tehát igen lé­nyeges az ismeretek állandó bővítése és ezek alkalmazása. fe1 használása a gyakorlatban. Az új politikai képzési év fokozott követelményeket tá­maszt a KISZ minden szer­vével, szervezetével, tagjával, és nem utolsósorban prooa- gandistájával szemben. Az irányításért a választott tes­tületek a felelősek. A kidol­gozott feladattervek azt kö­vetelik, hogv a képzési év közben is folyamatosan ee- mezzék, értékeljék a végze't munkát, mindenekelőtt az új elemek gyakorlattá válásét, s ha szükséges tegyenek in­tézkedéseket. A testületi munka alapját jelenti az a tevékenység, am.it a kü’önbö" ző szintű politikai képzési bi­zottságok —, felelősök végez­nek a körök munkájának el­lenőrzésével. segítésével. A propagandisták kulcsemberek, szerepük meghatározó a tó­vá bbfe.il esztett. rendszerben is. Alaoszervezeteink köte- ’essége munkájuk támogatása, a folyamatosság feltételeinek biztosítása. NEM TITKOLJUK izgal­munkat a politikai képzés si­keréért, a határozat végre­hajtásáért. A sikerért napon­ta kell tennünk, és csak a konkrét cselekvés, a munka hozhat sikereket. A KISZ-ben folyó politikai képzés min­den irányítójának, szervezőié­nek és résztvevőjének tartal­mas. és eredményes munkát, élményekben gazdag képzési évet kívánunk! Molnár György KISZ mib-tit)kár Gverfek, mesclüuli! /is animációs művészetek országos sere g szemle je Sa lg óta rjánkan Ez évben másodszor hirdeti meg az animációs művészetek országos seregszemléjét az UNIMA magyar tagozatának védnökségével a Kulturális Minisztérium, Nógrád megye és Salgótarján város Tanácsa, a Népművelési Intézet és a salgótarjáni megyei József Attila Művelődési Központ. A „Gyertek, mesélünk!” II. sal­gótarjáni bábjátékos bemuta­tó színpad, animációs film­szemle és szakmai tanácsko­zás előkészítése jelenleg zaj­lik. A megyei József Attila Mű­velődési Központban számos formában történi^ az iskola- rendszerű oktatás segítése, az óvodás korú gyermekek, a di­ákifjúság és a közművelődés kapcsolatának erősítése. Kor­osztályonként differenciált, úgynevezett komplex jellegű rendezvényfoYmákról van szó. Ezek a rendezvények, soroza­tok hasznosan járulnak hozzá a tanulók szabad idejének el­töltéséhez, a szabad idő mű­velődési szakaszainak kialakí­tásához, de új ismeretanyagot is nyújtanak, illetőleg készsé­geket fejlesztenek. Ezek sorából említjük a „Gyertek, mesélünk” sorozatot is. amely az óvodás korú gyer­mekek számára nyújt progra­mot. E sorozatra is érvényes, hogy igazán eredményessé akkor válik, ha óvodai eíőké- szítése, illetve feldolgozása szerves egységet alkot. Egyéb­ként, a művelődési központ e feldolgozás segítésébe is te­vékenyen bekapcsolódik. Az animációs művészetek nagy szerepet játszanak e formában is, általában a gyermekek esztétikai nevelé­sében. A Salgótarjánban no­vember 21-től 23-ig zajló báb­játékos bemutató színpad, ani­mációs filmszemle és szakmai tanácskozás mindenekelőtt az ilyen és ehhez hasonló törek­vések segítését, a tapasztala­tok kicserélését, a továbblépés lehetőségeit, az ország külön­böző városaiban, tájain zajló erőfeszítések hasznos tapasz­talatainak propagálását cé­lozzák. Időszerű országos szemléről és tanácskozásról van szó. hiszen az itt felmerülő téma­körök .. szoros összefüggésben vannak mind a párt közokta­tás-politikai, mind pedig köz- művelődési határozatában foglaltakkal. nevezetesen a közoktatás és közművelődés kapcsolatának erősítésével, az oktatás és a nevelés egységé­nek mind szorosabbá tételé­vel. Többi között, ez utóbbira is felhívta a figyelmet pár­tunk XI. kongresszusa, amikor hangoztatta: különös gonddal kell foglalkozni az alapozó oktatás és nevelés, az óvodák és az általános iskolák fej­lesztésével. Mindezt lényeges társadalompolitikai feladat­ként jelölte meg. Mind na­gyobb szerepet kap iskola- rendszerünkben az óvoda is. éppen iskolaelőkészítő, alapo­zó nevelési funkciója kövef- keztében. s ugyancsak fontos törekvésünk, hogv az általános iskolai képzés során a gyer­mekek képességei egyenlete­sen fejlődjenek, s kiküszöbö­lődjenek, vagy csökkenjenek az intézmények közötti kü­lönbségek. Az animációs művészetek köze’gő salgótarjáni országos seregszemléje közvetett, ese­tenként közvetlen módon is kapcsolódik mindezen kérdé­sekhez. Jellegénél fogva, ter­mészetesen. csupán e kérdés- csoport egy részét, j nevezete­sen az esztétikai nevelés kér­déseit tűzi napirendre Mint megfogalmazták: „A szemle célja a 3—10 éves korú gyer­mek e művészetekkel történő esztétikai nevelésének e’em- zése.” Egyúttal azonban alkal­mat teremtenek az animációs művészeti alkotások reprezen­tatív bemutatására, a tartal­mi. alkotói és forgalmazási problémák megvitatására is. Szó lesz az animációs művé­szetek közművelődési he1 vé­nek és szerepének elemzésé­ről. a művelődési ot1 honok művészeti neve'ésén°k lehető­ségeiről és gondjairól A bemutatásra meghívottak között szerepel ebben a/, év­ben a Magyar Televízió. a Magyar Diafilmgyártó Válla­lat, a Pannónia Filmstúdió, amatőr film-, fotó- és báb­csoportok. Koós István báb­tervező, akinek műveiből ki­állítás nyílik. Granasztój Szil­via. aki az érdi bábkísérletet mutatja be. s a Hajdú-Bihar megyei művelődési központ a nemzetközi gvermekraiz* pálvázat anyagának bemuta­tásával. A tanácskozáson pe­dig részt vesznek a Kulturális Minisztérium, a Népműve’és! Intézet, a Magyar Televízió oktatási osztálya, a Pannónia Filmstúdió munkatársai, gver- mekírók. illusztrátorok. báb- terve-ők zeneszerzők, az amatőr film-, fotó- és báh- csooortok vezetői, a művelő­dési kö7oontok ifiúságnevelésl és művészeti előadói. Az ün­nepélyes meeoyitőt a Novem­ber 7 Filmszínházban tartiák. itt zajlanak majd egyébként a Pannónia Filmstúdió, s a televízió bemutatói is. A töb­bi rendezvénynek a megvet József Attila Művelődési Köz­pont ad helyet. T. E. Eredményes vadászati idény A szeptemberben megkezdő, dött vadászati főszezon első két hónapja kiváló eredmé­nyeket hozott. Az országos trófeabíráló bizottság adatai szerint a bemutatott 1650 szarvasagancs közül 143 arany-, 381 ezüst-, és 518 bronzérmet kapott, ami ki­emelkedő eredménynek szá­mít. Amíg például 1974-ben október végéig 970 trófea ka­pott érmet, addig idén már 1042. A legnagyobb agancsú szarvasbikát a Duna árteré­ben ejtették el, a közel 14 ki­lós trófea 247 pontot kapott az értékelésnél. s ez megközelíti az ugyancsak magyar, zalai világrekordot. A jászkíséri Kossuth vadásztársaság terü­letén 227,5 pontos agancsú őzbak került terítékre, ami csak egyetlen ponttal maradt el a martonvásári világre­kordtól. Az állományapasztó , illet­ve az úgynevezett szabályozó vadászatok — amelyek rész­ben az állomány további mi. nőségi javításával vannak ösz- szefüggésben — szintén meg­nyugtató ütemben folynak. Az év végéig mintegy 10 ezer szarvasborjút, tehenet, 30 ezer őzgidát, sutát és 10 ezer vad­disznót kell még kilőni a ha­zai vadasterületeken. Szépen fejlődik az apró­vadállomány, amelynek elsza- porítására a vadászok, a va­dászati szakemberek különös gonddal ügyelnek. A vadászok a fácán áll omámy dúsítására és a vadászati lehetőségek kiszé­lesítésére 700 ezer fácáncsi­bét bocsátottak ki a mester­séges nevelőtelepekről. Száz­ezer vadkacsát is felneveltek. A meste-séges nevelésnek ter­mészetvédelmi jelentősége is van. Az apróvadállomány nö­vekedése ugyanakkor nem­csak a sportvadászatot szol­gálja, hanem az exportértéke­sítésre kerülő élővadak nagy­számú befogását is lehetővé teszi. ,\\\\\\\\\\\\V\\\\^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\NWVXXX^XXVXXXVWVSWWNWXV,NNWW,XWX1 H ogy szaladnak is a nyárfák, a lombjukat aranyba mártottak, meg a zörgőn-hajladozó nád- szálak is, a csendben sudárak. a tó dermedő tükrén. S hal­lod-e, hogy hívják egymást, tán’ búcsúszóra a vadkacsák? Észreveszed-e a tó felett az ökörnyál. libbenését, ami az elmúlás, gyengéd integetése a tovatűnt nyárnak? Mert bele­vág tenyerével a diósjenői tó tükrébe a csípős őszi szél már, s tolja a hullámokat maga előtt. Ezt nézi az öreg, belecso­dálkozik szótlan a dermedő vízbe, moccanni sem látszik, csak szava mondásán fordítja félre a- fejét. — Ugye, szép? A tó, meg messziről a Börzsöny. S tud­ja, hányféle hal lakozik itt a tóban? Meg hányféle madár kél útra innen őszidóben? Ugye, nem? Elmondom. Hát a halak, mert azok valahogy közelebb vannak hozzám, mert csendesek, nem szeretik a hosszú beszédet, miként magam sem, és nem bántanak senkit. Úszkál itt harcsa, csu­ka, amur. busa, ponty, kárász, meg keszeg is, a vörösszár­nyú. És a madarak: a búbos­vöcsök, ami ritka helyén van az országnak, s úgy gondolom, innen is áttelepülnek már ha­marosan, ha megnyitják a gyerektábort, aztán van ka­csánk. csirkénk, szárcsánk. — Bizony, szép — válaszo­lom neki szava elejére, hi­Az öreg, meg a tó szén tényleg az. Mert — s ezt már csa|< önmagámnak te­szem fel kérdésként: el tud­nék-e lakni itt? S azonnal meg is válaszolom: igen. — Megunná! — néz rám olyan tekintettel, hogy szinte érzem, igazat kell adni neki. — Higgye el, néhápy eszten­dő múltán szedné a sátorfá­ját. .. Mert, hogy vagyok én is? Szinte minden dimbet- dombot, zsombékot, fűszálat ismerek már, pedig nem is olyan régen nézegetem őket. — Nem is olyan régóta? Huncutul kacsint a kérdésre az öreg, a hatvanöt éppen csak múlt Hornos Gergely bá­csi, mert bizony 1927-ben — nem mostanában volt — már nvizeatott a tavon. De hát, mint mentegetőzött, ez termé­szetes, hiszen itt lakik a fa­luban. Diósjenőn. A szolgá'at meg? Mert hogy gát- és hal­őr. .. — Hosszú a története an­nak. .. Én már a műit rend­szerben is itt voltam halász­segéd. de aztán közbejött a háború. Bevonultattak, nagy- hamar fogságba estem, és csak 1947-ben jöttem haza. Akkor az erdészeté volt már a tó, később meg... várjon csak, nekem gondolkodnom kell már ezeken.. ., ha jól gondolom, a tatai tógazdaság felügyeletébe ment át. — A tataiéba? — Bizony, sok halastó felett bábáskodtak a megyében ak­koriban. ötvennégyig voltam náluk alkalmazásban, de az­tán nem vállaltam a halőrsé­get. Mert olyan volt akkor. . Megszökött ez is, az is innen. Éppen én maradtam volna? Bár maraszta't a víz, de lein­tettem: meglesze! nélkülem is. Volt négy hold földünk, azon gazdálkodtam. Aztán a To'-buchin Téesz — az itteni — tulajdonába került a tó, ez volt a neve akkoriban, in­tett is a víz néha, hogy visz- szavár, de csak nem mentem 1962-ig hozzá. — És azóta ? — Igen. azóta vagvok itt. majdnem egyhuzamban. — Közben meg? — Sajnos, betegeskedtem. Kihagy már a szív, néha be­lever a bordák közé. .. El kellett hagynom a féldecit, meg látja, a cigarettából is csak egy felet szívok egyszer­re. De azért a kedvem csak- csak megvan. — Mi adja mindig vissza? — Hát.. . a levegő, a tiszta csengésű, a víz, meg hogy szeretem. .. — Mit? — Ezt az életet. Látja, em­lékszem mert eszembe jut, tavaly is járt már erre, új házat építettek ide nekem a régi viskó helyett. — Szép. — Az. Csak... — Csak. ..? — Nem lesz nekem rhár ebben annyi örömöm, mint a régi kalyibában volt. Megöre­gedtem. Csak úgy szaladnak a napok, tudja-e hová...? — Messze van még az, Ger­gő bácsi! — Messze-e. ..? Most, a té­len is. amikor betegeskedtem, öreg barátom ügyelt fe' addig itt Aztán, hogy járt? Lékelte a jeget, bele is halt a vízbe, szerencsétlen. Idén én sem lékelek már. Volna még egy évem a nyugdíjig, azt már kivárom, remélem egészség­ben. — Szereti a halakat? — Úszni.. . Tizenhárom éve nem ettem meg egyet sem közülük, horgászni sem to­lom vízre a csónakot. — Miért? — Pusztítják elegen, nélkü­lem is. — És a család? — Ketten vagyunk már csak a7 anyóval. A két gyerek régen kirepült már a ház­bé’ . . És bo' dogok. Könyököl az öreg a zsilip korlátéra be'enéz a vízbe, a széltől borzoltba... Karácsony György NOGRAD - 1975. november 1., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom