Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

Ellentétes erők a portugál hadsereg közgyűlésein Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A portugáliai szárazföldi hadsereg katonáinak szerdá­ra virradóra befejeződött közgyűlésén szembehelyez­kedtek Goncalves tábornok vezérkari főnökké történő kinevezésével — vélik tudni lisszaboni sajtókörökben. Hí­rek szerint a közgyűlés lé­nyegében két táborra sza­kadt: a többség Goncalves kinevezése ellen, a kisebbség pedig mellette foglalt állást. A közgyűlésről eleve kizártak néhány olyan baloldali tisz­tet, akikről közismert, hogy támogatja Goncalvest. A tanácskozásról kiadott hivátalos közleményből mind­össze az derült ki, hogy a döntésről tájékoztatják Go­mes elnököt, -aki még nem ruházta át a vezérkari főnöki funkciót Goncalvesra. Szóba került Angola is: javasolták, hogy küldjenek csapaterősí­tést az afrikai országba és bocsássának több repülőgé­pet az Angolából elmenekü­lök rendelkezésére. A tancosi értekezleten fel­szólalt Goncalves tábornok is és bírálta a jobboldali tisz­teket. A közgyűlésen a jobb­oldali tisztek között helyet foglalt a* Antunes őrnagy csoportjához tartozó kilenc tiszt is, aki a legutóbbi idő­kig tagja volt az MFA leg­felső forradalmi tanácsnak. A szerda reggeli lisszabo­ni lapok értesülése szerint Gomes valószínűleg felmenti tisztségéből Morais da Silva tábornokot, aki hétfőn szem­beszegült Goncalves vezér­kari főnöki kinevezésével. (Egyes megfigyelők tudni vé­lik, hogy da Silva helyett Corbal dandártábornok, a légierő főparancsnokának eddigi helyettese veszi át a főparancsnoki funkciót.) A légierő sintrai. montereali és egyes lisszaboni alakulatai­nak helyettesei és katonái, továbbá a tancosi ejtőernyő­sök határozottan elítélik da Silva tábornokot antidemok­ratikus törekvései miatt, fő­leg azért, mert paranccsal szeretett volna változtatni a-légierő közgyűlésének össze­tételén, kirekesztve a haladó tiszteket és katonákat. Szerdán további két, fontos katonai értekezletet tartótlak. Az MFA szeptember 5-re ösz- szehívott közgyűlésének je­gyében haderőnemi közgyű­lést tartott a légierő és a ha­diflotta is. A Portugál Szociálisát Párt kedd este 15 ezer fős tünte­tést tartott Coimbraban Gon­calves leváltását, Corvacho (az északi katonai körzet parancsnokának) meneszté­sét követelve. A felszólalók olyan dokumentumnak ne­vezték áz Antunes-féle jobb­oldali szárny augusztus 7-i nyilatkozatát, amely „a leg­világosabban szolgálja a por­tugál nép érdekeit”. I ' ★ Gomes elnök kedden hiva­talában fogadta Carluccit, az Egyesült Államok lisszaboni nagykövetét. Onneps ég Kekkonen sziHelesnapion Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök 75. születés­napja alkalmából rendezett ünnepségre Helsinkibe érke­zett dr. Trautmann Rezsőt, az Elnöki Tanács helyettes el­nökét a repülőtéren O. J. IVIattila külügyminiszter és Rónai Rudolf, hazánk nagy­követe fogadta. Trautmann Rezső átadta Kekkonen el­nöknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke jókívánságait és ajándékát. Kekkonen me­leg szavakkal mondott köszö­netét a megemlékezésért, és kérte baráti üdvözletének to­vábbítását. A finn kormány ebédet adott Kekkonen elnök tisz­teletére, melyen a ' mintegy 23 magas rangú külföldi vendég között részt vett Traútmann Rezső és Rónai Rudolf is. Ezt követően Rónai Rudolf, a helsinki diplomá­ciai testület doyenje átadta az elnöknek a diplomáciai testület jókívánságait és kö­zös ajándékát. Este Kekko­nen elnök fogadáson látta vendégül az őt üdvözlő finn és külföldi személyiségeket. (MTI) A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank Washingtonban 127 tagállam pénzügyminisztereinek rész­vétel vei megkezdődött a Nemzetköz Valuta Alap cs a Világbank idei közgyűlése. A Nemzetközi Valuta Alap az 1944-ben, az amerikai Bret­ton Woodsban kötött egyez­mények alapján felállított nemzetközi pénzügyi együtt­működési szervezeteknek egyike, az ENSZ szakosított intézménye, a Világbank test- vérirtézménye. Jugoszlávia és Románia kivételével a szocia­lista országok nem tagjai az NVA-nak, amely így gyakor­latilag csak a fejlett tőkés­és a fejlődő országokat (üsz- szesen 127-et) tömöríti, Az intézmény székhelye az USA fővárosa, Washington. Célja a nemzetközi pénzügyi együtt­működés és a nemzetközi ke­reskedelem ösztönzése, a valu­ták stabilitásának biztosítása, közreműködés a tagországok közötti sokoldalú elszámo­lási rendszer megteremtésé­ben. Nemzetközi viszonylatban az NVA úgy működik, mint akár- mely nemzeti bank: a fizetési mérlegek átmeneti egyensúly­hiányakor, a valuták stabili­tásának veszélybe kerülése­kor rövid és középlejáratú hiteleket folyósít a tagorszá­goknak. hogy nemzetközi fize­tési kötelezettségeiket kielé­gíthessék. A hiteleket a tag­országok által a belépésük­kor befizetett arany- és nem­zeti valuta-betétállományból fedezik. A legnagyobb betét­állománnyal (kvótával), 16 százalékkal, az USA, valamint a tőkésvilág másik kilenc legnagyobb országa („tízek klubja!”) rendelkezik. Az egyes országok betéteik ará­nyában részesülhetnék hitel­ben. Ily módon azok, ame­lyek a leginkább rászorul­nának az NVA segítségére, tehát a fejlődők, ugyancsak kismértékben részesülhetnek a hitelekből. Ez az állapot alapvető nehézségeket és né­zeteltéréséket támaszt a Nem­zetközi Valu ta Alap gazdag és szegény országai között. A másik intézmény, a Vi­lágbank (teljes és hivatalos nevén: Nemzetközi Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank). Fel­adata. kezdetben beruházási hitelek folyósítása volt a második világháborúban tönk­rement nemzetgazdaságok talpraállításához. Azóta in­kább a fejlesztésen van a hangsúly. Fennállása óta erősen az USA hatása alatt áll, hi­szen alaptőkéjének nagy ré­szét is Amerika fedezte. Akár­csak a Nemzetközi Valuta Alap esetében, a Világbank­nál is döntő szavazatuk a gazdagoknak van: tagországai közül a 19 legfejlettebb tőkés­ország a szavazatoknak majd­nem kétharmadával rendel­kezik, a fejlődők viszont csupán 35 százalékkal. Pénz­ügyi műveleteiben így első­sorban a fejlett tőkésorszá­gok érdekei érvényesülnek. A hét elején kezdődött a Nemzetközi Valuta Alap- és Világbank-közgyűlésen a fej­lődő országok a nemzetközi támogatást sürgetik, amelyet az iparosodott államoktól várnak.-r -ó K éleződtek a nézeteltérések Mint jelentettük, Gopalla- wa, Sri Lanka elnöke levál­totta a Bandaranaike minisz­terelnök vezette Egyesült Front kormányának három szocialista szabadságpárti mi­niszterét: N. M. Perera pénz­ügyminisztert, L. Sz. Gune- vardene közlekedésügyi mi­nisztert és Colvin de Silva ültetvényügyi minisztert. A leváltások oka, hogy kiéle­ződtek a nézeteltérések a két koalíciós párt — a Sri Lan- ka-i Szabadságpárt és a Sri Lanka-i Szocialista Szabad­ságpárt — között. A szocialista szabadság- párt vezetői nem értenek egyet Bandaranaike és Zony belpolitikájának számos vo­natkozásával, egyebek között a külföldi tőke tulajdonát ké­pező ültetvények államosí­tásának programjával. A • leváltott miniszterek tár­cáit szerdán felosztották a Sri Lanka-i Szabadságpárthoz tartozó miniszterek között. Szadat Farához utazik Részt vettek... Az A1 Ahram kairói napi­lap szerdai száma szerint Szadat egyiptomi államfő elő­reláthatólag október végén tesz eleget Ford elnök meg­hívásának. A washingtoni út pontos dátumát még nem' hozták nyilvánosságra, 3e az egyiptomi—izraeli katonai megállapodás alexandriai pa­rafalasa alkalmával Szadat a nyilvánosság előtt is megerő­sítette szándékát a csúcstalál­kozón való részvételre. A kairói lap tudni véli, hogy az utazást az egyipto- 'mi államfő felhasználja ang-i liai és NSZK-beU tárgya­lásokra is. (MTI) A New York Times szer­dai cikkében megerősíti, hogy az Egyesült Államok hadügyminisztériuma már 1970-ben részt vett a chilei reakció összeesküvésének megszervezésében. A lap ar­ról az aknamunkáról is kö­zöl adatokat, amelyeket a Pentagon kifejtett Chile el­len, Salvador Allende népi egységkormányának idején. Ezek szerint a chilei de­mokratikus erők elleni ösz- szeesküvés megszervezésé­ben nemcsak a Cl A, hanem a Pentagon keze is benne volt. Spanyolországi változások (l.) Készülődnék a kapitányok A közelmúltban katona­tiszteket tartóztattak le Spa­nyolországban- Az eseményt a kormány ' igyekezett lényeg­telennek és jelentéktelennek föltüntetni, de kevés iker­rel. A fegyveres erők köré­ben viták folynak az ügyről és az ország helyzetéről­A július végén letartózta­tott és lázadással vádolt kilenc tiszt büntetése bizo­nyosan súlyos lesz. A kapitá­nyok ugyanis politikai szer­vezkedésben vettek részt: megalakították a Demokrati­kus Katonai Uniót- A hely­őrségeken és a kaszárnyák­ban pedig titokban kézről kézre adják az illegális ka­tonái szervezet dokumentu­mát, amelynek szervezői hangoztatják, hogy politikai fölvilágosító munkát kezdtek a főtiszti kar ártalmas és veszélyes befolyásának ellem súlyozására. A Demokratikus Katonai Uniónak a föltevé­sek szerint 2000—3000 tagia van a legkülönbözőbb alaku­latoknál­A változásokat akaró katonatisztek állítólag kap­csolatban álltak portugál bal­társaikkal. A Spanyolország­ban terjesztett dokumentum szerzői azonban azt hangsú­lyozzák. hogy nincs semmi­lyen párhuzam köztük és a portugál Fegyveres Erők Moz­galma között, hiszen a spa­nyol gondok különleges meg­oldást igényelnek. A lázadás­sal vádolt tisztek nem forra­dalmárok; hanem „felelősség- tudó és nyugtalan” katonák, akik nem akarják, hogy a spanyol hadsereget továbbra is elnyomó erőnek tartsa a világ- Márpedig harmincöt évig a francoista rendszer tudatosan arra készítette föl a hadsereget, hogv eav fegy­vertelen nép elnyomója le­gyen — írják a katonatisztek. Nemrég Spanyolországban járt a „Paese Sera” című olasz baloldali lap munka­társa, akinek alkalma nyilt arra, hogy különböző nézete­ket valló aktív katonatisztek­kel beszélgessen, Spanyolor­szágban — Portugáliával el­lentétben — a tisztek kivétel nélkül hivatásosak- A legidő­sebbek és a legmagasabb rangúak kivételével vala­mennyien a Franco-redszer- ben nevelkedtek; a polgár­háborúban nem vettek részt. (Aligha véletlen, hogy a le­tartóztatottak többsége Is 40 éven aluli.) A főtisztek ália- lában megmaradtak a kőkor­szakban — ahogyan az -ila»z újságíró beszélgetőpartnerei mondták —. de niég közöttük is vannak véleménykülönbsé­gek­A már említett titkos do­kumentumból és a „Paese Sera” munkatársának tapasz­talataiból egyaránt az derül kit hogy a spanyol katonák a változások előestéjén el akarják kerülni a legrosz- szabbat: a fegyveres erők be­vetését politikai viták „el­döntésére”. Szükségesnek tartják a változást, de szük­ségesnek tartják a fegyveres erők semlegességét is. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista' Párt főtit­kára a párizsi -,Le Monde”- hoz eljuttatott nyilatkozatá­ban hangoztatta, hogv bármi legyen is a vád, a letartózta­tott tisztek nem követtek el semmit, ami törvénytelen- A hivatásos katonáknak, mint állampolgároknak joguk van ahhoz, hogv véleményük le­gyen azokról a nemzeti és nemzetközi kérdésekről, ame­lyek valamennyi spanyolt nyugtalanítják. „A spanyol nép, a többség számára min­den — demokratikus eszméi miatt — üldözött tiszt nem­zeti hőssé, a nép és a hadse­reg közötti egység jelképévé válik” — írja Santiago Car­rillo­Toűcro Frigyes NÓGRAD - 1975. szeptember 4., csütörtök 1 Moszkvában megjelent Leongid Brexsnyeu kétkötetes gyűjteménye Moszkvában megjelent ,Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédeinek és be­számolóinak kétkötetes gyűj­teménye „Az SZKP gazdaság- politikájának alapvető kér­dései a jelenlegi szakaszban” címmel. Ismertetésében a Pravda többek között a kö­vetkezőket írja: Az összegyűjtött munkák sokoldalúan és átfogóan elem­zik az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány tevékenységét a népgazdaság irányítása, az ország gazda­sági és védelmi potenciáljá­nak megerősítése érdekében. Meggyőzően bizonyítja, hogy az SZKP tudományos alapo­kon korunk feladataival és feltételeivel összhangban kö­zelíti meg a forradalmi elmé­let és a gyakorlat fejlődésé­nek kérdéseit. A gyűjtemény különös gon­dot fordít a szovjet dolgozók jólétének biztosítására. Leonyid Brezsnyev cikkei és beszámolói mélyrehatóan elemzik a szocialista világ- rendszer fejlődési perspektí­váit. a testvéri országok sok­oldalú együttműködését a^ szo­cialista gazdasági integráció alapjáh. Áz SZKP KB főtitkára nagy figyelmet fordít a szocialis­ta világrendszer perspektí­váira, általános fejlődési tör­vényszerűségeire. A kétkötetes gyűjtemény nagy eszmei.-politikai jelen­tőséggel bír, most az SZKP 25. kongresszusának előké­szítése idején. mivel nem­csak a szocialista gazdálko­dás. hanem az ideológiai ne­velő munka kérdéseivel kap­csolatban is értékes útmu­tatásokat tartalmaz — írja a Pravda. Közel-Kelet Kissinger folytatja körútját Kissinger amerikai külügy­miniszter szerdán két órán át tárgyalt Ammanban Husz- szein jordániai királlyal és több más magas rangú poli­tikussal. Kissinger tájékoz­tatta partnerét az újabb egyiptomi—izraeli csapat­szétválasztási megállapodás részleteiről, s szó volt a két­oldalú kapcsolatokról is. Egy­öntetű jelentések szerint az amerikai külügyminiszter lá­togatását „hangfogóként” ke­zelték, s elég hűvös volt bú­csúztatása is. Az utóbbi idő­ben — mint ismeretes — merevebbekké váltak az USA és Jordánia kapcsolatai az Ammanba szánt amerikai ra­kétaszállítmányokkal szem­ben tanúsított kongresszusi ellenállás miatt. Maga Kis­singer is elismerte, hogy van­nak „orvoslandó problémák”. Jordánia az újabb csapat­szétválasztási megállapodást sem fogadta valami kitörő örömmel, attól tartva, hogy ez hátrányos helyzetbe hoz­za. Az amerikai külügymi­niszter ezután Damaszkusz­ba érkezett, hogy Asszad Szí­riái elnököt tájékoztassa. Ez a térségben tett kőrútjának utolsó állomása. Az izraeli parlament szerdán megkezdte a vitát az újabb egyiptomi—izraeli csapatszéiválasztási megálla­podásról. Rabin miniszterel­nök az ülést megnyitva kije­lentette: Izrael hajlandó újabb csapat visszavonásokat végrehajtani, „biztos és véd­hető” határok felé, amennyi­ben az új részleges egyezség nyomán Egyiptom „kinyilvá­nítja jóakaratát”. Ennek mi­benlétét Rabin nem részle­tezte. Kína—Japán % Lazul a kampány Á Zsenmin Zsipao szerdai vezércikkében, amely a japán fasizmus szétzúzásának 30. évfordulója alkalmából író­dott, pekingi politikai meg­figyelők végérvényes ' bizo­nyítékát látják annak, hogy Kína egyelőre felhagyott a japán—kínai béke- és barát­sági szerződés áláírásának kierőszakolására indított, időn­ként rendkívül erős propa­gandakampánnyal. A szerződés előkészítését célzó tárgyalások hónapokkal ezelőtt megfeneklettek, és­pedig azért, mert Tokió nem volt hajlandó fölvenni a do­kumentum szövegébe a kínai­ak által szorgalmazott „hege­móniatételt”. Később, már a zsákutca- időszakban, mint híre ment, Csiao Kuan-Hua kínai kül­ügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy lehetséges a kínai—ja­pán kapcsolatok fejlesztését Tanaka és Csou En-Laj 1972. évi közös nyilatkozatára is építeni. A KKP* köziponti lapjának szeptember 3-i vezércikke ezt a vonalat látszik erősíteni. Az írásban egyetlen szó sem esik a béke- és barátsági szerződés megkötéséről, an­nál inkább arról, hogy (az 1972-es) „közös közlemény az alapköve a két ország kap­csolatainak”, s hogy „mi ké­szek vagyunk a jó szomszédi és baráti kapcsolatokat a kö­zös közlemény alapján fejlesz­teni. Ez év tavaszán és kora nyarán szinte egyetlen olyan. Japánnal foglalkozó kínai írás sem jelent meg, ahol Peking ne sürgette volna a „tovább­lépést”, az 1972-es kommü­nikétől és ne szorgalmazta volna a béke- és barátság- szerződés „mihamarabbi” alá­írását. Igaz, időközben Aláírták a kínai—japán halászati szer­ződést és ebben Tokió — sajtójeienlések szerint — leg­alább két fontos engedményt tett Pekingnek. Ez újabb lé­pés volt a kínai—japán kap­csolatok „teljes normalizá­lása” felé és látnivaló, hogy átmenetileg csillapítja a béke- és barátsági szerződés dol­gában Tokióra nehezedő nyo­mást. * Ecuador Feloldották a kijárási tilalmat Az ecuadori kormány ked­den bejelentette, hogy fel­oldja a fővárosra érvényes kijárási tilalmat, amelyet a hétfői sikertelen államcsíny- kísérlet nyomán _ rendeltek el. Carlos Aguirre ' tábornok, a kormány főtitkára kijelentet­te, hogy a kijárási tilalom feloldása az első lépés a hely­zet normalizálása felé vezető úton. Quilóból érkező hírügy­nökségi jelentések szerint á fővárosban a helyzet nyu­godt. .a dolgozók visszatér­tek munkahelyükre. Csupán az elnöki palota homlokza­tán levő belövések emlékez­tetnek a katonatisztek és né­hány polgári politikus láza­dására. Meg nem erősített adatok szerint az államcsíny résztvevői közül mintegy 150- et tartanak őiázetben, továb­biak ellen körözést adtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom