Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
í 'cgrch njl ő bízol (»dg i Javult a Korszerű otthonok, a házak tövében gépkocsik Több mint 13 000 új diplomás lékának biztosítana a fővárosban elhelyezikedési lehetőséget. Ugyanakkor a friss diplomások nagyobb része nem pályázat útján helyezkedett el. A jelenlegi pálvázati rendszerben a végzős fiatal szakemberek nem minden esetben a népgazdaság legfontosabb területein helyezkednek el. A hallgatók egyénileg keresik meg a munkáltatókat. sok esetben — személyes kapcsolat alapján —, nem is a meghirdetett álláshelyeket töltik be. A tudományegyetemek természettudományi karainak nem tanár szakain 277-en végeztek, számukra 254 munkahelyet kínáltak. Még így is a hallgatóknak csupán 33 százaléka élt a pályázati lehetőséggel. A budapesti, a miskolci nehézipari és a veszprémi vegyipari műszaki egyetemeken együttvéve 1793 fiatal mérnök kapta meg a diplomáját. A társadalmi ösztöndíjasokat és a külföldi hallgatókat leszámítva az 1236 pályázatra jogosult hallgatónak 3168 állást hirdettek meg a különböző — zömében fővárosi —vállalatok és intézmények. Változatlanul keresettek tehát a mérnökök. Legkedvezőbb a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamémöki karán végzettek elhelyezkedési lehetősége. Nagy az érdeklődés a végzős közgazdászok iránt is. A 446 pályázatra jogosult, friss diplomásnak összesen 1148 munkahelyet ajánlottak fel. Ebből 624 volt a fővárosi munkahely. Kedvező helyzetben választhattak a lehetőségek közül a jogászok is. A pályázatra jogosult 329 végzős számára 953 — többnyire vidéki — állást kínáltak a munkáltatók. Majdnem három állás várt minden diplomásra. Elsősorban vidéken keresettek az orvosok. Az orvos- tudományi egyetemek általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerész karain az 1130 pályázatra jogosult hallgatónak 1539 állást hirdettek meg. A végzős hallgatók elhelyezkedése folyamatban van.' Az agrártudományi egyetemeken 757-en kapták meg a diplomájukat ebben a tanévben. Ebben a szakmában is a végzettek számánál több állás várja a fiatal diplomásokat. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 1975-ben 3620 hallgató kapta meg a diplomáját. A pályázatra jogosult, hivatását most kezdő fiatal nevelők számára átlagosan, több mint két álláslehetőség kínálkozott. Július kőzenéig a végzős pedagógusoknak 71 4 százaléka vállalt munkát, 81.2 százalékban okitatási intézményekben. „Hátha h&ietatáiok a ioárazásita...! ’ ’ Az idén 13 386-an — néhány százzal többen, mint tavaly —, végez.ek a felsőoktatási. intézmények nappali tagozatain. Az Oktatási Minisztériumban összegezték munkába állásuk lehetőségeit, helyzetét, a végzősök sorában 2063 a társadalmi tanulmányi ösztöndíjas és 435-en külföldi tanulmányi ösztöndíjasok. Tehát pályázat vagy egyéni elhelyezkedés révén 10 885 végzős hallgató munkavállalásával számolnak. A munkáltatók — üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek — együttvéve 24946 álláshelyet hirdeliek meg pályázati felhívásokban. (Jellemző adat, hogy egy esztendővel korábban 19 810 munkahelyet kínáltak az új diplomásoknak.) Növekedett tehát a kínálat: a pályázat útján az elhelyezkedési lehetőség több mint 220 százalékos volt, ami másképpen a^t jelenti, hogy minden végzős legalább két munkahely közül válogathatott. A végzősók sorában 9766 s nem pedagógus képesítésű hallgatók száma. Közülük pályázatra jogosult 7598. számukra 15 802 munkahelyet kínálták a különböző Vállalatok és intézmények. A pályázatra meghirdetett álláshelyek 39.2 százalékát a fővárosi munkáltatók tették közzé, és csupán ez a pályázatra jogosult hallgatók 81 és fél százaIgy augusztus táján már húvösek a reggelek. A nap meg a felhők mögött bujkál, a lanyha szél meg-meglibben- ti a szoknyákat, belefúr a hajba. Ácsorgók a Centrum Aruház bejárata előtt. Nyitásra varnak. közben beszélgetnek. Mindenki mindenkivel. Hiszen a téma közös; árleszállítás. Mi és mennyivel olcsóbb. mit érdemes vásárolni, es mit nem — ezt fejtik ki a hangadók. A tanácstalanok, a határozatlan céllal érkezők pedig élénken szívják magukba a tájékoztatót. Mert ugye, a tapasztaltabbak azért mégis többet tudnak. Érdemes rájuk odafigyelni. Kinyílnak az ajtók, sodródunk befelé. A hátikosaras néni azonnal egy városi asz- szony mellé csatlakozik. aki egyenest a méteráru felé tart. Gyakorlott vásárló lehet. Ki tétet a pultra ötféle kelmét. mindben talá! valami kivetnivalót. Forgatja, simít- gatja a színes kartonanyagokat. míg végre egy, piros virágos felett elmélázik. — No. ez tán jó lesz. Mérjen le belőle vagy öt métert! Az elárusítónő gyorsan cselekszik. — Mi lesz ebből az anyagból — kérdezem. — Hosszú szoknya a lányomnak. Meg, ha telik, még blúz is. Mérik a piros virágost a hátikosaras néninek is. — Kinek lesz ez, néni? — Kinek-e? Tudj’ Isten, valamire csak felhasználom. Megéri. Alig tíz forint métere. A városi asszony ravaszul rámkacsint, aztán sarkon fordul és belevegyül a sokasodok tömegébe. X — Magának miért kell írni? — fordul hozzám a Pécs- kő Áruházban egy ősz hajú asszonyság, és belefürkész a nyitott noteszba. Aztán választ sem várva ömlik belőle a szó: — Kinéztem magamnak egy jó ' kis fürdőruhát. Azt. akarom megvenni. Hatszáz forintról háromszáznegyvenre ment le az ara. Bőven megéri. — Most, a nyár végén? — Mindegy az nekem. Derecskén van egy hétvégi házam. oda járok késő őszig minden hét végén. Kell a fürdőruha. Igaz, van mär három. de ez, amit most kinéztem, szép is. meg olcsó is. És főleg; a méretemre való — ezzel végigsimítja dús csípejét. Az elválásnál utánam szól: — Ja. még be sem mutatkoztam. Ceszncr József né vagyok, salgótarjáni, táska- készítő. Demény Jánosné Karancs- ságról utazott be Salgótarjánba. Járja az üzleteket, nézelődik. Szatyrában már ott lapul egy 65 Ft-os papucs, könnyű, jó lábbeli. Aztán a fiának is akart venni valami szép inget, de negyvenes méretben eddig még nem talált. — Jó dolog ez a leárazás. Főleg a kispénzű embereknek. Kevesebb pénzen több min. dent vásárolhatnak. Körbejáratja a tekintetét az üzleten: — Egy baj van csak, méterben kellene nekem egy fekete kötényrevaló. de eddig még nem bukkantam kedvem szerintire. Népviseletes nénin akad meg a szemem. Éppen a fürdőruhák között kotorász. — Sándor Jánosné vagyok Vizslásról. Fürdőalkalmatosságot vennék, kedves. Gondoltam. szétnézek, hátha beletalálok a leárazásba. — Magának kell a fürdőru. ha. néni? — De nekem ám. A fiamnak üdülője van a Balatonon. Már voltam náluk a nváron. nemsokára ismét megyek. Ezt is megértem, kedves: csak jönnek értem. no. mama pakoljon! — és már visznek is. A CIGÁNYLAKOSSÁG életkörülményednek iavításá- ra párt- és állami ha'ároza- <ok vannak. A Sziis'vi községi közös Tanács végrehajtó bizottsága ezelőtt több mint 3 évvel és most az elmúlt napokban ezeknek a határozatoknak a szellemében társvai- ta Szügy. a hozzátartozó Csesztve és Nős rá dm arcai cí- aánylakosságának helyzetét. A végrehajtó bizottsági ülés mán beszélgettünk Gá-soar Andrásné megbízott vb-titkár- ral. az 1972-es határozat végrehajtásáról és a ielenleai helyzetről. — Végrehajtó bizottságunk 1972. márciusában tárgyalta a cigánylakosság életkörülme- nveit. s általános helyzetét. Határozatot hoztunk, s ebben azt kellett megállapítani, hogv a szügyi, illetve a társköasé* gek cigánylakosságának élet- körülménye nem áll arányban az országos eredményekkel, még mindig rossz a cigáinv- lakosság helyzete, jelentősen elmarad más községek cigány lakossá gának életszínvonalától. Ennek megváltoztatására szólt a 3 évvel ezelőtti határozat. Elsősorban azt rögzíti a határozat, hoav szorgalmazzuk a munkaképes cigánylakosság foglalkoztatását, segítsünk a lakáshelvzet javításán, szorgalmazzuk kulturális és egészségügyi helyzetük jobb ellátását. Gáspár Andrásné örömmel számolt be az eltelt 3 év eredményeiről. Örömmel ú i- sagolta. hogv a határozat szellemének megfelelően az eredményekhez tartozik. hogy Csesztvén 4. Nógrádmarcalon 2. Szügy községben pedig 5 cigánycsalád költözött úi lakásba. Az is sikernek számit, hogy ezzel párhuzamosan egvre több cigánv férfi és nő vadait állandó munkát. Az iparban dolgozó férfiak és nők száma lassan eléri a százat. Ez azért is érdekes, mert a három községben 32 cigánycsalád. összesen 235 tagja él. Azz.a.1 külön dicsekedett a vb titkára, hogy a cigánytelepen mar több férfinak van kismotorja és azzal jár be dolgozni Balassagyarmatra. Beszélgetésünk során sző esett a cigánygyermekek beiskolázásáról is. Gáspárné már eredménynek könyvelte el, s így jelentette a végrehajtó bizottságinak is. hogv az elmúlt tanévben volt az eiső cigánygyermek, aki elvégezte a 8 általános iskolát. — Az községi tanács, illetve a végrehajtó bizottság mostani ülése után továbbra Is feladatának tekinti a cigánylakosság életkörülményeinek javítását. Ezért a lehetőséghez mérten anyagiakban Jókedvű férfi kapcsolódik a beszélgetésbe; — Áru van bőven, de nonnan vegyek ra pénzt? — kérdezi tréfásan, aztán a pult felé int; — Az összes vagyonomat az asz- szonynak adtam, így egy lukas garasom sincs. A felesége élesen visszaszól; — És kire költőm a pénzt. Most is neked nézek kempingnadrágot. X Vevők. Ilyenek és olyanok. Vékonypénzűek és tömött pénztárcával rendelkezők. Élvezik, kihasználják az ár- leszállítást. Szalontai Józsefné, a Pécs- kő Aruház osztályvezetője; — Az idén rendkívül nagy a választék, és a vásárlókedvtől sem panaszkodhatunk. Az árleszállítás első napján 231 ezer forint forgalmat bonyolítottunk le a kötött-divatáru osztályon. A tavalyi árleszállítás első napján ez az összeg 170 ezer forint volt Népszerűek a fürdőruhák, a kempíngnadrágok és az ízléses. olcsó kötöttáruk. Talán egyedül a rövid ujjú férfiingekből nem tudjuk kielégíteni a vásárlókat. Akik nagyon türelmesek. kedvesek, és. ha határozott cél nélkül érkeznek, kikérik a mi véleményünket is. Természetesen, mindig szívesen segítünk. —vklll— illés iilnn cigányok helyzete is támogatjuk a rászoruló cigánycsaládokat. Tavalv a költségvetési terv a’amábói a sokgyermekes anvá.k rész-áré 6400 forintot fizettünk ki. Az idén eddig ez az nsy/. g iöval meghaladia a 4000 forintot. Míg tavalv rendkívüli szociális segélyben 4 esa’ádol részesítettünk, az idén eddig 7 esetben fizettünk ilvan c;- men segélyt. Azt is elmondhatom. hogv a gvámüsvi segélyből tavalv 30 isko’ásgver- mek részére tanszerek vásárlására biztosítottuk a forin-- tot. Az idén eddig 4 esetben fizettünk ruházati cikkek beszerzésére a rászoruló kiskorúak számára. Foglalkozott a v<ri rohadó bizottság a cigánvlakosság kulturális és műve'ődési lehetőségével. s a jövő feladataival is. Erről a végrehaitó bizottság titkárának ez a véleménye. — kulturális téren a cigánvlakossá.g igen e'ma- radott. Művelődésük v;szont biztosított. Ugyancsak biztosított az egeszségüsvj gondozásuk is. melvet a körzeti orvos lát el. Ha már az egészségügyről van szó. arról is beszélni kell. hogv e téren rendkívül sok tennivaló vár a cigánytelepeken lakókra. Arra lenne szükség. hogv mágus vesezziék el az udvarok, a lakások tisztántartását. Ügy. hoav az megfelelten az egészségügyi követe1 mén veK- neK. meggátolja a fertőző betegségek terjedését. Ezért szükséges, hogy ezt segítse a körzeti orvos, a védőnő, az ápolónő elsősorban azzal, hogy gyakrabban tartsanak egészségügyi ellenőrzésejcet. s eredményeiről tájékoztatják a tanácsot is. A végrehajtó bizottság a jövő feladatait is meghatározta. Mert tennivaló még bőven akad. Akár a szociális körülményeknek meg nem feleiő telepek felszámo'ása. akár a munkaképes cigánvok foglalkoztatásának megoldása. vagv más téren is. — Végrehajtó bizottságunk legutóbbi ü'ésén úgv döntőit. boí»v a munkav:szonvban még nem álló. de munkaképes cigin v lakó ssá g m u nká b a való helvezése céljából a községi tanács, illetve annak szakigazgatási szerve keresse meg az üzemeket, vállalatokat, hoav foglalkoztassák a dolgozni akaró cigányokat. Ez az.ért is szükséges, mert ígv a cigánycsaládok lakáshe'vmtének javítását továbbra is biztosítaná tudjuk. Ugyanis a kölcsön igénybevételéhez a községi tanács csak akkor tud javaslatot adni. ha a dolgozó munkaviszonya folyamatos. Abban is döntöttünk, hoav a ci 2 ánylakosi -dg egészségű gvi helyzetének javítása érdekében a te1 éntől 200 méterre egv szeméttárolót je’ölünk ki. Szeretnénk megjavítani az ivóvízellátást is. Építettünk egv kutat a telepen, de annak ie'enlesi tisztasága kétes. Vízminta vételével ezt a eon- dot is megoldjuk. A végrehaitó bizottság döntése érteimében a cigánytelepeken ismeretterjesztő előadások szervezését is szorgalmazzuk. Ezek az előadások a munkában való magatartásról, az egészséges életmódról, a gyermeknevelésről. a kulturáltabb életmód népszerűsítéséről és másról szól majd. Továbbra is minden negyedévben megszervezzük a cigánytelepek tisztasági napjait, amikor a cigánylakosság a saját épületében elvégzi a nagy takarítást. a meszelést, az udvar rendezését, egyszóval mindazt. ami az egészséges, a kulturáltabb életmód biztosításához szükséges — mondotta Gáspár Andrásné vb-titikár. NEM EGETRENGETÖ dolgok a szügyi intézkedések. A tapasztalatok azt bizonvítják. hogv jó' úton haladnak. Aa újabb döntések is a cigány- lakosság érdekében történtek. Annak a lakosságnak az érdekében, amelyiknek he>- zete, életkörülménye már a legutóbbi 3 évben is sokat javult S. L. A kommunizmus ifjú építői Az Ossz-szövetségi lenini Komszomol. a Szovjetunió legnagyobb ifjúsági társadalmi-politikai szervezete 34 millió fiatalt — diákot, mérnököt, munkást, agronómust, művészt — számlál soraiban. A különböző nemzetiségű komszomolisták közös vonása, hogy valamennyien a kommunizmus lelkes hívei, aktív építői. A társadalmi különbségeket következetesen megszüntető szocialista társadalom vezető ereje továbbra is a munkásosztály. Ha a munkásfiatalok helyzetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy amíg 1932-ben már az is hatalmas eredménynek számított. hogy &z üzemi munkás- fiatalok több mint fele 4 osztályt végzett, addig ma csak egyharmaduk nem rendelkezik középiskolai (10 osztály) végzettséggel. A Komszomol soraiban levő 10 millió munkásfiatal számára minden feltétel biztosítva van a továbbtanuláshoz. A szociológusok szerint a fiatal munkások 97 százaléka rendszeresen olvas újságot, évente átlag mindegyikük 5,3.szer jár színházba. 16,5-szer moziba. 6.2- szer koncertre, több mint 30- szor könyvtárba. A társadalomban — s így a komszomolisták között is — jelentős helyet foglalnak el a parasztfiatalok, akik száma a Komszomol ban meghaladja a 3 milliót. Ma minden második falusi fiatal közép-, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A mező- gazdaság nagyfokú gépesítésének. a korszerű technika bevezetésének feltételei közölt egyre nő a szakképzett fiatalok száma: minden harmadik falusi komszomol ista képzett mezőgazdasági szakemberként. gépszakértökén* vesz részt a termelésben. Nagy szerepe volt ebben a Komszomolnak, amikor 1971 —1973-ban, kezdeményezésére mozgalom indult a falusi fiatalok között a műszaki képesítés megszerzéséért. Közel 3.5 millió fiatal nyert ilyen képesítést, a fiatal falusi gépszakértők több mint fele szerzett magas képzettséget. A szovjet társadalom egyik íor.tos vonása az értelmiségiek számának növekedése. A Komszomol közel kétmillió mérnököt és technikust, mezőgazdasági szakembert, tudományos dolgozót számlál soraiban. Az értelmiségiek — különösen a műszaki és tudományos dolgozók — nagy része munkás-, illetve paraszt- származású. A komszomolisták jelentős része a tanulóifjúság köréből kerül ki. A Komszomol szoros kapcsolatban áll az iskolákkal: iskolai tankörök, klubok alakulnak kezdeményezésére, tudományos-műszaki diákkonferenciákat szerveznek, tehetségkutató versenyeket, tudományos és műszaki „napokat’, „heteket” bonyolítanak le. Az egyetemisták aktivitásáról tanúskodik a 16 éve indult moz. galom, a nyári építőtáborokban, új építkezéseken való tömeges részvétel. Ha a számszerű adatokon túl közelítő képet akarunk alkotni a mai komszomolis- tákról. a 70-es évek fiataljairól. akkor megállapíthat juk, hogy a kommunista társadalom építésében aktív szerepet játszó, a tudomány, a technika, a gazdasági élet, a sport, az irodalom és a filmművészet iránt érdeklődő, a népek függetlenségéért és szabadságáért kivet l ezetesen síkraszálló ifjúság áll előttünk. Vlagyimir LurkiJ, a „Swina” folvöirnl. főszerkesztő-helvf»<íese‘. kers»bb;m a Koms-'o- o I T^B *’> if*. -a fíMt-jjókról é«= a KouiSíonifltói ir| könyv szerzője. (APN)
