Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP nograd megyei bizottsága es a megye» ta nag% lapja XXXI ÉVF. 228. SZÁM ÄRA: 1 FORINT '1975. SZEPTEMBER 28. VASÁRNAP i<a|-alóniaí ufakon (4. oldal) Van mif elbírálni (6. oldal) . SBTC-győzelem (7. oldal) A Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldöttértekezlete Tovább növekedett a szakszervezeti mozgalom tekintélye és befolyása Legfontosabb feladat a termelést segítő és nevelő munka fokozása Tegnap Salgótarjánban, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székhazának nagytermében került sor az SZMT megyei küldöttértekezle­tére. Az egybegyűlteket K. Tőzsér János, az SZMT-elnökség elnöke köszöntötte, majd javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Géczi János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Illég Miklós, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, Baráth Ká­roly, a Központi Bizottság alosztályvezetője, Vass János, a SZOT káder- és szervezési osztályának vezetője, az SZMT titkárai és ki­váló dolgozók. A küldöttértekezlet Hartly .Jánosnét, a pe­dagógus-szakszervezet megyebizottságának titkárát választotta meg az értekezlet leveze­tő elnökének. Ezután a 2ML sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet KISZ-eseinek és tanu­lóinak küldöttsége köszöntötte meleg szavak­kal a megjelenteket, majd a tanuló lányok virágot nyújtottak át az elnökség tagjainak. A funkoióbizottságok megválasztása, majd a napirendek ismertetése és elfogadása után Lipták József, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az előzőleg írásban kikül­dött beszámolóhoz. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának beszámolója A szakszervezetek országos kongresszusára készülve a megye szakszervezeti mozgal­ma jelentős eseményhez érke­zett, A küldöttértekezlet fel­adata, hogy számba vegye a négyéves munkát, erősítse .azokat a folyamatokat, tapasz­talatokat, amelyek az eredmé­nyes munkát segítették. Szó­lunk nehézségeinkről, gond­jainkról, munkánk fogyatékos­ságairól, hogy alkotó vitával alakítsuk ki a következő öt év feladatát és válasszuk meg a szakszervezetek megyei vezető szerveit. Ezt a felelősségteljes mun­kát kiegyensúlyozott, jó poli­tikai légkörben végezhetjük. A politikai helyzet megyénk­ben is kedvező. E jó légkört a párt következetes, kipróbált, bevált politikája biztosítja. A dolgozók, a szakszervezeti tag­ság nagyra értékeli és megbe­csüli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az élet valamennyi területén a párt tett. Helyes­lés és egyetértés van abban, hogy a párt a XI. kongresszus határozata alapján • tovább folytatja kipróbált és jól be­vált politikáját. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa a küldöttér­tekezlettől kapott megbízatás, a párt, a SZOT határozatai és az alapszabály rendelkezései 6zerint végezte munkáját. Fel­adatkörét az MSZMP 1966-os és 1974-es irányelveinek meg­felelően gyakorolta, a végzett munkát évente értékelte és meghatározta a feladatokat. Az elmúlt négy esztendőben tovább növekedett a szakszer­vezeti mozgalom tekintélye, befolyása. Mozgósítottuk tag­ságunkat a párt határozatai­nak végrehajtására, szocialis­ta társadalmunk magasabb szintű építésére. Segítettük politikai, társadalmi, gazdasá­gi, kulturális célkitűzéseink megvalósítását. Eredményeink minden szinten szorosan össze­fonódnak a párt állandó és sokoldalú segítségével, az el­múlt háromévHzed áldozatos munkájával. Megyénk életét, •a dolgozók hangulatát, a párt iránti bizalom jellemzi. Részt vállaltunk az össztár­sadalmi feladatok végrehajtá­sában. Tagjainkat mozgósítot­tuk az MSitMP X. kongresz- szusa, a KB 1972 novemberi. ™iami"t az 1974. december 5-i, illetve az ezt követő SZOT-határozatok megvalósí­tására. Az egységes értelme­zés és végrehajtás érdekében a határozatokat széles körben ismertettük, oktatásunkat, ká­derképzésünket, információs hálózatunkat a dolgozók moz­gósítására, terveink teljesíté­sére használtuk fel. Az SZMT koordinálta a megyében fellel­hető szakmák tevékenységét, érvényesítette a területpoliti­kai elveket. Gazdag módszerek A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége továbbra is folyamatos volt. Ez a moz­galmi élet legdinamikusabban fejlődő területe. Az itt jelent­kező módszerek és tapaszta­latok a leggazdagabbak. Az elmúlt években ez a tevékeny­ség eredményesen segítette a megyei, valamint a népgazda­sági célok elérését. A megye gazdaságának fejlődésében ré­sze van. a szakszervezeti moz­galomnak. Része van abban, hogy sikeresen halad a negye­dik ötéves terv teljesítése, hogy gazdaságunkban nagy­arányú szerkezeti változás ment végbe, hogy korszerű­södött a termelés,) kedvezően változott a gyártmányszerke­zet, javult a minőség. Mind­ezek hatására tovább emelke­dett a lakosság életszínvona­la, javult a foglalkoztatottság, kedvezően változtak az élet- és munkakörülmények. Ezek is bizonyítják, hogy a szak­szervezeti szervek, az SZMT, a párt gazdaságpolitikai cél­jainak megvalósításáért mun­kálkodott. Valamennyi fontos kérdésben a párthatározatok után állást foglalt, intézkedé­si terveket fogadott el, és mozgósította a tagságot, a dol­gozókat a célki'űzések ered­ményes megvalósítására, A tervciklusban tovább fej­lődött a megye ipara, 14 új üzem. telephely került átadás­ra, a fejlesztés eredményeként fejlődött anyagi és technikai bázisa, megváltozott termelési szerkezete. Az ipar fejlődését alapvetően a hagyományos nagyüzemek határozzák meg. A legnagyobb változás itt kö­vetkezett be. A különböző fej­lesztések eredményeként, ha nem is a kívánt mértékben, tovább növekedett a vállala" tok termékeinek versenyké­pessége, javult a piaci helyzet. A mezőgazdaságban jelen-' tösen fejlődött a növényter­mesztés és az álla'tenyésztés. A kereskedelem bővülése jól szolgálja a lakosság ellátásá­nak javítását. A közlekedés fejlesztésére költött 600 millió forintból korszerűsítettük út­jainkat, növeltük a teher- és személyszállító járművek szá­mát. Fejlődött a lakossági szolgáltató tevékenység, bár ennek színvonala és kulturált­sága nein felel meg á növek­vő igényeknek. A gazdálkodás minden te­rületén a tennivalókat hosz- szabb távon a Központi Bi­zottság tavaly decemberi ha­tározata szabja meg. Az első nyolchavi termelési, termelé­kenységi, gazdaikodási ered­mények arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, jobb munkát kell vé­gezni, vezetőknek és dolgozók­nak egyaránt. A hatékonyabb gazdálkodás megvalósítása érdekében meg kell értetni a szakszervezeti aktivistákkal, a tagsággal, hogy nem rövid távú feladat­ról, nem egyszeri intézkedést kívánó határozatról van szó. Nem takarékossági határozat, hanepa olyan hosszú távú el­képzelés, amely a változó igé­nyekhez igazodó korszerű ter­melési szerkezet, a kedvező struktúra kialakítását szol­gálja, a termelékenység, a műszaki színvonal állandó emelése mellett, ugyanakkor elősegíti a költségek csök­kentését, az élő- és holtmun­kával való ésszerűbb takaré­kosságot. A szakszervezeti mozgalom­nak minden szinten azon kell fáradozni. hogy a negyedik ötéves terv befejező szakaszá­ban teljesítsük gazdaságpoli­tikai céljainkat és így bizto­sítsuk a zökkenőmentes át­menetet az ötödik ötéves terv­re. Ennek érdekében támogat­nunk kell a gazdasági vezető­ket a munkafegyelem megszi­lárdításában. Szükséges, hogy tovább csökkenjen á munkás­tól függő munkaidő-kiesés. Közös fellépést kíván annak a helytelep, szemléletnek a visz- szaszorítása, mely azt hirdeti; a fegvelmezeti^okedők meg­büntetése, felelősségre vonása újabb munkaerőgondot okoz. Közös intézkedésekkel tudjuk csak megfékezni a magasabb bér utáni hajszát, a nagyfokú munkaerő-vándorlást. Az elkö­vetkezendő időkben a táppén­zes állomány csökkentése megkívánja, hogy hatékonyab­ban formáljuk a dolgozók gondolkodását. Fülhez nagy s«>- güséget ad a 13 ezer társadal­mi "VKva. E «end menoltiása érdekében a Társadalombizto­sítási Igazgatóság tegye ha­Lipták József, az SZMT veze­tő titkára. tékonyabbá az ellenőri háló­zat munkáját. Rendszeresen és következetesen vonja felelős­ségre a szabálysértőket. Fon­tos, hogy a' felsőbb szervek szabálymódosítással, a táp­pénzrendszer korszerűsítésé­vel tegyék érdekeltté a gazda­sági vezetőket és dolgozókat abban, hogy a jogtalanul adott és igénybe vett táppénz ne je­lentsen előnyt, »hanem hát­rányt. A gazdálkodás hatékonysá­gát segíti, ha minél többen dolgoznak teljesítménybérben. Nem tartjuk jó dolognak az alkalmazotti létszám gyorá nö­vekedését. Támogatjuk és szükségesnek tartjuk a fo­lyamatos és jól előkészített normarendezést. Arra ösztö­nözzük, abban támogatjuk az alapszervezeteket, hogy le­gyenek kezdeményezőbbek a termelési feladatokra való mozgósításban, az eddiginél jobban kérjék számon a gaz­dasági vezetőktől a magasabb szintű üzem- és munkaszer­vezést. a belső ' tartalékok fel­tárását, a folyamatos termelés feltételeinek megteremtését, hogy minél kevesebb legyen a szervezetlenségből adódó kap­kodás, a hő végi és év végi haj­rá, az ezzel járó élő- és holt­munka pocsékolása. Ha az indokolt, a szakszer­vezetek általában nem .ellen­zik a túlórákat. Fellépnek vi­szont ellene, ha a túlóra szer­vezetlenséget, lazaságot, ha­nyagságot takar. Semmi sem indokolta, hogy 1972-höz vi­szonyítva 1974-ben havonta, 6 százalékkal emelkedett a túl­óra. Ez éves szinten csaknem másfél millió túlórát jelent. Ez arra- figyelmeztet bennün­ket. az alapszervezeteket, hogy komolyan felülvizsgáljuk ez irányú tevékenységünket, mi­vel a jelenlegi helyzethez mi is hozzájárultunk. A szerve­zett munkások pedig azt kí­vánják tőlünk, hogy e tekin­tetben is lépjünk fel érde­keik védelmében. Az életszínvonal alapja A fegyelmezett, hatékony munka volt és lesz a jövőben is az életszínvonal .emelésének egyedüli biztos alapja. -.Csak ennek megvalósítása révén lesz több lakás, gyermekintéz­mény, egészségügyi létesít­mény, jut több a nagycsaládo­soknak. nyugdíjasoknak. A párt életszínvonal-emelé­sére vonatKozó előírásai az elmúlt négy évben megyénk­ben is megvalósultak. A munkásjövedelmek a központi és vállalati bérin­tézkedések hatására 1975. el­ső felében elérték a 2800 fo­rintot. A jövőben is azon dol­gozunk, hogy a bérek és jö­vedelmek, az élet- és munka- körülmények tovább javiüja- nak. Hogy milyen mértékben következik be, az kizárólag a termelés hatékonyságától függ. Ezért nem értünk egyet olyan követelésekkel, amelyek a termeléstől elszakítva akar­ják a bérek emelését, a mun­kaidő további csökkentését. Nem lehet fenntartani azt az állapotot, ami ez év első fe­lében végbement. Amíg a szocialista iipar termelése csak 4,7 százalékkal emelkedett, addig a havi keresetek 7 szá­zalékkal, a pénzbeli és társa­dalmi juttatások pedig 18 százalékkal. Életszínvonal-politikánk­ban azt valljuk, hogy a jövő­ben is azok kapjanak több bért, azoknak legyen nagyobb a jövedelmük, akik a legha­tékonyabban dolgoznak. Ebből adódik, hogy a munkások; elsősorban a nagyipari üze­mek dolgozóinak bérét szük­séges pagyobb ütemben nö­velni. A szakszervezet nem ért egyet a munka nélkül szerzett jövedelmekkel, és azon munkálkodik, hogy csökkenjen azoknak a „kis­kapuknak” a száma, amelyek lehetővé teszik a harácsolást Középpontban a szocialista brigádmozgalom A szakszervezetek termelést segítő munkájukban fő fel­adatuknak tartják a szocia­lista munkaverseny-mozgal- mat, a szocialista brigádmoz­galom szervezését, segítését. E tevékenység jelentős fejlő­désen ment keresztül. Segítet­tünk, ösztönöztünk a maga­(Folytatás a 2. oldalon) Elfogadják a napirendet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom