Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Kos?íg!n fofiiadíii Kohpt Atekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Helmut Kohlt, a nyu­gatnémet CDU elnökét, Raj- na-Pfalz tartomány miniszter- elnökét, aki az Oroszországi Föderáció kormányának meg­hívására tartózkodik a Szov­jetunióban. A Beszélgetés so­rán érintették a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsola­tok egyes kérdéseit, valamint a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi problé­mákat. (MTI) A császár Amerikában Hirohito japán császár az Egyesült Államokba utazott. A Ford ellen rövid idő alatt elkövetett két merénylet ide­gessé tette a császári testőrsá- get. amely a jelentések sze­rint a különleges' gyakorlatok egész sorával készült feladata ellátására. A jelek arra mu­tatnak, hogy a testőröknél magasabb rangú kíséret szá­mára az utazás jóval keve­sebb izgalmat tartogat. Nem is olyan régen ezt még nehéz lett volna kijelenteni. A japán—amerikai kapcsola­tok egész múltja enyhén szól­va viharos — annyira az. hogy akadt amerikai elnök, akit helikopteren kellett ki­menteni Tokióban a fenyegető tömeg elől. A Pearl Harbor- nál elkezdődött és a Missouri cirkálón kapitulációé aláírás­sal végződő' t japán—amerikai háború nem múlt el nyomta­lanul a két nemzet viszonyá­ban. Ennek három döntő oka volt: 1. a japán közvélemény — érthetően — nem tudta elfelejteni Hirosima és Na- gaszaki történelmi sokkját. 2. Az amerikai vezetés a leg­utóbbi időkig elszakította az országtól annak értékes terü­leteit, mindenekelőtt az Oki- nawa-szigetcsoportot. 3. A nyomasztó súlyú amerikai ka­tonai jelenlét, az országban tárolt amerikai nukleáris fegy­verek azt a jogos aggályt kel­tették a japán közvélemény- ■ ben, hogy Washington bárme­lyik pillanatban belesodor- hatja Japánt egy nem kívána­tos. életveszélyes katonai ka­landba. Ez az aggodalom kü­lönösen a vietnami háború idején robbant ki hatalmas tömegtüntetésekben. Az okinavvai rendezés és az amerikaiak vietnami veresége kétségtelenül enyhített ezeken a lélektani-politikai terheken. Washington úgy érzi. hogy a ..Vietnam utáni” korszakban rendkívül fontos számára' Ja­pán és ennek biztosításáért bizonyos — egyebek között gazdasági — árat is hajlandó volt fizetni. Ilyen előzmények- után már Miki Takeo minisz­terelnök nyári washingtoni utazása is jóval felhőtlenebb B. Castilla, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese aláírta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ötödik ülésszakának jegyzőkönyvét Portugáliai jelentés Ellentéte 3 vélemények <3 reálé és tv elfoglalása miatt Pinheiro de Azevedo ten­gernagy, Portugália minisz­terelnöke televízióbeszédben ismertette a rádió- és televí­zióállomások katonai meg­szállásának okait. Kijelen­tette, hogy döntését a for­radalmi tanács és kormány jóváhagyásával hozta. Ennek az intézkedésnek — mondot­ta — „az a célja, hogy el­kerüljük a rendkívüli á'lapot kihirdetését, megakadályoz­zuk a politikai, társadalmi és gazdasági bizonytalanság eszkalációját”. A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi­latkozatot adott ki a kérdés­ről. A PKP úgy véli, hogy a rádiónak és a televíziónak „igaz és objektív tájékozta­tást kell adnia, meg kell vé­denie a forradalmi folyama­tot és a forradalom vívmá­nyait. Megengedhetetlen, hogy valamely párt, vagy csoport saját magának ren­delje alá a rádiót és a tele­víziót és saját érdekei szolgá­latában használja fel őket”. A Politikai Bizottság kije­lenti, hogy a rádió- és tele­vízióadóknál nem szabad megtorló intézkedéseket fo­ganatosítani a forradalmi folyamatban résztvevő bal­oldali erők ellen, hanem a még mindig fe’eiős tisztsége­ket betöltő reakciós elemek­től kell megtisztítani az adó­kat. A PKP úgy véli, hogy a tömegtájékoztatási eszközök helyes hatósági irányítása elengedhetetlenül szükséges annak a politikának a végre­hajtásához, amely valóban a reakció elleni harcot, a por­tugál forradalom védelmét tekinti céljának. A nyilatkozat felszólítja a dolgozókat, hogy legyenek éberek a demagógokkal. az erőszakra ösztönzőkkel, a fe­lelőtlen balos elemekkel szemben. Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy Meló An- tunes külügyminiszter a Por­tugália és Spanyolország kö­zötti diplomáciai kapcsola­tok megromlása miatt nem utazik el tervezett külföldi útjára, Lisszabonból, helyet­te Jorge Campinos külkeres­kedelemügyi miniszter csat­lakozik a jelenleg Varsóban tartózkodó Costa Gomes el­nökhöz, aki a Szovjetunióba is ellátogat. Jorge Campinos Lisszabonból elutazott Var­sóba. Úgyszintén lemondta ter­vezett külföldi útját Soares, a szocialista párt fő­titkára. Stockholmba kellett volna látogatnia a svéd szo­ciáldemokrata párt kongresz- szusára. Otthonmaradását a lisszaboni politikai helyzettel indokolták. A UPI értesülése szerint Lisszabonban és kornyékén készültségbe helyezték a fegyveres erőket, mivel hét­főn este és éjszaka a lakosság utcai tüntetéseken tiltakozott a rádió- és televízióadók ka­tonai megszállása miatt. A kialakult helyzetet „zavaros­nak és bonyolultnak” leíró amerikai hírügynökségi je­lentés szerint, kedden reggel Azevedo miniszterelnök, ügy­vezető köztársasági elnök, valamint Carvalho tábornok a Copcon parancsnoka hosz- szabb megbeszélést tartott előzőleg Carvalho és Almei­da Santos tájékoztatásügyi miniszter a - tömegtájékozta­tási dolgozok és politikai cso­portok képviselőivel tanács­kozott az ország rádió- és te'-’ levízi óállomásainál kialakult helyeiről. A UPI úgy tud­ja, hogy a küldöttek a kato­naság visszavonását köve­telték az adókról és általá­nos sztrájkfelhívás kibocsá­tásával fenyegetőztek. (ISÍTI) volt a korábbi, japán—ameri­kai tárgyalásokon megszokott­nál és alku.inas volt arra, hogy a császár utazása előtt elegvenges.se a még érdesebb poktikai felületeket. Ilyen értelemben tehát Hi­rohito viszonylag szerencsés időoontban utazik az Egyesült Államokba, ahol először jár japán' államfő. Bár a két or­szág kapcsolatában természe­tesen maradtak problémák, várható, hogy a mostani uta­zás során a közös érdekek hangoztatása lesz az uralkodó motívum. Párbeszédei kezdeményeznek a finn kommunisták A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatko­zatot tett közzé az esedékes­ség előtt kiírt parlamenti vá­lasztások eredményéről. A párt vezetősége ebben Magyar repülőgép- szerencsétlenség A Közlekedés- és Postaügyi roly másodpilóta, Horváth Minisztérium jelenti, hogy az István fedélzeti mérnök, Ma­MA 240-es budapast—bejrúti járata szeptember 30-án a hajnali órákban. 8 perccel a briíúti repülőtérre való le­szállás előtt, eddig ismeretlen okból, a tengerbe zuhant. A gépnek 50 utasa volt. köztük egy magyar: Glaliszilisz Gá­bor. az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat buda­pesti dolgozója A gépen 10 főnyi személyzet teljesített szolgálatot: Pintér János el- söpilóta parancsnok. Mohovits Árpád elsöpilóta. Kvasz Ká­joros László technikus, Fried Richard. Kmeth Ágnes, Szent- páli Mercedes. Herczeg Mik­lósaié és Németh Lászlóné utaskísérők. Valamennyien életüket veszítették. A szerencsétlenség színhe­lyén mentőhajók tartózkodnak és folytatják átkutatást a gép utasai után. A szerencsét­lenség kivizsgálására bizottság utazott a helyszínre és a liba­noni hatóságok közreműködé­sével megkezdte munkáját. (MTI) megállapítja, hogy a népi de­mokratikus mozgal: mnak a választásokon elért sikere vi­lágosan tükrözi a dolgozók­nak az előző kormány belpoli­tikájával szembeni elégedet- ’enségét és azt az egyre határo­zottabb követelésüket, hogy az ország politikai vezetése változtasson ezen az irányvo­nalon. Ez a változtatás a kommunisták, a szociálde­mokraták és a centrum párt közötti együttműködés révén lehetséges. Együttműködésük szükséges ahhoz, hogy az or­szágot kivezessék a gazdasági válságból, valamint, hogv biz­tosítsák a dolgozó lakosság jogait, érdekeik érvényesítését — hangsúlyozza a nyilatkozat. A kommunista párt felszó­lította a Finn Szociáldemok­rata Pártot és a centrum pár­tot. hogy kezdjenek párbe­szédet az együttműködésről „a demokratikus erők közötti együttműködés programja'' alapján, amelyet a Finn Kom­munista Párt XVII. konorssz. szusán fogadtak el. (MTI) KGST­miniszteri tanácskozás Moszkvában szeptember 30- án megkezdődött a KGST'or- szágok belkereskedelmi mi­niszteri tanácskozásának VII. ülésszaka, amelyen hazánkat Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezette belkereske­delmi delegáció képviseli. A tanácskozás napirendjén az 1072—75. évi munkatervek teljesítésének állása, vala­mint az 1974—75. évi válasz- tékcsere-forgalom alakulása szerepel. Megtárgyalják to­vábbá' a munkacsoportok ja­vaslatait, az 1976—77. évi munkatervet, s mindazokat a kérdéseket, amelyek a tagor­szágok lakosságának jobb áruellátását szolgálják. A tanácskozás megtárgyalja a választékcsere-forgalom nö­velését szolgáló fő tennivaló­kat. Sor kerül továbbá a KGST- titkárság javaslatának meg­tárgyalására is, amely a bel­kereskedelmi miniszteri ta­nácskozás új szervezetére vo­natkozik. A tanácskozás pénteken1, a megállapodásokat rögzítő a'á- írásokka] ér véget. (MTI) Közös közlemény F. A. Ahmednek, az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására felesége, Begum Abida Ahmed ki.' séretében 1975. szeptember 26—30. között hivatalos látoga. tást tett Magyarországon. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete betekintést nyert a Magyar Népköztársaság életébe, megismerkedett an( nak eredményeivel, történelmi és kulturális jelentőségű he­lyeket és intézményeket látogatott meg. Az elnök felkereste az Agárdi Állami Gazdaságot, a zánkai úttörővárost és meglátogatta Balatonfiiredet, ahol fát ültetett Rabindranath Tagore ^szobránál. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete Magyarországon meleg, baráti fogadtatásban részesült. Az elnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A találkozó alkalmával baráti eszmecserét folytattak, A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés lég. körében széles körű és átfogó tárgyalásokra került sor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az In­diai Köztársaság elnöke között a kétoldalú, valamint a köl. csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről.. Az Indiai Köztársaság elnöke szívélyes megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. A kát fél megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kapcsolatai népeik javára, a kölcsönös előnyök alapján ked. vezően fejlődnek, és a megtárgyalt kérdésekben nézeteik megegyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Hasznosnak mi. nősítették a különböző szintű lá'ogatások, megbeszélések és tapasztalatcserék rendszerét a politikai, gazdasági és a kul­turális élet különböző területein. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a magyar kormány és a magyar nép megértéséről, támogatá­sáról biztosította India kormányát, az indiai népet a de­mokratikus fejlődést gátló, valamint a nemzeti egységet és stabilitást veszélyeztető erők elleni küzdelmében. Kifejezésre juttatta a magyar nép azon őszinte óhaját is, hogy India népe Indira Gandhi kormánya vezetésével tovább menjen előre a haladás, a jólét, a társadalmi igazság, valamint a nemzetközi béke és biztonság felé vezető úton. Az Indiai Köztársaság elnöke üdvözölte a Magyar Nép- köztársaság kormányát és népét; méltatta a Magyar Népköz, társaságnál^a szocialista építés terén elért eredményeit: hoz­zájárulását az enyhülési folyamat megerősítéséhez, a külön­böző társadalmi rendszerű államok együttműködéséhez. Kölcsönösen üdvözölték a feszültség enyhítése terén elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet történelmi mérföldkő a tartós béke felé vezető úton. Rámutattak arra is, hogy to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az enyhülési folyamat visz- szafordíthatatlanná tétele és a világ más térségeire való ki­terjesztése érdekében. A két elnök egyetértett abban, hogy a tartós békének,’ a stabilitásnak és az államok közötti együttműködésnek Ázsiában különös jelentősége van a vi-lágbéke szempontjá­ból. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a magyar kormány nagyra becsülését fejezte ki azokért a kö-- veíkszetes erőfeszítésekért, amelyekkel az Indiai Köztársa­ság kormánya előmozdítja az indiai szubkontinens országai között a békés úton. kétoldalú tárgyalások révén, minden külső beavatkozás nélkül megvalósuló, harmonikus és az együttműködést biztosító kapcsolatokat. A két fii megelégedéssel üdvözölte a vietnami nép tör­ténelmi győzelmét. Megállapították, hogy ezzel a vietnami nép jelentősen hozzájárult a térség békéjéhez és stabilitásá­hoz. Meggyőződésük, hogy a Vietnami Demokratikus Közr társaságnak és a Dél-vietnami Köztársaságnak mihamarabb el kell foglalnia jogos helyét az ENSZ-ben. Jókívánságaikat fejezték ki a laoszi és a kambodzsai nép győzelme alkalmá­ból is. A két elnök megerősítette a teljes nézetazonosság alap­ján: szükségesnek tartja, hogy az Indiai-óceán békeövezetté váljék. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a Diego Garcia.i katonai támaszpont kiépítése ellentétes a térség né­peinek érdekeivel, valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyével. Támogatásukról biztosítottak minden olyan lépést a Kö­zel-Keleten, amely az igazságos és tartós béke megteremté­sét szolgálja. Egyetértettek abban, hogy a Közel-Kelet béké­jének helyreállításához, a feszültség csökkentéséhez elenged­hetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete idevonatkozó ha­tározatainak maradéktalan végrehajtása, valamennyi Iz­rael által megszállt arab terület kiürítése, az izraeli csatia­toknak az 1987-es határok mögé való visszavonása, a Palesz­tinái arab nép nemzeti jogainak elismerése. A két elnök megelégedését nyilvánította Portugália kor­mányának a gyarmati múlttal végérvényesen szakító lépé­sei felett és annak a reményének adott kifejezést, hogy a volt portugál gyarmatok népei külföldi beava'kozástól men­tes, népakaraton alapuló rendszert hozhatnak létre. A felek hangsúlyozták, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési verseny korlátozására és megszün­tetésére, az általános és teljes leszerelés megvalósítására. Ezeknek az intézkedéseknek mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverzetre ki kell terjedniük, szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mellett. Időszerűnek tartják, hogy mielőbb gyakorlati lépések történ jenes a leszerelési vi­lágértekezlet összehívására. A felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Ea. tin-Amerika népeinek az imperializmus, a gyarmatosítás e* az újgyarmatosítás elleni harcával. Következetesen fellépne* az apartheid politikájával, a faji megkülönböztetés és a gyár. mati elnyomás minden formájával szemben. Fakhruddin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke fttV szönetét fejezte ki azért a meleg vendégszeretetért, amiben ő és kíséretének tagjai magyarországi tartózkodásuk alatt részesültek. Egyben indiai látoga’ásra szóló meghívást adott át, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és felesé­gének, akik a meghívást köszönettel elfogadták. (MTI) Magyar küldöttség utazott Moszkvába az ENSZ Társaságok Világszövetsége XXV. közgyűlésére Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ Társasá­gok Világszövetsége (WFUNA) XXV. közgyűlésén. A delegá­ció tagjai: d-r. Timkó Imre göiúg-katolikus püspök, a Magyar ENSZ Társaság alel- nöke és dr. Simái Mihály egyetemi tanár, a társaság fő­titkára. » /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom