Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
Rétsági tervek Munkásmíívelődési program — hosszabb távra *,A MŰVELŐDÉSI központ és a könyvtár alapvető feladatának tekinti a munikás- centrikus művelődés megteremtését. E cél érdekében szükségesnek érezzük a két intézmény munkájának még jobb eeybe hangolását. az eredményesebb együttműködést. A művelődési központ programjait úgy állítja össze, h-ogyazok széleskörű kulturális igényeket elégítsenek ki. E programra, rendezvényekre. klubjaiba, szakköreibe szeretettel várja az üzemek dolgozóit.” Első olvasásra semmi különöset nem fedezhetünk fel abban a tájékoztatóban, melyet a rétsági Asztalos János Művelődési Központ és a nagyközségi-járási könyvtár küldött ki a nagyközség üzemeinek. Bár Rétság nem tartozik az erőteljesen iparosodott nagyközségek közé, illetve nagyüzemet nem találhatunk a megye legkisebb járási székhelyén, a munkások száma és aránya itt is növekedett az elmúlt években. Ha ki akarják tárni a közművelődési intézmények kapuit. számítani, gondolni kell rájuk. Nem meglepő a továbbiakban felsorolt művelődési, szórakozási lehetőségek sokrétűsége sem. Rétságon sok ió kezdeményezés indult a közelmúltban. Elég, ha csak a klasszikus képzőművészeti alkotások reprodukcióiból ösz- szeállított, vándoroltatásra alkalmas tárlatra, a szocialista brigádok tartalmas könyv- tárlátogatáoaira. a nívós rendezvényekre, előadóestekre gondolunk. Ezeknek a folytatását ígéri a . program: a különböző klubok, « szakkörök indítását (irodalmi színpad, honismereti kör, népitánc. ifjúsági és nyűed'iasklub. nvelv- és gyors-és gépíró-tanfolyamok. filmklub, munkásakadémiát, kismarnak’ ubot, munkás-mű vész találkozókat. üzemi kiállításokat, politikai vetélkedőket — hogy csak néhányat említsünk. Ml AKKOR AZ ÜJ? Az. hogy mindezzel a határozott elképzeléssel felkeresték az ti remeket, együttműködési szerződés kötését javasolva. Milyen kötelezettséget jelent ez? A közművelődési intézmények részére a szervező és propagálótevékenységet, azt, hogy a tematikát bővítik az üzemek által javasolt rendezvényekkel. Az üzemek pedig vállalják, hogv e rendezvények lebonyolításához helyet és közönséget biztosítanak az üzemben, illetve az utóbbit a művelődési központban és a könyvtárban. A közös eél: a szocialista brigádok kulturális vállalásainak segítése, a dolgozók szabad idejének hasznos és kulturált szórakozással való eltöltése. Persze hasonló kezdeményezés — csírájában — már ott volt az eddigi munkájukban is. A tolmác«d Gránit (a Finomkerámiai Művek csiszolókorong- és kőedénygyárának telepe) és az Erdőkáréi a az együttműködés elől eddig sem zárkózott el. Voltak sikeres vetélkedők, aniké- tok. üzemi vándorkiállítások. Ami azonban hiányzott több helven: a rendszeres kapcsolattartás. érdeklődés. „Azt szeretnénk, hogv tudjanak rólunk, elfogadják a jelenlétünket és igényeljék mindazokat a szolgált-Msokat, amit nyújtani tudunk” — fogalmazta meg a központ egyik munkatársa. Ehhez az elképzeléshez született meg a terv: a programajánlatokat egy hosszú távú, szocialista brigádok közötti kulturális vetélkedő keretében teszik még vonzóbbá. Idén szeptemberben indul a versengés. A lényege a oontgyűjtőszakasz: a brig adtatok ..feladata”, hogy kollektiven megnézzék, meghallgassák. látogsss^k erőket a programokat. Az időben elküldött tájékoztató 95 Másnap jöttek a franciák. 55 •• Diákok a nyelvi táborokiól lapokon igazoló szelvénvrész ís lesz —a látogatásokat vasy a művelődési központ egyik munkatársa, vagy pedig kint, az üzem területén a kijelölt kulturális felelős igazol la, és ezekre a lapokra kerül fel a látogatásért járó pontszám is. Vajon nem vezet formalizmushoz. hogy látogatások igazoltatásával lehet pontokat gyűjteni — vetődhet fel jogosan a kérdés. Rétsáeon azt vallják, hogy nem. Hiszen, ha tényleg részt vesz valaki a programon (és az igazoló szelvény több mint a beragasztható mozi- és színházjegy. amit még jó néhány brigádnaplóban láthatunk, élmény-fedezet nélküli, meg nem történt látogatásokról.,.) — akkor tartalmassn tölti el a szabad idejét, mindenképpen nyer vele. A másik dolog: jövő év június elsején záróvetélkedőt rendeznek a művelődési központban. Ezen a versenyző brigádok különböző kérdések, feladatok, élménybeszámolók ..segítségével" felidézik a látottakat, és természetes, hogy aki a legtöbb rendezvényen ott volt, annak nagv az előnye. Egyrészt sok pontot összegyűjtöttek. másrészt könnyebb és tartalmasabb lesz a ..beszámoló”, A helyezetteket, a ió brigádokat pénzjutalommal, ingyenes színházbé-le^ekkel ajándékozzák meg. Rl,<?ő díi: ötezer forint! Minden szempontból érdemes komoly szándékkal bekapcsolódni ebbe a hosszú távú vetélkedőbe. A TERV VONZÖ, a programok jók. Persze, nem csupán a vetélkedő nevében szerepel a szó: hosszú távú — a közművelődés egészében is sokat jelentenek a mindennapos. kicsinek látszó feladatok. a mindennapos kis „csodák”. Ha később sem válik kampányízűvé a m-ogram, pezsgést hozhat a rétsági kulturális éledbe! G. Kiss Magdolna Á Sorbonne elnöke a szovjet felsőoktatásról Av. Egyetemek Nemzetközi Szövetsége adminisztratív tanácsának ajZ a határozata, hogy a szövetség 6. általános értekezletét Moszkvában tartsák, arröl tanúskodik, hogy a nemzetközi egyetemi közvélemény nagv liszlcletben tartja a szovjet felsőoktatás által elért eredményeket — jelentette ki Francois T.uehaire, a párizsi egyetem (a Sorbonne) elnöke. Az önök országának tapasztalata — mondotta I.uehaire a TASZS7 hírügynökség tudós'tójával folytatott beszélgetés alkalmával — rendkívül érdekesnek és hasznosnak tűnik számomra. A szövetség adminisztratív tanácsa nem véletlenül ajánlotta a tagok figyelmébe az olyan tényeket, mint a munkás- és parasztgyermekek előkészítő fakultásainak létezése, amelyek egyenlő lehetőségeket biztosítanak az egyetemi felvételhez minden társadalmi csoport számára, a nők diszkriminációjának megszűnte, a geo- kulturális fejlődés kiegyenlítődése országukban. P. I.uehaire a francia és a szovjet felsőoktatási intémények közötti együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott arra. hogy a Sorbonne és a moszkvai egyetem között a lehető legszorosabb kapcsolatok alakultak ki. Egyes moszkvai egyetemi tanárok a Sorbonne címzetes tanárai, s a francia egyetemi hallgatók előtt tartanak előadásokat. Másfelől a párizsi egyetem tudományos munkatársai gyakran vendégeskednek a Szovjetunióban. „Ogy vélem, e kapcsolatokat tovább kell erősíteni” — mondotta l u- chairc. Az oktatás területén folyó nemzetközi együttműködés Perspektive írói szólva a Sorbonne elnöke kijelentette, hogy a helsinki eu- mti biztonsági és együttműködési értekezlet befejezése után e perspektívák a lehető legkedvezőbbeknek tűnnek. Kocsis József megyei szakfelügyelővel és - Versényi György igazgatóval ,beszélge-- tünk a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban. A felügyelő látogatáson tartózkodik az iskolában, Nógrád megye legrégibb középiskolájában. Az idegen nyelvek oktatásáról folyik a szó. Kocsis József kiemeli: az idei nyáron már a nógrádi tanuló^ is bekapcsolódtak a hazai orosz nyelvi tábor munkájába Tatán. Ebben a nyelvi táborban a Balassiból négyen vettek részt. Köztük Imre Éva, harmadéves tanuló. — Előre meghatározott foglalkozásokon a legkülönbözőbb témákról folytattunk beszélgetést orosz nyelven — mondja Imre Éva. — A későbbiekben történt a begyakorlás, a témával kapcsolatos nyelvi anyag elmélyítése. Trojkákra és csoportokra oszlott a társaság. Egy trojkáiban hárman voltunk, s hat trojka alkotott egy csoportot. Körülbelül ötven szovjet egyetemista volt velünk a táborban. A trojka-, illetve csoportbeosztás tette lehetővé, hogy az ember úgy érezte: szinte orosz nyelvi környezetben van. Kis túlzással azt mondhatnám, reggeltől estig oroszul beszéltünk. s nemcsak a foglalkozásokon. Leg. alább ennyit, tanultunk a foglalkozásokon túl. X Versényi György igazgató az UNESCO asszociált iskolák számára rendezett nyári idegen nyelvi táborokról beszél: — Gimnáziumunk 1969-től tartozik, az UNESCO asszociált iskolák sorába — mondja. — Ennek, többek között, az idegen nyelvek oktatásában is jó hasznát látjuk. — Például a nyári idegen nyelvi táborok révén? — Igen. A korábbiakban négy gyerekünk egy hónapon át Lengyelországban volt táborban, _ ahol orosz nyelvi tábort rendeztek az asszociált iskolák számára. Idén nyáron az UNESCO asszociált iskolák számára hazánkban több nyári tábor nyílt. Ezeken a balassagyarmati Balassi« Gimnáziumból több diák vett részt. Szegeden az orosz nyelvi táborban két tanuló volt, Pécsett az angol nyelvi tábor munkájába Vas. kor István, Debrecenben a francia nyelvi tábor foglalkozásaiba Kanyó Tibor kapcsolódott be. Kanyó Tibor egy hétig volt a debreceni francia nyelvi tábor lakója. — Jó alkalom volt a francia nyelvismeret elmélyítésé, re — jegyzi meg. — A legjobb volt az egészben, hogy a munka a táborban minden „hivatalos” jelleg mellőzésével folyt. A második nap jöttek a franciák. Debrecenben hármas csoportokban folyt a munka. A harminchárom magyarprezáci UNESCO asszociált iskola tanulóiból kerültek ki a magyar résztvevők. — Egy-egy csoportban egy debreceni, egy nem helyi és egy francia fiatal volt. Kilenckor kezdőd, tek az előadások, de azt hiszem, többet tanultunk egymástól is, az előadásokon kívül, a várossal és környéké, vei való ismerkedés, a pihenés, . a szórakozás során. Kanyó Tibor Űrhajómból jár be Balassagyarmatra. A faluban tő a KISZ-titkár. Jó alapszervezet az őrhalmi, amelyben, változatos, mozgalmas élet zajlik. Lórik Ildikó negyedikes kislány, orosz tagozatra jár. Ö Szegeden vett részt a & UNESCO asszociált Iskoláknak rendezett orosz nyelvi tábor munkájában. — Huszonhatén voltunk magyarok, napi háromórás előadások voltak, nyelvtani ismétlés, beszélgetés adott témákról szerepelt a programunkban — mondja. — Megismerkedtünk Szegeddel és környékével. számomra emlékezetes marad mindez. Lórik Ildikó nagyidéi kislány, bejá.nó. Azt tervezi. hogy orosz—magyar szakra jelentkezik az egri tanárképző főiskolára. A nyári nyelvi táborokban való részvétel kapcsán a diákok orosz, angol, francia nyelvismereteikben gyarapodva .kezdték meg az új tanévet a Bal ass ib an. T. E. , Van választék Diósjenőn A diósjenői Szentgyörgyi István Művelődési Ház állandó foglalkozásai népszerűek, mindenekelőtt a fiatalok körében. A művelődési központban — többek között — ifjúsági énekkar, honismereti szakkör, felnőtt kézimunkaszakkör működik. Az úttörőklubnak van batik, szakköre, 'bábcsoportja. A Tűzvirág nevű ifjúsági klub népitánc-csoportja, magnósklubja várja a fiatalokat, s zenekaruk Is van Silver Fox néven. A művelődési házban zajlanak az úttörőrajok, úttörőőrsök foglalkozásai, működik irodalmi színpad és fotókör. Az ifjúsági klub. nak asztalitenisz-szakcsoportja ugyancsak itt tartja állandó foglalkozásait. Pásztor Ferenc: FSUK A LESHEGYEN Regény 76. — Hoztam ís. A felsőbb szerveink fontolóra veszik, és holnap kettőkor tiszteletemet teszem. — Agyonlőjük ezt az asz- szonyl!’ — Akkor én felhatalmazásom és jogaim alapján parancsot adok száz fegyveresnek, hogy lőjék porrá a pincét, benne magultat is. Egyen, lőre csak tíz év körüli börtön gyűlt össze a számlájukra. Az akasztófánál lényegesen kevesebb! — Nem lehetne estére? — Nem kofa vagyok, hanem határőrparancsnok. Uraim, csak holnap kettőkor zavarom önöket. Vigyázzanak az életükre. De LőrinCZ Istvánná életére különösen. Csillag felágaskodik és eltűnik az ablak előtt. A délután csendes. Szinte hangtalanul töltik idejüket a banditák. Lőrinczné sem szól. Néha jajgat, sóhajt, de nem szól. Kemény, fegyelmezett asszony. Esteledik. A sötétség hamar lehúzza redőnyeit. Négyen ismét a helyükön vannak. A különleges lámpák kigyulladnak. A magnószalag pörög, az őrnagy még mindig fáradhatatlannak látszik. Az ezredes nem mozdul. Takács már kővé meredt. — Bagócs a!ig bírja tartani a fejét. Pedig délelőtt aludtak egy ki. csit. Néhány órára a pokrócok között, a fegyver tusára dűlve. Addig a rendőr mesterlövészek álltak készenlétben. Most újból rajtuk a sor. Ennyit még soha nem tartotNÓGRÁD - 1975. szeptember 19., péntek tak célra. Pokolnak tűnik ez az idő. Szemeik előtt lidér- celc, árnyalakok, óriások táncolnak. A furcsa szemüveg is zavarja őket. De kell, azt mondják fontos. Nem lehel letenni. Megszólalnak a pincében. Az őrnagy már talpon van. Az ezredes közelebb hajol az erősítőhöz. — Nem bírom. Kimegyek vízért. Viszem a fegyvert is. Nem látnak meg. Kúszva megyek. Az asszonyt vidd hátra, Ha megtámadnak, kinyírom magamat. — Csík, készüljetek! Emeld fel a bal kezed' ha érted! Lassan, kísérteiként nyílik a pinceajtó. Csikorog, nyikorog. mintha ezeréves kriptaajtó tárulna fel. A kisebbik, a csupaszképű néz ki az ajtón. A feje már Takács célkeresztjén ül. A másikat nem látni. — Figyeljen, őrnagy! Csak akkor tüzelünk, ha a másikat is látják a mesterlövészek. Takács, rajta van? — Igen... igen... — hallatszik. — Bal kettes, rajta van? — Igen, követem. — Bal egyes... Jobb kettps. jobb egyes. A másikat várják. Csak parancsra tüzelnek. A fiúkra nagyon vigyázzanak. Pokolián nehéz percek. Fi” már a döntés, a megoldás Pillanatai lesznek. Fgv lén^s, kettő. Takács követi a célt. A másik mesterlövésznek már hátat fordított. Nagy, tiszta célíelület. Csik és Suhajda kap munkát. A két fiú fél- térden várja őt. Szinte beleolvadnak a falba, aztán Suhajda kihúzódik a mező felé. A bandita ostoba. Lefekszik a földre, sután, gyakorlatiamul kúszik előre. A feje a földön feleszik, a fenekét feltartja, Inkább mászik. Most. — Most! — ordít az ezredes. — Ugorj, fiam! Suhajda ugrik, mint egy tigris üt... Csik sújt a pisz" tolyaggyal- Egy hangot nem hallott senki' A másik, a szakállas kiszól az ablakon. — Oké? — Igen! — suttogja Suhajda és nyomja a földre ellenfelét. Mohát, füvet, zsebkendőt töm a szájába. Tóth Mihály már ott van. Mintha vattába csavarva vinnék, mintha vajjal kent deszkalapon csúsztatnák a patak felé a fickót. A másik oldal is él már. Golubics kúszik elül. Utána Ángyás. A másik oldalról Csik és Suhajda. Kezükben lámpák, fegyverek. A pineeajtó nyitva áll. Már belátnak. Koromsötét. Recs- csenés. Valami megroppant a szakállas talpa alatt. Pici fény villant, feloarázslik egy cigaretta. Csik tüzel, A parázsra célzott. Kattannék a villanylámpák. de nvombm válasz érkezik bentről is. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 11 «1IL 20.45: Az áruló. Gorkij elbeszélése a forradalom győzelme után keletkezett. Témáját tekintve abba a mély sodrású világirodalmi árba tartozik, ahová Dosztojevszkij Bűn és bünhődésé- nek hőse; az áruló alakján keresztül egy felszínén látszólag megmagyarázhatatlan tettet igyekszik magyarázni, índítóokait mezkeresni. Gorkij hőse, Karazin, a leb- kés. meggy őzöd éses • forradalmár ugyanis látszólag érthetetlenül egyik napról a másikra odahagyja meggyőződését és a cári titkosrendőrség besúgójává válik. A forradalom győz; Kara- zinnak nemcsak a vizsgálóbíró előtt keli számot adnia tettéről, hanem elsősorban saját maga számára. A televíziós változatban Karazin szerepét Szilágyi Tibor alakítja. Rendező: Dö- mölky János. Képünkön: Maxim Gorkij: Az áruló című tévéfilm egyik jelenete. Tájékoztató szülőknek Tájékoztató az 1975—76-os tanév főbb feladatairól • az általános iskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában címmel az Oktatási Mi- nisz-érium füzetet adott ki a tanév főbb feladatairól. A Hazafias Népfront Országos Titkárságának a füzetben közölt felhívása javasolja, hogy minél több szülő ismerkedjen meg á füzet tartalmával. A Hazafias Népfront Országos Titkársága kéri a szülői munkaközösségeket, hogv a benne foglaltakat a pedagógusokkal beszéljék meg. A füzet ezáltal hozzájárult az iskola es a család kapcsolatának erősítéséhez. Filmklub Rétságon „Művészfilmek, fesztivál- díjak, világsikerek” — ezzel a címmel indul a filmklub a rétsági Asztalos János Művelődési Központban. A vetítéseket csütörtöki napokon, fél hattól tartják, az előadások előre váltott bérlettel látogathatók A bérletes-filmsorozat, méltó a címéhez — emlékezetes, nagy sikerű filmalkotásokat tartalmaz. Október második csütörtökén Bo Widerberg Gyerekkocsi című művével kezdődik. Szerepel Michelangelo Antonioni két filmje: a Vörös siva'ag és a Nagyítás, két 'chilei film: A sakál és a Mi a teendő? címmel és Ingmar Bergman Suttogások, sikolyok című alkotása.
