Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Vh-üléa as Állami Építőipari Vállalatnál (2.) Illúziók nélkül Nem kétséges, hogy a vál­tozás egyik álapvető feltéte­lé a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a szervezettebb, fegyelmezet­tebb gazdálkodás. Többek között ezt erősítette júliusi állásfoglalásában a megyei pártbizottság is. Egyébként az elmúlt négy év alatt a partbizottság három alka­lommal elemezte az építőipa­ri vállalat tevékenységét, hozott határozatot az építő­munka gyorsítására, minő­ségének, hatékonyságának ja­vítására. Ma kevés, holnap elésfelen Legutóbb július elején ke­rült sor ilyen tanácskozásra. A testület körültekintéssel, nagy felelősséggel mérlegelt, döntött. Megerősítette azt a tényt, hogy a megye eddigi fejlődésében, gyarapodásá­ban oroszlánrészük van az építőknek. Az elmúlt öt esz­tendőről számvetést készíte­ni kissé korai még. Azonban mindenképpen tény, hogy a régi üzemek rekonstrukció­ját, az új üzemek, a majd tízezer lakás, iskolák, óvo­dák, üzletházak, könyvtárak építését az építőipari válla­lat dolgozói segítették. S ez a gyarapodás sejteti, hogy a kívánatosnál lassabban ugyan, de mégiscsak formálódik az iparszerű termelés, s a ha­gyományos építési mód mel­lett megjelent és mind job­ban „mutatja magát” az elő­regyártott vasbeton, az alagútzsalus technológia. Csakhogy mindez már ma is kevés, holnap pedig elég­telen lesz! Az igények, a kö­vetelmények az építőipari vállalattal szemben hihetet­len mértékben nőttek. Nem csupán azért, magyarázta Huszák Artúr, a megyei pártbizottság munkatársa, mert a most induló ötéves terv Nógrád megye további gvarapodását is alapozza. S ebben az építő’- munkába nagyobb — 2 milliárd 700 milliós a tervük a következő öt esztendői-e — mint edd’g bármikor volt. De nemcsak arról van szó, hogy sokat kell építeniük. Jobban, gyor­sabban és hatékonyabban is, mint ahogy eddig tették. A tét tehát nem kevés: a megye, Salgótarján további fejlődése, gyarapodása. En­nek megfelelően szükséges tehát analizálni, segíteni az építőmunkát a megyei szer­veknek. de az építőipari vál­lalat vezetőinek, munkásai­nak is. A kialakult helyzet megnyugtató rendezése, a megkövültnek látszó gondok Clldása komplex intézkedések sorát igényli. Benne foglal­tatik ebben a fejlesztési el­képzelések megyei támogatá­sa éppúgy, mint a vezetés erősítése, a munkaerőhelyzet stabilizálása, az építő szak­munkások nevelése, képzése, a vállalaton belüli üzem- és munkszervezésl intézkedések, a külső kapcsolatok rende­zése: a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatok munkájának tervszerűbb összehangolása. Felelősség minden szinten Ezért a vállalati pártbi­zottsági ülésen a kommunis­ták illúziók nélkül vetettek számot a munkával, a fele­lősséggel, lehetőségekkel, az előttük álló nehéz eszten­dőkkel. Az elemzés sok min­dent felszínre hokott. Min­denekelőtt azt, hogy a kom­munista vezetők, a munkások vállalják a felelősséget a kialakult helyzetért. Kere­sik a továbbképzés gyorsabb lehetőségeit. A helyzet reális elemzése alapján dolgozták ki, vitatták meg az ehhez szükséges feltételeket. Meg­győződésük, hogy a gondok jó részét maguk mögött tud­hatják, ha következetesen megvalósítják azokat az el­képzeléseket, amelyeket a feladatterv összefog. Nem véletlen, hogy a fel­tételek között központi helyet kapott a vezetés színvonalá­nak javítása. Annajj ellené­re, hogy az elmúlt években jelentős változások követ­keztek be az építőipari vál­lalat első számú vezetésé­ben. a vezetés színvonala nem javult a kívánt mérték­ben. Jól érzékeltette a ve­zetéssel szemben támasztott magasabb követelményeket Faragó László lakatos. Félreértés ne essék, nem az igazgató, a főmérnök, vagy más vezető személy ellen emelt kifogást. Azt a helyes felfogást erősítette, hogy a vállalat mintegy négyszáz vezetője — az igazgatótól, egészen a brigád- és csoport- vezetőkig — 'legyenek kö­vetkezetesebbek a hatéko­nyabb gazdálkodás feltételei­nek megteremtésében. A feladatok meghatározásánál, a zavartalan munkához szük­séges technikai és személyi feltételek megteremtésénél, a mulasztók felelősségre voná­sánál ne azt keressék, hogy a szóban forgó eset kinek az asztala. Közülük mindegyik felelősséggel végezze saját feladatát — tanácsolta Virág Imre. a vállalat szervezési osztályának vezetője is. A pártmunka eszközeivel Vicáién Gyula, a vállalati pártbizottság titkára, amikor a tanácskozás tapasztalatait összegezte, érthetően a kom­munisták tennivalóiról szólt elsősorban. Arról, hogy a pártbizottság, a pártái apszer- vezetek hogyan tehetik a leg­többet a vállalat helyzetének rendezéséért, javításáért. Nem kétséges, az átgondolt műszaki-gazdasági intézke­dések fontosak, nélkülük aligha juthatnának előbbre az építők. Azonban a leg­jobban megalapozott dönté­sek sem „hozzák” a joggal várható változásokat, ha nem találkozik a kommunisták, az építőipari dolgozók cse­lekvő egyetértésével. Az agi­táció, a propagandamunka pedig hasznos segítségül „kí­nálkozik” ehhez, bizonyára élnek is vele. Hogy ezenkívül mit te­hetnek még a párttagok? Azt, hogy kifogástalanul el­végzik munkájukat nap mint nap, és erre buzdítják a kör­nyezetükben dolgozó embere­ket. A meggyőző, okos sza­vak, és a tettek szövetségé­nek eredménye, hogy mind­jobban befészkeli magát az emberek tudatába a gondolat: nemcsak dolgozni kell. Job­ban kell ém'teni és gvorsab- ban is. mint tegnap. Mert a tennivalók holnap még so­kasodnak és bonyolultabbak is lesznek. S mert ez az alapja annak is; hogy meg­változzék az építőipari válla­latról alkotott, nem mindig hízelgő közvélemény Vincze Istvánná Mem fogodláh Van, ntégsincs. Pedig lett volna — állítja határozottan az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepvezetője, ha az érdekelt bútort árusító ÁFÉSZ-üzletek vezetői akarják Szécsényben és Rútságon. De ők megkötöt­ték magukat, mondván, nem kell a Peti gyermeklakószo- ba-bútor. Pedig ebből a bú­torból országszerte nagy az igény. A telep vezetősége a helybeli és környékbeli lako­sok ellátása céljából a BÚ­TORÉRT vezetőinél kivere- kedte, hogy ha már Szé­csényben gyártják ezt a la­kószobabútort, akkor egy év­ben legalább egyszer egy na­gyobb szállítmányra való mennyiség maradjon a me­gyében. Az ötven garnitúrából öt garnitúra jutott volna Szc- csénynek, öt pedig Rútságnak. A balassagyarmatiaknak tizet szállítottak, a salgótarjáni Lakberendezési Áruházba pe­dig 30-at. Ez utóbbi helyen örömmel vetlek és a felaján­lott mennyiséget rövid idő alatt eladták. De a szécsé- nyieknek és a rétságiaknak felajánlott mennyiség is Sal­gótarjánba került. Amikor az előbb említett ÁFÉSZ-ek üzletvezetői icl- utasították a Peti lakószoba- bútor átvételét. ugyanakkor a telep vezetőjétől a kör­nyékbeli községek lakói közül egyre többen megkérdik: mi­kor lesz már Szécsényben is ebből a gyermekgarnitúrából? Hisz itt gyártják! Lett volna, de nem kellett! Az elutasítás olyan időszakban történt, amikor az Alföldről levélben érdeklődnek, mikor juthatnak a Peti gyermekszo­bához. De volt olyan vásárló, aki saját költségén Szécsénybe utazott, nogy valamilyen mó­don megvegyen egy Peti-t. Ha a cikk olvasása után netán újból többen megkérdik, a „tartózkodó” bf>ltok veze­tőitől. miért nincs az olcsó, jó minőségű, tetszetős kivitelű Peti gyermckszobabútovból, akkor ne úgy válaszoljanak, hogy nem ad a szécsényi te­lep, mert ez nem felel meg a valóságnak. Inkább vallják be, hogy helytelenül csele­kedtek. V, K. Az OBV salgótarjáni bányagépgyárának termékei az ország számos vállalatához kerül­nek. Brezovszky István és Telek László, a Középdunántúli Szénbányák részére készülő BSZ—4 típusú bányai szállítóberendezés meghajtófejét szereli — bábéi felv. — Szüreti kilátások Napról napra javulnak a szüreti kilátások, harmadik hete tart a kedvező, száraz napsütéses időjárás. A szőlő- termelő gazdaságokban most már a tavalyinál jobb ter­mésben reménykednek. Nem volt mindig ilyen, aránylag kedvező a helyzet. A szüret első időszakában ag­gasztó jelentések érkeztek a nagyüzemi gazdaságokból: a nagy esőzések miatt rotha­dásnak indult a termés, és olyan nagymérvű volt a minő­ségi romlás, hogy a szüretelést sokfelé idő előtt és haladék­talanul meg kellett kezdeni, holott a szőlőnek még továb­bi érésre lett volna szüksé­ge. Országosan a szüret jó ütemben halad, a termés mint­egy 40 százalékát szedték le eddig. Legelőbbre tart a nagy munka az Alföldön, ahol tel­jes erővel dolgoznak a szőlős­kertekben. Várhatóan itt ké­szülnek el leghamarabb a nagy őszi munkával. Némileg hát­rább vannak szedéssel a du­nántúli gazdaságokban. Zöldségből, gyümölcsből az őszi' cikkek széles választé­kát kínálják a Zöldért boltjai­ban és a piaci elárusítóhelye­ken egyaránt. Burgonyából, vörös- és fokhagymából e hét elején is korlátlan mennyi­ség áll a vásárlók rendelkezé­sére. Fejes, kel- és vöröskáposz­ta, valamint gyökér és sár­garépa is van elegendő, azon­ban az idénynek megfelelően már lefutóban van a zöld­bab. az uborka és a paradi­csom, noha az utóbbiból még érkeznek nagyobb szállítmá­nyok is. Mindhárom cikk forgalmazását azonban már nemsokára befejezik. A LEGKÖZVETLENEBB és legfőbb feladatunk — álla­pította meg a párt Központi Bízottsáigénak júliusi ülése —. hogy negyedik ötéves tervünket sikeresen befejezzük-és ezzel az ötödik ötéves tervet jól megalapozzuk. Mindezek alapja és kiindulópontja az 1975. évi tervek, célok teljesítése. A mostani esztendőnek ugyanis kulcsszerepe van. Nem mintha az előző évek tervének nem lett volna fontos hivatása. Mindenki tapasztalhatta saját munkájában, hogy egyetlen hónap, negyedév, óv terve sem valósult meg egykönnyen. Minden eredményért keményen meg kellett dolgoznia mukásnak. veztőnek egyaránt. Hiszen a tervek realitása még nem jelenti, hogy zsebünkben az eredmény. Eddig is szükség volt tehát a felelősségteljes fárado­zásra, ám a következő hónapok még többet igényelnek. Az ötéves terv hátralévő feladatainak teljesítéséhez az eddigi­nél jobb munkát kell végezni, hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást. Melyik munkahelyen mit jelent a jobb munka? Erre nem lehet receptet adni. Minden ágazatban, nagyvállalatnál, gyáregységben, műhelyben más és más szükséges ahhoz, hogy terveiket teljesítsék. A hatékonyabb gazdálkodás fel­tételeinek megteremtése az adott terület vezetőinek dolga, kötelessége, az igazgatóé, a gyárvezetőé, a műhely- és cso­portvezetőé. Nekik kell biztosítaniuk intézkedéseikkel a munka teohnákai és emberi feltételeit, a tervek teljesítését. Szót sem érdemelne ez, annyira természetes — ám saj­nos, olykor csak a gondolat mezején. A gyakorlatban nem is ritkán fordul elő, hogy a helyi vezetők a központi intéz­kedést várják akkor is. amikor ők tehetnének lépéseket, de hiányzik belőlük a racionalitás iránti fogékonyság. A helyzet javulásáért sokat tehetnek a munkahelyi párt­szervezetek. Az ő elsőrendű feladatuk, hogy a politikai munka eszközeivel segítsék a népgazdaság terveinek, cél­jainak mind hiánytalanabb teljesítését. Éppen a Központi Bizottság júliusi ülése figyelmeztetett rá, hogy ezen a terü­leten Is előbbre kell lépni, mindenekelőtt azzal, hogy a pártszervezetek fokozzák a terv megvalósítását célzó intéz­kedések politikai támogatását. Máskor is. most is kisért az a veszély, hogy a tenniva­lókat egymástól függetlenül, esetenként éppen egymás el­lenére akarjuk megoldani. Az anyaggal, energiával, munka­erővel és a többi anyagi, szellemi erőforrással való takaré­kosság például a hatékonyság növelésének fontos tényezője. De cs.a,k akkor, ha a takarékosság a gazdálkodás minden területén általánossá válik, s nem merül ki egy-egy mégoly jól sikerült kamoányban, ha a megtakarítással valóban csökkennek a költségek, ráfordítások, javul a munka szer­vezettsége, minősége. Mégis tapasztalni a megtakarítás egy­oldalú hajszolását, a látszatintézkedéseket. Teljesítik ígéretüket a ZSM szocialista brigádjai A Lampart ZIM salgótar­jáni gyárában 84 szocialista brigádban 1460-an dolgoznak. Valamennyi brigád becsület­beli kötelességének tekinti a XI. pártkongresszus és felsza­badulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett ígéretek telje­sítését. Az idén, vagyis a má­sodik versenyszakaszban a brigádok felajánlása csak­nem 0 millió 105 ezer forint gazdasági eredmény elérése, valamint 45 ezer 36.6 óra tár­sadalmi munka. Mi valósult meg az . ígére­tekből? Az elmúlt nyolchó­napi eredményeket .értékelték és kiderült, hogy a szocialista brigádok több mint 6 millió forint értéket, és csaknem 27 ezer óra társadalmi munkát teljesítettek. A gazdasági ered­mény elsősorban anyag- és energiatakarékosságból, újítá­sokból és a szocialista brigá­dok pótvállalásainak teljesíté­séből származik. Különösen jó eredménytér­tek el a karbantartó- és szol­gáltató gyárrészlegnél dolgo­zó szocialista brigádok. Az első nyolc hónap alat 683 ezer forintnál többet teljesítettek, egyrészt a flexosmalt zomán- cozási eljárás határidő előtt való megvalósításával, illet­ve alkalmazásával, másrészt az „egy brigád, egy újítás” mozgalomban való részvétel­lel. Az itt dolgozó szocialista brigádok 3600 óra társadalmi munkaórát végeztek, többsé­gében a gyár, illetve az üzem előtt álló legfontosabb fel­adatok teljesítése érdeké­ben. A csiszoló-galvanizáló üzem­részben dolgozó szocialista brigádok a rezsianyag-takaré­kossággal. a minőségi munka javításával, energiatakarékos­sággal, a vízfogyasztás csök­kentésével csaknem 235 ezer forint megtakarítást értekkel, ugyanakkor 2712 óra társa­dalmi munkát végeztek. Segí­tettek a létszámhiány ellen- súlyozásában. A hagyományos gyárrész­legben hét aranyjelvényes szocialista brigád és két mun­kabrigád tevékenykedik. A nyolc hónap alatt csaknem 930 ezer forint gazdasági megta­karítást mondhatnak magu­kénak. ök is a rezsianyag­megtakarítással, selejtcsök- kentéssel, újításokkal és a több mint 2000 óra társadal­mi munkával érték el ered­ményüket. A sajtoló megmunkáló, le- mézleszabó műhelyben is tel­jesítették időarányos felaján­lásukat a szocialista brigá­dok. Többek között TI ezer darab védőlemezt vágtak ki a félrerakott selejtes alkatré­szekből, aminek a gazdasági értéke több mint 139 ezer fo­rint. Hulladék felhasználásá­ból több mint 210 ezer forint megtakarítás származik, hi­szen a különböző méretű és minőségű lemezeket visszaad­ták. Náluk is jellemző, hogy a létszámhiányon a terme­lést segítő tevékenységgel kí­vánnak javítani, az éves terv maradéktalanul teljesítése ér­dekében. A Feoktyisztov kiváló bri­gád új kezdeményezéssel hív­ta fel magára a figyelmet. Vállalta a műszakiakból álló brigád, hogy 40 napot tölte­nek egyéb munkájuk elvég­zése mellett termelőmunká­ban. A tanulásra, művelődés­re tett felajánlásokat is való­ra váltják a gyár szocialista brigádjai. Hogyan lehet a gazdasági jellegű feladatokat a politikai munka eszközeivel támogatni? Egyáltalán melyek ezek az eszközök? Akárhogy is nézzük, nem új eszközökre van szük­ség, s nincsenek is ilyen új eszközök. A szocialista építés elveinek következetesebb képviseletéről, a politika: munka eddig is alkalmazott módszereinek ésszerűbb, célszerűbb felhasználásáról van szó. Arról, hogv a gazdaságban még következetesebben érvényesüljön a párt politikája. A pártmunka eszközei sokfélék. Az egyik a felvilágosító szó. az értelmes beszéd. A másik — a konkrét cselekvés, a tett. A kettő tulaj­donképpen mélyen összefügg, szétválasztása egyiket is. má­sikat is megfosztja erejétől, illetve csökkenti hatását. Egvüt- tes alkalmazásuk jelenthet tényleges politikai támogatást. Éopen ezért döntő szerepe van az egyes párttagok munká­jának, személyes példamutatásának, s annak, hogy a párt- szervezet milyen intézkedéseket támogat jó szívvel. s me­lyek ellen lép fel teljes határozottsággal. Ez utóbbi különö­sen fontos, 'mert ez az alaoja a szemléleti, cselekvési egv- ságnek. Márpedig jól dolgozni csak úgy lehet, ha a tevé­kenységek egy irányba tartanak. AZ ÉV HÁTRALEVŐ három hónapjában a pártszerve­zetek politikai támogatásának erősítésével sokat lehet tenni minden munkahelyen a termelés gazdaságosságának, m;nő- ségének finesztéséért, a tervben megfogalmazódott célok valóra váltásáért. B. M. | NÓGRÁD - 1975. október 1., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom