Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

ü ssfiáSc^rssassas örömei Ma már nincs az ország- Bérelt sátrakkal próbálták ki. ban. de Európában sem olyan hegyvidéki. vaav tóparti. al* földi, vagy erdő övezte turis­taparadicsom. ahol ne fogad­nák a messziről érkezett sá- torozókat. a szinte telies össz­komfortot nyújtó kempingtá- borok. A sátorozás legcsodá­latosabb ajándéka Dontosan ebben rejlik; bármikor útnak indulhatunk, bármikor meg­érkezhetünk. s ráadásul ..ak­kor szedhetjük fel a sátor­fánkat”, amikor kecr mk tartja. Nem kell előr° elter­vezett menetrend szerint ér­keznünk sehová, hisz nem foglaltunk és nem fizettünk ki előre szállodai szobát, a kempingben ' mindig akad számunkra a sátrunk felállí­tásához szükséges helv. Mi­után pedig nem vagvunk helyhez kötve, két-három hét szabadságunk alatt be­barangolhatjuk fél Magyar- országot, de a vén Európá­ból is megismerhetünk ióko" ra területet. Négyszemélyes sátorhely Tihanyban. Siófokon. Szent­endrén. vagy Leányfalun mindössze 19 forint. ermvi nénzért szálláshoz jutni má" suit szinte lehetetlen. Az „oda megyek, ’ahová kedvem tartja” ió érzése mellett te­hát itt a második szempont i*. az olcsóság. Sokan számol­tak már utána, hosv több országot becserkésző sátoros turistaútiuk alkalmával csu­pán a szállodai költség meg­takarításával kifizetődött telt jes sátorfetsaerelésük ára, g u m i ma t r a cos túl. há 1 ózsá kos- tul. Az. a kellemes előnv is járul a sátorozás kedvei tse- géhez. hogv az ember minde­nütt a megszokott fekhelyen pihenhet, a maga választotta tárgyak veszik körül, hiszen tulajdonképpen mindenütt maga veri fel az otthonát. A sátorozó ..szekta” tagjai többnyire a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattal kezdik. mit nyújt egyáltalán az ilven országiáró kaland. Ezt követi az első olcsó. úgynevezett ..kutyasátor”, ami kis helyen elfér, akár hát: zsákban is. ha a sátorozó még nem ren­delkezik autóval. A kétsze­mélyes kis sátrakat követik a vízhatlan aüzatú. há'ófü nappali szobás és tágas elő­térrel rendelkező sátorcso­dák. Tíz-tizenöt perc alatt mindenütt felállíthatók a leg- bonvolultabbnak látszó sát­rak is és minden kényelem­mel be is rendezhetők. $ A vadkemoigezést ma már a világon mindenütt tiltják, elsősorban higiéniai okokból. A kempingtáborokat viszont hideg-meleg vízzel, zuhanyo­zókká 1. főzőalk a 1 rr. a tos Ság­gal, de még bérelhető frizsi­derekkel iß felszerelik. Ami­kor betér a vándor egv ilven táborba, percek alatt kénye­lembe teheti magát. . fürdik, átöltözik, ha kedve tartia. és már indulhat is ..bevenni” a várost. Estére a szállása biz­tosított. nem kell futkosnia, aggódnia, hogy hol Rajtja le a fejét. Az étkezés olcsósága is a sátorozó pihenés előnvei kö­zé tartozik. A kávénk smri- tuszlcockán elkészül, a kis tu­rista gázpalack és főzőlap segítségével bármikor hazai ízekben lehet részünk. A ven­déglői árakhoz képest sokkal o1 csobban és akár változato­sabban is étkezhetünk, ha így látjuk el önmagunkat. Megszállott sátorlakók ál­lítják. hogv ezt a. müfait csak elkezdeni nehéz, ha egy­szer az ember rákapott ió izeire, nem képes abbahagy­ni. Minek is tenné, hisz’ be­ut alójegv nem mindenkinek tut. a Szálloda sem olcsó mu­latság. látnivaló viszont anr- nyi van. hogy csak győzzük bebarangolni a világot. K. H Iöriítt ablakok AZ IGAZGATÓ lement a műhelybe és beüvegez'ette az ablakokat. Hogv szavamat ne felejtsem: kiosztott két fe­gyelmit is. mert úgv találta, bogy a törött ablakok megja- víttatása még akkor sem az ő feladata, ha erre története­sen a termelési tanácskozá­son. kérik. Érdemes közelebbről is szemügyre venni, hogyan ta* Lálkozik egv nagyvállalat ve- zetője a műhely törött abla* kával. Bizonyára nem az igaz­gató keresi a randevút. Az ablak várja kitartóan a ta" nácskozást, amelyen majd szóba kerülhet. Mégpedig azért, mert a műhely vezető' jenek kérését a karbantartók vezetője elengedte a füle mellett. Nem sietett kijavít­tatni a törött zuhanyozót sem. Gvakran megtörténik. hogy azonos beosztású munkatár­sak egymás kérésére nem. vagv csak késlekedve, teszik meg azt. ami egyébként műn- kaköri kötelességük volna. A szocialista brigád oanar szára a művezető ráérősen bólogat, de viharsebesen in­tézkedik, ha az igazgató ..tol­mácsolásával” érkezik el hoz­zá a brigád kérése. Ilven he­lyeken szokássá válik, hogv a munkások közvetlenül az igazgatóhoz fordulnak orvos­lást igénylő gondjaikkal. Talán nem kalandozunk el túl messze mondanivalónk lényegéről, ha az ijzemi de­mokráciával is összefüggésbe hozzuk e jelenségeket. A munkások demokratikus joga­ikkal élve emlegetik az ab­lakot. Az igazgató pedig az üzemi demokrácia követelmé­nye szerint jár el. jamikor tel­jesíti a dolgozók jogos kéré­sét. Még boldogok is lehetnénk, hogy íme, egyes vállalatok­nál milyen iól mennek a dol­gok! Boldogok lehetnénk, ha nem tudnánk, hogv az üzemi demokrácia érvényesítőié nem feltétlenül minden esetben az igazgató. vagv a főmérnök. Tévedés lenne azt hinni, hogy az üzemi demokrácia csak vezetőket és vezetetteket összekötő fogalom. Két mű­vezető, sőt két esztergálvos között is érvényesülhet a de­mokratizmus. , ha tisztelik egymás véleményét, ha felté­telezik egymásról, hogy igaz ügyben, jogosan szólnak. Oly­kor természetesen saját szám­lánkra is gyakorolhatjuk a demokráciát, például azzal, hogy a magunk dolgát nem másoktól kérjük számón. Sokszor az a látszat mint­ha a demokratizmus érvénye­sítésében a jogok és a köte­lességek elválnának egymás­tól. mintha elkülönült életet élhetnének. A. jogok lenn a műhelyben, a kötelességek meg fenn az igazgatóságon. Vágy éppen fordítva, asze­rint, hogy honnan nézzük a dolgokat. Mert együttjár. Mégis — képletesen szólva — hány műhelyben, hány törött ab­lak van még? És hányán hi­szik. hogy az üzemi demok­ráciát érvényesítik, amikor kacskaringós útjára engedik azokat a panaszokat, amelye­ket a helyszínen és azonnal lehetne, sőt kellerie orvosol­ni ! Az ablakot persze beüve­gezték a példánkban szereplő üzemben. Csakhogy itt több­ről van szó. Arról a szemlé­letről. amely a rokonszenves­nek tűnő látszatok mögött ép­pen az üzemi, demokrácia tar­talmát, lényegét kezdi ki. Ahol igazgatói segédlet kel] az ablakok beüvegezéséhez. félő, hogv esv idő jitán a vezető megítélésének inércéje is alászáll. AZ ÉRDEMI munkától tá­volodik el az a vállalati ve­zető. akinek vállát kitört ab­lakok gondja is nvomiá. Nem érvényesülhet igazán az üze­mi demokrácia ott. ahol minduntalan az igazgatónak kell a -törött ablakok ügyében intézkedni. Pedig ilyen helyen látszatra minden rendben van. Mindenki elégedett. Sőt. az ablakok is épek — egészen a legközelebbi viharig. Miskolczi Miklós Romániai úti beszámoló A tenger, s az első élmények a tengerész orra alól levá* gott szőrszálak is éooenhosv csak elférnek — felül ped g aprócska tejbolttal, a ház mö­gött még kisebb lakrésszel. A réei és az úi egyenesen hú­zott vonallal elválasztható egymástól. S AKIK A HAZAKBAN LAKNAK Többnyire egyszerű román emberek. Mindennapi kenye­rüket ugyanúgy keresik, mint mi. magyarok. Iparban, me­zőgazdaságban, vezetésben, vágy kétkezi ,.maszek”-mejó- val. Melvek ezek? Sajátos tengerparti munkák: halárus, búgócsiga- és kagylóárus. ten­gerparti fotós. — ki az őser­dőről készített giccsei között fényképezi le a boldog turis­tát —. iszapot áruló idős ember —. aki fekete masz- szát kínál a gyógyulást remé­lőknek S talán valóban gyó­gyulnak is a híres masszá­tól. a nyakig szurok feketére bekent, bemázolt férfiak es nők. De árulnak fonott kala­pot és csinos kis szatyrokat is. mellyel később hazai- ut­cákon találkozva, könnyen megfejthető, hol járt a táska gazdája, sőt még azt is, álla­mi üzletben, vagv magán árustól vásárolta román ér­téktárgyát. Ez utóbbi úgy a n- . fe rendkívül bő formaválasz­Nyugaton. Az öröm azonban kivétel nélkül mindent. Álta- tikban kínálta portékáját, a természetes. Szálláshelyünk, Iában áruházak mellé tele- ®s fedetlen különböző a Dunarea — magyarul Duna— pülnek e „fórum”-terek. tonasu bevásárló- és egyéb két'három szintes ifjúsági „ ,, ,, táskákat, előtt rögtön Consta nca ban például a Tomis aruház mellett egv \ ROMÁN EGYETEMISTÁK A román utazási iroda .jóvoltából Express-csoportunk sok-sok kirándulóhelyre eljutott külön buszunkkal. A FÉLELMETES „CSJOR NOE-MORE” Repülőgépen express-eso- . portunk tagjainak zöme nem minihotelek ült még. Huszonnyolcunkat megérkezésünk pillanatában egész úteasort foglal el. Míg kötött össze nemrégiben az l!Lnálunk az asztalok gazdái Szinte teljesen azonosak a a kellemes, varakozó és szó- ^ * zöldségféléket. gyümölcsöket. nia§yar egyetemistákkal. Nyá rongo érzés, hogy hamarosan „t' 7“. t virágokat kínálnak. addig fon stoppal utaznak, járják az a levegőbe emelkedünk, s úti- az e^ hét aiatt n^sike Ke]et CMÍ&a színességével. de országot, ismerkednek a tá­celunk színhelyen Eforie- ^ te Svából De teli - n*m tü,zott áruválasztékával - -lakkal. s nem utolsósorban Nordon, a fekete-tenger enőee nomaiyabol. De talal . „ „ z. nva- igyekeznek ... ... r korfnnk mao-vanú i ___ut csalogatja a külföldi és nva p artyan levő csodalatos ten- ^ aS ''aló. vendégeket egv-eev ma- » az_ iskolaidő gerparti üdülőhelyen egy he­npmi pénzt keres- közeledtéig. tét töltünk együtt höző szórakozóhelyeken. sőt Sanarus. Az alkudozás ugyan- t.A<L tét toltunk együtt. tengerparti üdülőhelye- úgy l«R«nzo. mint nálunk, tengerparti munkákkal. So Itt lehet kapni főtt kukoricát. kan dolgoznak roman dollár* mellette oamuttrikót. Kénes- üzletekben, népművészeti bői­ken. a kikötővárosban Cons­tantában is. Helyet foglaltak a zsúfolt és drága Perla kert A kíváncsiság elnyomott minden álmosságot, fáradtsá­got. Egyenesén a tenger felé vitt az ütünk. A zúgó fekete i' -7 “ 7'"11 T..71T.; *7 7“, •_ heiyisegbe-n, tolmácsolták ur ..Csiornoemore hatalmas ,,_...° .____. . , . , consult ísrnerosemknt hullámai este, gyér fényben. * H v a iásárlásKan a tóié- _____ ____ _______ _______ i smeretlenül, nagyon idegen- koz0S^ban nem egv ^át. hatás közelít a giccshez. ®zaz..leit ker« Mangálján a:- nek _ félelmetesnek tűntek. sác is k8tődött A magvar Fürdőruhában bemereszked- ÖOIX)rt kedvence ve, olyanokat dobott rajtunk narea éttermánek egvlk fel. ca igazi piaci. a csaknem 1 méteres hűl- Paolgá;ója Ibo]vka ’ —- - -------­l ám. hogv 5 méterről egy egv ves_ hos&zú hajú,mindie mo­\ lapot és kenyeret, cipőt ládá" tolthan is. Eladói munkát ból válogatva. csigákból, v®geznek. Így találkoztunk 5 donsült' ismerteinknek”kaavlókból fűzött gvönsvöt ^onosi Gáborral, aki iúlius­• tettek a ILáríáshan a tóié- ««« néni kezéből. Az ossz* es augusztusban napi öt­hatás közelít a giccshez. 3 kicsit gi ccses. ki- Amfit^stru n.©vu hotel, föl fi volt a^Du- c-s’t túldíszített kép Constan- SZ1 ötjén levő népművészeti e„vív fpi- ca igazi piaci. zsibvásárod szakboltban. Román népi hírrr Ls A kod- arca- S mellette természete- zeses blúzokat, gypnvörű ir* ______ naiu. mindig mo- a keskenv. sétáló utcák, haburi^akat kíné gatott a m ásodperc alatt- a parton ta' of) kördi; kislány olvan a forgalom, hogv nvugati vásárlóknak. A nagv­iáltuk magunkat. A msieg, volt faIdn a hét lea»-ie sétálni is alig lehet. ■ varadi egyetemista sokat me­tengeri ^115 valósággal si- Kedv€6- közvetlenül- 'szoleáit mogatta borunkét, s altatgat- ki_ ha mér fél óráyal az ét. ta álmosságunkat. A szel zu- kezés előtt ott ültünk gasa, mely elnyomta hangún; lunknaI (ez volt a ritkább). kát is. meg titokzatosabba de akkor ha háromnegyed sétálni is alig lehet. kik sétálnák az utcákon? Törökök, olaszok, bolgárok sélt az ottani fiatalokról. — Nyelvünk különbözősége ellenére is otthonosan, kel e­menen éreztük magunkat ide" tai még gazdagabbak lesznek az általunk nvúitottaktól. Szöveg: Bálki Ildikó. Kcp: Kulcsár József tette a moraj ló messzeséget, órával később. egyenként c-s maffvarok, de található a gén földön, ismerősök, bará' a végtelennek tuno vizet, a szállingóztunk elfogyasztani a világ csaknem minden égtá* tok között, tengert. ^ sok finom, . vitamindús étel- iáról érkezett . kéovbe’ő” a Az élménybeszámolót, a kát Hajnalban, alig néhány órai féleségeket, olvan különleges- régi stílusban énült házak ország közti hasonlóságok, s alvás után hozzáláttunk a ségek' voltak erek. melvek övezte tereken. parkokban, különbségek felsorolását még részletesebb ismerkedéshez, nem úsztak a zsírban, hanem űrietekben. Sok fehér e-ven- sokáig folytathatnánk. Azon- Ügy hegyeztük a fülünket, rengeteg zöldfélével tálalva ruhás, s különböző hajókon ban az olvasó való.»nű úev mint a nyúl. mikor a neszre kerültek az asztalokra. szolgálatot teljesítő katona, var már. mint mi voltunk: fülel, de legnagyobb erőlkö tengerészek és matrózok. Da- mírrdent inkább a szemmel d-ésünk ellenére sem értettünk TENGERPARTI VÁROSKÉP ciát vezető női taxisofőrök és saját meggyőződéssel, mint semmit a heves akcentussal idggi*a várva, reoü’őgéo-oitó" képzelőerővel. Beszéljenek hát beszélő, kézzel-lábbal muto* A románok korán fekvők. *ták. kik egyegv út között is- a továbbiakban a "szavak he- gatók beszédéből- Mi termé- korán kelők. Mindkettőről merkednek. vagy Pihennek a lyett a képek. Reméihetö'eg szetesen ugyanúgy mutogat- volt alkalmunk meggyőződni, híres városban. A kikötőtói j'eaz_ akfld" olvasóink * között tunk -viszont, s előszedtük a Mi ugyanis későn feküdtünk, délnyugatra azonban már maj’d olyan is. aki masa" is nemrégiben iskolai órákon s későn keltünk. Oly annvira, énül Constanta úi része. A R meglátogatja szomszédos” or- oly erősen bizonygatott nagy hogy a román piacosok Efo* —10 emeletes éoületókből ál- szágaink egyikét- Romániát szerű nyelvtudásunkat, s a rie piacán már áruikat ra- ló lakótelepeken kibontakozó Aligha csalódik. Sőt. élményei következőfélekéDoen cseveg- kosgatták asztalaikra, mikor úi városrész már mintha e°v még «srfne*ehhek tanaaztóla- tünk: Kak tyibjá zavut?... mi hazafelé bandukoltunk, másik város lenne. Ali? öt- Hau de ju du? . . . Danke sön. Érdemes megtekinteni közel- ven méterre a főút egyik ol- De előfordult az is, — úgy a női is a piacot. Ilyen yan dalán toronvéoület. a mási- második, harmadik nap tá- minden üdülővárosban. ahol kon lesüllyesztett putri. Di­ján. mikor már egészen bele- megkaphat az ember szinte cinyke borbélyüzlettel. — ahol lendültünk a kérdezz-mutoga- tok játékba —, hogv a mon­dat elején németül, utána an­golul, majd oroszul és ma­gyarul. legvégül pedig muto- gatós nvelven társalogtunk a vendéglőssel, az eladóval. a kalauzzal, • a tengerésszel, időnként még honfitársaink­kal is a nagy zűrzavarban. A szemfülesebb lányok csak ak­kor estek igazán pánikba, ha elcsábított Rómeójuk mellé ódává gódoft egy-egv maava­rul beszélő barát A végzet közismert. KICSI A VILÁG. AVAGY: VILÁGNYELV A MAGYAR?. Sokat utazott, világiá’ ó em­ber már nem c.sodá'kozik azon, ha magyar szót hall a háta mögül. legyen a fold bármelyik táján, Keleten vagy W% .iiWtiitó.-'.. L foriii Nord — tengerpart T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom