Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

Színházi estSk £>vadmjitá$ $o0clfal Jelenet a darab első részéből... — Bábel László fölvétele — Gogol szatirikus vígjáté- hető fel egyetlen kisváros kának , A revizornak szá- életében. Maga Gogol is utal munkra az a különleges ne- erre, amikor ezt írja: „Egy veaetessége van, hogy ez volt csomóba akartam összegyűjte­az első orosz darab, amely magyar színpadon megszólalt. A Nemzeti Színház deszkáin 1874-ben. immáron több mint száz esztendeje, bizonyos Szentkirályi Albert fordításá­ban, akiről nem tesz említést — eléggé háládatlanul — sem a Magyar Irodalmi Lexi­kon, sem a Színházi Kislexi­lülről bontakoztassák ki fi­guráik teljes alkatát. Ez a pszichikai megalapozottság vált a játék humorának erő­forrásává — ha a rendezői szándék kivitele főképp az epizódisták esetében nem is érvényesült minden esetben. Túl sok volt az együgyű, tes­ti- , vagy szellemi fogyatékos szolga, s ez bizonyos esysíku­ni mindazt a rosszat, amit Oroszországban tapasztal­tam, hogy egyszerre nevesse­nek rajta.” Gogol az orosz kritikai rea­lizmus első igazi mestere, akitől a nagy orosz epikusok hosszú sora tanult. Még az ságot eredményezett. Ugyan­olyan nagy is, mint Doszto- akkor ezeket a karikatúrákat jevszkij, aki Gogol A köpeny túlrajzoltnak is éreztem, kon, de alighanem valami című novellájára utalva ezt A címsaereipet, a széltoló irodalmi érdeklődéssel és ér jegyezte meg: „Mindnyájan Illesztakov alakját Ivánka A köpeny újjából hullottunk Csaba személyesítette meg. ki.” Nagy elődök játékhagyomá­A revizor magyarországi nyaival kellett megbirkóznia, páratlan sikersorozata a be- így is jól érzékelhetően egyé­mutató óta eltelt évszázad so- nitett formálásra törekedett a rán vetekszik az egyetemes fiatal színész, klasszikusok színpadi reme­kek bármelyikével. Csak a Nemzeti Színház is nemrég újította fel. a közelmúltban képernyőről élvezhettük szov­jet, filmváltozatát, míg most Salgótarjánban, a József At­zékkel megáldott theátrista lehetett. A darab főszerepét, Hlesztakovot az akkori idők legkiválóbb színészegyénisége Hálmi Ferenc formálta. A revizor magyarországi pályafutása színpadainkon megszakítás nélküli mindmá­ig, mégpedig olyan jelentős állomáson át, mint a Tanács- köztársaság időszaka, amikor is Hevesi Sándor fordításában tűzte műsorára a müvet a A játszóegyüttes és a kép­zeletbeli kisvároska díszpél­dányai sorából eevaránt klasszisokkal kiemelkedőb­bet nvúitott a polgármester szerepében a Jászai-dí.ias Pol­gár Géza." Igaz A revizor _.. „ . . . , . . tila Művelődési Központ szín- leghálásabb, jellemmintázá­N emzeti Színház, bizonyara padan a szoinolci Szigligeti sában nem minden politikai célza­tosság nélkül, mintegy tiszte­legve a cári hatalomnak és korrupt, zűllöt rendszerével leszámoló fiatal szovjethata­lomnak. Mert A revizorban a cá­ri orosz életforma aljasul 7™'- korrupt hivatalt világa, tiszt­viselői kara tárulkozik elénk a mulatságosnál mulatságo­sabb helyzetkomikumok során át teljesen pőrére vet­keztetve A XIX. század első évtizedének világa ez, mely­ben a hivatalnokok egyedül saját hasznukat keresik egyébként a butaságuk, tudat­legösszetettebb felada Színiház mutatta be a dara- ta volt az övé. Felesége és bot, Mészöly Dezső és Mé- leánya figurájában bőséges ezöly Pál kétrészes fordítása- komikai vénáját csillogtatta ban. • Szabó Ildikó, és Andai Kati, A komédia rendezője, Hor- s találóan karikírozot.t s^-e- vát.h Jenő nevét néhány évvel neben Peczkay Endre (járás- ezelőtt, a 25. Színház vendég- híról, Simon Péter (tarUel­Czibnlás Péter ffő- gondnokl. Gvörgyfalvay Pé­ter íonstarrmstert. a Dnb­a Szókratész ügyelői védőbeszéde eseményszámba menő bemutatója kapcsán megjegyezhette a salgótarjáni közönség. Ezúttal is okos, át­gondolt. lénvegretörő rende­zési eszközökkel segítette sze- reolőevvüttesét abban, hogy a számtalan kínálkozó helvzet- komik”m filléreit nemesfé­, . , ... . , . ... mű tallérokra váltsák, azaz a lansaguk határtalan Így lat- külsőd,elégek helyett_____ j a Cmgol sajat korát es ha- mellett _ a 'jpUcmko. hcy ül5 talmi rétégét, s ezert vallja mikumra törekedjenek; be- ís teljes meggyőződéssel: ’ ameddig hatalom van az áb­rázoltakhoz hasonló emberek kezében, addigi-nem virrad Oroszországra a haladás és a béke napja. Egyik legszámottevőbb színháztudósunk, a mű má­sodik magyarra fordítója He­vesi Sándor jegyezte fel. A revizor kaocsán: „A vígjáték paradoxonját talán soha sen­ki nem érezte olyan őszintén, és erősen, mint Nyikolaj Go­gol. aki A revizorban a világ­irodalom egyik legjobb víg­játékát írta meg. Maga A re­vizor katasztrófával végződik, a vígjáték utolsó pillanata az hogy megérkezett ez igazi revizor, aki le fog számolni a korrupcióval.” S, hogy Gogol irodalmi munkásságának legjava szín­padra született, annak magya­rázatával maga az író szolgált: „A színház katedra, amelyről egyszerre nagy tömegnek ol­vassák fel az élet. leckéjét.” Nos. ilyen időtállóan tanul­ságos leckék esyike A revizor, amelynek alakjai mindenfajta zűllöt társadalmi rendszer vi­szonyai között felüthetik fejü­ket, és virulensen buriánoz- hatnak. Az a sűrítmény, melyből A revizor összetevő­dik, természetesen nem esínszkijt éc BoNvdnszkiit fermá’o Hóhért Frigyes és Fenvő Erv;n. mf" Hlesztakov. •-> ..revizor” szobájaként Papp Zoltán remekelt A b°m1,t”tó — hn nem is felt ház előtt. — igazi theatre páré — színházi díszelőadás Ahogyan évadkezdés- Barna Tibor Ketten az önképzésről önművelés, önképzés — olyan fogalmak, amelyekkel nap mint nap találkozunk az újságok, folyóiratok hasáb­jain, hallunk róluk a televí­zióban, rádióban, gának széles körű mi méretű felismertetése a szocialista közművelődés alapvető feladata. A rendsze­res önművelést megkívánja mindenkitől az élet fejlődése, a gazdaság, a társadalom, a tudomány, a technika szaka­datlan mozgása, újszerűsége, újdonsága. A folyamatos művelődés napjainkban jog és köteles­ség. Az ember. önmagával szemben támasztott igénye és felelőssége., A liúzóf>é(thezelö Tyukodi Gábor nyolc álta­lánost végzett, 32 éves húzó­gépkezelő szakmunkás az Üvegipari Művek salgótarjá­ni síküveggyárában. A kér­désen: mit ért az önművelés, az önképzés fogalmán — elgondolkodik. Látszik, ilyet nemigen szoktak kérdezni tő­le. — önművelés, önművelés... — ismételgeti a szót. — A televiziónézés, a rádiózás, az újságolvasás mind az önmű­velés lehetősége. Vagy a mo­zi, a színház, a különböző rendezvények látogatása. a könyvolvasás. Egyszóval mindaz, ami az ember isme­reteit bővíti, melyet önkénte­sen vállal saját belátása és ideje szerint. csinálnám, bizony hiányozna nagyon. Hogy miért?... Nem tudom valami fényesen kife­jezni magamat, de valaho­gyan azért, mert szegényebb- Fontpssá- nek érezném magam. Az társadal- ember többet Ját, hall. segít­séget kap még a munkájához is. (A művezető hozzáteszi: — Persze, nem közvetlenül ar­ra figyel az emi>er, hogy most ez meg az, amit hall, mennyire lesz jó neki a mun­kájában, hanem közben jön rá: így, a látott módszerrel, vagy egyes elemeivel köny- nyebb a munka.) — Az idősek szoktak be­szélni arról — veszi át a szót Tyukodi Gábor —, hogy mi volt régen. És mindig arra lyukadnak ki. hogy ma sok­kal jobb, sokkal nagyobbak az igények. Kevés az olyan család, amelyiknek nincs te­levíziója, rádiója. Tíz-húsz évvel ezelőtt nem volt ilyen természetes. Az igények nö­vekedését, az önművelés szük­ségességét a technikai, gaz­dasági, társadalmi fejlődés hozta magával. A szélező Kovács Lajosné szélező az üvegleszedőben. Huszonötö­dik éve dolgozik a síküveg­gyárban. Talán még elfog- laltabb ember, mint Tyukodi Gábor, aki műhelybizottsági titkár, és munkásőr is. Ko- vácsné rengeteg társadalmi munkát végez. Pártbizoüsá­— Ön személy szerint mit gi tag, alapszervezeti agit.- vállal? prop.-felelős, tanú:- ne m-g­__ Az én időm nem vala- bízatást vállalt azMHSZ-ben, m i bőséges választást enged. De a televíziót, a rádiót rend­szeresen nézem, hallgatom. Majd mindennap az újságot is elolvasom. Érdekel, hogy mi van a világban. Ha nem a nőbizottságban és a Vörös- keresztben. E sok munka mel­lett, amely meg is kívánja tő­le, rendszeresen és sokat ol­vas, tanul, képezi magát. — A nyolc általánost 1D57­ben végeztem el — mondja —. A fiam akkor volt nyol­cadikos. amikor ón a hetedi­ket jártam. De elkezdtem, mert szégyelltem előtte, hogy nem tudok neki a tanulás­ban segíteni. Nagyon igye­keztem. hogy szegyenben ne maradjak, ö kitűnő let*, én négy egész kilenctized át­lagú. Havonta- 128 forintot fizet csak újságokra, folyóiratok­ra. Több napilapot járat, Ké­pes Újságot, megveszi azüni- versumot, a „Dióhéjban”-t. — Érdekel a politika. A rejtvényt mindig megfejtem, ha nem sikerül, akkor meg­nézem, mert a „Dióhéjban” az is benne van. így ismerem aztán én az idegen országok vezetőit... — S az Universum hogyan kerül az érdeklődési köré­be? — Nagyon szeretek olvasni más népek éleiéről, emberi problémákról, az állatvilág, ról. Ebben az újságban köz­érthetően és tudományosan írnak mindezekről. A fiam­mal gyakran megbeszéljük. Van téma elég... Itt a mun­katársak között is. Egv-egy tévéműsort alaposan „kibe­szélünk”. Például egy há­zasságról szólót. Végignéz­zük, ki viselkedett jól, ki rosszul. Nem vagyunk elné­zőek a nők hibáival szem­ben sem. Kovácsné szépirodalmat is olvas. Most vásárolta meg a Fekete gyémántokat, és a* Űj barázdát szánt az eke cí­mű Solohov-regényt. Képző- művészeti kiállításokra is el­jár. Egyszóval érdekli min­den. s véleménye van min­denről. Izig-vérig mai, mű­velt kommunista rnimkás- asszon^. ­Sulyok László Megjelent a Nemzetközi Szemle A Nemzetközi Szemle új Tudomány, a technika és a nevelésügy területén meg* számában hiteles fordításban környezetvédelem területén; nyilvánuló együttműködés __,_____. általános irányelveket és tár- kérdéseit taglalja. Az érte­_ * J3 1 gyi ajánlásokat ad. A doku- kéziét záróokmányának ne­sági és együttműködési érte- mentum harmadik fejezete az gyedik fejezete az értekezle- kezlet záróokmányának teljes emberek közptti kapcsolatok, tét követő intézkedéseket szövege. az információ, a kultúra és a foglalja össze. A dokumentum négy —-----------------------------—----------— —-------------­i lletve a földközi-tengeri tér­séggel kapcsolatos fejezettel együtt öt — fő fejezetre ta­gozódik. Az első az európai biztonságra vonatkozó kér­déseket tartalmazza. Alap­vető politikai fontosságú ré­sze a részt vevő államok köl­csönös ‘kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozat. Ebben a fejezetben kapott helyet a bizalmat erősítő in­tézkedésekről, a biztonság és a leszerelés néhány vonatko­zásáról szóló okmány rt. A záróokmány második fejeze­te részletesen tárgyalja az együttműködés fontosságát és lehetőségeit a gazdaság, a Mai tévéajánlatunk 20.00 FŐRUM — Bulgáriáról. A sikeres Fórum-műsorok so­rában új színt kénviselnek azok az adások, amelvek e^y-ppv or­szág életét mutatják be, az or­szág politikusainak. kulturális élete vezető szemé!visccrc?n''lr részvételivel. Ilven volt két al­kalommal a Szovjetuniót bemu­tató Fórum, a I.ene:vci''r‘:7.á:?ot és az NDK-t bemutató adás. Most Bulgáriából vár a tele­vízió vendépeket. neves állami vezetők érkezését: a kulturális delegációban üdvözölheti!’'k í»-é- kat és film színésznőt. Köztük lesz T.jubomir Fevcsev Uö't >, akinek több antológiában je­lentek már meg versei, és most van kötete előkészületben az Fu* róna Kiadónál. A stúdióba, mint mint«’". tele­fonálni is lehet — a kora esti bejelentkezéskor közük a tel<*- fnnszámókát —. de a vidéki né­zők a vidéki rádióstúdiókkal is felvehetik a k^oeselatot és o*t is feltehetik kérdéseiket fM’sk''1- eOvcwtt. Pécsett). ják a műsorban a budapesti P"’- " r Kulturális Központot. ahol a bolírár kultúra magvar bará­tai foglalnak helyet, a hole’ml tanulók, azok a srocíaü'ta bri­gádok, termelöszövetkezr‘tr,l'' kép­viselői, akik nevükben bolgár személyiséget tisztelnek. Történelemóra a múzeumban hadd nyékbeli középiskolák példát, lentkeztek. meg Egy-két' év mnú ci­A Az elmúlt tíz-tizenöt évben jöttünk rá igazán arra, hogy mire is való a múzeum. Azaz vigyázzunk önmagunk dicsé­retével: rájött már Móra Fe- Szemléltetésként renc is, hogy a múzeumnak mondjunk egy-két nemcsak holt tárgyak poros Hét évvel ezelőtt nyílt gyűjteményének kell lennie, a keszthelyi Irt is erről igen szépeket, umban „A dehát a gondolatai megváló- népvándorláskori emlék” sítására nem volt pénz... mű nagyszabású kiállítás „Rendeltetésszerűen”, — azaz ma is látható régészeti népművelési, közművelődési mutató a maga nemében célokra alig egy-két évtizede lóban nagy jelentőségű; az használatosak a magyar mű- együk legteljesebb hazai zeumok, amióta a kormány- szemléje a népvándoiláskori zat anyagi eszközökkel is kincseknek, emlékeknek. A mind erőteljesebben ösztönzi kiállítás megnyitása után tör- a munkájukat, sőt számon ténelemtanárok javasolták; kéri, mit tesznek a közösség jó lenne ha a művelődéséért. harmadik-negyedik A múzeumi történelemóra tanulóinak néhány történe- azonban új dolog — ha a lemóráját itt, a múzeumban gondolata nem e pillanatban tartanák meg. Hiszen itt a született is —, a régészek, tanulók „élőben” láthatják téne’emóráknak már pedagógusok egyöntetű véle- mindazt, ami a könyvük nép- mányuk van, s ha a ménye szerint nagy jövő előtt vándorláskor-fejezetében is je­— görög—római vagy egyip­tomi gyűjteménye, más bu­dapesti és vidéki múzeumok régészeti anyaga, amel.vek A pedagógiában közhelynek egy-esv történeti kor fogla'a­szárnít, hogy a szemléltetett tai? Minderre már régen rá­múlva a mis- előadás — bármely lérgy- jöttek a középiskolai tanáré':. Balatoni Múze- kolci Herman Ottó Múzeum körből — többet ér minden s természetesen az ok tat "rí magyarországi egyik várostórténeti bemuta- leírásnál, minden szónál. Az kormányzat: most éppen to­tója volt színhelye múzeumi elmúlt tanév végén — igaz, ról van szó, hogy az iskola történelemórának: azoknál nem „betervezett”, de érdé- és a múzeum együttműködő­be- az anyagrészeknél, amelynél kés kísérlet tanúi voltak az sét még termékenyebbé, még va- a magyarországi kapitalizmus érettségielnökök két Buda- rendszeresebbé tegyék, kezdeteit tárgya'ta a könvv. pesti középiskolában. Ame­eivitték a diákokat a kiállí- lyiknek a növendékei látták tásra. amelyen tárgyak, ma­a Nemzeti Múzeum „A szá­kettek. dokumentumok szem- zad forduló Magyarországon ’ léltették a gyáralapítások című történeti kiállításúk kezdetét, a munkásmozgalmi érettségi íéfeletükben sokkal középiskola harcok emlékeit, az első gé- szemléletesebben, élmény ­osztályos pék alkalmazásának körül- szierűbben .számoltak be az ményeit. anyag idevágó mozzanatáról, A kezdeményezés azóia ki- mint azok a diákok, akik bontakozott. A múzeumi tör- nem nézték men ezt a hemu- hagvo- tatót. Hogyne, hiszen ez a tanme- népszerű, kiválóan mesren­netekben még nem képezik dezett kiál'ítás mintegy film­Nemrég országos tanácsko­záson — Égerben -7- szó is esett erről; igen sok értékes javaslat hangzó11 el / vevők meggyőződbe1 tek róla. hogv a múzeumok a legna­gyobb készséggel és örömmel sietnek az iskolák se"ú'égé­áil. Nemcsak azért, mert a csak gveoge ábra. emlékezte- is az oktatás ..hivatalos” ré- szerűen vési az emlékezetbe diákok — általános iskolák tő rajzocska; ;a díszes avar- szét, nagvon sok múzeum szá- a századforduló Magyaror­felső osztályosai, közéoiskolá- kori és langobárd sírleleteket, mit a délelőtti diákhallgató- szagának sok — számára élénkítő vál- ékszereket, lószerszámokat, sávra — ahol tanáraik és a képeit, történéseit, tozatosság egy-egy, a múze- fejedelmi fegyvereket, fibu- umban megtartott történe- Iákat, gemmákat, szobroes­lemóra, hanem mert pedagógiai, művelődési lel- tőséget rejt. re. Buzgalmuknak . mellékes”, haszna is lesz: közönséget ne­velnek magúknak. Hiszen nvilvánvalóc hogy az a diák, aki ismereteinek egy részét- — élményeit — múzeumi órá­kon szerezte. környezetére, legjellegzetesebb később családiára befolyással ' " szereplő 'esz> hogy érdemes múzeum­múzeum munkatársai együt- személyiségeit. ha járni. .. tesen tartják az órákat. Sőt Hogy volna nélkülözhető a Iskola és múzeum tehát nagy kákát, egyéb használati tár- bizonyos kiállításokat éopen történelemoktatásban NÓGfeAD - 1975. október 16., csütörtök lehe- gyakat. Dr. Sáai Károly. a múzeum igazgatója örömm-l nvúitott segítséget. Az l történelemóráknak nagy kerük volt, hamarosan kör- lenek. azért rendez a múzeum, hogv d^uj a a tanulóifjúság ismereteit' első gyarapítsa, sí- A lehetőségek szinte Szépművészeti um ugyancsak végte- múltban újjárendezett, s szerzeményekkel már szövetségesek; nem két­séges. hogy e szőve**?'» erő­södésének eredménye felké­szültebb, műveltebb ifjúság út lesz. 1 gazdagított T. I. J pál­Múzo­közel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom