Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-16 / 192. szám
my+r Egy határosat nyomában Magyarnűndorban lanácsi feladat is a lakosság ♦ kulturális nevelése GXURKK JÁNOS, a Magyamándori községi közös Tanács elnöke egyáltalán nem lepődött meg. amikor a beszélgetés során sok minden között a párt Központi Bizottságának 1974. március 19:—20-i közművelődési határozatára .terélődött a beszélgetés. Később tudtam meg, hogy ezt a témát nem is olyan régen testületi ülésen is megvitatták. sőt, a tanacs intézkedése során igen jelentős eredményeket értek el Ma- gyaji'nándorban. és a _ közös községi tanácshoz tartozó Mo- horán, Cserháíhalápon és U.e- bercsányben. Ezen a területen több mint 3300 ember él, így a tanács számára sem közömbös, hogy milyen az anyaközség és a társközségek lakóinak kulturális helyzete, hogyan valósítják meg a párt közművelődési 'határozatát, illetve az azt követő állami, tanácsi intézkedésekét. A tanács elnöke egyetlen dossziét vett elő. Ez sok mindenről árulkodik, Gyurek János mindjárt összesíti is a feladatokat. — A pártvezetqség után a tanács mint testület is. intézkedési tervet fogadott él a határozat végrehajtására. Úgy fogalmazhatnék — mondja —, hogy legfontosabb tennivalóinkat határoztuk meg az elkövetkező évekre. Nem sorrendiségben és nem is fontosságának megfelelően mondom. de az intézkedési ler- \ ünkben igen előkelő helyet foglal el a kijáró munkásság közművelődésbe való bevonása; a termelőszövetkezeti parasztság műveltségének fejlesztése, a közösség, a társadalmi tulajdon iránt érzett felelősségének növelése, a tsz- parasztság felkészítése az új ■ termelési eszközök fogadására; az ifjúság műveltségi szintjének emelése, és a jövő ev feladatainak végrehajtására való felkészítése, s nem utolsósorban a szocialista mur.- kaerkölcs elmélyítése, a szocialista embertípus . kialakítása. Úgy is mondhatnám, hotgy e nagy . jelentőségű határozat több évre szabta meg feladatainkat. A határozat megjelenésétől immár több mint egy esztendő telt el. Vajon milyen eredményeket értek el Ma- gyarnápdorban, és a hozzá tartozó községekben? Gyurek János erről így vall: — Meggyőződésem, hogy a tanácsi vezetés érvényt szerzett a Központi Bizottság és a pártvezetőség határozu,a- nak. A tanács középtávú közművelődési feladattervvei rendelkezik, és éppen a határozat szellemében igyekeztünk az anyagi és személyi feltételeit megteremteni annak, hogy a tanácsi közművelődési intézmények a megfelelő szinten segítsék a közművelődés fejleíztósét. Létrehoztuk a •körzeti, könyvtárat. Növeltük a könyvbeszerzési összegeket. A körzeti közművelődési otthonnál átalakítással bővítettük a kisqsoportos foglalkozások lehetőségét. A területünkön levő gazdasági és tömegszervezeti vezetőkkel igyekeztünk kialakítani az együttműködés tökéletes formáját. Néhány példát is említenék. Itt a községben levő körzeti művelődési ház, mint a tanács művelődési intézménye. kiemelten foglalkozik a kijáró dolgozók, a parasztság, az ifjúság közművelődési helyzetével. Ennek hatására a fiatalok és a kijáró dolgozók az utóbbi évben nagyobb szambán kapcsolódtak be a kulturális rendezvényekbe. Ehhez nagyban hozzájárult a dolgozók érdeklődésének reális felmérése. a kiscsoportos foglalkozások bővítéée, jelenleg isit? ilyen csoport működik. JAVULT a körzeti művelődési ház és a területen levő gazdasági egységek kapcsolata. s egyre jobb az együttműködés — folytatja a beszélgetést Gyurek János. Ez lemérhető a tavalyi és az idei közös rendezvények szervezésénél, vagy a művelődési otthonnak nyújtott támogatásoknál, a gazdasági egységek és a tömegszervezetek által megvásárolt bérleteknél, ami ma már meghaladja a 160-at. Itt kell elmondani azt is, hogy a művelődési ház egyre jobban betölti szerepét a családi események társadalmi rendezésében, illetve szervezésében. A különhöző klubok, találkozók, ankétok, népművészeti és művészeti kiállítások szervezése nagyban hozzájárul a lakosság általános műveltségének emeléséhez, életkörülményei alakításához, az igazi értékek megismertetéséhez és ápolásához. A művelődési ház már második esetben eredményesen rendezte meg a Röpülj, pávakör minősítő versenyét, ahol például a saját énekkara kiváló minősítést ért el. Itt, a művelődési háznál említeném meg azt is, hogy sok segítségei adott a modorai iskolának a felnői tok tatás megszervezéséhez. ahoi az idén 10-en vizsgáztak, s a vizsgázók közül 4-en a cigánylakosság köréből kerültek ki. A tanácsi munka mellett más területről is szót váltottunk az elnökkel. Megtudtuk, hogy a szocialista brigádok vállalásaikban személyre szólóan fogalmazzák meg a művelődéspolitikai feladatokat, egyrészt intézményes, másrészt önművelődés területén. A termelőszövetkezet is nagyobb figyelmet fordít a szocialista brigádok politikai és szakmai folyóirattal történő ellátására. A téesz a művelődési házzal közösen fedezi a Röoüli, páva-kör énekkarának költségeit. Fejlődés tapasztalható például a termelő- szövetkezétnél a kulturális alap felhasználása tekintetében. A látogatások, kirándulások meghatározott céllal történnek, s mindez hozzájárul a téesznarssztság szakma; és ál'alánqe. műveltségének fejlesztéséhez. Sikerült azt is elérni a községben, hoav ma már a gazdasági vezetés biztosítja a nolitikai-szakmai iskolái* végzők számára a konzultáción vgtó részvételt, tanul,mánvi szabadságot, ezzel is segí*'k a dolgozók művelődését. Éonen ennek hatására ak elmúlt tanévben távúit az önképzési igény a középvezetőknél, és a fizikai munkásoknál egyaránt. — A TANÁCSNAK a fel-, 'adata,, hogy segítse a tömeg- ’ szervezetek és .-mozgalmak ez irányú tevékenységét is — mondja Gyurek János. — Ügy érezzük. hogy legtöbb tennivalónk az ifjúság önművelődése terén van. Ugyanakkor folytatnunk kell azt az eredőién v*. amit elértünk, például Modorán a cigán.vlakos- ság nevelése, vagy itt, az anyáközségben a dolgozók ab. talános műveltségének javí- , tá*a térén. A községi közős tanacs eddig 'is sokat tett, s úgy érezzük, hogy még var. tartalékunk is a párt- és állami határozatok közművelődési- határozatának megvalósítására. Testületi döntéseink is ezt a célt szolgálják. S. L. Igen fő kérdés az ízlésnevelés Mai 20.00: MICSODA IDŐK VOLTAK. A felszabadulást követő három évtized humorából ad ízelítőt ez a háromrészes műsor. amelyben több mint száz vígjáték-, zenésvígjáték-, operett-. film- és kabarétréfa részletei kerültek egymásmellé. Az összeállítás mottója „mikor min nevetett az ország — ez is történelem”. A filmvígjátékok élő fősze- reírlöivel interjúk készülnék, hogyan látják akkori önmagukat, az általuk játszott figurákat. A műsor három adásban, három témát dolgoz, fel; a lakáskérdést, a szerelmi bonyodalmakat és a kor jellegzetes figuráit. Ahogy a cím is jelzi —„Micsoda idők voltak” — az utolsó évek humortermése nem kapott helyet a műsorban. De a tévé illetékesei nem /tartják elképzelhetetlennek a folytatást, néhány év múlva —, napjaink humorával. A nők ■ nemzetközi évének keretében a Magyar Nők Országos Tanácsa nőnapról hónapra vitavendégül hív magához a különböző társadalmi rétegek asszonyai közül egy-egy csoportot, gondjaik és gondolataik megbeszélése vegeit. Elsőnek a munkásnők művelődéséről beszélgettek a meginyptlak. Legutóbb pedig a képző- és iparmüvesznök egy csoportja kapott meghívást. A közönség és a modern művészet kapcsolatáról a pártkongresszuson is tárgyalt fontos kérdésről — mondták el véleményüket, hozzátéve az; is, hogy alkotó munkájuk terén „hol szorít a cipő". Panasznap lett a beszélgetésből- miként ez várható is volt; hiszen művész és közönség viszonyának rendezetlenségét bizonyítja, hogy ízlésük messze eltér, s az új lakásokat, családi házakat gyakrabban „díszíti” glccses holmi. mint művészi alkotás. Természetesen ezt még a műalkotás ára is magyarázhatná. '*=n az Ipar is ritkán gyárt — szériában — művészi ízléssel tervezett tárgyakat. A kereskedelem sem ezeket terjeszti. hanem kielégíti a közönség másfajta, elvkor „fogfájós kiskufys’Lieénvét: s valójában nem az a bai. hogy kielégíti. hanem. hogv nem is próbálja vonzó példákkal,formálni pzeket az igénveket. A művésznők egybehangzó ítélete nyilvánult meg az áruházi dísztárgy- és itex'i1- választék ostorozásában: csak nz nem derült ki. hogv az inar kényszeríti-e rá á kereskedelemre ezeket a cikkeket, vagy tordítva? Az iparművész is a manipuláció eszközének érzi magát olyankor, amikor meg'er- vez dolgokat, melyeket a” maga otthonában nem helyezne ei. A dísztárgyak, meg a díszítő és használati funkciót is betöltő eszközök, textíliák esetében sokkal nagyobb változatosságra kellene töreked- pi: az *egyedi darab valóban luxus, kevesen engedhetik meg maguknak, de, ha a szériagyártás sokkal gazdagabb válaszlékot. adha. amelyből egyéni ízléssel annyi összeállítást lehetne variálni., ahanv (•.salad csak akad, megszűnnék az uniformizált lakások egyhangúsága. » A népi művészet hatása is gazdagabban érvényesülhetne, ha többféle motívum- ki nősből választanának a népművészeti boltok. Hiszen egv- egy szép szőttes, hímzett terítő. párna, cserge meleggé és színessé varázsolja a legunul- mgsabb típusbútorral berendezett otthont is. A szép* formájú korsó, bokály. hozxáil'ő virággal kecses váza. a rceréo- tálon .étvágygeriesztőbb a “' ümólos, mint a műanyag tálcán. esek érmen azt n~m szabad elfelei'enünk. hogy a népművészet funkcionális művészet: annvi darabot bír el a lakás, amennVi használatba kerül, szerepet kan benne; a többlet már magánmúzeum. ha tér van hozzá; d° a fővárosi másfél-két szobában nevetséges a (szövőszékek. fabö'csők és kaszanyelek felsorakoztatása. változások A tapolcai medencében fekvő Sümeg nagyközség arculata jelentőben megváltozott az elmúlt öt évben. A műem- léknázak sokaságát magába- tcgialó település köré új családi házak, modern lakótelepek épültek. A képünkön látható új KlSZ-lakotelepen eddig TI2 lakást adták át az ifjú tulajdonosoknak. A saját erőből és OTP-támogatással épülő lakótelep kivitelezője a Veszprém megyéi Építőipar; Vállalat sümegi építésvezetősége. A tervek szerint 400 fiatal csalód lakóhelyét kívánják itt kialakítani. (MTI-fotó. — Kozák Albert felv.) Igen: a fő kérdés az ízlés. A művésznők szerint hiányzik a vizuális (látási) kultúra, de meg az erre irányuló ne-' vetés is. ’ Hogy lehet „teret nyitni", a tágasság érzetét kel- ;eni a lakásban; hogy lehet megteremteni a színfoltok harmóniáját — mindezt hpo- nan tudná, aki csuk az pvufK- bari 'kap igazán hatásos művészeti indítást? Mert az óvoda általában jól alapoz — ezt mindenki elismerte. Később azonban hiányzik a művészet- történeti oktatás — csak a gimnáziumokban folyik, oil is rövid ideig. így aztán felnőnek művelt, irodalomban, zenében jó ízlésű fiatalok, akiknél a műízlés, messze elmarad az általános szellemi szint alatt. Kodály neve sokszor elhangzott. Ahogy az ő mödsze- •e tanítja a „zenei .anyanyelvit” — valahogy úgy kel'e- ne a művészi érzéket is kiformálni az iskolásokban. Akkor nagyobb közönség akadna a művészet befogadására. Többen panaszoltak a társadalmi elismerés htánváV is; sokszor érzik, hogy a képzőművész nem kap elég megbecsülést. nem értékelik, hogy munkája nemcsak szellemi, de néha nehéz fizikai munka is (saobrasznők!); gyermekeiket nem veszik fel óvodába, hiszen a mama „úgyis otthon van", ha pedig beteg a gyermek. elmarad a munka egészen. anélkül, hogy kéjben bármi támogatás l'ss jönne. Volt értelme a panasznapnak? Feltétlenül. A művész- asszonvok emberi, anyai gond- iaibar) segítségét ígérte a Nőtanács. Amit pedig az ízlésről, látási kultúráról, lakberendezésről elmondtak, ai napjaink fontos kérdése. Hiszen az a cél. hogy az anyagi jólét emelkedése folytán né csak jobban, hanem szebben is éljünk. Az otthon szépsége elsősorban az- asszonyokon múlik, A környezet pedig hat az emberre: otthonosabb, derűsebb, bensőségesebb lakásban a családtagok is haímonlku- sabbak. vidámabbak. Az ízlés is ott alakul, ha a cseperedő yyermek első percétől széo környezetet lát, annak hatása olyan, mint az anyatejé: immunizált. Szép szavak, szén tárevak. szép dalok indítanak .a teljesebb emberi lét felé. Bozóky Éva iiviiifff mi mviivviiiffflvvi'f iiiiiiii: Pásztor Ferenc FIUK A LESHEGYEN Regény lit. Lenn. egy »nagyon régi, nagyon avitt íaházban rendezték be az erdészetnél dolgozó asszonyok munkásszállását. Inkább csak nyárra, az erősebb szezonra rendezkedtek be itt, csak ideiglenes menedéket nyújtott. A nyári hetekében 'sok itt a tennivaló. Ilyen- 'kor kell gondozni á csemetéket. ilyenkor szedik le a gyógynövényeket, a nyári időben teszik rendbe a vadetetőket. -itató helyeket. Ilyenkor arra is nyílik lehetőség, hogy megjelöljék a különleges növényeket. táblákat helyezzenek el a védett fák oldalára, á fákat körülvevő kerítésekre. Ez bizony nem nyolcórás munkaidőben elvégezhető feladat. Szaporán kell dolgozni, mert beköszönt az ősz. akkor aztán késő már kapkodni. Ezért van az, hogy hajnalban kelnek, sötétedésig dolgoznak az asszonyok, majd pb henbeinek ősszel, meg télen. Ketten, hárman már előre szaladtak a viharvertek kö' zül. a határőrökhöz igyekeztek segítségért. — Mit tudnak? Mi történt? Van valakinek baja — kérNÓGRÁD 3 1975. augusztus 16., szombat dezte őket egyszuszra a Parancsnok, de nem állt meg egy pillanatra sem. — Magunk se tudjuk, mert mindenütt sivalkodnak, jaj" vészekéinek az asszonyok. Azt se tudjuk, hol áll a fejünk? Gyorsan, gyorsan, jöjjenek. mert agyonnvomja őket a fa! Ez mar pánik, állapította meg magában az őrnagy és futásra gyorsította a lépéseket. A többiek utána. Nem gondoltak must arra serrí, hogy a köveken kifordulhat a bokájuk, nagyot eshetnek egy- egv alattomos gyökérben. A faháznál nagy a 'zűrzavar. Ügy hat az egész. mintha forgószél kevert volna össze m ndent. A lámpák fényében csak azt lehetett látni, hoav két nagy fenvő fekszik a ház 1 teljesen összezúzott maradékain. Látszottak a karvastagságú törött ágak, a dőlés következtében megcsavarodott, szilánkokká szakadt törzsek. — Asszonyok! Figyeljenek rám! Páter Balázs őrnagy vagyok. itt vannak velem a határőrök is. Feleljenek, hallanak engem? Az most. nehéz- Jaiopg a szél, csapkodnak a jégszemek. sustorognak a fák lombjai. Olyan az egész hegy. mintha pokollá változott volna. Csak jajgatás válaszol! — Asszonyok, ne óbégassa* nak! Rám figyelni — ordított torkaszakadtóból az őrnagy, hogy túlharsog.ja a vihart. — Aki mozogni tud, jöiiön ide hozzánk! Gyorsan, szaporán. Mindenki ide, aki mozogni tud. Ide, ahonnan világítunk! Gyerünk, asszonyok. Ázott verebeknek, haiótö- rötteknek látszottak szegények. C&apzottan lógott a hajuk. szemükben riadalom, kétségbeesés tükröződött. Fáztak. vacogtak, össze kuoo rosták- mintha görcsös fájdalmaik lennének. — Elvtársak, le a köpenyekkel. ráadni az asszonyokra! Még mindig jöttek az asz- szonyok. Egyik egy bokor tövéből. a másik az udvaron álló szekér alól. a harmadik a lépcső menedékéből kapaszkodott elő — Hány asszonynak kell lenni? — kérdezte az őrnagv és szánjlálni kezdte az elő" búitakat. — Huszonöt asszonv és egv férfi. Itt kell lenni az öreg udvarosnak. Gáspár bácsinak is. Csak tizenöten jöttek elő. — Örs, figyelem. Itt Péter őrnagv — harsogta a parancsnok a rádióba. — Azonnal rendejie be Baloghot. Futásban. Jöjjön a kocsival a faházhoz. A kerülettől kérjen nagy mentőt, fűthető kocsit. Egyelőre tizenöten kerültek elő. — Előbújt az öreg Gáspár is. — Hát maga hol maradt, öreg — kérdezte tő é Maróik — Jaj, főerdész uram. éppen a reteráton ültem, amikor becsapott az istennyila. Azt hittem, hogv már nem is élek. Mert a budira is ráesett egv nagy fa. Mozdulni sem tudtam. Az á szerencse, hogv jó erős fából ácsolták. Nem történt annak semmi baja, csak nem tudtam szabadulni belőle, mert. az aitól ’elzárták az ágak. Csák ara figyeltem, hogv recseg minden. aztán meg az asszonyok sikítottak, mint a malacok. Hiába 'ordítottam, hoav őrizzék meg a nyugalmat nem tudtam kimenni. Nem tudtam nekik parancsolni. {Folytatjuk) Kirándulók Kiumkányb il A Finomkerámiaipari Művek romhánvi gyárából augusztus 13—14-én két szocialista brigád — a Máius 1. női és az Április 4. férfi". brigád — szakmai kiránduláson vett részt. A kétnapos kirándulás alatt megtgk'nteíték Pécsett testvérüzemünket, a Zsolnai Porcelángyárat. és a város nevezetességeivel ismerkedtek. A brigádtagok túrát tettek a MMna-tetőre. Harkányban strandoltak, s éjszakára a romantikus siklósi várban szálltak meg. A napokban a gvár úiabb két szocialista brigádja indult útnak. Herenden a porcelángyárat. Veszprémben a város nevezetességeit tekintik meg. loro jf a kör hiúi a * Rétsáson augusztus 23-án kezdődik az úi színházi évad. Az Asztalos János Művelődési Központban elsőként a Forog a körhinta című zenes játékot. amelynek szöveget Nádasv László, dalbeiétieit Varga Balázs írta. zenéiét Ránk! -György szerezte, mutatják be az Állami Dérvné% Színház társulatának, e’«adásában. A közönség a főbb szerepekben a színház élvonalába tartozó müvézeke*. Kutas Józsefet. Szele Margi- tot, Vajda Dezsőt és Lcnkefv Ej'ikát láthatía. Az e’őadást Kertész László- a színház Já- szarcUjas főrendezője rendezte. I
