Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

Konzultáció Az IdeoIogíciExsn nanc5 Gyakran használjuk a cím­ben szereplő. jelszószerűen hangzó megállapítást, oly­annyira, hogy szinte már köz­helynek tűnik. S mi tagadás, sokszor valójában azzá is vá­lik. mert nem. mindig vonjuk le eléggé gyakorlati következ­ményeit, érvényesítésének ak­tuális, a konkrét helyzetből fakadó követelményeit. Felelevenítésének jelenlegi időszerűségét több körülmény is magyarázza. így mindenek­előtt az ideológiai harcnak, mint az osztályharc egyik fő formájának előtérbe kerülése; az ideológiák szerepét lebe­csülő nézetek és tendenciák tudatos terjesztése eszmei el­lenfeleink részéről; a fejlett szocializmus építésében meg­nyilvánuló növekvő társadal­mi aktivitás szocialista tuda­tosságának erősítése. Mind­emellett azért is aktuális szól­ni róla, mivel az új politikai oktatási év kezdetén vagyunk, amikor új lendülettel, szorga­lommal vetjük bele magunkat ideológiai ismereteink bővíté­sébe és fejlesztésébe. Az ideo­lógia szerepének,. jelentőségé­nek ismételt felidézése újból megvilágítja és tudatosabbá teszi számunkra ezzel kapcso­latos fáradozásaink értelmét. Az ideológiai ismeretek fo­kozása és azok elméleti meg­alapozása természetesen szá­munkra nem lehet öncélú fel­adat. Ez az ideológiai gya­korlatban való aktívabb rész­vételünket, a szocialista szem­lélet és tudat formálását kell hogy szolgálja, önmagunk és mások eligazodása a társadal­mi élet bonyolult szövevé­nyeiben enélkül egyszerűen lehetetlen. Miért kell újból és újból számításba vennünk, hogy az ideológiában nincs légüres tér? Nem utolsósorban azért, mert a burzsoá ideológia megpróbálja ennek az ellen­kezőjét elhitetni. Teszi ezt azért, hogy megkönnyítse sa- jót nézetei térhódítását. Hamis címkével, a „semlegesség”, a pártosságtól mentes „tudomá­nyos objektivitás” jelszavai­val igyekszik becsempészni nagyon is pártos ideológiáját, nézeteit a dolgozók tudatá­ba. A burzsoá „dezideologizáló” nézeteket nem nehéz meg­cáfolni. Már Engels rámuta­tott arra, hogy a társadalom­ban semmi nem történik a túdattaj, akarattal, céllal cse­lekvő emberek tevékenységé­től függetlenül. S az is alao- vető igazság, hogy az emberev tudatát. céljait, törekvéseit létfeltéte'eik. osztá'yhelyze- tük. társadalmi körül mén veik határozzák meg. Mindebből természetszerűen következik, hogy az emberi viszonyokat érintő társadalmi cselekvés mögött mindig valamilyen oszfálvérdeket-et tükröző esz­meiség húzódik meg. Vagyis; cselekedeteiknek — akarva­Űj tagok a pariban A tagfelvételi munka salgótarjáni tapasztalatairól A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata után a XI. kongresszus hatására a pártszervezeteit egyre terv­szerűbben. tudatosabban foglalkoznak a tagfelvételi munkával. Az alapszervezetek mindinkább a pártmunka szer­ves részének tekintik a tag­nevelő tevékenységet. Salgótarjánban a városi párt - v égreha j tóhizottság nem­régiben értékelte az idei tag- felvételi munkát. Az sem vé­letlen, hogy ebben az évben már másodszor került napi­rendre a téma. A végrehajtó bizottság januári ülésén a tagnevelő, tagfelvételi munka eredményei mellett egy sor intézkedést hozott. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a munkások, a nők. a KISZ-fia- talok tervszerűbb párttaggá nevelését, a pártmegbízatások felelősségteljesebb rendsze­rének kialakítását segítették. Az intézkedések végrehajtá­sának ellenőrzésére első al­kalommal júliusban tért visz- sza a végrehajtó bizottság. S most. amikor a háromnegyed- éves munka értékelése is megtörtént, ugyancsak a jú­liusi ülésen hozott határoza­tok tükrében vizsgálódott a testület. Hogy melyek voltak a leg­fontosabb meg áll api tások ? Mindenekelőtt az. hogy a párttagokkal szemben támasz- lőtt követelmények növeke­dését egységesen értelmezik az a la pszervezetek többségé­ben A pártmegbízatásokat a megnövelt követelményeknek megfelelően adták ki, s vég­rehajtásukat folyamatosan el­lenőrzik. A pártbizotságok irányító, ellenőrző és segítő tevékenysége ugyancsak javult az elmúlt időszakban. S bár a végrehajtó bizottság ülésén az ajánlók felelősségének nö­vekedését erősítették, a gon­dok között szóltak arról, hogy még mindig található általá­nosságokat tartalmazó, sem­mitmondó ajánlás, mely kor­rigálására rendszerint a tag­felvételt tárgyaló taggyűlése­ken kerül sor. Salgótarján pártszerveze­tei az idén 174 új párttagot vettek fel. Közülük közel ki­lencven a nagyüzemekben dolgozik. Az új párttagok nem egészen egyharmada nő és csaknem háromnegyede 30 éven aluli fiatal. Az idén fe1- vett párttagok több mint 70 százaléka fizikai dolgozó, s többségük szakmunkás. A ko-í rábbinál több pedagógust, or­vost. jogászt vettek fel a párt­tagok soraiba. A városi párt-végrehajtó- bizottság a tagfelvétel gondo­sabb előkészítésére, a követ­kezetesebb, egységesebb poli­tikai munkára hívta fel — többek közölt — a pártszer­vek. az alapszervezetek fi­gyelmét. A szemléletváltozás, a nártépítő munka fokozot­tabb segítése, a rendszeres számonkérés u.gvan's még eredményesebb munkára ösz­tönöz. Fiatalok az öregekért A megbecsülés nemcsak szavakban, de tettekben is meg kell, hogy nyilvánuljon, úgy ér valamit. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola egészségügyi tagozata fennállása óta támo­gatja a salgótarjáni öregek napközi dtbhonát. Rendezvé­nyekkel és ajándékokkal ked­veskednek az öregeknek. Ré­gebben tervezték, hogy tevé­kenységüket kiterjesztik a napközi szolgálatait nem igénylő idős emberekre is. Ennek szellemében született az a szerződés, melyet az is­kola ifjúsági Vöröskereszt­szervezete a városi tanács egészségügyi osztályával és vöröskeresztes alapszerveze- tével kötött. A szerződés ér­telmében tíz. arra rászoruló, egyedülálló idős ember támo­gatását vá’lalták a középis­kolások. Kettesével keresik fel pártfogultjukat. hetenként legalább két alkalommal, se­gítenek a takarításban, fűtés­ben, ház körüli tennivalókban. Ha az öregeknek valami gond­juk, panaszuk van, akár egészségükkel, akár egyébbel kapcsolatban, látogatási nap­lóba jegyzik fel. Ebbe írják be azt is, alkalmanként mi­lyen munkát végeztek. A nap­lókat a vöröskeresztes tanár­elnök rendszeresen ellenőrzi, s a felmerült igényeket to­vábbítja a városi tanács vö- röskeresztes szervezetéhez, il­letve szociálpolitikai csoport­jához. A tíz támogatott közül . kettő számára a városi ta­nács étkezést is biztosít. Az ebédhordást az iskola Ka,k_uk József, illetve Lovász József KlSZ-alapszervezetének tag­jai vállalták. A fiatalok nagy lelkesedéssel, örömmel kezd­ték meg segítő munkájukat. akaratlan — ideológiai vo­natkozásai vannak. Felvetődhet a kérdés; ha a gondolatokat, eszméket alap­vetően az embere^ társadalmi körülményei határozzák meg, vajon miért tartjuk ennyire szükségesnek a burzsoá ide­ológia elleni harcot, hiszen ná­lunk már a szocialista viszo­nyok az uralkodóak. Valóban, hazánkban csaknem mindenki szocialista vállalatnál, szövet­kezetben. intézményben dol­gozik, mégsem számíthatunk arra, hogy a szocialista ide­ológia önmagától, automati­kusan uralkodóvá lesz a köz- gondolkodásban. Az emberi cselekvés eszmei indítékainak különbözősége vagy ellentétessége a mi vi­szonyaink között nemcsak ab­ból ered, hogy a világban kü­lönböző társadalmi rendszerek léteznek, és azok hatnak egy­másra. S nem is csak az az oka, hogy a régi viszonyok tudati maradványai még él­nek és hatnak az emberek gondolkodásában. A különbö­ző ideo'ógiák hatásának for­rásául szolgálnak ezenkívül a szocialista viszonyok fejlet­lenségéből fakadó belső el­lentmondások is. Különösen akkor, ha megoldásuk elodá* zódik, s emiatt gyengül az összhang a különböző érdekek között. Ilyen esetben kedve­zőbbé válik a talaj a polgári nézetek behatolása, feléledése számára. Az eszmei harc tehát gya­korlati intézkedéseket is kö­vetel társadalmi, kérdéseink mego’dására. De ezek nem pótolják a polgári nézetek el­leni ideológiai küzdelmet, csupán ennek feltételeit teszik kedvezőbbé. Éppen azért, mert az ideológiai viszonyokban nincs légüres tér, a szocialista eszmék céltudatos terjesztése és a polgári nézetek cáfolata mindenképpen szükséges. Csak ezzel biztosítható a szo­cialista eszmeiség és közgon­dolkodás fokozott térhódítása, a burzsoá ideológiák vissza­szorítása. Az aktív ideológiai munka alapvetően a párt feladata. de sikere nem egyszerűen pártérdek. Egyesek szeretnék úgy beállítani, mintha itt ki­zárólag a párt érdekében fo­lyó tevékenységről lenne szó. Valójában — amellett, hogy ez ténylegesen elsőrendű pártérdek — minden dolgozó­nak is a legközvetlenebb és legalapvetőbb érdeke. Hiszen éppen azért érdeke a párt­nak, mert arra törekszik, hogv elősegítse a do'gozó emberek tisztánlátását, hogy így való­ságos érdekeiknek, a szocia­lista céloknak megfelelően alakíthassák a társadalmi gya­korlatot. R. I. F "nv>lo«í».n javítják a gépeket a varsányi Üj Kalász Tsz központi műhelyében. A* előadódó kisebb hibákat kinn a földeken javítják, de a nagyobb munkákat csak a mű­helyben tudják elvégezni. Képünkön: Balázs József és Balázs Bertalan vetőgépet javít — bábéi felv. — Tél előtt az állattenyésztők Az állattenyésztőik figyelmét a jószágok átteleltetésére kell fordítani, hogy az állat- állomány termelési kapacitása ne csökken­jen. H,a az állatok egészséges környezetiben, jól táplálkozva élik át a hidegebb napokat, megelőzhető minden olyan betegség, amely veszélyt jelenthet a nagyértékű állományra, így felsorolva nem tűnnek a tennivalók különösebbnek. Ezekre a feladatokra minden ősszel godoLnak a gondos állattartók. Ha vi­szont mélyebben átgondolja az ember, akkor rádöbben, milyen sok és folyamatos munkát követel, ha azt akarjuk, hogy a jószágokra nézve a legkisebb veszteséggel múljék el a téi.,.. . . ..: . Az évek sötán szébzétt tapasztalatok arra figyélmeztethek: ha a legkisebb mértékben is csökken az állatok takarmányellátása, máris érzékelhető a termelésben. Ha a ta­karmány minősége is romlik, akkor már egészen érzékenyen érintheti az állatokat, s ennek a közös gazdaságra anyagi kihatásai lehetnek. Erre az állattartóknak azért ér­demes figyelniök, mert a takarmány betaka­rítása nem egyértelműen jól sikerűit a me­gyében. Az első kaszálású pillangósok minő­ségileg romlottan kerültek a kazalba. Az itt elszenvedett veszteséget -valami más, ’ jó mi­nőségű takarmánnyal feltétlen pótolni kell a jó átteleltetés érdekében. Nem kisebb gondot kell fordítani az egész­séges környezetre sem. Hónapokon keresztül az ólba kényszerülő állatoknak szükségük van a szellőzhető épületre, a friss vízire, a kényelmes férőhelyre és így tovább. Különö­sen vonatkozik ez a tehénistállókra. Az ál­latorvosok ezzel kapcsolatosan jó és okos tanáccsal szolgálnak az állatenyésztőknek. Az ő utasításaikat minden körülmények kö­zött be kell tartani. Az egyik legszigorúbb követelmény, hogy a majorban, ahol nagy- . értékű jószágok telelnek, senkinek, aki ide­gen, nincs keresnivalója. Emlékezzünk, a száj- és körömfájás többségében tavasszal következik be és legtöbb esetben mindig kívülről fertőzik meg az állatokat. Szeren­csére már hosszabb ideje elkerüli megyén­ket ez a betegség. Nem szabad engedménye­ket tenni, hogy a majorba ideigen lépjen. Ha mégis szükséges, akkor fertőtleníteni kell az illetőt, de a járművet is, ha azzal érke­zett. A?álj3.tteny észtők már korábban ki me­szeltek ''a telelőket. De ahol ezzel még,Rés-, tek. pótolni kell. Egész nyáron többségében üresek voltak az istállók, most a hűvösebbre fordult időben idetódultak telelni a külön­böző rovarok. Kívül-belül tiszta mésszel kell. lemeszelni a falakat, mert ez a rovarok el­lenszere. Jusson idő' a major területének rendezésére is, mert lim-lomok, kacatok nem heverhetnek ott szanaszét. Van tehát a majorokban tennivaló a tél-’ re készülés közepette. Legtöbb helyen a fele­lősség tudatában készülnek is, a télre. Ka­ra n css az igazán korszerű majorban már minden a helyén. Nem érheti meglepe­tés őket. ha csak valami rendkívüli nem történik. Hasonló a pásztói tehenészeti telep is. Ereegen szintén gondos állattartókra vall a rend. Ahol a télre készülés ilyen gondos, ott egészen csekély például a tejtermelés csökkenése, egészen ritka az állatok megbe- v . a legfontosabbak, mert anya­gilag is kihatnak a közös gazdaságokra. , — B — A cukorrépa-termesztés ag­ronómiái. betakarítási és cu­korkivonási technológiáival behatóan foglalkoztunk. Első látásra feltűnt a cukorrépa eléggé sűrű sor és tőtávolsá­ga. A betakarítókombájnok­hoz igazodó 45 centiméteres sortávolságban 16—18 centimé­terre van vetve az egycsírás répamag így a répa átlagsú­lya 30—50 dekagramm között váltakozik. Ez a súly bizto­sítja általában a legmegfele­lőbb cukorszázalékot. A cu­korgyár ugyanis nem répát vásárol meg a répatermesztést összefogó és irányító konzor­ciumtól, hanem a tartalmi ér­ték megvizsgá'ásán alapuló cukrot.. Egv 2400 hektáros ter­melőszövetkezetben (Medici­nában) a cukorrépa betakarí­tásának munkaműveleteit néztük meg. nemzetközi gépi bemutatóval egybekapcsolva. A termelőszövetkezet 30 hek­táros területen termeszt ré­pát. A cukorrépa-termesztést kéthektáros mikroparcellá- kon végzik. Minden parcella között 70 centiméter szélessé­gű. ugyanilyen mélységű víz­csatorna van kialakítva. En­nek az a célja, hogy csapadé­kos idő'árás esetén összegyűj­ti a vizet és a főbb vízgyűj­tőkbe irányítja Aszály ideién viszont mesterségesen feltöl­tik vízzel, és öntöznek belőle, így a termelés biztonsága megoldott. Átlagosan 500 rná­Bolojtna vendégei voltunk III. Szigorú szabályok szerint zsa átlagtermést takarítanak be hektáronként. 15 százalé­kos cukortartalommal. A betakarítási műveleteknél többféle technológiát alkal­maznak. Nagyon dicsérhető az a megoldás, mely 2—3 nappal a kombájn előtt bizto­sítja a répafej levágását, MOBILI típusú aprítógéppel. gonos rakodóterű nyerges­vontatója. Ezek munkáját a termőterület é6 a gyár között a parasztszövetség szervezi és felelőséggel szervezik és irá­A szennyeződéstől megtisz­tított minta gépi zúzás után a laboratóriumba került. A gé­pesített laboratóriumban 14 fő dolgozott egy műszakban. A saját cukorvizsgálaton kí­vül a szomszédos cukorgyár vizsgálatait is elvégzi. A vizs­gálat során a jelenlevő szö­vetségi, és a gyárhoz tartozó laboratóriumkezelők együttes irányítja. A cukorgyárak szerződései­ket a paraszíszövetséggel kö­tik. Rendkívül magasfokú szervezettséget valósítanak meg a mérlegelés, a minősí­A gép traktorvontatású. gyors tés és az elszámolás területén, és a répalavelek szeletelését és szétszórását is elvégzi. A francia, olasz, angol, nyu­gatnémet és más nemzetiségű betakarítógápek sokaságát láttuk munka közben. A gé­pek konstrukciója az 1 és 6 soros közötti betakarítást ké­pes biztosítani. A legmegfele­lőbb munkát a három- és a négysoros gépek tudták vé­gezni, annak ellenére, hogy a bemutató e’.őtti napokban kö­zel 100 milliméteres csapa­dék hullott. Az Euróoa nevű kétsoros betakarítókombájn töké'etes, gyors munkája nagy tetszést aratott. Bemutatásra kerültek a cu­korrépa markolásának, szállí­tásának gépei és eszközei. Feltűnt, ezek között a szállí­tási szövetkezetek, és a ma­gánvállalkozók két-három va­Erről meggyőződtünk, mert küldetésünk egyik napján megtekintettünk egy napi 1500 vagon répa feldolgozására al­kalmas cukorgyárat. A mér* legházban a gyáros képvise­lője mellett ott volt a konzor­cium embere is. Párhuzamo­san vezették nyilvántartásai­kat. A gyűjtőaknába történő billenés után a Fen,de felvonó- rendszer szerkezetében volt elhelyezve a mintavevő-szer­kezet, melv átlagosan tonnán­ként 15—20 kilogramm vizs­gálati anyagot válogatott ki. A minta vételénél, tisztításá­nál, mérlegelésénél, és a tisz­ta súly megállapításánál min­denütt jelen volt a konzorci­um egy-egy szakembere. nyitják a munkát. A cukor- tartalmat kéttizedes pontos­sággal megállapító bizonyla­tot kézjegyükkel ellátva kül­dik számlázni. A cukorgyár technikai be­rendezései hasonlók a magyar cukorgyárak gépeihez. Azzal a kivétellel, hogy a mészisza- pot és a földhulladékot a gyárak mellett hatalmas he­gyekbe túrják össze, semmire nem hasznosítják. A cukor tartalmi érték szerinti átvéle- le nálunk még nem követel­mény. De a világpiaci ár gyors növekedésével várható, hogy a gyár és termelő kap­csolatában mint hatékonyság- növelő tényező hamarosan ér­vényre jut. Ebben az esetben viszont az olasz iskola kiala­kult módszereit érdemes ala­posabban tanulmányozni, il­letve meghonosítani. (Folytatjuk) Dr. Bencze Barna NÓGRAD - 1975. november 1., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom