Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓCRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA .?■ XXXI. ÉVF., 274. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. NOVEMBER 22., SZOMBAT Minisztériumi és tanácsi szakemberek tanácskozása Nógrád megye mezőgazdaságának helyzetéről A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ve­zető beosztású szakemberei, valamint a Nógrád megyei mezőgazdaság, élelmiszeripar és fagazdaság irányításával megbízott tanácsi szakembe­rek november 21-én, pénte­ken együttes tanácskozást tar­tottak Salgótarjánban, a me­gyei tanács székházában. Megvitatták a megye mező- gazdasági termelésének, élel­miszeriparának helyzetét, ér­tékelték a helyi tanácsi szer­vek és intézmények termelés- szervező, szakigazgatási tevé­kenységét. A tanácskozást dr. Romány Pál. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezette, azon részt vett Ván- csa Jenő miniszterhelyettes, illetve Géczi János, a me­gyei pártbizottság első titkára és Hoffer István megyei ta­nácselnök is. A minisztérium vezető munkatársai elismeréssel nyi­latkoztak a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakítá­sában. a racionális földhasz­nosításban elért megyei ered­ményekről. a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ter­melésszervező munkájáról, amely különösképpen a nagy mezőgazdasági kampányok le­bonyolításában mutatkozik meg. A járási hivatalok ez­irányú tevékenysége már ko­rántsem mondható ilyen ma­gas színvonalúnak, éppen ezért a minisztérium szak­emberei felhívták a figyelmet a nagyobb igényességre, a fe­ladatok végrehajtásának szá­monkérésére, valamint a me­zőgazdasági szakemberek tu­datosabb és bátrabb kivá­lasztására. képzésére. A tanácskozás után a mi­niszter és munkatársai, a megyei vezetők kíséretében megtekintették Szécsényben a nemrég megnyílt állandó va­dászati kiállítást, majd fel­keresték a benczúrfalvi mű­termében idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászmű­vészt. Emléktáblát avattak Balassagyarmaton Teljesítik exporttervüket Hidak Csehsslovákiííba, Jugoszláviába Jó mérleg a mátranováki Gauz-MÁVAG-bau Az elmúlt évekhez hasonló- dekében — például — két ha- an az idén is komoly export- talmas, egyenként ötven ton- tervet teljesítenek a Ganz- na teherbírású darut szállítot- MÁVAG mátranováki gyár- tak a Dunai vasműnek, de je- egységében. Megrendeléseik lentős munkát végeztek a kö- jelentős részét legyártották és zelmúltban átadott ózdi rúd- kiszállították már, s a tervek henger- és drótihúzómüben, a szerint december 2-án átadják finomhengerműben, a Lenin a jugoszláv megrendelésre ké- Kohászati Művekben, a sajó- szülő smederovoi Duna-híd szentpéteri üveggyárban, és a utolsó, a gyár fennállása óta a legnagyobb méretű szaka­szát is, A huszonhárom sza­kaszból álló, több mint há­romszáz méter hosszúságú hi­dat a külföldi partner legna­gyobb megelégedésére, a szo­cialista brigádok munkaver- seny-felajánlásainak segítsé­gével szállítják ki határidőre. Nagy munkát jelentett a gyár szakmunkásgárdájának az egyiptomi, a bsiieirai csator­nára készült zsiliprendszer le­gyártása, ami már a rijekai kikötőben vár behajózásra. A mátranováki gyáregység­nek ebben az évben is jelen­tős volumenű megrendelései voltak a szomszédos Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság számára. Három kis- és kö­zépméretű vasúti hidat már kiszállítottak, s tovább foly­tatják a prágai metró Vencel téri főállomásához szükséges tartóoszlopok gyártását, amelyekből már eddig újabb negyvennégy darabot — egyenként hat és fél tonna súlyúak — adtak át a meg­rendelőknek határidő előtt. A gyáregységben biztosítottnak látják a közel hatvanmilliós exportterv december elejére történő teljesítését. A gyár eddigi ió mérlegé­hez jelentős mértékben hozzá­járul a belföldi megerendelé- sek — több mint ötven, kü­lönböző fesztávú és teherbírá­sú daru, valamint darupá­lyák és egyéb vasszerkezetek — legyártása is. Az anyag- mozgatás korszerűsítése ér­Beton- és Vasbetonipari Mű­vek alsózsolcai telepén is. Ügy tervezik, hogy a daru­üzem december közepére, az acélszerkezeti üzem már a hónap elejére teljesíti tervét, így mód nyílik a jövő évi fo­lyamatos munka megalapozá­sára. 1976-ban, az év első napjai­ban megkezdik a bratislavai, a jizerai; majd később a ta­hitótfalusi hidak gyártását, s a Tisza II. vízlépcső bővíté­séhez szükséges vízelzáró szerkezetek előmunkálatait is. Tovább folytatják a prágai metró tartóoszlopainak gyár­tását, s felkészülnek olyan nagy feladat megoldására is, mint a Dunai vasmű konver­tercsarnokának kivitelezése. Tegnap délután Balassa­gyarmaton, a volt vármegye- háza előtt ünnepségre került sor. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága, a Nógrád megyei Tanács és Ba­lassagyarmat város Tanácsa bensőséges ünnepséget rende­zett a Nógrád megyei Tanács megalakulásának 25. évfordu­lója tiszteletére. A városi fúvószenekar to- borzókat játszott, majd a Himnusz hangjai után Illyés Gyula: Óda a törvényhozók­hoz című verse hangzott el. A negyedszázados évfordulót Il­lés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyet­tese méltatta. — Az elmúlt hónapban ün­nepeltük a tanácsok megala­„Gyerfek, mesélünk!" Animációs művészeti rendezvények Salgótarjánban Leone Rigában Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök pénteken, Lettország fővárosába, Rigá­ba érkezett. A repülőtéren a köztársaság és a város vezetői fogadták. Az eredeti program szerint az elnök a pénteki na­pot Leningrádban töltötte volna, de a leningrádi repülő­tér a rossz időjárási viszonyok miatt nem fogadta a gépét. A „Gyertek, mesélünk!” animációs művészeti bemuta­tósorozat szignálját nagy tapssal fogadta tegnap dél­előtt a salgótarjáni November 7. Filmszínházoan a több száz fős gyermeksereg. Kosztolányi Dezső: Játék című szuggesztív verse után Kerekes László, a József At­tila Művelődési Központ igaz­gatója köszöntötte a rendező szervek nevében a vendége­ket: az országos és megyei szervek, intézmények, alkotó- műhelyek képviselőit, a meg­hívott szakembereket és az if­jú nézőket. Ezután Fekete Nándor, Salgótarján város Tanácsának elnöke méltatta az immár másodszor megtartott seregszemlét. Gazdagítja vá­rosunk kulturális hagyomá­nyait, fő célkitűzései összefo- mekeknek szóló filmjeit te- nódnak céljainkkal. Azt sze- kintette meg a közönség. Az retnénk, hogy az emberekben animációs filmművészet szin­szenvedéiyesen éljen a harmo­nikus élet iránti igény — en­nek az alapjait pedig már a kisgyermekkortól meg kell te­remteni. Dr. Szilágyi Dezső, az Álla­mi Bábszínház igazgatója, az UNIMA magyar tagozatának vezetője arról szólt, hogy egy soha le nem záruló folyamat része ez a háromnapos bemu­tató és tanácskozás; hiszen olyan kérdésekre választ, hogy mit jelentenek a legérintettebbek, a gyerekek számára műveik, miként szol­gálhatnák még jobban a jövő emberének formálását. A megnyitó szavak után a Pannónia Filmstúdió gyer­A budapesti pillanata Sippal-dobbal együttes produkciójának egy te minden eszközét felvonul­tató alkotások többsége nagy tetszést váltott ki a közvetlen módon reagáló közönségből. Délután, a József Attila Színháztermében öt bábcso­port mutatkozott be. A sár­bogárdi Napsugárka ifjú bá­bosai Pápa Relli: A nééy ván­dorénekes című meséjét ad­ták elő, hagyományos bábii- keresnek Burákkal. A budapesti Sippal- dobbal felnőtt csoport Lázár Ervin: Bemutatkozunk című groteszk hangvételű verses meséjét állították színpadra, animációs eszközökkel kombi­nált pódiumjáték formájában, a Sebő-együttes zenekíséreté­vel. A kisdobosokból álló dej- tári Dioráma A lusta nyuszi sokféle mestersége című állat­mesét adta elő, síkbábokkal, énekkel, tánccal. Hasonló esz­közöket — szebb bábokat alkalmazott a balassagyarma­ti Kisze együttes a Lúdanyó meséi előadásához. Utolsóként a salgótarjáni Főnix lépett a színpadra, Csetényi—Szokola Egy állástalan ló kalandjai című zenés mesejátékéhoz tervezett bábkompozíciójával. A maszkok és a bábfigurák öt­letességét, a fiatalok ügyes mozgását lerontotta kissé a magnós technika, nem érvé­nyesültek igazán a poénok. A bábos berputató után szakmai tanácskozásra gyűltek össze a filmesek, a vitát Im­re István filmrendező vezette. Ma televíziós mesefilmek, újabb bábcsoportok és szak­mai tanácskozások szerepelnek a programban. — fotó: kulcsár — kulásának 25. évfordulóját. Ma emléktáblával jelöljük meg azt a helyet, ahol ne­gyedszázaddal ezelőtt a Nóg- rad megyei Tanács megtartot­ta első, alakuló ülését — kezdte beszédét, majd így folytatta: — A tanácsok negyedszáza­dos tevékenységére visszate­kintve, azt mondhatjuk, hogy működésükkel szerves részé­vé váltak politikai, társadal­mi és gazdasági életünknek. A szocialista társadalom építése során elért eredményeink el­választhatatlanok a tanácsok munkájától. Ezért a 25 éves évforduló az ország minden állampolgárának érdeklődését kiváltó társadalmi esemény. Az 1950-ben megrendezett első tanácsválasztás a ma számára már történelem, de még sokan emlékeznek azok­ra a várakozással teljes és kevésbé küzdelmes harcok­ra, amelyek nyomán megvaló­sult alkotmányunk alapvető célja, a munkásosztály ve­zette dolgozó nép hatalma... Emlékezve az első tanács­választásra megyénk lakossá­ga : munkások, parasztok, ér­telmiségiek, lelkesen kiszültek a szavazásra, őszintén bízva abban, hogy az általuk jelölt, közülük való küldött képvise­li igazi érdekeit. Nem maradt el az eredmény sem, hiszen a szavazók 98,8 százaléka a Ha­zafias Népfront jelöltjeire szavazott. A 25 éves eredmények mél­tatása után beszédét így fe­jezte be: — Amikor a tanácsrend­szer negyedszázados történel­mi útjára visszatekintünk, büszkén emlékezünk az első megyei tanácsra, amely lerak­ta alapjait mai munkánknak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért határozta el, hogy az igazgatási rendsze­rünk életében történelmi for­dulót jelentő esemény színhe­lyét az utókor tiszteleteként emléktáblával jelöli meg. E gondolatok jegyében avatjuk fel ifjú Szabó István szob­rászművész alkotását, ezt a domborművet, hogy hirdesse a ma és a jövő nemzedékei szá­mára is a népi hatalom szer­veinek küzdelmes, de eredmé­nyes 25 éves útját. Az ünnepi beszéd után Il­lés Miklós leleplezte a volt vármegyeháza falán elhelye­zett domborművet. Koszorú- zási ünnepségre is sor került: a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága nevében Marczinek István, a népfront megyei titkára, a Nógrád me­gyei Tanács nevében Illés Mik­lós, Balassagyarmat város Ta­nácsa nevében Lombos Már­ton tanácselnök helyezte el a koszorút. Emléktáblát, szobrot koszorúztak A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakulása 57. évfordulója tiszteletére megyeszerte röpgyűléseket rendeztek az üzemekben, hi­vatalokban, intézményekben. Tegnap délután Salgótarján­ban, a Zománcipari Művek Művelődési Házának falán le­vő emléktáblánál koszorúzási ünnepséget rendeztek. Koszorúzási ünnepségre ke­rült sor tegnap Zagyvarónán, ahol a község társadalmi, po­litikai életének vezetői, az ifjúság képviselői a kegyelet és a hála koszorúját helyez­ték el Szalvay Mihály szob­rának talapzatára. Brezsnyev üdvözlete a leningrádi békekonferenciának Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözle­tét küldött a Béke-világta- nács nemzeti bizottságai le­ningrádi értekezlete részt­vevőinek. Brezsnyev eredményes munkát kívánt a Béke-világ- tanácsnak, valamint a nem­zeti békemozgalmaknak és szervezeteknek a széles de­mokratikus néptömegek moz­gósításához a békéért, függet­lenségért, barátságért és a né­pek közötti együttműködésé­ért folytatott küzdelmükben. Brezsnyev üdvözletében hangsúlyozta: „ezt a konfe­renciát olyan időszakban tart­ják, amelyben az enyhülés útján biztató jelek mutatkoz­nak. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres eredményei növelik a békeszeretö erők aktivitását, amely arra irányul, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok között végle­gesen megszilárdítsák a bé­kés egymás mellett élés fel­tételeit, az enyhülési folyamat a világ más területeire is át­terjedjen és haladást érjenek el a fegyverkezési verseny megszüntetése, a leszerelés terén”. „Törvényszerű, hogy éppen most, amikor a gyarmatosító Tís fajüldöző rendszerek utol­só pillérei is összeomlanak, a népek további sikereket ér­nek el nemzeti függetlenségük megvalósításáért, valamint az érdekeik védelméért folyta­tott küzdelmükben” — húz­ta alá ak SZKP Kb főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom