Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
népe^nyü el3If ibokumettiuMiilmek Ismét nem csalódtunk a mű- •orhétben. Azt nyújtotta, amit kánikulai napokban a legszívesebben elfogad a nézők legnagyobb hányada: a könnyed szórakozást, a problémamentes kikapcsolódást az ilyenkor ernyedlebb figyelemnek. Azért néhány igényesebb produkcióban is volt részünk, s ez témaváltozatosságban is jó egyensúlyi helyzetet teremtett; akadt, válogatnia valóia kinek-kinek kedve, gusztusa szerint. Kedden este újból jelentkezett a képernyőn a közismert és népszerű francia bűnügyi tévéfilmsorozat, az Arséne Lupin. Az újabb kaland, Maurice Lablanc regénye alapján, alatta maradt várakozásunknak; a sorozat korábban megszokott szellemes bonyolításának. A megoldást egy „vakvéletlenre” bízza, melyet a szerző meglehetősen hajánál fosva ráncigái elő, a teljes előkészitetlenségből. Voltak azonban ennek a napnak olyan igényes műsor- eseményei is. mint például a Mementó című dokumentum- film-sorozat első része, a Bizonyságtétel, a Magyarországon élő görög politikai emigránsok sorsáról, vagy a Monitor műsorában az 1945. augusztus 6-i hirosimai atomtáma- dásról nyújtott, ma is megrázó hatású dokumentumfilm- összeállítás. A hetet egyébként is uralták a jó színvonalú doltu- mentumfilmek. mint. például csütörtökön látott A1 Ahram, mely a piramisok földjére kalauzolt el bennünket. Ezt jól egészítette ki a tartalmas válogatású Zenés nyári krónika. E napon je.ent- kezelt a Balzac nagy szerelme című lengyel—francia filmsorozat harmadik részé is. a megelőzőeklől immár valamivel érdekdúsabb mesebonyo- lí iással. Jó tíz éve mutatta be a budapesti Nemzeti Színház Sza- konyi Károly: Életem, Zsóka című első drámáját. A mű akkoriban méltán keltett nagy visszhangot a színházbarátok körében, mert tulajdonképpen egy rendkívül őszinte írói önvallomást kaptak a szerzőtől. Ezúttal a dráma tévéjáték-változatával ismerkedhettünk meg Esztergályos Károly kitűnő rendezésében. a főszerepekben Bálint Andrással. Bodnár Erikával, Orbán Tiborral, Tordy Gézával, Balázs Péterrel. Igen sokak figyelmére tartott számot még az esten a Szojuz—Apollo műsor. Ipper Pál műsora, mely a világraszóló űrvállalkozás eredményeit értékelte kiváló szakemberek közreműködésével, s számtalan közönséglevélre, kíváncsiságra is részletes választ adott. A szombati nap bővelkedett a műsoresemények ' választékában. A népszerű Fiúsom futamot mélvültebb téma váltotta Az ..összeesküvők” című NDK tévéfilmsorozat első részével. Az esti műsor gerincét három produkció alkotta. Elsőnek az ..Én” — megrendelésre című, fantasztikus témájú filmet borzonghat- tuk és mulathattuk végig, maid Lehár: A mosoly országa című nagyoperettjének második részét élvezhet.ük a Fővárosi Operettszínház; oroduk- ctojáoan. a főszerepben a régebbi évek táncdkllfesztivái-j jainak annyiszor vitatott sze-j mélyiségével. a kózt'vnségsza-! vázatokkal döntőbe segíiet;! Kovács Józseffel. Ma hallgatni: óriási élvezet. Ragyogói énekkultúra, hang'fekwés-biz- tonság, remek vivőerő. Tenorjának tónusa és szán-nyalása* leginkább Sim.ándy Józsefére- emlékeztető. Nem véletlen, hogy az idei Szegedi Szabadtári Játékok Bánk bán pro-' dukciójánál immár Oltó szerepében i£ reá esett a válaaz-| tás — többek között éppenjj Simándv partnereként. Az est befejező részében a| veszprémi találkozó egyikj díjnyertes alkotása. Császár/ István: Gyilkosok című tévé-1 játéka került képernyőre ismétlésként. Szemes Mari. Horváth Sándor, és Mádi Szabó Gábor megrázó alakítfea bizonyított, hogy a praduk'íió méltán került Veszprémben a legjobbak kategóriájába, A vasárnapi műsorból m eg- emliteném a Ketten a jégen című érdekes, élvezetes szovjet rövidfilmet, a jég művészeinek életéről, felkészít éjéről. Közvetlenül is érintett bennünket az a kerekas r.tal- beszélgetés és dokumen tum- film. melv „szomszédunk” Eger város műemléki rekonstrukciós problémáit és törekvéseit tárta elénk. Nagy figycäem- mel kísértük az őst; müsr«rban Nagy István, a kiváló erdélyi író ősz'nte és tanulságos önvallomását. <b.U.) Jó k&zdeményez az ELZETT-b — a pályakezdés, a beilleszkedés támogatására Meglepett kissé a hír: pedagógiai tárgyú beszélgetéseket hívnak össze az elkövetkező hetekben az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyárá- nak szécsény-i gyáregységében. A téma: a fiatal, pályakezdő dolgozók beilleszkedésének segítése, az ehhez kapcsol ódó problémák. Aki a véleménycserét vezeti és a kérdésekre válaszol: Begai V ilmosné. hivatásos oatrónus a saécsénvi és a pásztói járásiban, a salgóbá- nyai Gyermek- és. Ifjúságvédő Intézet munkatársa. Akik részt vesznek a beszélgetésekben : munkahelyi vezetők. X Pedig ebben az üzemben ez csupán része egy folyamatnak. melvet szeretnének egv- re következetesebben végigvinni: a dolgozókkal való foglalkozás, 'a pályaválasztás segítése a céljuk. Ezért fejlesztik a személyzeti munkát: eddig a pályaválasztási üzemi megbízott az egvík munkaügyi dolgozó volt nemrégiben a függetlenített szakoktató vette át ezt a feladatkört. Nem késeit soká az első komoly feladata sem: az iskolákkal való kapcsolat- tartás felü iítása. a készülő oá- 1 va választási vándorkiállí t ás szervezési munkája. Ebbe a sorba illeszkedik be az a feladatterv is. melyet a pályakezdő fiatalok m unkah elvi bei 11 eszkedésé nek segítése érdekében állítottak össze. Érdemes idézni néhány gondolatot ebből. ..A gyáregység sajátos helyzetéből kiindulva (az ösz- szes foglalkoztatott dolgozó Ofl százaléka 30 éven aluli), kiemelt és mindennapi feladatot jelent a fiatalokkal való sokirányú törődés és foglalkozás. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény. hogv az elmúlt néav év a‘- lasát tekintve a fiatalok -i’ százaléka távozott a gyáregységtől. A viszonylag magas számú kilépések indokolják. hogv a munkahelyi vezetők és kollektívák az eddiginél hatékonyabb és eredményesebb tevékenységet végezzenek a fiatalok pályaválasztásának segítésében és a munkahelyi béiíleszkedés megkönnyítésében. Az eddig kifejtett munkánkra az út- és a módszerkeresés volt a jellemző. Tevékenységünkből, eredményeinkből egyértelműen következik, hogy munkánkat tervszerűbbé, céltudatosabbá kell tenni az említett két fő feladat vonatkozásában.” X Vógh Ferenc személyzeti előadótól azt kérdeztük meg, mit várnak az augusztus során összehívott pedagógiai témái ú eszmecseréktől. — Beszélgetésekre. véleménycserékre gondoltunk mi is, nem előadásokra. A szűkebben vett Ifjúságvédelem szempontjából a mi üzemünk nem „kiemelt”, hiszen évente csupán egy-két utógondozóit fiatal kerül hozzánk. De ha a közvetlen munkahelyi vezetők elmondják a fiatalok beilleszkedése folyamán tapasztalt problémákat, a nem utógondozóit, de nehéz helyzetben élő. avagv nehezen irányítható, a közösségtől elhúzódó kezdőkkel kaocsola- tos „nevelési” gondokat a nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkező hivatásos patró- nusnak. és mindezt közösen megvitatják, sok mindent lobban tudnak csinálni a mindennapos munkájukban. Legfontosabb számunkra a kötődés kialakítása, a munka, a munkahely megszerettetése. Ez a tevékenység, melvet a munkaterv is rögzít, pluszmunkát jelent a közvetlen vezetőknek, mégsem volt elutasító, ellenálló vélekedés, amikor szóba került. Említettem. hogv kevés nálunk az utógondozott. A hivatásos patronussal való együttműködés. a munkahelyi közösségek segítségével szinte mindegyikük élete sínre került. Szocialista brigádban dolgozik, ma már családanya az egyik valamikori patronált. Egv másik fiatalember tanfolvamot végzett, megbecsült, kedvelt ember a munkatársai között. X — Más okból jó az üzemnek, más okból nekem, illetve a hivatásos patron usi munkámnak — mondja Begai Vilmosné — de. hogv nem haszontalan a hasonló véleménycsere, az biztos. Két évvel ezelőtt Pásztori, a Kézműipari Vállalat telepén szerveztünk ilyet: nagyon eredményesnek találták. Ősszel folytatni szeretném ezt egykét beszélgetéssel a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében és a pásztói Közlekedési Nyomdában. Ami közös a gyárak és az én célkitűzésemben: a megelőzés! Ahogy ők a fluktuációt, úgv én a veszélyeztetett helyzet kialakulását szeretném megelőzni. G. Kiss Magdolna ízlik a finom ebed a zagyvapálfalvi óvodásoknak- kj Az olvasás iskoláin A „szórakoztató" könyv Nemcsak szórakoztató könyvről, de még „szórakoztató irodalomról” is beszélünk néha, eléggé pontatlanul, mert míg a szórakoztató ipar egyértelmű, a „“szórakoztató könyv” felettébb összetett jelentéssel bíró fogalom. Könyvet ugyanis önként, szabad választással, magam jószántából veszek a kezembe: nyilvánvaló tehát, hogy, ha érdekel, szórakoztat is. A szórakoztató olvasmányok igen sokfélék. Maradjunk ezúttal a szépirodalom területén. Hiszen itt még tapasztalatunk is van: hányszor hallhat iuk könyvtárakban a kezdő olvasó kérését: — tessék valami jó könyvet adni! A könyvtárosnak ilyenkor nem könnyű a dolga. Nem boldogulhat csupán szociológiai ismereteivel, sem azzal, hogy begyömöszöli a kérdezőt a társadalmi rétegek valamelyik kategóriájába (nem életkor, iskolázottság, foglalkozás stb. alapján). Mindez csak kiindulási pont. lehet, mert könyvet ajánlani csak annak tudunk, akinek személyét jól ismerjük, s annas is csak az általunk jól ismert könyvek közül. Persze, aki már nern kezdő, akinek már kipuhatoltuk a vonzalmait, azt könnyű a könyvek közi kalauzolni, s az előbb- utóbb íróra-tárgyra vonatkozó konkrét igényekkel jön. Sokkal nehezebb a kezdőnél eldönteni, hogy mi lesz az. ami megragadja, ami ráka- patia majd az olvasásra. Kezdetben mindenkit a történet, a „story” vonz, örök gyermekek vagyunk, szeretjük a Kínát, a meglepőt, a szokatlant, a rendkívülit. (Még, ha . oletykázunk” is: történetéhségünket csillapítjuk, adomákat, érdekes eseteket is ezért hallgatunk.) Az örök gyennek szólal meg bennünk akkor is, ami. kor emlékiratokat, naplókat, író leveleket juttatunk előnyhöz a regénnyel szemben: „igaz történetre” vágyunk fikció helyett. Ilyenkor nem gondolunk arra, hogy a fikció esetleg igazabb, mint a memoár; a kitalált — ám hiteles. mert a korra jellemző — történet jól megformált szereplőkkel esetleg hűségesebben tükrözi a kort, vagy legalább annyira, mint a napió- levél, emlékirat. Dérv Tibor mondja, hogy „az író mindig önéletrajzot ír”, mert bármi legyen is a történet témája, csak az általa ismert figurákat mozgatja benne, és a maga tapasztalatait variálja. Érdekes kettősség lakik bennünk, akár a gyermekekben: igaz is legyen a történet, meg meseszerű, rendkívüli, csodálatos is. hol egyik, hol másik kívánságunk kerül előtérbe. Egy dologban azonban erősen különbözik a kezdő felnőítolvasó a gyermektői: utóbbinak, ha el nem rontják, jobb az ízlése, és több a türelme. A gyermek szereti (ha tetszik neki. mert szép) többször hallani ugyanazt a me. sét. történetet. Ugyanezt láthatjuk a népi kultúrában: a mesélő öregembert, -asszonyt fosztókban, fonóban százszor is kérik, mesélje cl újra Tündérílonát, pedig a történetet régesrég betéve tudja mindenki. Az olvasáshoz is ez a tőre* lem. elmélyedés. részletek figyelése, nyelvi szépségek ízlelése. töprengés, gondolkodás kell; az a lelki készség, ami tisztán megvan a gyermekben es az egészen egyszerű emberekben, de amit megront a fél- és negyedműveltség, a rohanás, türelmetlenség, a tokozott izgalom vágya. Akinek csak a story kell, idegborzolónak, c.z nem tudja élvezni a jól formált figurák életízű jellemzését, a stílus szépségét, a regény, novella formai erényeit. Az igazi irodalom minden, esetben gondolkodásra késztet: a fejlett ízlésű ember nemcsak arra kíváncsi, hogy mi lesz a történet vége, hanem annak örül. hogy az olvasmány gondolatokat ébreszt benne és esztétikai értékeivel gyönyörködteti. (Ezért is szereti újraolvasni a kedvelt műveket.) Hogy mégsem kedveli — a legfejlettebb ízlésű sem — a világirodalom minden remekművét? Való igaz, hogy egyéniségünk. lelkialkatunk szerint találunk lélekrokont az Írók között, s annak a könyvét szeretjük, akinek világában otthonosan mozgunk, ha az a környezet és azok a figurák érdekesek, vonzók számunkra. Bozóky Éva Mai tévéajánlatunk 21.30: Maeyar színházi napok az NDK-ban» I. rész. Tavalv novemberben az NDK városaiban tiznanos eseménysorozat reprezentálta a nia^var színházkultúrát. Maevar művek szólaltak mc£ 50 NDK-bcli színházban, sok helyütt marvnr rendezők, színészek közreműködésivel. A televízió stábja is ott volt a magvar színház ünnepén, s kétrészes filmet készítettek az eseményről. Az első rész a drezdai (inneni meenvitóról ad hírtj s részleteket Sarkad! Imre: Elveszett naradicsom; G.yurkó Eász’ó: Szerelmem Elektra című színműveiből : és Bartók: A kékszakállú herceg várának előadásából. A műsorban — amelv a Színházi Album különkiadása — interjúkat, beszélgetéseket hallunk színészekkel, rendezőkkel. az NDK kulturális életének neves személyiségeivel. A II. részt 14-én. csütörtököt« 21.25-kor sugározza a televízió. NÓGRÁD - 1975. augusztus 12., kedd Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN Regény 45. ka, vagy más vad kapott bele. Már sebesülten éncezett — Főhadnagy elvtárs, jelentem, látom már Takácsukat! Valamit mutatnak a jelzőrendszer mellett. Benn vannak a nyomsáv belső oldalán. — Én is látom már őket, gyerünk egy kicsit szaporábban — kapja kengyelbe a lovat a főhadnagy. Hamarosan szaporán ügetnek a friss, magas fűben. Ezt szeretik a >o- vak. Ilyen terepen akár a világ veséig is ellovagolnának. Valóban a jelzőrendszer dróthálói között matatnak. — Takács Lajos tizede-, jelentkezem. Jelentem. eg.v buta őz nekirontott az oszlopnak. Az js lehet, hogy róide. Nagyon belegubancTo- dott a vezetékbe. Távbesse- lön már beszóltam az őrsre, hogy ne riadózzanak. Pa véletlenül jelezne a rendszer. Golubicssal szépen kiszedtük a vadtetem maradékát. — Kár ezért a szegény őzikéért! Olyan szép kis jószág, lehetett — sopánkodik Go’.u- bics. Sután kaparássza a nyomsáv talaját, egy rbvid nyelű gereblyével. — Észrevettétek, hogy ragadozó madár is belekóstolt már az őzbe? — kérdi a főhadnagy. — Igen. láttam — felel Takács. és kidobália az utolsó maradékokat is a vezetékek közül. — Ittmaradtak az áruló tollak. De róka is járt itt, mert felfedeztük a nyomait a homokban. Azért tisztítom meg teljesen a maradványoktól, mert, ha ittmaradna egy-egy bűzlő csonk, húscafat, akkor rácsapnának a .ragadozó madarak, megérez- nék a szagot a rókák, vagy görények, szépen idevágtatnának. mi pedig futhatnánk a riasztásra. — Mit gondol, Takács elvtárs, sok szántanivaló lesz? Nagyon’ köves, nagyon kemény a talaj? — Van egy ötletem, amivel sok időt, munkát es pénzt lehet megtakarítani. Körülnéztem most azokon a helyeken, ahol a legkopottabb a nyomsáv. Majdnem minden helyen egészen közel található porlékony homokkő, vagy laza, agyagmentes erdei föld. Sokkal könnyebb lenne ezt kitermelni, azzal leborítani a kritikus helyeken. Olyan nyomsávot nyerhetünk, »min még a légynyomok is felfedezhetők. — Majd meggondoljuk, beszélünk róla. aztán rábízzuk az őrnagy elvtársra, döntsön! — Mi pedig menjünk már, mert szikrázik a szemem, karikákat látok magam előtt, zöld tyúkok úsznak előttem a levegőbeír, a torkom úgy kiszáradt, mint a Szahara. Ennek a Takácsnak az a hepp- je, hogy hajtja magát, mintha aranyásó lenne, vagy gyé- mántkutató Jakutföldön. Én még ilyen nagy bolondot életemben nem láttam. A lelkességnek is van halára. Az ember csak lohol utána. akár egy robotgép, ő pedig akkor sem fáradt, ha már a másik félhottan rogy össze. — Mit pusmogsz már megint? — szól feléje Takács. Nem zavarja az sem, hogy a főhadnagy hallja. — Azt pusmogom, hogy egy órája lejárt a szolgálatunk, én már kiszákkadtam, mint egy nadrágszíj, száraz a gégém, a gyomrom, szikkadt az agyam, szeretnék már visszatérni az emberi közösségbe — mosolygott Golu- bics. mert tudja, hogy nem gondolhatja ezt nagyon komolyan. Takács lehordana, mint a tolvait. — Béla, aki sír, attól elkeli venni. (F olylatjuk)