Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-16 / 192. szám
Vasút a mélyben*.. Néhány száz méterrel a föld alatt valóságos vasútrendszer szolgálja a bányászokat. A kisvonatok juttatják el a dolgozókat a munkahelyek közelébe, valamint a kitermelt szenet is a méretre kicsi, de teljesítményre nagy mozdonyok vontatta csillék viszik a felvonókhoz, amelyek aztán a felszínre hozzák a fekete „gyémántot”. Képünk a szorospataki bányaüzemben készült az egyik szerelvényről. M — fotó: kulcsár — A brigád jelszava: ésszerűen, takarékosan MIT TEHET EGY szocialista brigádba saját munkaterületén a decemberi párthatározat végrehajtásáért? A kérdést Tóth Mártonnak, a bányagépgyári szerszámkészítők József Attila — Vállalat kiváló szocialista brigádja vezetőjének tettem fel. Ahogy fámnézett, abból' éreztem, másra számított, erre a kérdésre nem. Később, a beszélgetés során kiderült, vég- eredményiben felajánlásuk a párthatározat szellemében készült, de ilyen formában alig esik róla szó. — A mi feladatunk a termékek gyártásához szükséges szerszámok elkészítése, időben való biztosítása. Nem teljesítménybérben, órabérben dolgozunk. Rajzokat kapunk, ami szerint a szerszámok készülnek. Esetenkint, ha az üzem érdeke kívánja, még túlórázunk is. Sok új szerszámra van szükség.' Amikor a rajzot megkapjuk, először gondolkozunk, mit lehet már kiselejtezett anyagból megvalósítani. A takarekbs- ság az, amivel leginkább segíthetjük a határozat valóra- váltását — mondja. — Példát is tudna említeni? — Nagy dolgokra ne gondoljon. A rezsianyagokból több mint négy és fél ezer forintot takarítottunk meg az elmúlt fél évben. A görgöüze- mi fórgácsolókésekhez zömében régi szárakat használtunk fel. Erre hegesztettük a Vidiát. Ebből 26 kiló szerkezeti acélt takarítottunk meg. Ugye, nem nagy érték ez sem. Itt van a serleghajlító, amihez használták, az a termék már lefutott. A szerszámot kiselejtezték. Most szükség volt egy módosított szerszámra. Felhasználtuk, és mindössze egy betétet kellett készíteni. Eredetileg vagy 500 forintba Kei-ült a szerszám, ezt 80—100 forint ráfordítással az., újjal egyenértékűvé tettük. Egy hajlítószerszámot is most adtunk' ki a termelőműhelynek. Ha az egészet újként kellett volna előállítanunk, 1620 forintba kerül, így viszont 100 forint a ráfordítás. Megtakarítás ez úgy is, hogv kevesebb a ráfordított idő, mert az 's pénz, egyébként meg csak győzzük a szerszámkészítést, annyi az igény — mondja. — JO SZERSZÁM A termetes alapja — vetem közbe. — Biztos, hogy így van. Nálunk a DH-mozgalom a gyakorlatban élő valóság, ha hivatalosan nincs is erről- szó. Minden egyes szerszám egy- egy készítőre vezethető visz- sza. Ha rosszul vizsgázna a gyakorlatban, tudnánk, ki kő-' vette el a hibát. Kényszer is a jó minőségű munka, de én inkább presztízskérdésnek tartom. — Ehhez adottak a brigád szémélyi feltételei ? — Igen. A 14 tagú brigádból <3 már itt tanulta a szakmát. Ezek a fiatalabbak, _ és van két idősebb. Törzsgáirda- tagok. A munka szeretete és a kollektíva összetartó ereje érvényesül. Őszintén megmondom — minek is tagadnám —, sokszor beszédtéma, hogy az órabér mellett lelkiismereti kérdés az emberek munkája. Az anyagi elismerés jobb, ösztönzőbb i3 lehelne. Ügy kerül ez szóba, hogy ami szerszámot mi elkészítünk, azzal mások esetleg kétezer- annyit is megkereshetnek. Ha másutt normában dolgoznának ezek az emberek, többet keresnének, és mégis maradnak, mert szeretik a szakmát, jó a kollektíva. Univerzális ^ szakemberek. Van öt esztergályos, de gyalulnak, köszörűgépen dolgoznak, mindegy, hogy mit kell csinálni. A lakatosoknál Is ez jellemző. A 14 tagú brigádból hét az érettségizett már. Az idén négyen jártak szak- középiskolába, ketten érettségiztek. Jövőre kettő tesz érettségi vizsgát. Egy a technikusi oklevél megszerzéséért tanul — mondta a brigádvezető. — A versenybizottság most ülésezett, és 'egyenként értékelte valamennyi szocialista brigád munkáját. A József Attila brigád ismét a legjobbak között szerepel, bár náluk nem a teljesítményszázalék a mérvadó. A már elmondottak mellett a. • gyári újítások 80 százalékának ők a kivitelezői. Az idén eddig két elfogadott újításuk van. Tanulnak és társadalmi munkásnak. Az egész évre vállalt 16 óra társadalmi munka helyeit több mint 18 órát már teljesítettek, egyénenként az iskolánál és másutt. Most vállalták, hogy a gyár i buszmegállót társadalmi munkában elkészítik. A közös rendezvényekre is van idejük. Az idén Budapesten jártak a Szépművészeti Múzeumban, Egerbe is eljutottak. Ha csak tőmondatokban is, de ez szintén hozzátartozik a brigád tevékenységéhez. _JV^EREDÉTI kérdésre végül is megtaláltam a választ: Az ésszerűség, takarékosság az alapelem a brigádszemlé- letben. — Ne kerüljön hulladékba, selejtbe az, ami még érték, ami felhasználható. Ne használjunk új anyagot ahhoz, amihez van megfelelő használt —, ahogy a brigádvezető mondta. A sok kicsi sokra megy. ) , Bodó János A párt arra törekszik, hogy olyanokat vegyen fel soraiba, akik elkötelezett harcosai a szocializmus ügyének, szocialista módon élnek. gondolkodnak, cselekednek. De bármennyire is átgondolt a tagfelvétel, céltudatos és ered- * ményes az előtte folytatott nevelő munka, a meggyőződés és a jellem formálása még-, sem érhet véget a tagsági könyv átnyújtásával. Marcsiik azért sem, mert a párt tagját is állandóan érik különféle ,környezeti” hatások, mégpedig nemcsak kedvezőek. de kedvezőtlenek is. ,A kommunistát jellemző tulajdonságok folyamatos „karbantartása’', megújítása, erősítése, fejlesztése. tehát sohasem kerülhet ki a figyelem köréből. Ennek a folyamatnak / yan egv fontos sajátossága, mégpedig az, hogy ez voltaképpen: nevelés és nevelődés egyszerre. Minden kommunista nevel is. nevelődik is, hat elvtársaira és azok is hatnak őrá. Sőt, miközben hatást gyakorol más párttagok szemléletére, eközben formálódik az ő meggyőződése, jelleme is. A nevelő munka legfőbb fóruma a kommunisták kollektívája, az alapszervezet és a pártcsoport közössége. E kollektíva figyelme, elismerő vagy bíráló, buzdító vagv óvó szava számít a legtöbbet abban, hogy az egyes párttag mennyire és miképpen kész munkálkodni a közös ügyért.. Ha a pártszervezet kollektívája nem fordít kellő figyelMikcnl báouak vele? Kevés elképzelés az importanyag megtakarítására Mivel a megyénk gyáraiban,, üzemeiben, vállalataiban előállított termékekben, fogyasztási cikkekben és berendezésekben jelentős hányadot képvisel az anyagérték, nem mindegy, hogy a mostani nehéz anyagellátási helyzetben miképpen bánnak vele. milyen gazdaságosan használják fel. Másképpen szólva: miként gazdálkodnak ezzel a fontos költségtényezővel? Valószínű ez indította arra a Nógrád megyei Népi Ellen-» őrzési Bizottságot, hogy 14 vállalatnál, és 9 mezőgazda- sági termelőszövetkezetben megvizsgálja, milyen gondosan kezelik az anyagot, meg- felelő-e ennek rendszere, milyen helyet kap az ez évi takarékossági előírás az intézkedési tervekben, hol tartanak a végrehajtásban? Centralizáltan A megye termelői ’ — gazdálkodói egységének sokszínűsége — önálló 'vállalat, gyáregységek, telephelyek — töb- bé-kevésbé jelentkeznek az anyaggazdálkodási szervezetek nagyságában, jellegében és hatáskörében. A főosztályi szinttől az ágazatvezetőkig bezárólag sokféle változat található. Egy biztos: az anyaggazdálkodási szervezetek jelentőségét, szerepét a vállalatok megfelelően értékelik. Ennek tulajdonítható, hogy az anyaggazdálkodást és-ellátást közvetlenül végző és velük e tekintetben együttműködő más vállalati szervek személyi állományának létszáma, a dolgozók felkészültsége, a vezetők irányítási készsége megfelel a megnövekedett követelményeknek. Ebből adódik, hogy az anyagellátási és -gazdálkodási tervek szerves részei a vállalati komplex terveknek. A termékek előállításához mindenütt készítenek anyagterveket. Esetenként ez nem könnyű, mert az összeállítás időszakában vannak. ahol még nem ismerik éTéggé a következő év feladatait. Jó anyagterveket készítenek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Nógrádi Szénbányák Vállalatnak a széntermeléshez szükséges anyagokra, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a tervdokumentációval alátámasztott munkákra. Zavart csak a programmódosítások, vagy a szállítások elmaradása okoz. A le nem kötött kapacitásra statisztikai, vagy becsült normák alapján állítják,össze az anyagtervet. Ez a gyakorlat többször túlkészletezéshez, illetve anyaghiányhoz vezet. Az üzemek, gyárak vezetői a megváltozott körülmények, hatására érzékelik az anyaggazdálkodási tervezés pontosságát, és annak megjavítására törekednek. Ezek megbízhatóságában azonban nagyfokú eltérések mutatkoznak. Kiforrott, és jó a tervezés módszere és gyakorlata a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárában, a ZIM salgótarjáni gyárában. Erősen kifogásolható anyagtervek készülnek a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységénél, mivel a konkrét rendelésállomány a tervezés időszakában csak részben ismert. A munkamegosztás szerint az alap-, az import- és fontosabb anyagok beszerzését a központok végzik, az egyéb anyagok beszerzése pedig gyári feladat. A gyáregységi szinten dolgozó vállalatoknál arra törekszenek, hogy javítsák a belső együttműködést a gyáregység és a központ között. A központok előírják a gyáregységeknek, telephelyeknek a készletnormát, ennek betartását ellenőrzik is. A jelenlegi centralizáció, mivel nem működik kifogástalanul, sokszor zavarja a termelés folyamatosságát, a gazdálkodás hatékonyságét. A balassagyarmati kábelgyár, valamipt a romhányi Építési és Kerámiagyár kivételével mindenütt felvetődtek a túlzott anyaggazdálkodási centralizációból eredő problémák. Ezt legerősebben a váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében lehet tapasztalni. Igen mérsékelten Az anyaggal való takarékoskodás érdekében valamennyi vizsgált egységben — a termelőszövetkezeteket kivéve — széles körben alkalmaznak anyagnormákat.. sőt. egyes helyeken, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ZIM salgótarjáni gyárában ezt kiterjesztették a rezsi-'és vegyes anyagokra is. A kiadott anyagnormákat időnként felülvizsgálják, és az új követelményekhez igazítják. A ZIM salgótarjáni gyárában a szabástervben jelölik meg azokat a lemez- hulladék-részeket. amelyeket más alkatrészek gyártására kell felhasználni, A balassagyarmati Fémipari Vállalatnál a kábeldobok egyes alkatrészeit nem teljes. hanem hulladéklemezből készítik. A megváltoztatott anyagnörmák megfelelnek a technológiai előírásoknak, az egyéb gyártási követelményeknek. A jó ütemben fejlődő gyárakban a munkaigényesebb termelés felé1 tolódik el a tevékenység. Ugyanakkor növekszik az importból származó anyagfelhasználás is. Ezen belül a tőkésimport a meghatározó. E tekintetben 'a legnagyobb felhasználó a ZIM salgótarjáni gyára és a romhányi Építési Kerámia- gyár. Az előbbi 130. az utóbbi csaknem 25 millió forint tő- késimportanyag-f elh asználást tervez erre az esztendőre. Mindebből látszik, hogy milyen fontos - feladat az importalapanyaggal való jó gazdálkodás. A vállalatok ez évi intézkedési terveikben csaknem 50 millió forint anyagmegtakarítást irányoztak elő. Ezeknek gyengéje, hogy igen kevés elképzelés szolgálja a tőkésimportból származó anyagok helyettesítését. Ez mindösz- sze 800 ^ezer forintot tesz ki, holott az anyagkészletek 1973-ról 1974-re a termelésnél lényegesen nagyobb mértékben növekedtek, s a küli&bö- ző intézkedések hatására úgy néz ki, hogy az év végére érik csak el az 1973. évi szintet. Ehhez azonban1 az is szükséges, hogy értékesítsék a felesleges készleteket, megszüntessék azokat a mulasztásokat, amelyek a raktározásban a nyilvántartásban, az utalványozásoknál fellelhetők. De szükség van a rendszeres és széles körű ellenőrzésre, az intézkedési tervek felülvizsgálatára és módosításéra. Mivel a vállalatok különböző időben értékelik az anyaggazdálkodással kapcsolatos vállalásaik végrehajtását, ez nem teszi lehetővé az egyöntetű értékelést, csupán jelzésekre szolgál. Javaslatok Az előzőkben vázolt hiányosságok egyúttal megszabják a feladatokat is. Az anyag- gazdálkodásban és -tervezésben jelentkező tennivalókat az üzemekben, mezőgazdasági üzemekben kell elvégezni. A helyi intézkedéseket csak segíti az a javaslat, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz továbbítottak a megyéből. Ebben a többi között javasolják, hogy vizsgálják felül a kialakult centralizált anyaggazdálkodást, ugyanakkor megyei szinten az itt dolgozók számára magas fokú továbbképzést szervezzenek meg. v. k. Nevelő munka a pártszervezetben met tagjai formálására, akkor utat engedhet kedvezőt* len tendenciáknak. Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a fejlő* dés jelenlegi szakasza masa* sabb követelményeket támaszt a párt tagjaival szemben. A kollektíva gondolkodást formáló hatásának, a pártszervezeten belüli nevelő munkának is erőteljesebbé kell válnia a következő időszakban. Enélkül aligha számíthatnánk arra. hogy az egyes párttagok mindenben meg tudnak felelni a magasabb követelményeknek. A párton belüli nevelő munkáról hallva, jó néhány alapszervezetben, ilyenkor a párt- oktatásra gondolnak. Való igaz, a pártpropaganda mind sikeresebben tölti be nevelő funkcióját. Nemcsak oktat, ismereteket közvetít, de szemléletet i,s formál, meggyőződést is erősít. A közelmúltban folytatott vizsgálatok alátámasztották azt a . tapasztalati tényt, hogy a pártokta* tás aktív hallgatói tevékenyebben vesznek részt a párt fórumokon a politikai kérdések megvitatásában, határozottabban lépnek fel a fogyatékosság* felszámolásáért. nagyobb felelősséget érez* •nek környezetük politikai hangulatának formálásáért. Ám, a pártoktatás mégiscsak része a nevelő munkának, a semmiképpen sem meríti ki. Az önnevelés legfontosabb eleme a részvétel a pártszervezet kollektívájának életében, mindennapos munkájában. Semmi sem nevel úgy, semmi más nem gyakorol olyan hatást a világnézetre, és az erkölcsi felfogásra, mint. ha . valaki folyamatos, cselekvő része a közös munkának. Azok a feladatok például, amelyeket a termelőegységek pártszervezeteinek most kell megoldaniuk a Központi Bizottság tavaly decemberi és ez. év júliusi határozatainak megvalósításában, jelentékeny nevelő hatásúak is. Népgazdasági szemléletre, nyílt kiállásra nevelnek, tágítják a látókört, szakításra, a nemtörődömséggel, a pazarló nagyvonalúsággal, a kényelmességgel, az elavulthoz történő ragaszkodással. A megbízatások teljesítésének számon kérése és minősítése. a pártfórumok bíráló és , önbíráló légköre, a lók- elismerése- és a mulasztók kritikája egyaránt fontos tényezője a nevelésnek. Ma ' már mind általánosabb gyakorlat, hogy a beszámoló taggyűléseket megelőzően a pártcsoport, vagy az alapszervezeti ' taggyűlés színe előtt értékelik a párttagok politikai tevékenységét. a pártmunkában való részvételét. Nem kevésbé ösztönöz tett- rekészségre, a .tudás folyamatos gyarapítására, ha a pártszervezet nemcsak a végrehajtásban. hanem a döntések kialakításálban is számít tagjaira. Aki tudja, hogy szava érdemben esik latba, felelősségteljesebben gondolja át észrevételeit, s igyekszik olyan ismeretekre szert tenni, amelyek birtokában véleménye hozzáértőbb, megalapozottabb lesz. ^Ha viszont pártszervezetében gyenge . a demokratizmus, a párttag nem szólhat bele érdemben a helyi döntésekbe, akkor hiába hangzik el a buzdítás, hogy a kommunista érezzen felelősséget a szűkebb és a tágabb közösség fejlődéséért. A pártszervezet belső élete, mindennapi munkája mindenképpen befolyásolja tagjainak a gondolkodását és a magatartását. De hogy ez egyértelműen kedvező és erőteljes is legyen, ahhoz a belső nevelő munkát, a pártélet nevelő hatását céltudatossá kéll formálni. Gycncs László
