Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

Megyei filmTmmntatók

fwöiiÖ$ sfaaUwf

A Filmbaraitok Köre hálózatban — megyénkben az Art Kínok műsorán — Antonioni harmadakként felújított filmje, a Vörös sivatag szintén nenn ismeretlen a művészfilmek Kedvelőinek táborában. Bemutatásának időpontjában, 1966-ban, a magyar kritikusok körében is vitát provokált.

A film egy fiatalasszony válságba sodródott életének néhány epizódját meséli el tárgyilagos hangon, s egyben bámulatosan megejtő művészi erővel. Giulia na egy jómódú bányamérnök felesége, szép kisfia v,an, ,s látszólag minden gond nélkül él. Ez a felszín; a mélyben, az érzékeny és intelligens nő leikében 1 azonban, súlyos válság bontakozik ki, éppen érzékenysége és a ráerőszakolt életritmus összeütközése folytán. Ez a válság azonban nem csupán a világgal való érintkezés felületére szorítkozik, haném az érték- rendszerre is kiterjed, amely ilyenformán elveszti értékét. s Giuliana elkerülhetetlennek érzi, hogy megújuljon asszonyként is.

A film világtörténete című könyvben írják a nyugatnémet szerzők, Ulrich Gregor és Enno Patalas filmesztéták: „Antonioni a polgári lélek könyörtelen, hűvös elemzője, az alkalmazkodásra kész tudat ábrázolója... Ám Antonioni még a lélek elemzése közben is

megmarad a társadalom bírálójának. Filmjei azt nyújtják, amire Rosselini, Zavat- tini és .De Sica, a neorealis'a köznapi esztétika képviselői nem voltak képesek (s ami Viscontinak szintén «sikerült): egy lassan megszilárduló, elidegenedésben és önelégültségben megmerevedő. jómódú társadalom szembesítését a saját kritikai tükörképével.”

Antonioni műve az 10H4. évi velencei filmfesztiválon a nagydíjat szerezte meg. A női főszerepet a nagyon Sok filmben látott, nagyszerű és sokoldalú színésznő, Monica Vitti játssza, partnerei Richard Harris és Chario Chio- netti.

Űiwgcstl itta szí irt

A Müller család

Mai tévéajánlatunk

,,A legtöbb családban fizikai munkások, parasztok és értelmiségiek már egyaránt megtalálhatók. Mindinkább eltűnnek az egykori osz- tálykullúra jegyei, és életmódban, kultúrában... a szocialista társadalmi egység erősödésével — olyan szocialista kultúra van kibontakozóban, amely magába foglalja nemzeti és internacionalista értékeink mellett az emberiség múltjának haladó hagyományait is.” (A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai című kiadványból.)

Müllerék Salgótarjánban egy Schuyer Ferenc utcai bérház második emeletén laknak, praktikusan -és szépen berendezett, másfél szobás, összkomfortos lakásban. A világos, tiszta vonalú bútorok s valamennyi berendezési tárgy már a mai ízlést és életérzést tükrözik.

— Erre vagyok talán a legbüszkébb — jegyzi meg az apa. — Elhiheti, nem volt könnyű a taníttatása. A ruha, az ing, a cipő meg a többi ugyanúgy kellett neki, mintha dolgozott volna es kereste volna a pénzt.

— De örömmel vállaltuk — vág közbe a fiatalkori szépségét, mozgékonyságát és vidámságát máig őrző mama. — Mindig jó eszű, jól tanuló gyerek volt a fiunk, kár lett volna nem taníttatni.

Beszélgetés

21.15: A BÉKE NEHEZ ÜT. JAN 1.

Szovjet dokumentumfilm.

A kétrészes szovjet dokumentumfilm felidézi a háború befejezése óta eltelt időt, a szovjet békepolitika jelentősebb állomásait.

Megrázó, háborús képsorokat szembesítenek a béke pillanataival. A háború szenvedő alanyait, a mai emberekkel. Elvisz a film a háborús idők Leningrádjába, Sztálingrádjába, Lidicébe, Oradourba, Londonba, Párizsba. Képek, emlékművek, háborús pillanatok és a Brezsnyev párizsi látogatása. Nixon, De Gaulle moszkvai tárgyalásai váltják egymást a képernyőn. A Szovjetunió nagy béketárgyalásai, az elmúlt 30 esztendő legfontosabb háborúellenes akciói szerepelnek a filmben. amely híven tükrözi a Szovjetunió békepolitikáját mindazt, amit a békés egymás mellett élésért tesz immár 30 éve.

A film második részét szeptember 4-én, csütörtökön, 21.15 h-kor sugározza a tévé.

Jelenet a KÉT SZERELEM TÖRTÉNETE című angol tévcfümből. (Szeptember 3. Szerda. 20.00 óra.)

«iiiiiiiitmiiHimMttiiiiiNmtMHimiMifmitiiftHitmiiiiiMiiiüiMiimiiiiiiiiMiniiiiimiimmiiMiiiiiiitifi

„Nekik köszönhetem ’’

Idős Müller János 42 évvel ezelőtt indult el otthonról a gyárba. Ismerősök vitték, ismerősök közé.

— Családunkban, akire csak emlékszem, mindenki üveges volt. Üvegíúvószak- mat tanultam hát én is, úgy, mint az apám, meg a nagyapám. Aztán megnősültem, es iiésőbb hoztam * magammal az asszonyt. Kereskedő az eredeti foglalkozása, de itt a gyárban már áruálvevő. Az exportra termelt üvegtárgyak mennek át a kezén. Tetszik neki, nagyon megkedvelte ezt a munkát. Két gyermekünk született. A lányunk is itt dolgozott, amíg férjhez nem ment a Dunántúlra. No, és a fiunk, mit gondol, hol dolgozik?... Eltalálta, ott, ahol mi, az öblösüveggyárban^

Ifjú Müller «yinos 1074- ben fejezte be egyetemi tanulmányait a miskolci műszaki egyetem gépgyártás- technológiai szakán. Hogyan lett, milyen inspirációkra mérnök az üvegfúvó ' műn- kásdinasztia legifjabb -tagja?

— A szüleimnek köszönhetek mindent. Taníttatlak, segítettek. Kisdiákkoromtól fogva szerettem a tanulást, és általában másoknál jobban érdekelték a műszaki dolgok. -Rengeteget olvastam, újságokat, 'szaklapokat böngésztem. Valahogyan aztán természetes lett a. számomra — a család bátorítására, biztatására is —, ihogy a középiskola után magasabb szinten folytassam a tanulást. <

iitHiiiiifiiimiimiiiiiiiiiiimniiiiiiitiiiitimiiiiiimiiiiitmiiMiiiimiiiiiiiiiiiiiiMtiiitmtiiiiiiiiiHiimiiiiiiiii

Pásztor Ferenc:

FIUK Á LESHEGYEN

Regény

62.

— Liza szószegő, link és

hűtlen kutya. A jelek aria mutatnak, hogy léhaságra hajlamos alkat, meggondolatlanul tesz ígéretet, később ezeket lelki ismeret-lux dalás

nélkül megszegi. Megbízhatatlan. élettárénak alkalmatlan. g’venge jellemű.

— Szabadjon megjegyezni, hoav morális bizonytalanságot vélek felfedezni a vádlott jellemében. Ügv olvasom ki sorai között, hogv a hűséget, a kitartást korszerűtlennek tartja, hoav a ps-zta. szerelmet karikürozra. v»ifvn mi módon értelmezi aM- hogy a többieknek három-négy krapekjuk volt azóta? A birtoklás mértékét mivel szabja? Végül kétségbe vonom a vádlott kulturáltságát. A stílus hányaveti, romlott, rossz hatások, alatt álló lelkiaJkatra vall! — Ékes beszéde végén meghajolt Golubics.

— Mit finomkodsz? Ez a rokokó tyúk kigúnvolt téged, mert slapaj vagy. Nem érted, süket vaev Takács-? — csúszott egyet újólag Balogh.

— Azt akartam még mondani. hogv társadalmi előítéletekkel van tele a kisasszony feje — folytatta a beszédet Golubics. — Ha más most is menő ejtőernyős 'ennél. ha még most is vinnéd

HQGRÁD - 1975. szeptember 3., szerda

színházba, - moziba, táncolni • autózni az apád kocsiján, akkor a hűség másként jelentkezne. A katona az nulla, az társadalmi periférián él? A katona az' pária a jobb körökben? Azt hiszem, eav kicsit hangosabban is kimondhatnánk, hosv előnytelen helyzetbe kerültünk, és ebben többen ludasak. Olvan közmorált kellene kialakítani, hogv azok, akik otthom- maradtak, akik az anyuka szoknyája mellett ülnek, ráéri ve=ebbek lennének. Ha azok. ak:k mentesülnék a szolgálat alól. nem állnának szóba az ilyen lányokkal szolidaritásból, több lenne a becsületünk!

— Ki nevelte így? — harsog közbe Takács. — Anyám nem. A te anyád sem. A Liza anyja sem! Inkább azt mondanám. így nem neveltük őket, ígv nem nevelte őket senki! Hogyan lehetne eav tisztességes katona az ideál, ha a lapok tele vannak nvusati hippikkel, beat- sztárokkal, botrányhősökkel. Ezek a m.i lapjainkban Mennek meg. Az mór csak ráadás, hogv mindenféle nyugati- pletykalap. 'film képeskönyv is forgalomban van.

Minden csoda három napig tart. Itt >. A 'hegyen. ebben a különös magányban sokszor

míg annyi ideig sem. A nap. megpróbáltatások* a kemény szolgálat, a sok-sok kilométer hegyre fel, hegyről le, nemcsak az izmokat k kitaszítja*., néha Az emlékezést is visszaterelik. Vannak, akik azt mondják, miféle szolgálat ez? Miféle terhet hord egy határőr? Jó levegőn van, sétál a h -en, völgyben, erdőn, mezőn. »Ugyan mitől fáradnád? Az öregebbre tudja. Viss-zerei árul!" B?k!

Egy asszony kétség bees /e rontott be az őrsre.

— A parancsnokot, gyorsan a parancsr. okot, baj van, n?°y baj van! — sipákol tizeit tördelve.

— Mi történt? — nézett *i az ablakon az őma: \ látj i. népi tréfa, mert a-z asszony zilált- ijedt, rémült arcán olvashatta a bajt. — Kísér'.; be. gyorsan — szólt az ügyeletesnek.

Az asszony — régi ismerős — évek óta az erdészetnél del- Jk. máskor vi 'ám. m >- káz4. ö ökmozgó. Figyelmes, kedves. Már többször ben-- zcl. a parancsnoki lakásoa. néha szamőcscsokro't hoz a «yerokekn-fk. néha virágot tat- ka mezei csokrot Kerb-elj E - zsikét, a parancsnok feles Sét.

(Folytatják.)

a mérnökökről

A munkásemberek körében különféle nézetek einek a tervezőkről, a termelés szervezőiről, irányítóiról, általában a felsőfokú iskolát végzett technikusokról, mérnökökről. E nézetek között akadnak negáltok is. Most csak ezekre a véleményekre utalunk. Többen azt mondják: nyeglék, szófogadatla- nok, beképzeltek a fiatal mérnökök, s néhányan még szakmai képzettségüket, hozzáértésüket is kétségbe vonják.

— Mi lehet ennek az oka? — fordulok ifjú Müller Jánoshoz, aki ebben a kérdésben az egyik legilletékesebb lehet.

— A rossz példák mindenképpen hozzájárulhatnak

ezeknek a véleményeknek a kialakulásához. Mert valóban vannak rátarti, nagymellény- nyel járó diplomások. Az ó viselkedésük, magatartásuk bizony árt a többeiknek is, a becsületeseknek, a lelkiismereteseknek ...

A mama közbeszól: — A férjem is tapasztalt iiyet. Ott volt, amikor az egyik mérnök felhúzta az orrát, mondván, hogy ilyen megbízatást ö nem vallal el, mert ő mérnök. -Itthon aztán mondta a fiának: nem szeretnék ilyet hallani rólad- Olyan ember vagy te is, mint a toobi, csax tanultabb. És úgy becsülnek meg, ahogyan dolgozol, viselkedsz az emberekkel.

— Az egyik ok tehát a rossz példa és az ebből történő ugyancsak rossz, pontosabban helytelen általánosítás — összegzi az yddia mondottakat ifjú Müller János. — A félreértésnek, a meg nem értésnek aztáfi az is oka lehet, hogy az emberek némeiyiKe nem isrrtefi a mi munkánkat, s így nem is tudja elismerni. Azt hűje néhány ismerősöm rólam is, hogy csak «ülök a „hizlaldában” — mert így hívják az irodát —, és nem csinálok semmit, közben minden hónapban leemelem az ötezer forintomat. Fersze, egyik sem fedi a valóságot. Akik bejöttek hozzám, szétnéztek és láttak egy kicsit, azok megváltozatták a korábbi véleményüket. Azt mondták, hogy ők ezt a munkát a világ- minden kincséért sem -csinálnák ... A mérnöki munka friss szellemet, széles át- tekintőkénességet, felelősséget kíván.

— A félreismerések elkerülése végeit tehát mi lenne a megoldás?

— Egymás munkájának jobb megismerése és elismerése.

C aládi élet

— Négyen lakunk a másfél szobában — mondja a mama. — A fiam felesége is itt lakik. Adminisztrátor az acélgyárban. Nem vagyunk hát valami tágasan, de jól megférünk egymás mellett.

— Amikor nappalos vagyok — magyarázza az apa —, a fiatalok a másik szülőknél alszanak, hogy ne zavarjuk egymást. Mert éri elég ébren- alvó vagyok. Már arra is felébredek, ha valaki megy a

lépcsőházban és csattog a cipője talpa.

A megoldás egy új lakás lenne. A fiatalok szövetkezeti lakást szeretnének vásárolni. Akármilyen jól meg is férnek együtt, külön'mégiscsak jobb lesz mind a két családnak.

— Amíg a lakáskérdés meg nem oldódik, addig is, hogyan telnek az együtt .töltött napok?

— Az enyém a szokásos asszonyi munkákkal; füzes — ezt naponta kell, mert az üvegfúvóknál így volt szokás régen is; oiyan a munkájuk, hogy igényelték a meleget —, aztán ta'karítás, mosás, és így tovább. A napi sajlót azért mindig átolvasom. meg néhány hetilapot is. Csak én nem terítem szét evés közben az újságokat, mint a fiam.

— Engem a tévé szórakoztat a legjobban — szól az apa. — A Fórum, az a legjobb szeminárium, ott mindent megmagyaráznak az embernek.

— Apuval nag)mn sokat szoktunk, beszélgetni, vitatkozni napi dolgokról, munkáról, politikáról, egyszóval mindenről.

— Komolyabb nézeteltérésük volt-e már?

— Még apróbb sem, hacsak azt nem számítom, hogy apunak nem tetszett a hosz- szú hajam, meg a szűk nadrágom.

— A hosszú haj még most sem tetszik — jegyzi meg érezhetően már beletörődve a megmásíthatatlanba az apa. — Amikor korholtam érte, tudta, mit mondjon. Azt mondta, hogy Kádár elvtárs szerint is a fiatalok viselkedése és magatartása számít, nem a haj hosszúsága... Hát ez így igaz, de nekem akkor is csak csúnya... De a szűk, feszes csípőjű nadrág dolgában nekem volt igazam, persze, részben. Rájött, hogy munkában nem használható megfelelően, elszakadt neki egy óvatlan mozdulatkor. Az utcán, jo, ott élmegy.

Egy ki« „ÖJÖ’kkésíHu”

A fiú külsőre nagyon hasonlít a szüleire. Arca anyjának lágyabb vonásait örökölte, bőrének barnasága az apjáéval vetekedik. Kömy- nyen oldódik, mint az édesanyja, és megfontoltan beszél, mint az apja. S hogy milyen belső tulajdonságokat, szokásokat örökölt tőlük. arról szóljon ő. Gondolkodás nélkül sorolja:

— A pontosságot: mind a kettőjüktől tanultam. Tu- Com. hogy nekem hat órára, ha törik, ha" szakad, bent kell lennem n gyárban... Az olvasás szeretelét anyu, a dohányzásét — ez káros — apu hagyta rám. És tőle származik a műszaki érdeklődésem is. Anyutól pedig — ez sem éppen jó — az idegesség ... Ennyil -tudok hirtelenjében, de biztosan van több is.

— S a szülők vajon mit

kaplak felnőtt fiuktól?

A marna: — A külföld iránti érdeklődést. Ö már egyetemista korában járt külföldön, én csak tavaly, szakszervezeti hajóval. ötvenéves koromban jutottam tehát el oda, ahová ó 19 éves korában.

Az apa: — Intelligenciát tanultem tőle. Amióta itthon van, egyszer-kélszer zavarba hoz. hogy ezt meg ezt nem így kell mondani. Nem haragszom érte. sőt... Hiába, az ember öreg íoí*"! is tanulhat, csak nem kell szégyellnie. ■

Sulyok László