Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
£ neveles építésének útján Kádár János beszédei és nyilatkozatni / Ez a könyv azok közé tartozik, amelyeknek a tartalmát — pontosabban annak legfőbb részleteit — ismerik az olvasók. Ez természetes, hiszen Kádár János beszédeinek tekintélyes részét közvetíti a rádió, a televízió, ismerteti a sajtó. Nyilvánvaló, hogy az ország figyel rájuk. De így, sorrendbe rendezve az elmúlt tíz hónapban — 1974. szeptember 2. és 1975. június 12. között — elhangzottak, mindenekelőtt látszik, hogy milyen nagyarányú elemző tevékenység eredménye egy-egy beszéd. Ugyanakkor az egész ország tudja, hogy Kádár János igen gyakran „megenyhíti" a nehéz politikai tárgyat, a hallgatóság szívéhez közvetlenebbül szóló megjegyzéssel, fordulattal. Azt hiszem, nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy beszédei éppen az egyéni ízektől, sajátságoktól válnak kiváltképpen népszerűvé, s jelentenek. élményt — még azok körében is. akiktől a politika távolabb áll. Az emberi közvetlenség és melegség természetesen csak járulékai egy- egy beszédének, tartalmuk, lényegük, tanulságuk a szocialista építés legutóbbi időszakának eredményei és gondjai. Az első beszéd, amellyel a kötet kezdődik, az MSZMP Politikai Főiskolája fennállásának 25 éves évfordulóján hangzott el, az utolsó pedig már a pártkongresszus után, az emlékezetes dunaújvárosi választási nagygyűlésem A politikai hatalomról, a párt helyzetéről, a szövetségi politikáról, az ideológiai munkáról, a szocialista tulajdon- viszonyokról szóló megállapítások a főiskolán már a kongresszusra készülődés szellemében születtek. A felkészülés időszakában Kádár János tehát már jelezte azokat az alapkérdéseket, amelyek a párt munkájának előterében állottak. Hogy hol tartunk, s merre megyünk tovább a szó. cialista társadalom építésében. A további beszédekben pedig már a felvetett kérdések megválaszolásának folyamatát is nyomon kísérhetjük, amelyeket részint a tudományos vizsgálódás és elméleti kutatás műhelyeiben fogalmaztak meg. részint pedig a lömegek igényei, óhajtásai, törekvései és céljai határoltak körül. Kádár János valamennyi beszédében vezérfonal, hogy a párt csak a tömegekkel való termékeny és eleven kapcsolatokra építve erhet el sikereket, oldhatja meg feladatait. A KISZ központi bizottságának 1975. január 21-én tartott ülésén így beszélt erről: „Az élcsapatnak fontos kötelessége az, hogy utat mutasson és vezessen. A pártnak, amikor előre, a jövőbe mutat, messzebbre keil látnia, mint általában az állampolgárok összességének. Mert, ha az állampolgárok összessége külön- külön és együttesen képes volna ugyanolyan messze előrelátni, mint a párt, akkor nem kellene párt. És amikor a párt messzebbre előretekint, olyan célokat is meg kell határozni, amiket — sóját tapasztalataik alapján — sokan nem tudnak megfő, galmazni. A szocialista forradalom előbbre vitele, a »-hogyan tovább« megválaszolása mindig probléma. Előre lehet jutni akkor is, ha az élcsapat nem törődik a sereggel, csak később vissza kell vonulnia. Együtt kell tehát az élcsapatnak vonulnia a sereggel." Nem véletlen ez a fogalmazás. Nehéz harcokban, bonyolult politikai küzdelmekben, sok szenvedés árán megszerzett forradalmi tapasztalat van mögötte. Az emberekkel — az állampolgárokkal — való állandó kapcsolat eredménye az a közvetlenség, köz- érthetőség, amellyel a bonyolult társadalmi és politikai kérdésekről, összefüggésekről is szólni túd. Azon a nyelven, amelyen az MSZMP, okulva a korábbi hibákból, súlyos mulasztásokból is, immár csaknem két évtizede beszél. A Kossuth Kiadó dicséretes gyorsasággal, méltó kiállításban, és azzal a céllal bocsátotta útjára Kádár János beszédeinek és nyilafkozatain'ak a gyűjteményét, hogy segítse vele a XI. kongresszus határozatainak helyes értelmezését. és következetes végrehajtását. T. L Nemzetközi zenei verseny Megjelent A budapesti zenei hetek gazdag programsorozata mellé idén Bartók halálának 30. évfordulója, a Zeneakadémia fennállásának 100 éves jubileuma és a 14. nemzetközi zenei verseny társult.. Hadd kezdjük mindjárt ez utóbbival. A zenei verseny a fiatal tehetségek feltűnésének, reflektorfénybe kerülésének lehetősége, nemzetközi karrierbe elindulásának ünnepélyes pillanata Bár akadnak sokan, akik a versenyeket ellenzik, a zene szellemétől idegennek tartják, az eredmények és az évről évre szaporodó rendezvények végül mégis győznek. Mivel Budapest évek — sőt évtizedek — óta bekapcsolódik a nemzetközi versenyeket rendező városok sorába. s számos világnagyságot indított már útnak, ezáltal is jelentős tekintélyre tett szert a zenei világban. Idén brácsaversenyt és énekversenyt rendeznek. ez utóbbit Erkel Ferenc tiszteletére. A verseny győztesei a budapesti gálaesten kívül vidék' városokban és művelődési otthonokban is fellépnek majd. Bartók halálának harmincadik évfordulójáról nemows Magyarország, ' de az egész művelt világ megemlékezik. A zenei hetek nyitóhangversenyén évről évre Bartók-művek szerepelnek, a televízió ötrószes sorozatban mutatja be a zeneszerzőt a kortársak és családja — fia és felesége — visszaemlékezései segítségével. A sorozat célja, hogy a zeneszerző emberi portréiát rajzolja meg. minél meghittebb. bensőségesebb formában. A rádió pedig egvebek mellett a ..magyar népdal hete” megrendezésével emlékezik Bartókra. q NÓGRAD - 1975, Az évforduló kapcsán kerül megrendezésre egy másik ünnepség, a Zeneműkiadó Vállalat fennállásának 25 éves jubileuma. Ugyanekkor lesz 125 éves a magyar zeneműkiadás; 1850-ben alakult, az első hazai kiadó a Rózsavölgyi és társa cég. A Zeneműkiadó jubileumát nemzetközi kotta- kiállítással ünnepli meg, amelyen nem kell szégyenkezniük a magyar kiadványoknak sem. E kiadványokkal a vállalat egvben missziót is teljesít: segítségükkel terjedtek el a világon az utóbbi években bámulatos gyorsasággal az új magyar zene alkotásai. s szereztek rangot a világban a magyar zenekultúrának. A modem zene jegyében folyik immár második éve a „korunk zenéje” hét, amely több érdekességet ígér. A sorozatban lép fel az új zene megszólaltatására alakult két együttes az Üj Zenei Stúdió és‘ a Budapesti Kamaraegyüttes, s e koncertek egyikén vezényel Kpbayashi Ken-Ichiro is. Ez alkalommal kerül megrendezésre Krzysztof Penderecki és Kurtág György szerzői estje. A Zeneakadémia Rartók- estje mellett külön érdeklődésre tarthat számot az „elektronikus zene” című ren- dezmény a Vörösmarty téri kultúrpalotában. A zenei versenyek keretében ezekben a napokban zajlik az énekverseny. a brácsaverseny pedig befejeződött. Győztesei: a magyar Tóth Zoltán és a szovjet Mihail Kugel. Külön díját nyert: Nagy Sándor, Vaszilij Sluga és Thomas Riebl. K. A.. 4., szombat A kommunista és munkáspártoknak 29 nyelven, 145 országban megjelenő elméleti és tájékoztató folyóirata 9. számában vezető helyen méltatja az európai biztonsági és együttműködési konferencia Helsinkiben tartott zárószakaszának jelentőségét, és közli azokat az interjúkat, melyeket P. Naumov, a Novoje Vremja főszerkesztője a konferencia utolsó napján készített dr. Urho Kekkonennel, Finnország elnökével, Erich Honeekerrel, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkárával, Alessandro Menchi- nellivel, az Olasz Szocialista Párt PB-tagjával, a Béke-vi- lágtanács elnökségi tagjával. Az egykori kassai vendéglős fiából. Wagner Sándorból tanító, szakoktató, középiskolai tanár lett. Nem volt rövid az út — és könnyű sem... A Stromfeld Auréi Gépipari és Gyártástechnológiai Szakközépiskola igazgatói szobájában. mikor búcsúzni jött. végigszaladt gondolatban ezeken az éveken. Emlékezésében Kőszegi Jenő igazgató is segít néhány adattal. — Szinte egyedülálló Sanyi bácsi tanítói oklevele... — Igen, 1919-ben. a Tanácsköztársaság idején állították ki. Még gyerekfővel (1898-ban születtem) behívtak az első világháborúba. 1918- ban kerültem csak haza. akkor is gránát okozta légnyomással. Az Ózd melletti Som- sály-bányatelepen kezdtem a tanítóskodást. Mezítlábas, nyomorúságban élő bányász- gverekek voltak a kezem alatt. Később Salgótarjánban a rimamurányiak iskolájában tanítottam. A felszabadulás után az acélgyári iparosiskolában. 1952-ben lettem a gépipari tanára, ábrázoló geometriát és szabadkézi rajzot tanítottam végig. (Készlet a szerző „Lelki egészségünk” című könyvéből) Azt mondják, hogy a nevelés híd, amely a gyermeket elvezeti egocentrikus, önző világából a mások érdekeit figyeembe vevő, másokat szeretni kéoes altruisztikus törekvések világába. A gyermek fejlődése folyamin ösztönös cselekvéseit fokozatosan az akarat fennhatósága alá helyezi. A családi kapcsolatok elfogadásával együtt jár a társas kapcsoltok elfogadása is. Nem baj, ha közben a normális környezete részéről sérülés éri: ez csak kedvezően hat személyiségének fejlődésére. Adjon a család a gyermeknek érzelmi biztonságot, amelyben a válságok konfliktusmentesen megoldhatók. Legyen az otthoni hangulat nyugalmas, derűs, a gondozás lelkiismeretes, a légkör bizalmas és őszinte, a nevelésben érvényesüljön egyaránt az apa és az anya véleménye. Kezdetben teljes védettséget biztosítsunk a gyermeknek, később több szabadság- joggal a gyermek érettségének megfelelőm, támasszunk fokozatosan több követelményt velük szemben. A kötelezettségeket saját akaratából tegye meg, és lehetőleg é’vezettel kapcsoljuk össze. Ha van mód rá, az édesanya főzzön, takarítson, vásároljon együtt a gyermekével és hagyja, hogy utánozza őt Lehetőleg ne adjunk alkalmat a gyermeknek arra, hogy rosszalkodjék. Ha mindenképpen büntetnünk kell, ez Sybase szeszélyből, megkopott tekintélyünk helyreállítása céljából történjék. A gyermek érezze a hangsúlyból, az arcki fejelésünkből, gesztusainkból, hogy hel *tele- nítjük a magatartását Büntetésből fosszuk meg őt valamilyen élvezettől! A normálisan szeretett gyermeket a szülők fegyelmezési törekvései kezdetben arra indítják, hogy ellenálljon. Ha helytelen viselkedése miatt, tovább büntetik, szorongása nő. De a gyermek egyszerre felfedezni, hogy eleget tud tenni a szülői parancsnak, sőt saját háborgásait is le tudja csillapítani, csak el kell fogadni a diktált viselkedési normákat. A gyermeknek kifeüődik a felettes. lelkiismereti énje, és fokozatosan szociálódik. alkalmazkodik a további követelményekhez. Helyes nevelés esetében a gyermek a családból választja ki a-.példaképét: a fiú az apjával, a lánv az anyjával azonosítja magát. Épp olyan fontos az ar>a és lánya, valamint az anya és fia közötti kapcsolat: ettől függ részben az, hogy milyen férjet, feesé- get választ gyermekük ké* sőbb. Toborozzunk a gyermekünk köré baráti társaságot! Az egyke nehezen tanulja meg, hogy az őt megillető abszolút elsőség ,az életben nem érvényes, és könnyén csalódások érik. Ha nincsenek testvérkék, akik tudattalanul sokkal jobb nevelők, mint a legnívósabb pedagógiai könyvek szellemében kialakított nevelési elveket valló szülők, a gyermek nem találja helyét,' é*, a szülőt igényli játszótársául. Ez pedig sokszor fárasztó a szülő számára, és a gvermek önállósodását akadályozza. Nem kall mártírt játszanunk, ahhoz, hogy jó szülők legyünk. Kapni is akarunk va'amit azért, amiért felneveltük a gyermekünket. Színezzük ki, szépítsük meg tudatunkban kisfiúnk, kislányunk jellemét. Örüljünk a dicséreteknek. bókoknak, amelyeket az idegenektől knpraaik. De még ha oly jó érzés is azt hinni, hogy a miénk a legtökéletesebb a világon ne áltassuk magunkat t Le-főbb kötelességünknek tartsuk: embert nevelni gyermek ünkből Dr. Németh György ! Mai tévéajánlatunk 21.55: A menyasszony. A szovjet nemzetiségi film- művészetet bemutató sorozatban ezen az estén türkmén filmet láthatnak. A filmet Hodzsakuli Nar- lijev rendezte, de két fivére is részt vett a film alkotó munkájában. Céljuk az volt. hogy édesanyjuknak állítsanak emléket és rajta keresztül minden nőnek, aki hűséggel várta vissza szeretteit a háborúból. A történet Türkméniában játszódik. Egy jurtában együtt lakik egy fiatalasszony az apósával. Vége van már a második világháborúnak, s az asszony férjét várja visz- sza, férjét, akiről szinte bizonyos, hogy soha nem érkezik meg... A néprajzi hitelességű alkotásból nemcsak a történet cselekménye maradandó érvényű, hanem az a gondos, kidolgpzott koiTiyezetrajz is, amellyel a türkmén táj sivárságát, a mindennapok ezer apró gondját mutatják be: a t űriemének hétköznapi küzdelmét a sivatagi homokkal, az állatok élelméért, a mindennapi kenyérért... Rádióműsorok az MIK nemzeti ünnepe alkalmiból Hétfőtől egy héten át változatos irodalmi műsorok, ösz- szeállítások, zenei adások emlékeznek meg a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepéről. Hétfőn a Budapesti Művészeti Hetek keretében tartja bemutatóját a Rádiószínház. Rolf Schneider, „Az eljárás megismételhető” címmel dokumentumjátékban idézi föl a nürnbergi per egyes fejezeteit, ráirányítva a figyelmet a háborús bűnök legjellegzetesebb típusára,' tanulságaira. A közreműködők között találjuk Dégi Istvánt, Dobák Lajost, Kovács Károlyt, Orbán Tibort, Solti Bertalant, Székhelyi Józsefet és másokat. Kedden a Kossuth-adó félórás összeállítást szentel az NDK nemzeti ünnepének. Ebben hangzik el „A második negyedszázadban” címmel Vámos Ignác írása. Ugyancsak ezen a napon hallhatunk népszerű dalokat .Gisela May tolmácsolásában. Csütörtökön tartják a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának napját. A reggeli órákban a Kossuthon fúvószenét sugároznak, a déli órákban pedig tömegdalokat az NDK-ból. Délután néptáncfeldolgozásokat hallhatunk a baráti szocialista országból, Ugyancsak a Kossuth-adón 19.35-kor közvetítik „Az aula” című rádiójátékot, amely epizódokat szólaltat meg Hermann Kant regényéből. Szombaton este a Kossuth- adón Vajda György Mihály Anna Seghepst mutatja be a hallgatóknak abban az adásban, amely az írónő alkotó világát tárja fel. Szombaton a könnyűzene rajongóinak kedvez egy összeállítás, amely Frank Schöbelt szólaltatja meg. Vasárnap este a Petőfi- adón Berlinből közvetítenek tánczenét. A 3. adón NDK kortárs zeneszerzők műveiből kapunk válogatást kiváló művészek tolmácsolásában. Mai svéd filmművészet A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és á Nógrád megyei Moziüze- mi Vállalat munkatársai ösz- Rzeállították Balassagyarmat féléves filmklubműsorát. Az október 8-án kezdődő. 12 előadásból áüó sorozat a mai svéd filmművészei; Kereszt- metszetét adja. A nézők a legkitűnőbb svéd filmrendezők, Ingmar Bergman. Bo Widerberg. Jöm Donner, La:-» Magnus Li migrén, Jarl Kulié alkotásaival ismerkedhetnek meg. Bemutatják többek között Borgímannak a Szenvedély, A nap vége és a Suttogások sikolyok című munkáját. Widerberg a Gyermekkocsi es a Joe Hill balladája című müvét. ÖTVENMÉT ÉV A KATEDRÁN — Hány éves a pedagógiai pályája? — Nyugdíjaztatásom Axtán is visszajártam. így 57 évet tanítottam. Nemrégiben végeztem egy kis számvetést: ezalatt több mint tízezer diákkal foglalkoztam! Sanyi bácsi az iskolának ajándékozta régi óravázlatait. Értékes dokumentumok. Egy lelkiismeretes, az oktatói munkát nagy szeretettel és szorgalommal végző ember életének is dokumentuma lehet a gyönigybetűkkel írt, pedánsan rajzolt vázlatfüzet. Sehol sincs nyoma a felületességnek. — A középiskolai tanításhoz, mikor szerzett diplomát? — Nem volt könnyű — levelezőn végeztem a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem ábrázoló geometria szakát, 1956 februárjában kaptam meg az oklevelet. Elfogadták egy újításomat., amire büszke vagyok: a Zalka Máté Katonai Főiskola hallgatói használják azokat az ábrázoló geometriai segédeszközöket. — Van-e tanítványa volt kollegái között? — Ó, nem is egy! A szakoktatókat mind tanítottam, a mérnöktanárok és a szaktanárok között is van régi diákom. — Melyik időszak legkedvesebb a munkásságából? — Nehéz választani..., de talán a kezdet. Amikor a csöpp bányászgyerekek fejébe töltöttem a tudományt és a levelezők oktatása. Lehet, amiatt, hogy magam is sokat tanultam munka mellett, és tudom, mit jelent, mennyi lemondást Á felnőtt tanulókat nagyon becsülöm. Jó érzés. hogy Salgótarján nagyüzemeiben., különösen az SKÜ-ben és a ZIM-ben soksok az ismerősöm az iskolapadokból. Az igazgató mondja el.' hogy az iskola tablóinak többsége is az ő kezer.vomát dicséri. Szívesen vállalta e szakmába vágó munkát. Három évtizede részt vesz a munkásmozgalomban, 1951-től párttag. — Miért hagyja el Salgótarjánt? — Zalaegerszegre költözöm — a mésndik f?1osécem minden rokona ott él — én meg már nem tanítok... De már sürgetik a kartár- sai, jöjjön a klubterembe! Egy kis meglepetés! Wagner S . dór azt kérte, hadd fogjon kezet mindenkivel — ezt ünnepélyes búcsúztatóján megtehet A tantestület ..testhezálló”, széo ajándékkal kedveskedik: két vaskos művészettörténeti kiadvánnyal; melybe mindenki beleírta nevét. A diákok virágcsokorral köszönik meg munkáját. Ahogy kifelé tartunk a teremből. elcsípek egy mondatot: „Tulajdonképpen kezdettől itt volt — már az acélgyári iskolából átjárt levelezőket tanítani...” Ez az emlékező mondat talán a legéx- tékesebb ajándék. . . G. Kiss Magdolna ,
