Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
Társként a közművelődcsljcri 14 község népművelője Csodálom ezt a törékeny, meleg tekintetű asszonyt, aki körzetében, Magyarnándorban és három társközségében, az elődök munkájának eredmé- nvét is felhasználva és továbbfejlesztve, olyan kulturális életet teremtett, amely ma megyénkben joggal tekinthető az egyik legvonzóbbnak, legérdekesebbnek. A Radnóti Miklós Művelődési Ház kis közösségeiben minden réteg — a legfiatalab- baktól az értelmiségieken keresztül a nyugdíjasokig — megtalálja a maga kulturális ízlésének, igényeinek legjobban megfelelőt, társakra, baráti közösségre lelhet. Változatos tematikájú kiállítások, rendszeres színházi előadások, a termelőszövetkezet dolgozóinak külön szervezett előadóestek teszik sokrétűbbé a programokat. A művelődési ház igazgatónője, dr. Kecskeméthy Gyu- láné munkája elismerésképpen az idén megkapta a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést. Ebből az alkalomból készítettünk vele beszélgetést a mindennapok munkájáról. — Szívesen jöttem Magyarnándorba — mondja —. Lassan már két évvel ezelőtt. A férjem a szomszéd társközségben, Mohorán körzeti orvos, ott lakunk a két gyermekünkkel. Korábban a balassagyarmati művelődési központban dolgoztam, most közelebb vagyok a családomhoz. Célom: az igazi társadalmi alapokon nyugvó közművelődés kialakítása a négy községben. — Mit ért ez alatt? — Azt, hogy a kulturális programokat társadalmi munkások széles körű bevonásával, önkéntességi alapon szervezzük ugyanígy a * közönséget. Kezdettől fogva ebben a szellemben dolgoztam. Minden gazdasági egység, politikai és tömegszervezet segítségét kikértem, és meg is kaptam. A munkában már mutatkoznak az eredményei, de még kezdetiek.. . Érthető, mert ez csak hosszú, jól szervezett folyamat végső eredménye lehet. — A kapcsolatteremtés a helyi szervekkel, az iskolákkal tehát sikerült. Mivel magyarázza? — Mindenekelőtt a gyakorlatommal. Főhivatású népművelőként már több mint tíz éve dolgozom. Voltam Somogy megyében, Újpesten, a szülőhelyemen. A népművelés igazi, jó iskoláját itt, a munkáskerületekben kaptam. A Chinoinban, az Egyesült Izzóban és a többi nagy gyárban olyan tapasztalatra tettem szert, amit nagyon jól tudok hasznosítani az itteni, kisebb közösségekben is. Itt szereztem tapasztalatot a bevált művelődésformák, a szocialista brigádok művelődésének előmozdítását célzó programok kialakítására, és az emberekkel való. nagyon sok figyelmet és tapintatot igénv- lő kapcsolatteremtés terén is. Ennek tulajdonítom, hogy Magyarnándorban társként tudtam kapcsolatot teremteni az üzemi vezetőkkel. — Ügy vélem, hogy h nén- művelő munkájának ez egyik alapja... t — Meggyőződésem, hogy a vezetőkkel való jó kapcsolat nélkül a munkásokkal sem tud olyan jó kapcsolatot kialakítani az ember. Az értő és segítő kapcsolat hiánya gátló tényezője lehet a munkásművelődésnek. — Tapasztalatom szerint is nagyon sok mezőgazdasági és ipari munkás jön el rendszeresen a művelődési ház rendezvényeire. Érdekli őket az, ami itt történik. — A munkások művelődését mindig érzelmi oldalról kell megközelíteni. Az az érzésem. hogy ezt valahogyan gyakran, és elég sokan elfelejtik. Érzelmi hatások nélkül nem lehet jól nevelni. Ezért csinálok a kisközségek-, nek olyan műsort, mint például Jancsó Adrienne előadóestje, amely érzelmi telítettsége és ereje folytán közvetlenül tud hatni. így egyre több emberrel szerettethetjük meg az irodalmat, a művészeteket, a gondolatot. Természetesen, ennek a rendszeresség és a pontosság is alapvető követelménye. Nem szabad becsapnunk, hitegetnünk az embereket. — A' közeli jövőben milyen feladatokat szeretne megoldani? — Csak aprócska terveim vannak. Vagy inkább csak annak tűnnek? Űj klubot, szakkört nem indítunk, hanem a meglevők munkáját kívánjuk elmélyültebbé, tartalmasabbá tenni. A termelőszövetkezet és az állami gazdaság szocialista brigádjaival kívánjuk szorosabbra fonni a kapcsolatunkat, és szeretnénk minél jobban bekapcsolódni ezeknek a gazdasági egységeknek a belső, még nem egészen hozzáférhető művelődési tevékenységének segítésében. Folytatjuk az intézmény otthonossá tételét. Azt szeretnénk, ha egy kicsit példamutató lenne, berendezésében és technikai felszerelésében egyaránt. Ugye, hogy nem túlságosan nagy tervek? De én azt tartom. hogy a kicsi eredményeknek is örülni kell, mert később ezek meghozzák a gyümölcsüket. Sulyok László ŰJ KÖNYVEK SZOCICXjOGIR RGOZflTOI KARÉN NY. Bkum.sv. KORUNK NEMZETI FELSZABADÍTÓ FORRADALMA A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül fontos kézikönyv a Magyarország megyéi és városai. A dr. Kulcsár Viktor és dr. Laczkó László szerkesztette kötet sorra veszi az ország megyéit, városait, bemutatja gazdasági fejlődésünket, s e fejlődés távlatait is. Az amerikai és az afrikai négerek felszabadulásáról szóló új polgári teóriák bírálatát tartalmazza Henry Winston tanulmánykötete, a Fekete stratégia. Az irányítás és tervezés kérdései címmel jelent meg A. V. Bacsurin műve. A Napjaink kérdései sorozatban látott napvilágot Arnoldov könyve, A Kultúra és korunk címmel. Fontos jogi ismereteket tesz közkinccsé Farkas Gyula, Gáspárdy László ' és Holló András közös munkája, A család jogi védelme. Írók munkásokról szóló vallomásait, magas művészi színvonalú írásait tartalmazza az Órák, napok, évek című válogatás. Az Európa Könyvkiadó népszerű Modern Könyvtár sorozata is több újdonsággal gazdagodott. A verseiről is ismert Hans Magnus Enzensberger esszéinek kötete a Honatyák és ponyvahősök. Valentyin Tublin regénye a Bizonyítékok. Viktor Woro- szylski életrajzi regénye — Álmok a hó alatt — az orosz irodalom rendkívül érdekes egyéniségének, Szaltikov Scsedrinnek életútjával ismertet meg. Végül a Modern Könyvtár napokban megjelent negyedik kötete mai NDK költők versiből közöl egy csokorra valót. Az ünnep eszményképei címmel. Az Európa zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot Anna Seghers válogatott elbeszéléseinek kötete, a Regék Arte- miszről. Ugyancsak ebben a sorozatban jelent meg Gabriel Garcia Márquez kisregényeket tartalmazó kötete, a Baljós óra. Ismét kapható Mihail Bulgakov: a Mester és Margarita című híres regénye, immár negyedik kiadásban. Jugoszláviai népeinek egyik legnehezebb időszakába, a fasiszta német megszállás ideiére kalauzol el Miha- ilo Lalic már sok nyelvre lefordított regénye, a Gonosz tavasz. Bűnügyi regény Ross MacDonald írása, a csontketrec. A Gondolat Könyvkiadó a Szemtől szembe sorozatban két új kötetet jelentetett meg. Az egyikben a modern festőművészet kimagasló egyénisége, Matisse élete és életműve tárul elénk, Román József tolmácsolásában, míg a másikban — Székely György jóvoltából a modern színházkultúra egyik legnagyobb alakja, Edward Gordon Craig kerül emberközelbe. A rész és az egész címmel most megjelent kötet a világhírű tudós, Werner Heisenberg visszaemlékezéseit tartalmazza, Beszélgetések az atomfizikáról alcímmel, Marx György kisebb tanulmányszámba beillő utószavával. Rejtett dimenziók a címe Edward T. Hall könyvének. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata megjelentette Pereházy Károly hangulatos írásainak kötetét A régi Óbuda címmel, Kása Gábor nem kevésbé hangulatos, színes akvarelljeivel. A kiadó már a télre készülve három kedves kifestőkönyvet is megjelentetett. kisiskolásoknak. a színekkel ismerkedő apróságok számára: a Télaoó konogtat és az Erdei Iskola Sóti Klári munkáia, a Téli mulatságok című ki festő- könyv pedig Szabó Éváé. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó új kiadványai között találjuk Lev K&sszil: Drága fiaim című ifjúsági regényét. Wells—Herger meséjét — Tomi és az elefánt, illetve gyermekdalait. Kari May A medveölő fia című ifjúsági regényét, Fehér Klára: Gilly, a halacska’ című meséjét (Würtz Ádám kedves illusztrációival). Ki járók nyomában (HL) Finomfonó és cérnázógyár, Vác. A kapusfülkében egy pádon „három a kislány”, kísérőjük egy fiatalasszony. Erdőkürtről jöttek, friss felvé- telisek. Oreózók lesznek, egyelőre hatforintos órabérért. Csaknem földijük, vanyarci lány Cselovszki Zsuzsanna. Ö már 2400 forint fizetést visz haza, a szakmásodás után ennél is magasabb lehet a kereset. — A mi „partinkban” tizenöten vagyunk vanyarciak, összesen körülbelül ötvenen. A gyári busszal közel három órát utazunk naponta. A váltóműszaknak megvan az az előnye, hogy csak minden harmadik héten kell négy óra előtt felkelni. Mikor jut időm szórakozásra, társaságra? A délelőttös héten inkább Vácott, a brigádtagokkal. Máskor otthon — van könyvtár, klubhelyiség, mozi. Könyvtárba minden héten elmegyek. szeretek olvasni. Hogy közelebb nem lett volna munka? De, a sziráki varrodában vagy az IMI ber- celi gyáréban. Én Vácott választottam — szeretem ezt a munkakört, bár nem könnyű, és szeretem a várost is. .. — Kétségtelenül, a brigádmozgalom ad lehetőséget a gyárhoz való kötődésre, a város megismerésére, a művelődésre, de... Én inkább a „de”-ket sorolnám — mondja Bence János üzemvezető. — Gyakori a kétoldalú hivatkozás: én otthon vagyok KISZ-tag, otthon dolgozom, vagy éppen fordítva — nem egy esetben alaptalanul... A gyáron belül szervezett előadások látogatottsága igen gyér, szinte a témától függetlenül is. Fájó eset volt a negyedéves szakszervezeti tanácskozásoké: biztosítottuk, hogy később induljanak a buszok, hiszen mindenkit érintő témákról volt szó, mégis, nagvon sokan távolmaradtak. Ez könnven elindíthat egy láncreakciót: hi- ánvzik az információ, nincsenek tisztában sokan a lehető- séee’inkkel. terveinkkel, emiatt a dolgozók és a vezetők közötti kapcsolatok is megromolhatnak, az ü^erni/ demokrácia csak szó marad .. 'Tudom, horv a munkássáválá* folvamatívpl én a beírással ez összefügg, később csökkennek majd a problémák. Mi mindenesetre igyekszünk gyorsítani ezt a folyamatot Az általános iskolát nem végzettek a szomszéd gyárban, a FORTE-ben munkaidőkedvezménnyel tanulhatnak, több területen a betanított munkát „szakmásítottuk”. A brigádmozgalom további erősödésében bízom leginkább: szerveztek például társadalmi munkát az új művelődési központ építéséhez, ahol több program lesz majd a város munkásai számára A „szomszédban”, a FORTE gyárában Martinkovics Jó- zsefné meós, az szb kultúroáa így vélekedik: — „Ügy érzem, szinte semmiben nem szakadnak le a bejárók, köztük a nógrádiak 27*en. Ma is fő dolog még az igénykeltés — ez általában nem egyszerű, de ebben nincs különbség helybeli és bejáró között. Ha sikerül érdeklődést kelteni — mint ahogy jó pár területen sikerült —, a bejárók is áldoznak a szabad idejükből. Egy ideje szervezünk kirándulásokat Budapestre: megnézzük a Parlamentet és egy-egy múzeumot, majd közösen elmegyünk egy vacsorázóhelyre. Kedvelt lett ez a forma, csak a Volánnal ne lenne annyi problémánk!. . . Könvvtárunkban 4000 kötet S7éoirodalom, 5— 5000 kötet műszaki könyv és bekötött folyóirat várja az olvasókat — a gvár 14^0— 1440 dolgozója közül több mint ötszázan rendszeresen járnak ide. A könyvtárszoba melletti klubhelyiségben folyik az általános iskolai oktatás. Az utóbbi időben jó kapcsolatunk van a városi művelődési központtal — a klubok, szakkörök munkájába. a rendezvényekre szeretnének minél, több dolgozót bevonré. rendeden jönnek ,a meghívók, programfüzetek. Érdeklődésünkre részletes, több kérdésre kitérő, alapos válaszlevelet kaptunk az IKARUS karosszéria- és Járműgyárból, a személyzeti és szociális igazgató és a személyzeti főosztályvezetőhelyettes aláírásával. Néhány részlet levelükből: „Vállalatunk társadalmi szervei rendszeresen és időről időre visszatérően tárgyalnak különböző fórumaikon a bejáró dolgozók helyzetének javítását szolgáló témákat, anyagokat. Az ezt követő intézkedések során sikerült például az üzemi demokrácia kiszélesítése érdekében rendezni, hogy a termelési tanácskozások. üzemi munkásgyűlések alkalmává' a munkásszállító áutóbuszok — a rendezvényekhez igazodva — a szokásosnál későbbi időpontban induljanak, hogy a do'sozók e fontos fórumok munkájában részi vehessenek .. .lehetővé tettük, hogy a kihelyezett általános iskola női osztályai teljes egészében munkaidőben tartsák foglal- kozástaikat. Köztük káliói sajnos nincs. .. a különböző tanfolyamokon (befejezése után 1000 forint jutalom jár) 1145 dolgozó tanul, fele vidéki (kállói ebből 9 fő). A kihelyezett általános iskola 170 tanulója közül pedig öten. A kulturális rendezvények időpontját a művelődési házak vezetőségei (Budapesten és Székesfehérváron) általában úgy választják meg, hogy azok igazodjanak a dolgozók munkakezdéséhez, illetve a műszakok befejezéséhez. Igyekeznek figyelembe venni — például a könyvtár nyitva- tartásánál — a munkásszállító autóbuszok menetrendjét Van egy közös vonás szinte mindegyik leírt vélekedésben, vallomásban: bárhogy szólt a kérdés, a válaszban a kötődés témája került középpontba. A községekben : hogyan kapcsolhatók be a kijárók mind jobban a helybeli feladatok megismerésébe és megoldásának segítésébe? Az üzemekben: miként érhető el. hogy ne maradjon szólam a demokrácia és a bejárók „teljes jogú tagjai” legyenek a kollektívának? A ki járóknál: a közösséghez tartozás vágyában. Erősíteni kell ezeket a szálakat — de hogyan? A pásztói járásban munkásművelődési napokat terveznek a körzeti központok szervezésében — ezekre meghívják majd a legtöbb községbelit foglalkoztató üzemek vezetőit is. bemutatják a gyárakat (és talán a gyárakban a községeket), fórumokat rendeznek. A rétsági járásban a pártszervezetek próbálkoznak hasonlóval: felvenni a kapcsolatot az üzemi párt- szervezettel. egyeztetni, mit tudnának közösen tenni a kijárok helyzetének javítására. A helvi szerveknek. az értelmiségieknek azonban ennél többet is lehetne tenni. Nem egyszeri tennivaló és nem karonányfela(dat ez. ami- r» gondolunk: a fiatalok otthontartása. Tudiuk. hogv kevés szakma űzhető falun, és azt is, az úiabb ioarte’e.ofté- sek nem ilyen körzetekben várhatók. De a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakember-, szakmunkásszükséglete egyre nő. dolgozói á’lomáriva egvre inkább elöregszik. Bizonyos mértékben a kijárással összefonódó hátrányok a mezőgazdasági munka tekmtéiének növelésével is csökkenthetők Ha nehéz is. ta'án nem utópia ez. (Véne) G. Kiss Magdolna V SXJ K SI N színes szovjet Filmdrámája a |\iOVEi\4BBR Mü DEC. 1 ~ 3* • • * ***...