Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

Az autóbuszok a Volán 2. sz. Vállalat salgótarjáni telepének udvarán I. számú műszaki szemlére várnak. Fékállítást, szelepállítást és kisebb javításokat végeznek, hogy aztán ismét biztonságosan tudják az utazóközönség igényét kielégíteni. Képünkön: Pintér István és Kun László az új panoráma-autóbusz ékszíjtárcsáját ellenőrzi — bábéi felv. — Kis részleg — najfj jeladatok Munkaterületük csaknem püspöki, Bánk, Keszeg térsé- ván, Pántya Imre, Maksó a-/, egész ország. Feladatuk gében. Az időjárás is befő- István fúrósbrigádja nagy­különleges szolgáltatás. Fúró- lyásolja a munkát. Télen ne- mértékben hozzájárult az gépeikkel geológiai kutatá- hezebb. Még várunk egy te- iroda nyereséges tervtelje- sokat végeznek Talajmecha- repjáró gépkocsira szerelt, sítéséhez. Vándorélet az övé- nikai laboratóriumuk a ter- R—200-as típusú fúróberen- ké, távol a családtól a tere- vezők számára szakvélemé- dezést. Ezzel 200 méter mély- pen dolgoznak, és ha egyik nyékét készít. Szakembereik ségig lehet fúrni. Jövőre a helyen végeznek, új területre geodéziai méréseket, térképe- társvállalatoktól két nagyobb költöznek. zési, távvezeték-kitűzési teljesítményű, 650 méter a mérnökség geodéziai munkákat végeznek. mélységig alkalmas fúróbe- munkái még szerteágazóbbak. A Nógrádi Szénbányák rendezést várunk. Ezek Joggal büszkék arra, hogy a földtani földmérési irodája egyébként alkalmasak lesz- Barátság, Testvériség és az csaknem 20Ó embert foglal- nek a ménke&i aknánál szűk- Adria távvezeték geodéziai koztat. Éves árbevételi tervü- séges szénkutatófúrás elvég- munkálatait ők végezték, két 18 millió 700 ezer forint- zésére is. A jövő évre már Devecser—Szombathely, Szé- ban szabták meg. Az itt dől- lekötött a fúróüzem kapaci- kesfehérvár—Pécs, János- gozó 11 szocialista brigád tásánav nagy része. A Köz- halma—Nagylengyel közötti vállalta, hogy a munka ha- ponti Földtani Hiavatal és és még számos' távvezeték- tékonyságának fokozásával, a a Magyar Állami Földtani rendszer geodéziai kitűzési költségele csökkentésével a Intézet megbízásai már itt munkáit ők látják el. A lová- nyereséget egymillió forinttal vannak — mondja Bazasó szi olajmezők vezetékrendsze- növelik. László. rének feltérképezését az — Hat fűróegység dolgozik. Liszi János, a fúróüzem idén kezdték. Négyéves mun­Négy gép már nagyon elhasz- vezetője és Fodor István a ka lesz. Nagy jelentőségű, nálódott. Kemény kőzetekben helyettese állandó kapcsolat- fontos és tegyük hozza, szép fúrnak, és jelentősen növel- i>an van a fúróegységekkel és munka is, amit az iroda dől­ték a teljesítményt. Elsősor- gyakran látogatják a mun- gozói végeznek. Céljuk, hogy ban a fúróbrigádok érdem«, kahelyeket. Amikor az élen- mind gazdaságosabbá váljék hogy az évet mintegy^ 24 járókról érdeklődünk, sorol- e tevékenység és nyereséget milliós árbevétellel zárhat- ják a brigádokat. Csányi Jó- hozzon a vállalat számára, juk — újságolta Bazsó Lász- zsef, Lórik László, Tari Ist- B. J. ló irodavezető-helyettes, majd hozzáfűzte: — A háromnegyedév alatt 13 milliós árbevételt hozott a fúróüzem, vagyis 3,5- mil­liós eredményt. Már biztos­nak látszik, hogy év végére elérjük a 6 milliós nyeresé­get. vagyis teljesíti az iroda amit a szocialista brigádok Vállaltak. — Hol dolgoztak? — Nagyon sokfelé. Bámá- ban, Foton, Mogyoródon, Cin- kotán, Mátyásföldön, Ácsán, Egerben, Litkén. Most tűzik ki a szentkúti fúrás helyét. A Magyar Áillami Földtani In­tézet részére az észak-magyar­országi úgynevezett alapszel- vény-kutatást végzik. Már 15 fúrást lemélyítettek. össze­sen mintegy 3 ezer méter fúrást jelent. Ezenkívül vízr fúrást is végeztünk, Szurdok­Parancsoló szükségszerűség MERT A NÉPGAZDASÁG munkaerő- alapjának egyötödét köti le, mert a gépesí­tés ezen a területen viszonylag elmaradott, mert erre a munkára egyre kevesebb lesz a vállalkozó, mert a parancsoló szükségsze­rűség megköveteli, hogy a növekvő terme­lést csökkenő számú nagyobb termelékeny­séggel dolgozó, gépekkel jobban ellátott munkaerő szolgálja ki. mert a népgazdaság érdeke, hogy ezen a területen a jövőben lé­nyegesen kevesebben dolgozzanak! Nem másról, mint az anyagmozgatás gé­pesítésének gyorsabb üteméről van szó. A jövőben mód nyílik azoknak az álmoknak fokozatos megvalósítására, amelyeket az anyagmozgatás gépesítésének specialistái, megszállottjai már évekkel ezelőtt kigon­doltak, és lendületien akaraterővel szorgal­maztak. Megvalósítása akkor is időszerű volt. de égető társadalmi problémává, szükségszerű­vé csak napjainkban vált. Tíz évvel ezelőtt még a megyében is a foglalkoztatottság oko­zott feszültséget, ma pedig több tekintetben az ellenkezőjére fordult a helyzet. A fejlet^ szocialista társadalom építése, a munka ha­tékonyságának mindenoldalú növelését kö­veteli. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő ott fejtse ki áldásos tevékenységét, ahol sok új értéket képes előállítani, ahol gyors ütem­ben gyarapítja a nemzeti jövedelmet, ahol korsizerű termékeket állít elő. Ezért az anyagmozgatással foglalkozó dol­gozók egy részét folyamatosan át kell irá­nyítani a termelőmunka legfontosabb, a fej­lődést legjobban szolgáló területeire. Különböző vizsgálatok szerint hazánkban az iparban 250. az építőiparban 150, a me­zőgazdaságban 300. a szállításban 60. a ke­reskedelemben pedig 00 ezer ember fordítja munkája nagyobb részét cipelésre és leg­alább 150—200 ezer embemyi mozgatási munka jön össze a termelőmunkások, disz­pécserek, művezetők ilyen irányú résztevé­kenységéből. Ez a helyzet egyértelműen bi­zonyítja, szinte megköveteli a változtatás szükségességét. Elképzelések szerint 2000-re — ami nem látszik lehetetlennek — a jelenlegi egyötö­dös részarányt a felére kell szorítani. Az ötödik ötéves tervben, figyelembe véve a fej­lesztési korlátokat is. szerények a célkitű­zések. Hatvan-, nyolcvanezer ember átirá­nyításáról van szó. Megyénk ebből 1500— 2000 fővel részesedne. Tévedés volna azt hinni, hogy az előbb említett létszám máról holnapra valamilyen szakképzettséget sze­rez. szakmunkássá válik. A természetes öre­gedés és egyéb okok miatt a pályáról el tá­volodók helyét is a gép foglalja el. Az előbb említett célok elérése érdekében csökkenteni lehet az anyagmozgatásra for­dítandó munkateljesítményt a gépszerkesztő rajzasztalán, a tervezőmérnök munkaasztalán, a gyártmányok szerkesztésénél, a technoló­giai folyamatok kialakításánál, a szállítási folyamatok ésszerűsítésével, a munkafolya­matok láncszerű egybekapcsolásával, céltu­datos munkjával. a gyártás és anyagellátás komplex szervezésével, valamint számos egyéb jellegű leleményességgel, kezdemé­nyezéssel. A sokéves elemző, feltáró, s ezt követő agitációs tevékenység hatására az illetékes kormányzati szervek a népgazdaság erejéhez viszonyítva a jövőben zöld utat biztosítanak az anyagmozgatás gépesítésének fejlesztésé­hez. a munka gyorsításához. Ezért akkor cselekszenek okosan megyénk gyárainak, üze­meinek. vállalatainak vezetői, ha tekintetü­ket és figyelmüket most már nem a helvzet felmérésére, hanem a tennivalókra, a lehet­séges megoldásokra fordítják. Mert ebben az esetben is találó a bölcs népi mondás: ki korán kel. aranyat lel. Más szóval, aki bátran kezdeményez, vállalja az ésszerű kockázatot, lépéselőnyhöz jut ezen a területen. Érdemes az újjal járó gondokat vállalni, mert a kezdeményezőket segíti a módosított közgazdasági szabályozórendszer. Ennek bi­zonyos kényszerjellege mellett van olyan előnye is. mely szerint felnyitja a vállala­toknál meglévő fejlesztési lehetőségek korlá­táit. ezáltal valamennyi forrás — pénz — bedobható az anyagmozgató gépek gyártásá­nak fejlesztésére. Nem mindenütt, nem azo­nos mértékben és összetételben, hanem szi­gorúan egyedi elbírálás alapján. Megyénkben három üzem érdekelt a‘z anyagmozgató gépek gyártásában, illetve a raktártechnikai berendezések előállításában, azok fokozásában. Annyi már most is lát­szik, hogy a kedvezmények odaítélésénél előnyben részesülnek azok az ágazatok, terü­letek. amelyek szerepelnek az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság által kialakított és az Országos Tervhivatalnak átadott lis­tán. Ezen belül azok a termelő-gazdálkodó egységek kerülnek jobb pozícióba, ahol az anyagmozgatási rendszer komplex fejleszté­sét irányozzák elő. esetleg több vállalatot ösz- szekapcsoló szállítási láncolat kiépítését ve­szik tervbe. A kedvezmény ellenében a népgazdaság •számszerűen mérhető eredményeket vár me­gyénk üzemeitől. Alapvető követelmény, hogy a növekvő termelést csökkenő anyag- ii^.ód.cui szolgálja ki. MEGYÉNKBEN AZ / anyagmozgatásban nélkülözhető létszám látszólag nem nagv, de eléri a síküveggyár összlétszámút. Ha figye­lembe vesszük a mozgatással járó. összes emberi gondokat, akkor már most is kitű­nik. hogy nem egyszerű feladatról van szó. A végrehajtás nagyfokú előrelátást, körül­tekintést, alaposságot, türelmes és célratörő agitációs munkát, hathatós intézkedéseket kivan a gyárak, üzemek, vállalatok vezetőitől, segítő közreműködést a helyzetünket reáli­san és józanul megítélő dolgozóktól, az ön­tudatos munkásoktól. Csak velük együtt, és az ő érdekükben tudjuk sikerrel megoldani ezt „a _ fontos népgazdaságilag, de megyénk fejlődését is jó irányba befolyásoló feladatot, amihez mielőbb hozzá kell kezdeni. Mert aki késlekedik, az a sor végére kerül! v. k. most zajló műszaki Műszaki könyvek napok alkalmából a J számos gató gépek tervezésével és jelent- üzemeltetésével foglalkozó A könyvnapok Műszaki Könyvkiadó keresett kiadvánnyal kezett. Többék között, figyel­met érden lelhet Nógrádban is ‘az Anyagmozgatási kézi­könyv. Főszerkesztő dr. Fel­földi László. A kézikönyv az szakemberek számára a min­dennapi munka során nélkü­lözhetetlen ismereteket tar­talmazza. Ugyancsak hézag­pótló kiadvány Korn G. A- —Kora T. M.: Matematikai anyagmozgatási folyamatok kézikönyv műszakiaknak cí- tervezésével és az anyagmoz- mű könyve. A kiadvány első­sorban mérnököknek, kuta­tóknak, egyetemi hallgatók­nak készült. Matematikai de­finíciók, tételek és képletek gyűjteményét tartalmazza, a műszaki egyetemek tananya­gát. a műszaki alkalmazások­ban használható matematikai ismereteket is beleértve. A bizonyítások elhagyása és a képletek táblázatos elrende­zése a tömörséget fokozza. Hányass­anekdoták r A Dorogi Szénbányák szak- szervezeti bizottságának kez­deményezésére összegyűjtik a bányászanekdotákat. A do­rogi medencében már csak­nem 200 esztendeje bányász- kodrtak, s amilyen régi a szakmai múlt, olyan gazdag a hozzáfűzödő anekdoták vi­lága. Nem hagyják veszen­dőbe menni az érdekes anek­dotákat. A szakszervezeti bi­zottság felhívására idősebb és fiatalabb bányászok is be­kapcsolódtak a gyűjtőmozga­lomba és ismertetik, papírra vetik a bányásztörténeteket. I smerősömet kérdeztem a múltkor, hogy van? — Sehogy! — vála­szolta lakonikus tömörséggel, s valóban látszott az arcán, valami nincs rendben körü­lötte. — A család...? — Dehogyis! — Hát akkor... — Képzelje — kezdte to­vábbi nógatás után mondó- káját —, mit meg nem en­gednek egyesek maguknak még most is, amikor, ha jól olvastam az újságban, már a fejlett szocializmus építé­sén fáradozunk! Kíváncsian vártam a foly­tatást, amit nem kis felhábo­rodással, mondott is. Nem akarom szaporítani a szót, csupán a lényegét írom le dühös kitörésének. Ismerő­söm darus egyik üzemünk­ben, s történt, hogy néhány szerelő — rosszul értelmezve a munkaidő fokozott kihasz­nálását — egy több tonnás munkadarab szabálytalan emelésére kérte, mondván, hogy a biztonsági előírások betartása jelentős munkaidő­kiesésükbe kerülne, ö, látva, hogy illetékes munkahelyi vezető nincs a közelben, vál­lalkozott is rá. A lényeg: a kritikus időpontban mégis­csak ott termett a főmérnök, s nem akarva tetézni a sza­bálytalanságokat, az emelés után rettenetesen leteremtet­te a darust. Mondanom sem kell. a vezetőnek volt igaza, hiszen gondolják csak meg: mi lett volna, ha az előíró' Sértődöttség és munkafegyelem sóstól eltérő emelés során leejti a több hete készülő munkadarabot? Nem veszé­lyeztette néhány munkatár­sa életét, testi épségét? De­hogynem! Aztán, kit terhelt volna a felelősség legna­gyobb mértékben? Termé­szetesen, őt! S most mégis kikéri a — szerinte durva — hangnemet, s azzal érvel, hogy ilyet meg lehetett en­gedni a kapitalizmusban, de most, miként az újságban ol­vasta. a fejlett szocializmus építésé időszakában, már nem volna szabad alkalmaz­ni. Munkafegyelem megsérté­se — felelősségre vonás —, sértődöttség. Fura párhu­zamba állítása a tényeknek, hiszen bármennyire is nem következik az első az utolsó­ból, mégis, mint jogos követ­kezményt könyvelik el. Ter­mészetesen, a megsértők sértődnek meg leggyakrab­ban, minfha mindez így len­ne rendjénvaló. De sorakoz­tassunk fel még néhány meg­történt eseményt, állításunk bizonyítására! Ipari középüzemünk for­gácsolóműhelyében jártam, nem is olyan régen; szokásos, negyedórányi időtartamú re*geliszünetben. A műve­zető tartott szóval, beszélve erről, s arról is. Közben meg­szólalt a, munkakezdést jel­ző gyári sziréna mély. búgó hangja, aminek hallatán szo­kás felállni — mármint a dolgozóknak —, s folytatni a megkezdett, vagy az éppen félbehagyott munkát. Akkor, abban a pillanatban figyel­men kívül hagytam a tényt, s hallgattam a művezetőt, aki mondta a magáét. Hogy mi­lyen szervezési hiányosságok vannak még, hogy rosszab­bodott az anyagellátás, hogy baj van a munkafegyelem­mel. Eszembe jutott aztán, hogy rég lejárt már a mun­kaszünet, s nem illdomos senkit sem feltartani tenni­valói sűrűjében. Mondtam is a művezetőnek: — Igazán nem már egyikőjükkel szélgetni, szólhat, kezdhetik a munkát! — Majd felkelnek — pi­hent meg tekintete a pádon beszélgető esztergályosokon. — Ha rájuk szólnék, még megsértődnének... A szállítómunkás a gyár­udvaron ült, ' egy bontásból származó téglarakáson, s el­mélyedve porolhatta magát védőkesztyűjével. — Valami baj van? — Baj? Az istennyilát! Csak feldühítettek. Elgondolkodtató- Nemcsak ez utóbbi művezető érvelé­se, hanem a folyamat is, amelynek lényegét az előb- 15, vagy mit tudom én, kieső- biekben már érintettük. Mert da. Mondom neki, nyugodjon beszélgetőpartnereimmel — A darura kötöztünk fel valamit. Erre ott terem a szállítási, csoportvezető és el­kezd kiabálni, hogy így nem szabad, mi lenne, ha erre jár. na a munkavédelmi felügye­meg, nem lesz semmi baj Hát mit csinái erre! Tovább hangoskodik, nogy, de ezt így semmiképp sem leheti Hat, ha nem, akkor csinálja ma­ga! — Otthagyta őket? — Ott hát! Kiabáljon más­sal, ne énvelem! " Rosszkedvű volt egy másik művezető is. Kérdem tőle, miért? — Képzelje — mondja —, nem adtam prémiumot egy marósnak, mert, bár tény­kívánok leg rettentő ‘jól dolgozik, de sem be- sorozatosan megsérti a mun­kafegyelmet. Késik, válogat a munkában, vitatkozik, ami­kor éppen nincs is igaza. Szóval, betelt a pohár. — És...? — Mit tett erre? Lement panaszkodni a főnöknek, aki csak néhanapján látja, de tudja róla, amit én is elisme­rek: rendkívül jó szakmun­kás. És kikelt és háborgott. Mi lett a vége? Feljött az öreg és úgy leszúrt, mint a pengős malacot. Hát kell ez nekem? Miattam aztán bár­mit csinálhat ezek után, ma- szekolhat, vagy amit akar, isten bizony, nem szólok rá 1 Hogy aztán annak is én igyam 1 köznapi meg a levét? pró­báltuk e helytelen szem­lélet eredő forrását kibogoz­ni, s általuk, de nagyjából általam is elfogadott az aláb­bi ér cél éssorozat. Legkönnyebben a szakmát kevésbé értő munkás hábo­rodik tel. Hozzá nem érté­sét, szakmai gyakorlatlansá­gát igyekszik palástolni, ön- érdekvédelme céljából. Aztán leghamarabb sértődik meg a jó szakember, ha hibáira rá­mutatnak, vagy ne adj’ is­ten, általa még nem ismert munkafogásra hívják fel a figyelmét! És vannak —akik­re igazán nem lehet ráfogni a munka szeretetét — a dac­ból sértődök; a munka* mu­szájból csinálok, a kedvetle­nek, a foglalkozásukat csak nyűgnek érzők. T ermészetesen, egyi­küknek sincs igaza! S hogy ezt még min­dig — napjainkban — nem érzik, rámutat üzem. és mun­kaszervezésünk, az egyéni és közösségi érdek, főleg az esz­mei-ideológiai téren fellelhe. tő fogyatékosságaik létére. Amelyek, bár egyre inkább tisztulnak, de még mindig felszínen tartják a „megsér­tem — megsértődöm" hét. megnyilvánulásait. Karácsony György NÓGRÁD - 1975. október 16., csütörtök /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom