Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
Városunk A NÖGRÄD SALGÖTARJÁNI MELLÉKLETE Megjelenik negyedévenként 1975. OKTOBER Huszonöt éves a tanács 1950. október 22-én az első tanácsválasztásokkal tanácsrendszerünk az egész országot átfogó szervezetté vált. A régi rendszerből örökölt burzsoá államszervezetet végérvényesen és visszavonhatatlanul új, szocialista államszervezet váltotta fel. Felszabadulás utáni fejlődésünk e fontos eseményére visszatekintve ma a jubileumi évfordulón elmondhatjuk: a tanácsok megalakításával az államhatalom birtokosává vált dolgozó nép önmaga kezébe, saját képviselői kezébe adta ennek a hatalomnak a mindennapos gyakorlását. A 25 év bebizonyította, hogy a munkások, parasztok, értelmiségünk haladó gondolkodású képviselői ezzel a feladattal sikeresen megbirkóztak. A proletárdiktatúra új típusú szerveinek, a helyi tanácsoknak az első választási ciklusban 1950. és 1954. között mindenekelőtt ki kellett alakítaniulj saját belső szervezetüket, kidolgozni saját tevékenységük elméleti alapjait, meg kellett szervezni saját végrehajtó apparátusukat, a végrehajtó bizottságot és szakigazgatási szerveiket. E munkához jó alapot adott az 1950. évi első tanácstörvény. Már az első tanácsciklusban találunk törekvéseket Viszonylag hosszú, 3—5 éves városfejlesztési elképzelések, az egész várost átfogó várospolitika kialakítására, annak ellenére, hogy ebben az időszakban a Salgótarján területén működő üzemek, intézmények fejlesztése teljes mértékben központi elhatározástól függött. Sőt, a város rendelkezésére álló anyagi eszközök mennyisége és a rendelkezés joga is minimális volt. A megkezdődött fejlődést azonban nem lehetett megállítani. Ma. a negyedszázados évfordulón nyugodtan leszűrhetjük, hogy Salgótarján eredményei közismertek. Olyan város épült, amelynek építési módja országos, ' központjának szépsége európai hírű. Olyan város épült, amely mind kényelmesebb otthont ad lakóinak, bizonyítva, hogy okosan, a lakosság támogatását megnyerve lehet egyidejűleg a jelent és a jövőt szolgálni. Csak az elismerés hangján, lehet szólni arról, hogy a felszabadulás óta eltelt 31 év, a tanácsrendszer huszonöt évének eredményei egy . felszabadult nép alkotásának gyümölcsei. Bizonyított a városban, hogy mit és mennyit lehet megvalósítani aránylag rövid idő alatt, felszabadult, alkotó légkörben, ha a nép saját kezébe veszi sorsának Intézését. Salgótarján a felszabaduláskor mintegy 20 ezer lakossal és 5500 lakással rendelkező város volt. Jelentős bányászattal és egyoldalúan fejlesztett iparral, néhány, inkább csak lakótelepi igényt kielégítő kulturális intézménnyel rendelkezett. Ma két településnek a várossal történt egyesítése után a lakosság száma mintegy 43 ezer, a lakások száma pedig az év végére meghaladja a 15 ezret. A lakosság kétszeresére növekedése mellett a lakásállomány mintegy háromszorosára nőtt, melynek már több mint egyharmada távfűtéssel, vagy vezetékes gázzal van ellátva. A kulturális és egészségügyi intézmények mindinkább képesek nemcsak a város, de környéke igényeinek kielégítésére is. Ugyanez mondható el a kereskedelmi és szolgáltató hálózatról is. Megszűnt az ipar egyoldalúsága. A nehézipari üzemek a rekonstrukciós fejlesztés eredményeként továbbra is életképesek, mellettük a városban és környékén könnyűipari üzemek sora települt, s ezzel megoldódtak a gazdaságtalan) bányák termelésének leállításával felmerült gondok, s a női munkaerő foglalkoztatásának sokáig megoldhatatlannak tűnő problémája is. A jövő tervei szépek, mind szélesebb körűek, hiszen az elért eredmények r lár magukban hordják az új feladatokat is. És ebben a munkában, a holnap feladatai valóra váltásában ott vannak a tanácstagok. Amikor az országban mindenütt ünnepi megemlékezéseket tartanak a tanácsok megalakulásának 25 évfordulója alkalmából, Salgótarjánban is nagy szeretettel és tisztelettel köszöntjük mindazokat a tanácstagokat, akik e huszonöt év jelentős részében serénykedtek a testület munkájában, és szorgalmukkal, odaadásukkal segítették, és segítik ma is a valamikor jelentéktelen kis palóctelepülés várossá fejlesztésének hatalmas munkáját. Jóváhagyott rendezési terv A nyugati vá.rosrész részletes rendezési tervét a közelmúltban lóváhagyta a városi tanács végrehajtó bizottsága. A nyugati városrész a városon áthaladó vasútvonaltól nyugatra eső terület, mely a sportcsarnoktól a Bajcsy-Zsi- linszky úton levő bányamentő állomásig terjed és a Lit- kei út. Karancs út. Kun Béla út határolja. A területen 1980 lakás felépítésére nyílik lehetőség. Az épületeket 5 szintesre tervezték De felépül 3 darab 18 emeletes toronyház is. Ezen a városrészen épül a vásárcsarnok. Tervbe vették egy uszoda és tisztasági fürdő, szabadtéri színpad, könyvtár, irodaház. Iskola, óvoda, bölcsőde, valamint kereskedelmi és szolgáltató egységek felépítését is a következő ötéves tervekben. DÍSZPOLGÁRAIN) Iskolák vetélkedtek A város általános iskolái tömegsporthelyzetével foglalkozott a közelmúltban a tanács végrehajtó bizottsága. Az elmúlt évben kezdődött versenyben hét iskola vett részt. Örvendetes, hogy ugrásszerűen megnőtt a sportoló diákok száma. Mintegy 2200 résztvevővel 14 sportágban rendeztek házibajnokságot. A versenyben elért pontszámok alapján első lett a zagyvarónái iskola, második a Malinovszkij úti iskola. bronzérmes a zagyvapáifalvi iskola. Az elért eredményeknek megfelelően a tanács 20, 15. illetve 10 ezer forint jutalmat és vándorserleget ad át a helyezett iskoláknak november 7-én, A következő években a fegyveres erők napján adják át a jutalmakat. Sokakat érdekel A város lakóinak népszerű pihenőhelye a Pécskő-szifvás, a Pécskö-barackos. valamint Gedőc-tető. A tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban e területeket egy 1968-as rendelet alapján zárt kertté nyilvánította. A rendelet ugyanis előírja, hogy a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, állami tulajdonban levő külterületi ingatlanokat az értékesítés után zárt kertté kell nyilvání- I tant. '\Brutyó János, a Központi Bizottság tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Dr. Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Sándor Elemér, a megyei tanács személyzeti osztályának vezetője, dr. Percnyi Imre, a Műszaki Egyetem nyugalmazott rektora, Vincze János, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek termelési főmérnöke, Kukol Emil, az Erőkar (Erőmű Karbantartó Vállalat) igazgatója, Alics János, Készéi Ferenc, kovács Ernőné, Nagy Béla, Őrlik Ferenc és Tóth Pál nyugdíjasok, mindannyian salgótarjáni lakosok. Kososén a várospolitikai feladatok megvalósításáért A tanácsok tevékenységének továbbfejlesztésére hozott párt- é6 kormányhatározatok, a tanácstörvényben megfogalmazott tanácsi önállóság, a városfejlesztés jelentős köz- ponti anyagi támogatása, párosulva a helyi társadalmi összefogás teremtő erejével, fokozott követelményeket állított Salgótarjánban a várospolitikai munka elé. Azért, mert a helyileg kialakított várospolitikai koncepcióktól. a városvezetés színvonalától jelentős mértékben függ az egészséges irányú városfejlődés, a város „életműködésének” zavartalan folyamatossága, a helyi sajátosságok érvényesítése. Közös összefogásra van szükség a várospolitikai feladatok megvalósításáért. A város lakóinak. üzemeinek, intézményeinek, a társadalmi összefogásnak nagy szerepe van a várospolitikai munkában. A Salgótarjáni városi Tanács hosszú évek óta feladatának tekinti, hogy segítse a szocialista városközpont kialakítását, erősítse a városért való tenniakarást. a Salgótarjánhoz való ragaszkodást, és biztosifsa a várospolitika nyíltságát. Ezért folyamatosan létrehozza a lakóbizottságokat. Jelenleg 18 lakótömbben működik lakobi^ottság 122 taggal. A lakók közéleti munkába való bevonása mellett elősegítik az együttélés normáinak betartását. megvalósítják a lakók közvetlen érdek- védelmét. A lakógyűlések rendkívül hasznos várospolitikai fórumok. A várospolitikai munkában bevált a városi tanácstagok városkörzeti csoportjainak megszervezése, elsősorban a peremkerületekben. A tanácstagi beszámolók közéleti eseményt jelentenek Salgótarjánban. Rendszeressé váltak a nyílt várospolitikai fórumok, rétegmegbeszélések. Társadalmi összefogással különböző munkaakciókat szerveztek a városban. Legjelentősebbek a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” munkamozgalom, az „Egy üzem. egy iskola”. „Virágot Salgótarjánért” mozgalom. A társadalmi munkaakciók alapjában eredményesek. Az üzemek, a lakóterületek összehangoltan vesznek bennük részt. Társadalmi összefogás bontakozott ki a gyermek- intézmények bővítésére, játszóterek kialakítására, más helyi létesítmények építésére. A tömegességet mutatja, hogy évenként 12—14 ezer aktivista kap erkölcsi elismerést. A várospolitikai feladatok végrehajtása során a tanácsnak fejlődik a kapcsolata az üzemekkel. Több üzemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Ennek során a város termelőüzemei nagyobb részt vállaltak a városépítés feladataiból. elsősorban a lakás- fejlesztésből. Nem ünneprontás. de azt is meg kell jegyezni. hogy ugyanakkor nem sikerült megfelelő összhangot biztosítani a termelő fejlesztések és a városépítés között, a kommunális feladatok közös megoldásában, a gyermekintézmények fejlesztésében és fenntartásában. A tanács és az üzemek együttműködésének kialakult formái ma már az évenkénti közös értékelések, a tervek egyeztetése, a koordinációs értekezletek megtartása. Jó hatással van. segíti a tanács és az üzemek együttműködését.'hogy A városközpont madártávlatból ma már a városi tanács tisztségviselői nem is egy esetben az üzemekben tartják fogadónapjaikat, ahol szót váltanak és értenek az üzemek dolgozóival, a választópolgárokkal. A várospolitikai feladatok végrehajtásaként kell említeni, hogy a tanácstörvény célkitűzéseivel összhangban erősödött a tanácsi testületek irányító, meghatározó szerepköre. A várospolitikát érintő minden fontos kérdésben a testületek döntenek. Újszerű a tanács munkájában, hogy a hosszabb távra szóló ágazati feladatokat is a tanács határozza meg. Ezért is szembetűnő. hogy a tanácstagok aktívan tevékenykednek a város- politikai célok megvalósításáért. Túlzó igényekkel, indokolatlan bírálattal ma már aligha lehet találkozni. Kialakulóban van az egészséges össztanácsi szemlélet, a várospolitikai, társadalom- politikai célkitűzések fokozott figyelembevétele a döntésekben. intézkedésekben, A várospolitikai munka továbbfejlesztéseben feladatok^ hárulnak a tanácsra. Az idén megtartott városi pártértekezlet meghatározta a várospolitikai munka további célkitűzéseit. A város továbbfejlődését az ipari termelés kiegyensúlyozott, dinamikus növekedésére kell alapozni, a város és a salgótarjáni iparmedence összehangolt fejlesztésével. A társadalompolitikai feladatok megvalósításával erősíteni kell Salgótarján munkásjellegét, további intézkedéseket kell tenni a munkások, a fiatalok, a nők élet- és munkakörülményei javítására, további szerepük növelésére. Érezhetően javítani kell a munkások, a . családalapító fiatal házasok lakáshelyzetét, előbbre kell lépni a peremrészeken élő munkáscsaládok ellátásának javításában. A kulturális élet fejlesztésében a közoktatás, a közművelődés területén célkitűzés a szocialista kultúra társadalmi hatókörének bővítése, a művelődés tudatformáló és életmódalakító hatásának fokozása. Elősegítve a város kulturális arculatának megvalósítását, a megyeszék- helv kulturális kisugárzó szerepének erősítését. A várospolitikai feladatok megvalósításáért eddig is sokat tettek a társadalmi szervek. az üzemek, a város lakói. Nem kisebb feladat áll Salgótarján előtt, mint a. negyedik ötéves terv sikeres befejezése, és az ötödik ötéves tervidőszakra szó’ó terv előkészítése, amely során számos, új feladatokat kell' megoldani. Ez pedig csak közös összefogással lehetséges. Salgótarjánban erre már számos példa van. I
