Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
Keres*telő, Lthodalom, temetés a nőgráMi 11éphanyományJ>an Kiállítás a balassagyarmati Palóc Múzeumban KÖZEL KÉT ÉVE olvashatta a népművészet iránt érdeklődő látogató múzeumunk kapuján a táblát: Építkezés miatt a múzeumban kiállítás nincs. Bár a tatarozás munkálatai még mindig nem fejeződtek be, a múzeumi és műemléki hónap alkalmából készített időszaki néprajzi kiállítást már az újonnan kialakított földszinti előadótermünkben rendeztük meg. Bár a múzeumlátogatók érdeklődése megyénkben leginkább a népművészetre irányul. kiállításunk témájának kiválasztásakor szándékosan nem ebből indultunk ki, hanem a népi kultúra más területeire kívánunk betekintést adni. Keresztelő, lakodalom, temetés — az emberi élet három jelentős állomása, amelyek közül évszázadok során számos népszokás, hiedelem csoportosult, vidékenként sajátos vonásokkal színeződve. A népszokásoknak elengedhetetlen tárgyi kellékei vannak — amik közül egyébként több a népi díszítőművészetnek is figyelemre méltó alkotása. Ünnepeket, ünnepiek egyes aktusait jelzik, szimbolizálják, s ha avatot" tan nézzük őket — ebben segítenek a kiállítás feliratai és a szakszerű tárlatvezetések — megelevenednek. Az első világháború utáni években mindinkább megszűnő szokást idéz fel a kiállítás 1910-es évek tárgyaival berendezett. első enteriőrje. A cifra sátorlepedővel takart ágy a fekvőt, vagyis a gyermekágyas anyát rejti az „ártó szemek” elől. A hiedelem szerint ugyanis keresztelőig különösen ki vannak téve a „gonoszok” ármánykodásának. — Előtérben fodros főkötők, csipkével díszített in: gecskék, kabátkák: a keresztelésre vitt csecsemő ruhadarabjai, amiket édesanyja készített el nagy gonddal jó előre. Az asztal mehet tt üld nagyanya mar a komaasz- szonyt fogadja, aki posj úrikba jött. Gazdagon díszített vá- szonhendőbe kötve . süteményt, cseréptazékbagi jó, tápláló tyúklevest hozott, amire a család szerény étrendje mellett valóban szüksége volt a fekvő asszcnnyak. A bábuk öltözete az 1930. körüli érsekvadkerti <és őrhalmi népviseletet mulatja. A BÖLCSŐ, ÜLCSIK, állóka, a gyermekgondozási elengedhetetlen kellékei voltak, hiszen az anya sok munkája mellett alig ért rá gyermekével foglalkozni. Járni a tolóka segítségével, idősebb testvérei felügyelete mellett tanult a kicsi. Játékszereit maga készítette kukoricaszárból, sustyából, rongyból, amit éppen talált a ház körül. A bemutatott változatos, ötletes játékok legtöbbje a felnőttéletre, munkára készítette fel a gyermeket. Az iskoláskort a párkeresés jegyében eltelt, mulatságoktól, szórakozástól színes ifjúkor követte. Ennek lezárását jelentette a lakodalom, aminek a szegényebbek is igyekeztek „megadni a módját”. így kívánta az idők során kialakult szokásrend. A kiállítás ezen részét indító bábu a bokrétával felékesített vőfélyt idézi, aki szalagos fokossal indult hívogatni a vendégeket. Mellette lagzisfazekak, nagy cseréptálak, amikben a lakodalmi vacsora ételei * készültek. Majd ismét egy szobába lépünk, de már az 1930-as évek második feléből való a berendezés. A díszesen felvetett menyasszonyágy, a kétajtós szekrény, tele cifra vászonneművel, ruhákkal — ez a menyasszony hozomá- nya. Az előtérben álló bábuk egy hollókői menyasszony öltöztetését elevenítik meg. A lakodalom színes, változatos fordulatait, állomásait fény- képfelvételek segítségévei mutatjuk be. A tavasztól késő őszig egymást kővető gazdasági munkák, a soha ki nem fogyó ház körüli teendők egyhangúságában eltelt évek sora mind közelebb hozta ..az élet utolsó szükségét”, a temetést. A második világháborút megelőző évek érsekvadkerti szokásai szerint gyászruhába öltöztetett idős asszony bábuja mellett láthatják a nemes egyszerűséggel díszített hálólepedőket, amiket a hálóruhával együtt előre gondosan elkészítettek az * asszonyok. A temetési szertartás után rokonok, ismerősök sora kísérte, el utolsó útjára a küzdésben ösz- szetört, megfáradt embert. A fényképfelvételek felidézik a régi nógrádi temetők hangulatát a méltán híres, barokkos vonalvezetésű fa- keresztekkel, s a jobb módúak kőből faragott sírjeleivel. Az életkori szokások főbb mozzanatainak felvillantásával, reméljük sikerült felkelteni, illetve elmélyíteni az érdeklődést e gazdag hagyományanyag iránt, amely töredékeiben a ■ gyakorlatban, régi változatosságával az idősebbek emlékezetében még ma iR él. A bemutatásnál elsősorban olyan néprajzi tárgyakat használtunk fel. amelyeket az utóbbi években gyűjtöttünk, ezzel mintegy számot adva arról, 'hogy ha kiállítást nem is rendezhettünk a múzeum épületében, a gyűjtő- és kutatómunka nem szünetelt. A KIÁLLÍTÁST tervezték és rendezték dr. Zólyomi József és Kapros Márta; művészeti kivitelezők: Presits Antal és Szujó Zoltán. Kapros Márta muzeológus Képzőművészeti kiállítás a tanácsok negyedszázados évfordulójára A tanácsok megalakulása negyedszázados évfordulója kapcsán a jubileumi események között szerepelnek azok a tárlatok is, amelyek az ábrázoló művészet eszközeivel vallanak az elmúlt huszonöt évről, a megye társadalmi viszonyainak, az emberek életének alakulásáról. Salgótarjánban a napokban nyílt meg az a kiállítás, amelyet a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendeztek. A tárlatot dr. Gordos János, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, s a díjakat is ő adta át a művészeknek, Réti Zoltán, Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas érdemes művész, Szujó Zoltán, Lóránt János Munkácsy-díjas művész, Iványi Ödön és Kerekes László kapott díjat. A Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya a íanácsok megalakulása negyedszázados évfordulója alkalmából hirdette meg a képzőművészek számára azt a pályázatot, amelynek legjobb alkotásait tekinthetik meg most az érdeklődők Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ klubjában. A pályázatra huszonnyolc alkotás érkezett be, közülük húszat állítottak ki. A zsűrizést a Magyar Képző-' . és iparművészeti Lektorátus végezte. A hat díjat a megyei tanács adta ki. A pályázat meghirdetésével mindenekelőtt az volt a cél, hogy a megyében élő képző- és iparművészek a tanácsok munkájának tükrében foglalkozzanak mai megváltozott életünkkel. megyénk társadalmi. gazdasági és kulturális eredményeivel. A pályázat —. s ez egyébként a kiállításon is kitűnik — részsikert hozott. Egyrészt, a megyében élő alkotóknak csupán egy része kapcsolódott be a pályázatba, több művész érdeklődését nem keltette fel a pályázat. Másrészt, bár a pályaművek színvonala megfelelőnek tűnik, tematikailag is gazdagabb anyagra számíthattunk volna. A kiállítás tehát nem túlságosan gazdag, de mindenképpen tanulságos és érdeklődésre tarthat igényt, a közönség részéről. Amint azt dr. Gordos János megnyitójában hangoztatta: tanácsaink céltudatosan törekszenek arra, hogy a művészek alkotótevékenységéhez nyugodt légkört, megfelelő feltételeket teremtsenek, ugyanakkor elvárja a művészektől is, hogy tudatosabban, tematikájukban átgondoltabban törekedjenek viszonyaink meglátta- tására. Pártunk XI. kongresszusának a művészeti életre vonatkozó elemzései és határozatai fogalmazták meg az igényt, hogy a gyakran jelentkező' művészeti formalizmus helyett az alkotók jobban azonosuljanak a nép életével, problémáival, ^ at alkotások érthetően szóljanak — és a néphez szóljanak. E pályázat céljáról a megyei tanács elnökhelyettese megjegyezte: azt szerettük volna, hogy a tanácsok megalakulása negyedszázados évfordulója kapcsán a művészi alkotások segítségével is irányítsuk az emberek figyelmét a jelen eredményeire, s a jövő irányába úgy, hogy >hiteles emberi sorsokban, az emberi munka eredményeiben közönség elé táruljon etikai, tudati, életmódbeli fejlődésünk iránya. A kamaratárlat tanúsága szerint, az itt kiállító művészek azonosulni tudtak a pályázat feltételeivel, a pályázat célját eredményesen szolgálják. A festészeti anyagban a díjazott Réti Zoltán, Lóránt János. Iványi Ödön művein túl találkozhatunk Farkas András, Somoskői Ödön és Radics István alkotásaival. Gazdag a kamaratárlat grafikai anyaga, s jelen van az iparművészet is: itt a díjazottakon, Czinke Ferencen, Szujó Zoltánon és Kerekes Lászlón kívül, Hibó Tamás, Mészáros Erzsébet és Antal András alkotásai várják az érdeklődőket. A kamaratárlat anyagának szakmai színvonala hasznos műélvezetet ígér. A nemrég zárult fotóművészeti pályázati kiállítás, anyaga után, amely ugyancsak ebben a klubban volt, ez a képzomű- -'vészeti kiállítás méltó módon emlékeztet a tanácsok negyedszázados évfordulójára. T. E. A hét vege /»it 11 urá 1 is esemén yeiből SALGÓTARJÁN József Attila megyei Művelődési Központ: Kiállítás a tanácsok megalakulásának 25. Csankó Latos Régi szerefőm Keresem, keresem régi szeretőmet, a boldogítómat és szívenverőmet, csak álmomban élő régi szeretőmet, aki életem volt és a temetőm lett. Keresem, keresem régi szeretőmet, a siratgatómat és kinevetőmet, aki az élet volt, teli intelemmel, aki régen áldott altatgató csenddel, aki volt a másik tiszta, jó világom, aki melegítő fény volt a világon, keresem, keresem ifjúságom benne, s mi rajta játék volt, most hull rá szívemre. Mi benne játék volt, — ó de mégis élet, a gyermekszerelmek a sírig elérnek, velünk járnak mindig és reánk találnak, égve magasztalnak életnek-halálnak. Tamás István: Ma nem látni át a túlsó partra Esik az e:ő Ködbe öltözött és száraz széna színt öltött a víz Ég és föld között csak a nád büszke az őszt hívó érdes sápadt susogásra Egyedül vagyok Nézem a sirályok suhanó röptét És lábamon meleg bársonyosan halszemű hullámok sóhaját érzem Csónakok várnak orrolva a vízzel s a vitorlaárboc dermedten feszít két szál drótot Sirálysikoly És egy ázott nő a parton Fának dőlve Ma mindez csupán egy készülő emlék évfordulójára. Nyitva: október 30-ig. Megtekinthető naponta 8—16 óráig. ' Munkásmozgalmi Múzeum: A felszabadult, Nógrád megye 30 éve — Állandó kiállítás. Szombaton megtekinthető: 8—16 óráig. SZÉCSÉNY Múzeum: Kiállítások: Szé- csény története. Nógrád megye régészete, Válogatás id. Szabó István A bányászat története című szoborsorozatából, Munkásenteriör a századfordulóból. A Szécsényi .Házipari Szövetkezet termékei. Szombaton és vasárnap megtekinthető: 10—13 óráig és 14—17 óráig. II.Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Koldusopera — az Állami Déryné Színház előadása vasárnap 19 órakor. PÁSZTÓ Lovász József Művelődési Központ: Mai magyar grafika. A kiállítás október 19— 20-ig tart nyitva. Megtekinthető naponta 10—18 óráig. CERET Művelődési ház: Művelődési nap — október 18—19. A programból: gyermekműsor, képzőművészeti és fotókiállítás, politikai fórum, író-olvasó találkozó, ünnepi kultúrműsor. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Blaskó János festőművész kiállítása. Nyitva: november 2-ig. A tárlat megtekinthető: szombaton 16—19.30"ig, vasárnap 9—13 óráig. / Weöres Sándor: Hármas-egység Mikor a'favágitón a halomba döntött egészséges törzset, reves féreglakta odvat, medúza-forma kérdő-fenyegető péterszeges szétágazó tövés éles goromba visítású fűrész, mintha heves sírással magzat kelne, darabolja, egykedvűen villog, semmire se les: nem érzi egyik és nem bánja másik hogy pusztul, pusztít; élősejt meg érc oly magasságot érint öntudatlan, hol a tett önnön hiányára ásít, cselekvés-szenvedés közös egész; favágó dolga, mit mért művel ottan. Európa nyelvatlasza 10 európai ország nyelvésztudósai munkájának eredményeképpen fog megjelenni Európa nyelvatlasza. Az NSZK-beli Mardeburg- ban megtartott tudományos konferencián, amelyen nyugatnémet, holland, francia, szovjet, jugoszláv és egyéb nyelvészek vettek részt, határozatot hoztak arról, hogy elkészítik Európa különböző területeinek nyelvjárási és nyelvatlaszát. Egy ilyen atlasz nem csupán a nyelvészek, hanem az etnográfusok, folkloristák, és más szakmabeli tudósok érdeklődésére is számot tarthat. Mai tévéajánlatunk 17.50: őlombctűs vallomások. Véletlenek. Róbert László műsora. Tizenegyedszer jelentkezik az Ólombetűs vallomások sorozat, amely mindig egy-egy jeles újságírót mutat be. Róbert László is az „ólombetűk” közelében a Népszavánál kezdte pályafutását, majd a nyomtatott szó mellett rátért a mikrofonra, és a kamerára —, amelyek ugyancsak újságírói eszközök. Róbert László többnyire külpolitikai tudósító volt. „Különtudósító” , sokszor, rövid ideig állandó tudósító Párizsban, Rómában. Ólombetűs vallomásában legérdekesebb találkozásait mondja el, amelyeknek „szerzőtársa” mindig valamilyen véletlen volt. Látjuk, halljuk a Rizsesköcsög-sík- ságon történt találkozáséi egy magyar emberrel, megismerkedését Graham Greene-nel, egyaránt jó partnere az olasz papnak, vagy a vietnami katonának, de volt mondanivalója Claudia Cardinale számára is. NÖGRÁD - 1975. október .19., vasárnap November közepéig tekinthető meg Budapesten, a Műcsarnokban a III. nemzetközi kisplasztikái biennálé. Képünkön: N. Vlavionos: „Madár” (Brazília) /
