Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
ßt Szaksseruezetelc 8Vi®siw©a Tanäcsänak küidötftSrtelceaeSeVe (Folytatás az 1. oldalról) sabb követelményeket támasztó versenyformákra, munkakezdeményezések bevezetésére, terjesztésére. A vállalati sajátosságokat figyelembe vevő hatékonyabb versenyformák alkalmazása került előtérbe. A hagyományos versenyformák újakkal egészültek ki. Mind több kezdeményezés születik a DH- munkarendszer bevezetésére. Szélesebb körre terjed ki a garancialevél-mozgalom, az egy brigád, egy újítás kezdeményezés. Emelkedett a versenyben . résztvevő nők és fiatalok száma. Az új ifjúsági versenyformák kedvezően hatottak a fiatalok aktivizálására. A szocialista munkaverseny alapvető formája továbbra is a briicádimozgalom. Itt történt a legjelentősebb fejlődés. A nagyüzemekben a munkások 50—60 százaléka a szocialista brigádokban dolgozik. Ök azok, akik jelenleg is a legtöbbet teszik azért, hogy tovább javuljon az életszínvonal, jobbak legyenek a munkakörülmények. Szemléletváltozásuk, gondolkodásuk a közösségért érzett ás vállalt felelősségük egyre magasabb szintű, és egyre több dolgozóra van jó hatással. Alakítói. formálói, az üzemi-munkahelyi légkörnek, az üzemi demokrácia fejlődésének, a tulajdonosi érzés erősítésének. Előrelépés tapasztalható a hármas jelszó együttes megvalósításában. Javult a bri- gáirok közéleti tevékenysége. Évről évre növekedett társa- da'mi . munkavállalásuk. Jelen ős szerepet vállalnak a politikai, szakmai és az általános műveltség emelésében. Az elmúlt években a munkaverseny szervezésénél a tartalmi színvonal került előtérbe. Hatására javult aver senyszervező. irányító munka. A gazdasági vezetők a szakszervezeti szervekkel, a KlSZ-szel történő jobb munkamegosztás révén elősegítették a színvonal javulását. Az üzérnek többsége az új követelményeknek megfelelően módosította a tennivalókat. Javult a tervfeladatok, a versenycélkitűzések összhangja. A termelési, gazdasági jellegű felajánlások döntő része a hatékonyabb gazdálkodást segíti. Kedvezően fejlődött, és folyamatosabbá vált a verseny értékelése, ösztönzése. a jó eredményt elérőik erkö’csi. anyagi megbecsülése. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny újabb lendületet adott a munkaverseny számbeli és tartalmi színvonala fejlődésének. Az üzemek dolgozóinak csaknem 80—90 százaléka, szervezett keretek között fejti ki tevékenységét a szocialista mun- kaverseny-mozgalcmcan. Fáradozásuk eredményeként nőtt a termelékenység, javult a hatékonyság, a 'termékek minősége, csökkent az önköltség. A tíz kiemelt üzemben 1971-ben a felajánlott 68 millió forinttal szemben a termelési értéktöbblet elérte a 12o ..millió forintot. A társa- da'mi munkaóra megközelíti a 250 ezret, a kommunista műszakok száma pedig a 13 ezret. Az alapvetően helye® törekvések mellett mind gazdasági. mind szakszervezeti területen egyar. nt hiányosságok is tapasztalhatók. Ezek gátoljak a verseny eredményességét. Előfordul, hogy a vállalások megtételéhez a kollektívák" nem kapják meg a kellő segítséget. Több helyütt jelentős késéssel a’akítják ki a terveket, másutt hiányzik a felad tok munkahelyekre történő lebontása. A vállalások eay része a mennyiségi feladat k teljesítését szorgalmazza. A Központi Bizottság 1974. decemberi határozatából adódó feladatok még-nem váltak általánossá a versenyvállalásokban. A felajánlási teljesítésének feltételei si-csenek minden terü’eten biztosítva. Az anyagi ösztönzés szolnál is mindenütt a kitűzött célt. Még nem mindenhol folyamatos a verseny szervezése, irányítása, a válla’ások újszerű követelményekhez. lehetőségekhez való igazítása. A szakszervezeti szervek minden szinten támogatták az újítómozgalom fejlődését. Négy év alatt több mint 8000 újítást adtak be, melynek népgazdasági haszna csaknem százhatvanmillió forint. Az újítómozgalom fejlődésére kedvezően hatottak a központi, valamint a vállalati intézkedések, az újítási szabályzatok, a jubileumi ünnepségekre való készülődés. Emelkedett az újítóknak kifizetett díj összege is. A fejlődés ellenére a dolgozók újítási aktivitása a kívánt mértékben nem bontakozott ki. Kevés a női. és a fiatal újító. Gátolja a fejlődést az esetenkénti bürokratikus ügyintézés, a hiányos propagandamunka. a hiányos erkölcsi, anyagi ösztönzés. Hatékonyabb az üzemi demokráca A szakszervezetek az elmúlt években jelentős haladást értek el az üzemi demokrácia fejlesztésében- A gazdasági, mozgalmi vezetők többsége ma már jobban mérlegeli döntései politikai hatását, igyekeznek korszerűen vezetni. Ez kedvező szemléletváltozást jelent. Emellett nőtt a dolgozók és vezetők politikai, szakmai felkészültsége. Ennek alapján tovább fokozódott a dolgozók igénye a vezetésben való részvételre, a gazdálkodást befolyásoló kérdések eldöntésére- Aktívabban vesznek részt a feladatok kialakításában, végrehajtásában és az. ellenőrzésbenTovább bűvöltek az üzemi demokrácia fórumai. A szabályozott fórumokon kívül egyéb formákat is alkalmaznak. Ezek: munkásgyűlések- törzsgárdatagok megbeszélése, szocia'lista brigádvezetők, újítók. nők tanácskozásai. Továbbra is fontos a meglevők okos felhasználása. A kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolási kötelezettség további lehetőséget biztosított a dolgozók demokratikus jogainak érvényesítéséhez. A fejlődést gyorsították a párt- és kormányhatározatok. amelyek kedvezően hatottak a dolgozók, mindenekelőtt a munkásság életkörülményeire, segítették a jó politikai légkör továbbfejlődését. fokozottabb mértékben aktivizálták a dolgozókat- Az üzemi demokrácia fórumain tartott beszámolók tartalmasabbak, a viták legtöbb esetben nyílt légkörben zajlanak le- Javult a vélemények. javaslatok tartalmi színvonala- többségük az üzemet, a kollektívát érintő kérdésekkel foglalkozik. Hatékonyabbá vált a képviseleti fórumok munkája. A szakszervezeti szervek. a dolgozókat érintő minden jelentősebb intézkedést, szabályozást ' testületi ülésen vitatnak meg. Rendszeresebb a vállalati tervek véleményezése. Sokat fejlődött a testületi munka, a kollektív szerződések megkötésénél- módosításánál- a végrehajtás ellenőrzésénél- Javult a döntések előkészítésének demokratizmusa, ezáltal a dolgozók jogainak gyakorlati érvényesüléseAz üzemi demokrácia fejlődése a régi üzemekben erőteljesebb. A megyei és a megyén kívüli vállalatok egyes gyáregységeinél megindult a célszerű munkamegosztás. Bővült az alsóbb szintű vezetők jog- és hatásköre. Ugyanez nem mondható el az új üzemek megyén kívüli központtal rendelkező gyáregységeiről. Az elért fejlődés ellenére a lehetőségeket a szakszervezetek nem merítették ki- Változatlanul gond- hogy több vállalatnál a korábbi évek gyakorlata alapján működnek az üzemi demokrácia fórumai- Ezeket sok esetben csak tájékoztatásra- kész döntések ismertetésére használják fel. Gyakran kiismerhetetlen adathalmazt közölnek. Több esetben az egészséges vitát a tájékozatlan- sáe, az előkészítés hiánya gátolja- Gátló tényezőként hatnak a szemlélet és magatartás fogyatékosságai. A dolgozók között is vannak olyanok- akik tehernek tartják, ha tanácskozáson részt kell venni. Egyesek az üzemi demokrácia adta lehetőségeket jogtalan követeléseik hangoztatására is felhasználják- A tájékoztatás sem történik megfelelő differenciáltsággalA munkásosztály vezető szerepének fokozottabb érvényesítése érdekében tovább fejlesztjük az üzemi és szak- szervezeti demokráciát. Az üzemi demokrácia fejlesztésének feltétele a szakszervezeti demokrácia- illetve a belső élet demokratizmusának fejlesztése. A szakszervezetek az üzemi demokráciát a hatalmon levő munkásosztály hatalma gyakorlásának, eszközének tekintik. Ezért nem értünk azokkal a nézetekkel egyet, amelyek leegyszerűsítik a problémát, és úgy gondolják, hogy a tájékoztatás elégséges az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. Az üzemi demokrácia fejlesztésével tovább kívánjuk segíteni a jobb munkahelyi légkört, ahol a dolgozók érzik a megbecsülést, ahol véleményük, javaslatuk orvoslásra talál, ahol a fegyelmezett munkát megkövetelikNevelés a munkahelyen A szakszervezetek a nevelőmunkával kapcsolatos alapvető célkitűzéseiknek eleget tettek- Fő törekvésük az volt, hogy szocialista céljainknak. a küldöttértekezlet határozatának megfelelően a munkahelyen terjesszék a párt politikáját, neveljék a tagságot, törődjenek eszmei, politikai tisztánlátásukkal, mozgósítsák a párthatározatok végrehajtására. A jövőben is ezt tartják legfőbb feladatuknak és a mozgalmi eszközök összes lehetőségeinek felhasználásával azon munkálkodnak, hogy munkájukat. szocialista társadalmunkat szerető emberek nevelődjenek- hogy a munkások kulturáltabbak, műveltebbek legyenek. hogy a fokozódó technikai követeményeknek eleget tudjanak tenni. A nevel őmunkában arra törekedtek, hogy olyan szemléletet alakítsanak ki- amely tiszteli a közösségért végzett munkát, a kollektíváért kifejtett tevékenységet. Az üzemek, elsősorban az új egységekben segítették a munkába lépők — fiatalok, nők — beilleszkedését a munka ritmusába. Azon fáradoztak, hogy mind több munkás értse meg a képzés, és továbbképzés fontosságát, hogy ez személyes érdekük- A politikai nevelőmunkával segítették a szakszervezetek tagjai eszmei-politikai fejlődését szilárdságát. megismertették a dolgozó ember helyét, szerepét a szocialista közösségekbenSegítettek a szakszervezetek. hogy a szocialista munkaerkölcs, a dolgozók közéleti tevékenysége és magánélete harmonikus egységben fejlődjön. Szorgalmazták, hogy a szocialista erkölcsi normák követelményekké váljanak, s a közösségért érzett felelősség, a társadalmi érdek elfogadása és támogatása mind ' szélesebb körben érvényesüljön. Megyénk munkásainak 50 százaléka ingázó, bejáró. Többségük átesett a munkássá válás folyamatán. Munkahelyén megbecsült dolgozó- a törzsgárda tagja, vezető beosztást tölt be- Életritmusuk — elfoglaltságuk, háztáji gazdaságuk, a kultúra és művelődés köréből való kiesésük — azt eredményezi, hogy számos visszahúzó nézet hordozói is- Nevelő tevékenységünk irányukba megkülönböztetett volt mégis, a munka egyik leggyengébb pontja. Nem találtuk meg azokat a formákat, eszközöket, amelyekkel elmaradásukat pótolhatnák. Körükből tevődik ki a nyolc általánossal nem rendelkezők nagy száma. A lakóhelyi munka sokszor fáradttá teszi és a kollektív munkától tartja távol őket. Jelentős számban van köztük nő és segédmunkás- akik az elmúlt években kerültek az üzemekbe, és a szakszervezetek nevelő munkája még nem hatott rájuk eléggé- E tekintetben "az üzemi szakszervezeti bizottságok is sokszor csak a felismerésig jutottak el- Nem valósullak meg a testületi döntések koordinálásával kapcsolatos programok, sokszor a lakóhelyi szervek is idegenkedtek e munkától- és nem biztosították a tárgyi feltételeket. Ennek ellenére a nevelőmunka hozzájárult a munkáshatalom politikai, gazdasági erősödéséhez, az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődéséhez, Ez elsősorban saját fórumaink jobb, eredményesebb működésének köszönhető. Arra törekedtünk, hogy a csoport- megbeszélésektől, . a bizalmi- tanacskozásokig, valamint a testületi ülésekig — politikai ösztönzést adjunk és hatékonyabb cselekvésre mozgósítsunk. Ebből a munkából jól kivette részét népes aktívahálózatunk, mind a bizalmiak, mind pedig a propagandisták. Neveltük a dolgozókat valóságos érdekeik felismerésére, a vezetésből és a gazdálkodásból reájuk háruló feladataik sikeres megoldására. Segítettünk abban, hogy megértsék termelésben betöltött szerepüket, hogy fejlődjön közgazdasági szemléletük. A nevelés szolgálatába állítottuk a szakszervezeti oktatást is. A létszámnövekedés mellett erőfeszítéseket tettünk a minőség javítására. A vitatémákat a napi gyakorlathoz, és a munkahelyi problémákhoz kapcsoltuk. Ismerve a visszahúzó erőket, a további fejlődés érdekében olyan intézkedéseket tettünk, amelyek segítették az oktató munka hatékonyságának, kulturáltságának további emelését. Hatására csökkentek a formális foglalkozások, javultak az oktatás tárgyi feltételei. Jó hatást váltottak ki a lakóhelyen megtartott foglalkozások. Ezek számát tovább növeltük. Bővült a felkészült propagandisták száma, az eredmények érdekében szorgalmaztuk a kiscsoportos foglalkozások terjesztését. Ami az oktatás színvonalának különbségében fellelhető, az összefügg az illető szakszervezeti bizottságok munkájával, azzal, hogy mennyire ismerték fel az oktatás jelentőségét, miként teremtették meg a szükséges feltételeket. Eredményes agitáció A tömegpolitikai munka — az agitáció is — a munkahelyeken zajlott le. Ennek so- rán arra törekedtünk, hogy a munkások felismerjék érdekeiket, segítsék a termelést, a gazdálkodás hatékonyságának megvalósítását. Felvilágosító munkánk középpontjában állt annak megértetése és elismertetése, hogy csak azt lehet szétosztani, amit megtermeltünk, hogy minden jólét alapja a becsületes munka, a termelés. A munkások többsége ezt el is fogadja, egyetértését tettekkel bizonyítja. Vannak azonban olyan hangok és nézetek is,, amelyek az érdekvédelmet a nagyobb pénzzel, a több szabadsággal, a szolgáltatás növelésével, az ezért folyó elvtelen harccal azonosítják. Mi ezzel nem értünk egyet, küzdünk ellene. A munkások szűk rétegére hat még a nyugati életforma egyoldalú beállítása, 'ami összefügg azzal, hogy még nem sikerült átütő erővel bizonyítani szocialista társadalmunk számos előnyét, emberi humánumát, érzékeltetni, hogy jelentős szociális intézkedéseink össze sem hasonlíthatók a kapitalizmuséval, és ezért az eddiginél jobban még kell becsülni. Agitációs munkánkban azon fáradoztunk, hogy mindenki megértse és elfogadja az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alkalmazását, és ennek szellemében végezze tevékenységét. A tömegpolitikai munkában az agitáció volt a fő munka- módszer, mivel ennek vannak meg legjobban a feltételei. A szakszervezeti tisztségviselők, aktivisták egyre gyakrabban folytatnak vitát a különböző kérdésekről, vesznek részt a különböző nézetek tisztázásában. Többségük elismerésre méltóan, meggyőző erővel képviseli a párt. a szakszervezeti mozgalom döntéseit, állásfoglalásait. Többet" tehettek volna, ha az informálásuk folyamatos, ha nem akadozik. Erőfeszítések történlek a szakszervezeti tömegpolitikai munka eszközeinek felújítására, használatára. Eredményeként javult a szemléltető eszközök alkalmazása, a faliújságok színvonala, a hangoshíradók tevékenysége. Nőtt a kiváló dolgozók, újítók népszerűsítése, valamint az üzemi kiállítások száma. A dolgozók nevelését, világnézetük formálását segítették a különböző jellegű szocialista brigádvetélkedők, az üzemi és szakmai szintű versenyek. A sokrétű témával foglalkozó előadások és viták pedig abban segítettek, hogy a munkások világosabban lássák jog- és feladatkörüket. I A fejlődés ellenére az agitációs munka nem volt mindig kezdeményező, több üzemben felsőbb utasításra vártak. A szakszervezeti bizottságok nem tekintik mindenütt a szak- szervezeti munka szerves részének, érdekvédelemnek a nevelő munkát. Sokhelyütt nem használják ki a kínálkozó kedvező politikai légkört, a dolgozókat érintő intézkedések meggyorsítására. Él még az a helytelen felfogás, mely szerint az agitáció fegyveréhez csak akkor kell nyúlni, ha baj van, ha a termelésben valahol lemaradást kell pótolni. Ezt a felfogást elutasítjuk, az ezzel kapcsolatos feladatokat megvitatjuk az oktatási központban továbbképzésen részt vevő szakszervezeti aktivistákkal. A közoktatási, közművelődési munka arra irányult, hogy közreműködjünk a dolgozók képzésében, művelődésében, szórakozásában. Ez a tevékenység valamennyi munkásréteget felölelt. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulását segítő szakszervezeti, szakköri tevékenységre. A szakszervezetek állást foglaltak a megyei szakmunkásképzés fejlesztése mellett, agitáltak a a felnőttoktatásban résztvevők számának növeléséért. Mozgalmi és művelődési helyiségeiket tanfolyamok és iskolák céljaira adták oda. A különböző intézkedések, az egyéni agitáció, valamint a társadalmi követelmények növekedésének hatására az elmúlt négy évben jelentősen növekedett a felnőttoktatásban résztvevők száma. A nyolc általánost el nem végzettek újratermelődése miatt szükség van a szakszervezetek céltudatosabb szervező munkájára. A szakszervezetek segítették az Egy üzem, egy iskola mozgalmat. Ennek során a szocialista brigádok társadalmi kötelezettségeik jelentős részét a támogatott iskolában teljesítették. Ugyanakkor gyakoribbá váltak az üzemlátogatások, amelyek segítették a munkára nevelést, a pályaválasztást. A szakszervezeti művelődési házak, klubok és könyvtárak a korábbinál nagyobb céltudatossággal fáradoztak az üzemi munkások, a szocialista brigádok kulturális igényeinek kielégítéséért. A szakszervezetek mindig megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak a munkás- művelődésnek. Ez a tevékenység a munkahelyeken folyt, és üzemi igényeket elégített ki. Ennek során célul tűzték, hogy a munkások közül többen kapcsolódjanak be az aktívabb, kulturális munkába, legyenek képzettebbek, sajátítsák el a modern technikát. A beszámolási időszakban a kulturális nevelő munkában a tartalmi javulást szorgalmaztuk. Emiatt háttérbe szorultak a szórakoztató programok. A szakszerveze’ek a jövőben is alapvető feladatuknak tekintik olyan korszerű közművelődési szemlélet kialakítását, amely jól visszatükrözi, hogy nem művelődésről, ha-~ nem közösségi művelődésről van szó. Ezért a jövőben sem a kultúra és műveltség terjesztésére, közvetítésére helyezik a hangsúlyt, hanem a kultúra és az életmód szoros, elválaszthatatlan kapcsolatára. Ebben a munkában eddig sok segítséget kaptak a pártszervezetektől. A szakszervezeti bizottságok csv része még nem élt megfelelően a lehetőségekkel, nem tudta a célokat és módszereket megfelelően összekapcsolni. A szakszervezeti mozgalom nevelőmunkáját az elmúlt időszakban jogos kritikai megjegyzések is érték. A bírálatot elfogadjuk. Valameny- nyiünknek azon kell munkálkodni. hogy a nevelés állandó és folyamatos legyen, szerves részét alkossa a mindennapi munkának. Nevelési célt kell adnunk a taggyűlésnek. a termelési tanácskozásnak, nevelési közösségekké szükséges fejleszteni a szocialista brigádokat, szakszervezeti csoportokat. Fokozni kell a munkahelyi párbeszédet, a munkahelyi agitációt a vezetők és dolgozók közötti közvetlen eszmecserét. Ezeket a jövőben sem lehet mással pótolni. Az előbb említettek megvalósításában a szakszervezeti vezetőségeknek, tisztségviselőknek példásan kell elöljárni. A szakszervezeti nervelőte-' vékenység állandó folyamata amely az érvelésen, a meggyőzésen alapul, és amelynek célja a bérből és fizetésből élők közgondolkodásának szocialista erősítése. Az elmúlt négy év tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy a nevelőmunkában felkészítsük a dolgozókat a munkáshatalom további gazdasági és politikai erősítésére, a szocalizmus építésében előttünk álló feladatok megértetésére, tudatos megvalósítására Ennek érdekében tovább kell javítanunk a termelési és műszaki propagandát, agitációt. Tegyük tervszerűbbé a gazdaságpolitikai célok szélesebb körű megismertetését, a vállalati, üzemi, gyáregységi terveket, a feladatokra való mozgósítást. A politikai munka fő színtere továbbra is a szakszervezeti taggyűlés. a műszaki konferencia, a termelési tanácskozás, a szocialista brigádvezetők megbeszélése. Erősíteni kívánjuk a dolgozók közéleti aktivitását. Ehhez megkeressük a személyekhez szóló, célravezető módszereket. Mindenekelőtt segítünk a dolgozók szakmai továbbképzésében, az általános iskola elvégzésében, a kát, vagy több szakma megszerzésében. Az eddigieknél jobban felkaroljuk és terjesztjük azokat a jó módszereket, amelyek évek óta a tanulás érdekében megvalósulnak a síküveggyárban és a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Művelődési házaink programjuk összeállításánál vegyék figyelembe a szocialista brigádok kulturális vállalásait, s azok teljesítéséhez nyújtsanak megfelelő segítséget! Fejleszteni kell a szakszervezeti politikai nevelőmunka haladó hagyományait. Szükség van továbbá az üzemek és iskolák közötti kapcsolat erősítésére, az egy üzem. egy iskola akció támogatására. A szakszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a fiatal kezdő szakmunkások beilleszkedésére, a nők és fiatalok munkára nevelésére. A nevelőmunka gazdagítása megkívánja az üzemen kívüli tevékenység fokozását. Mindenekelőtt a lakóhelyen szervezett programok bővítésére, tartalmának javítására van. szükség. A munkásművelődés fejlesztése érdekében törekedni kell a tanácsi művelődési hálózattal való szorosabb együttműködésre. Elsősorban azoknak a szakszervezeti bizottságoknak, amelyek nem rendelkeznek önálló művelődési intézménnyel. A népes aktívahálózatra támaszkodva szükséges hatékonyabb intézkedéseket tenni a nevelőmunka fokozására. Olyan kezdeményezést kíván az állami, tanácsi tömegszervezetektől. amelyek közvetlenül segítik a munkásművelődést. Fejleszteni kell a fizikai dolgozók gyermekei részére szervezett szakköri foglalkozásokat. Segíteni kell azoknak a fiataloknak, akik kiérdemelték az egyetemi, főiskolai továbbtanulást. Az irányításról és a választásokról A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a szakmai megyebizottságok és az alapszervezetek az elmúlt négy évben eleget tettek feladataiknak Minden szinten . javult a vezetés színvonala. Szélese(Folytatás a 3. oldalon)
