Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

Egy hnínroxal nyomában ft.) Hesr§züleleí í a terv A határozat annyit ér, egyébként állattartással ha. dés is, amely létezik és ami­amennyit valóra váltanak be- gyományasan foglalkozó vidé- Vel számolni kell! lőle. Igazság ez, de olykor ken, jelenleg kifogásolható alap nélkül is hangoztatjuk és szinten áll. A keverőüzem közhellyé vált. Sokan, akik- építésének összefüggéséről nek komolyan kellene venni, többet szólni szószaporítás semmibe veszik. Pedig lenne. A célunk ugyanis azt, az, hogy a határozat csak va- feltárni, hogy miért nem épí- lóra váltva ér valamit, igenis, tették jiel határidőre a terve­alapigazság. A megyei tanács zett létesítményt. Kik azok, keverőüzemet. így született mezőgazdasági és élelmezés- akik ezért felelősek, és mi tehát a keverőüzem felépíté- ügyi osztályán van egy könyv, lesz a keverőüzem további sének terve. A gabonatröszt amelyben a negyedik ötéves sorsa? vállalta, hogy a keverőüzemet tervben építésre kerülő fonto- Megyénk mezőgazdaságá- 1973-ra felépítik. Ezt nem tel- sa'-b létesítményeket tartják nak fejlődéséhez szükség van j esi tette, terveket sem készí- számon. A megyei tanács ál- egy nagy teljesítményű, kü- tette És a határidő lejártakor tál is megvitatott és jóváha- lönböző takarmánykeveréke- közölte, hogy a beruházásra gyott, tehát „törvényesített” két előállító korszerű üzen\- nincs anyagi fedezet. A gabo­Öt esztendővel ezelőtt zaj­lottak le ezek az események. A gabonaipar a kereslet lát­tán és a tsz-ek magatartása nyomán vállalta, hogy saját erőből felépíti a harmadik feladatok szerepelnek benne, részeként a népgazdasági tervnek. Ez azt jelenti: ha a könyvbe bejegyzett valame­lyik létesítmény nem épül fel, a negyedik ötéves tervet hiá­nyosan hajtjuk végre. re. Ezt senki nem vitatja! Az érdekeltség Kérdés és valóság naipar ekkor javasolta, hogy társulással építsék a keverő­üzemet. Ezt a módosítást a megyei tanács mezőgazdasági osztálya elfogadta. De meg kell állapítani, hogy sem a megyei tanács mezőgazdasági, osztálya, sem a gabonaipar nem tett megfelelő intézkedé­seket, hogy a határozat meg­valósuljon. Mindenki, akinek szorgalmazni kellett vol­na az építkezés bonyolult dol­gait, az megelécedett az elvi megállapodásokkal, a tröszti ígéretekkel. Közel tek az ötéves tervben szerep­lő keverőüzem felépítésével, jó lehet szükségességét elis­Az igazsághoz tartozik az is, hogy abban az időben a gabonaiparnak sem volt kö­zömbös a keverő felépítése. ■”------- Jelenleg Taron és Magyar­n ándorban van ilyen üzeme, Nyomon követtük, hogy a és ezek nem képesek mara- .... , .... könyvben a negyedik ötéves déktalanul ellátni a tsz-ek ket e v e™., k_e s ™ ^,n e m^ ~ terv időszakára célul tűzött igényeit. Nem szabad figyel- keverőüzemet felépítették-e? men kívül hagyni azt sem, Ha nem, akkor miért? A mu- hogy a két keverőüzemtől tá- . . lasztásnak milyen követkéz- vol eső tsz-ek anyagilag hát- I7!er.^k- .?-Jnegyei tenaccsa ményei várhatóak? Számtalan rányos helyzetben vannak, ]ovana0yattaK. a kérdés, ha valamit elter- mert a takarmány szállítása -------------------------------------------­vezünk megyénk gazdasága- növeli az állattartás költségét, nak fejlesztése érdekében és és a legésszerűbb gazdálkodás nem valósul meg. A szécsényi mellett sem tudnak gazdasá- VlS8Zalepett a partner keverőüzem pedig a negyedik gosan állattenyésztést folytat­ötéves tervben egészen biz- ni. A tsz-ek 1— többem között_____________________________ t os, hogy nem épül fel, való- a mátramindszenti, a varsá- színű, hogy hozzá sem kezde- nyi gazdaság — szorgalmaz- Említésre méltó, de nem nek. Ezért számolni kell ebből ták saját keverő építését. Eb- dokumentált intézkedés tör- eredően megyénk gazdálkodó- ben az időben ez a törekvés tént ugyan, de a tsz-eket le­sára háruló hátrányokkal. más tsz-ekben is helyeslésre beszélték a saját keverőüzem A keverőüzem felépítését talált, amit a különböző hitel- létesítéséről ázzál, hogy szük- azért tűzték célul, hogy Szé- kére'mek bizonyítanak, Olyan ségtelen költekezés, mert fel- csény és körzetében levő — közhangulat is elterjedt, hogy épül a szécsényi, amely kor­beleértve a Karancs-völgvét a gabonaipar keveréke minő- szerűnek, nagy teljesítményű is — mezőgazdasági termelő- ségileg nem megfelelő. Ezt a nek ígérkezik. Erről könnyű szövetkezetek takarmányigé- közhangulatot le kellett sze- volt meggyőzni az üzemet, nvét biztosítsák. Ez kapcsoló- relni, mert a megyei gabona- mert abban az időben termé- dik az állattenyésztési prog- iparnak sem volt közömbös szetj csapásoktól sújtott, belső ram megvalósításához. Több __ £S ma sem az __ hogy ná- eűentmondásokka1 küzdő, e zer jószágról van szó közös- j vagy nélküle teremtik meg 8Ven8e gazdaságok volta* rol, háztájiról, egyaránt. A .10, ... , , , a gazdaságos állattenyésztés- a a tsz-ek az allatallo­ről, amely pontosan ezen, az mánynak. Ez már üzleti kér­Bobál Gyula (Folytatjuk) A hírközpontban A brigád értékelte a mun­kát, megvitatta közös dol­gait. Förstinger Ottó is el­mondta a szakma szeretetét, értését tükröző véleményét. Szólt a fiatalokhoz is. Biz­tató, segítő tanácsokat adott idősebb jogán. Rövid idő alatt megértettem, hogy a gyengeáramú Morse arany­jelvényes szocialista brigá­don belül nem ok nélkül tartják szaktekintélynek. Akkor találkoztunk elő­ször. Ebéd, játékos vetélke­dő következett. Itt viszont már mint kiváló játék- és tréfamestert csodálhattam sziporkázó, mindenkit ma­gával ragadó ötleteiért. Mert nemcsak a munka, ha­nem a szórakozás is hoz­zátartozik a közösségi élet­hez. Nem ártana, ha min­den szdfialista brigádban lenne egy Förstinger Ottó — gondoltam. X Mint újítót, kerestem fel. Azt mondták róla; nyitott szemmel jár. Érzékeny az új iránt. Van elképzelése, öt­lete. A Nógrádi Szénbányák telefonközpontjában dolgo­zik. Látszólag elzárva a vi­lág zajától, ahová, mint idegrendszer az agyba, a ve­zetékek futnak be, hogy munkára, összeköttetés te­remtésére ingereljék az au­tomatát. Fontos érdek fű­ződik ahhoz, hogy ez az idegrendszer mindig zavar- . talanul működjék. A mun­kahelyektől a központig biz­tosítsa a gyors információ, hírszolgálat lehetőségét. Itt csoportvezető Förstinger Ot­tó. Együtt őrködik a Morse Szocialista Brigád vala- mennvi tagjával. — Tudom, hogy nem itt kezdte ... — Valóban nem, mert előtte 22 évet „lehúztam” a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban. Külső sze­reléseken dolgoztam, sokat távol a családtól. Ezt a központot is mi szereltük. Akkor hívtak. maradjak ott. öt évre aláírtam a szer­ződést, mert gondoltam, jobb lesz a családomnak is. Vége szakad a áok tá­vollétnek. Ez 1964-ben tör­tént. — Nem bánta meg? — Nem, mert itt nagyon jó kollektívába kerültem. Igazán jó munkatársakkal dolgozom. Jakab Tamás is akkor került ide a szerelés­hez, kölcsönadták a postá­tól. Bányai szakemberek is jöttek. Akkor kezdődött a jó kollektíva kialakulása. Folytatódott a 1 segélysze­mélyzet betanításával, a be­gyakorlással. Ma egy bri­gádban vagyunk a vonal- szerelőkkel és mindazokkal, akik a hírhálózatnál dol­goznak. — Az újítások? — Volt már az előző mun­kahelyemen is. Itt is több mindent javasoltam. Van, ami megvalósult, kisebb je­lentőségű. munkavédelmi jellegű. A legtöbb újításom másokkal, a brigáddal kö­zös. Nemcsak az én érde­mem, hanem a kollektíváé. Az áramellátó berendezés működtetésének biztonságo­sabbá tétele is ilyen volt. Itt 180—200 amperral dol­gozunk és ezt a problémát esv sz’g'>ie!ő]ao beiktatá­sával oldottuk meg. — Mikor a bányászat visz- szafejlesztése volt napiren­den, akkor gépáttelepítéssel, az automatika kiterjeszté­sével kezelőszemélyzet­megtakarítást értünk el. Ez is közös munka volt. — Most mi készül? — Talán az eddigi legna­gyobb dologra készülünk. A szénbányászat korszerűsö­dik. fejlődik és ez a hírhá­lózat fejlesztését is igényli. A hírközlő központ jelen­tős bővítését tervezzük, és mindezt saját erőből kí­vánjuk megvalósítani. Ez megint olyan közös munka lesz, amiben szinte az egész brigád részt vesz. Ez a jó a dologban, mert közös össze­fogással sok minden meg­valósítható. Éppen ebben . látom a nagy jelenőségét a szocialista brigádnak. Másképpen ez szinte elkép­zelhetetlen lenne — mond­ja Förstinger Ottó, azután egv naplót vesz elő. Üjság- cikkek sorakoznak benne a megjelenés sorrendjében. Egy kicsit hobbyból is gyűj­ti és megőrzi ezekek nem­csak saiát. szórakoztatásá­ra. Dokumentumok a bri­gád életéről, á közösségi munkáról. erQdm°nvekröl. a. fejlődésről. A nvugdíiig még több mint 10 év van hátra. Addig mén sok minden kerül a naplóhn B. J. Szerszámkészítő-szakmát tanul már második esztendeje Angyal Tibor somoskői és Mol­nár Nándor karancsaljai fiatal, akik az új tanév kezdetével már komoly munkadara­bok készítéséhez is hozzákezdtek a tanműhelyben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek biztosít részükre kulturált helyet a gyakorlati munka elsajátításához, ahol a fiatalok közvetlenül a nagyüzemi munkát is megismerhetik — kulcsár — Nagy a tenniakarás Kritikus vélemények hasznos javaslatok A termelési tanácskozások salgótarjáni síküvegyár életében fontos helyet foglal­nak el. Olyan kérdéseket tűz­nek napirendre, melyek a termelési, gazdálkodási fel­adatok eredményesebb elvég­zését segítik elő. Itt van ar­ra lehetőség, hogy az egész kollektíva részt vegyen, véle­ményt formálhasson a gyár helyzetét, jövőjét érintő kér­désekben. biztosították a vezetőket a restnek a nehézségekre, foglal. Zagyva III. termelésnöveke- koznak az élet- és munkakö- dés tervezett színvonalának rülményekkel kapcsolatos pa­Élénk érdeklődés A dolgozók az üzemi de­mokráciának ezen a fórumán kerülnek eleven a gyári politikai. elérésében. A húzóüzemben Szőke Sán­dor a gépáliásidők csökkenté­sét szorgalmazta, Harangozó István a fizikai és műszaki dolgozók szorosabb összefo­gását javasolta. Hegedűs Fe­renc hathatós lépéseket sür­getett a ..növekvő mértékű”; a betegségből kiesett napok számának mérsékelésére. Ju­hász Sándor a figyelő- és ke­zelő-utánpótlás biztosításáról ben. szólt. A vágóüzemben Szege- Az sem tesz di Gábor arról beszélt, hogy a selejt csökkentésében a vá- kapc&olatbá gók mellett a raktári dolgo- gazdasági zóknak is többet kell ten­naszokkal. A termelési tanácskozások hatékonyabb munkáját szem­léletbeli problémák is akadá­lyozzák. A vezetők egy része még nem fordít elegendő fi­gyelmet az előkészítésre, a résztvevők előre nem ismerik meg a napirenden lévő kér7 dósokét. Több esetben emiatt érdektelenség, közömbösség is mutatkozik a dolgozók köré­feladatokkal, a tervelképzelé- niük. ' A tmk-ban sekkel, segíthetik a végre- Gyula esztergályos jó szolgálatot az ügyinek, ha az előadók sok számadatot ismertetnek, vagy nem a gazdasági egység konkrét tennivalóit beszélik Molnár meg. Kevés esetben terjeszte- a szer- nek a munkások elé megol­hajtást. Itt válik érthetővé, számellátás és kisgépesítés dási változatokat, ki. valósággá a közösség és az_ egyén érdekeinek azonossága,' lakatos erősödik az emberekben a felelősségérzet, megismerik a vezetés gondjait, részt vállal­nak a problémák megoldásá­ból. ívta már a dolgozók több­sége a munka velejárójának tekinti, hogy a termelés, a beruházás, a bérezés és bé­ren kívüli juttatások, a mim. javítását, ifj. Fogarasi Ferenc pedig a munkafel­Kedvezőtlen az aktivitásra. hatással volt hogy néhány adatok jobb műszaki élőké- alkaIommal nerT1 megfelelően szitesenek fontosságát emelte . „1 Számos hozzászóló kritiku­san mondta el véleményét a szervezetlenségről, fegyelme­zetlenségről, melyek nagy­mértékben gátolják az ered­ményesebb munkát. Jó dolog, hogy a hibák kijavításához és időben reagáltak az el­hangzott észrevételekre, ugyanakkor a javaslatok in­tézése bürokratikusán törté­nik. kaszervezés. a munkaverseny, hasznos észrevételeikkel járul­a szociális és munkavédelmi kérdésekben véleménycserére kerüljön sor. Közös gondol­kodással mozdítják elő a cél­kitűzések minél eredménye­sebb megvalósítását. A közelmúltban lezajlott termelési tanácskozásokat is az jellemezte, hogy a törzs- gárda, a szocialista brigádok tagjai élénk érdeklődést tanú­sítottak a gazdálkodási kér­dések iránt. Jól érzékelték a gyár előtt álló tervfeladatok nagyságát. a nehézségeket, szembenéztek a jelentős mér­tékű lemaradással. Olyan in­tézkedéseket sürgettek, me­lyekkel a hátrány csökkent­hető. A nagyfokú tenniakarást bizonyítja, hogy löO-en mond­ták el véleményüket, 80—90 értékes, hasznosítható javas­latot tettek. Támogatásukról Csendes ventillátor TRA elnevezésű, új típusú könnyítő, gazdaságossá tevő termoventillátor mintapélda- szempontot, érvényesíteni. A nyai készültek el a FÜTÖBER módosított fűtőtest nemcsak nagybátonyi gyárában. A na- jobt) hatásfokú, de — nehéz- gyobb helyiségek, termek, üze- kés kooperáció nélkül — hely­mi csarnokok fűtésére. illet- ben gyártható, a korábbi tíz­ve _ levegőcseréjére alkalmas féle nagyság helyett az új tí- fűtőberendezés elődeinél ki- pus három nagyságban ké- sebb, csendesebb, szebb és szül. A TRA termoventillá­jobb. Kialakításánál sikerűit tor sorozatgyártását több, a sorozatgyártást meg- év elején kezdik meg, tak hozzá. Ezzel is bizonyí­tották, hogy* a gazdasági ha­tékonyságnak milyen fontos tartalékai rejlenek a kollektí­va termiakarásában, kedvező hozzáállásában. A vezetők és a munkások közös gondolkodását és cse­lekvését segíti elő. hogy a gyári éves és operatív terve­ket. ezek időszakonkénti érté­kelését, a gazdálkodás javí­tását célzó komplex intézke­dési tervet, a kollektív szer­ződést írásban minden mun­kahelyen hozzáférhető for­mában biztosították. A mun­kát végző ember így közvet­lenül információkat szerezhet a gyár helyzetéről, a teendők­ről. Egvre több esetben már a feladatok kialakításába is bevonják a dolgozókat. Gyakrabban találkoznál« A gazdaságpolitikai kérdé­sek jobb megértetéséhez je­lentős mértékben hozzájárul­tak a politikai, szakmai ok­tatások, valamint a vezetők gyakoribb találkozásai a mun­kahelyek kollektíváival. Ezek során kölcsönösen kicserélik gondolataikat, megoldást ke­SzabólyozTs, intézkedések a jövő A gyárvezetőség a segítés, ellenőrzés , gyakoribbá tételé­vel kívánja előmozdítani a termelési tanácskozások szín. vonalának emelését. A nö­vekvő követelményekből kiin­dulva arra törekednek, hogy mindenekelőtt a napirendek kiválasztásánál járjanak el körültekintőbben. nagyobb lehetőséget biztosítva a kol­lektíváknak, hogy az őket érintő és foglalkoztató kérdé­seket szélesebb formában megbeszélhessék A unkahelyi vezetők tevé­kenységének megítélésénél figyelembe veszik, hogy mit tett a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért, az előkészítés javításáért. Szabályozásra kerül a gvá- ri fórumok működési rend­szere is. Ezen belül meghatá­rozzák a termelési tanácsko­zások rendiét, célját, a részt­vevők jogaif és kötelességeit. A javaslatok . körültekintőbb intézése érdekében felelőst jelölnek ki. A jelentkező gaz­dasági eredményről és a meg nem valósítható javaslatok­ról tájékoztatást adfiak, az értékesebbeket jutalmazz'k. A mulasztókat pedig felelős­ségre vonják. S. I. NÓGRÁD - 1975. szeptember 20., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom