Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Csak rajta äh — PISTA GYERE, téged keresnek — szólítják társai Horváth Istvánt, az Ipoly Bú­torgyár kárpitosüzemében. Nyomban abbahagyja a zöld színű kárpittal bevont heverő befejezési munkálatait, és nem sokkal később a mai fiatalok­ra jellemző közvetlenséggel kezdi a beszélgetést: — Igen, itt szereztem a se­gédlevelet, Pohánka Laci bá­csi volt a tanítómesterem. Most is itt dolgozik, csak a másik műhelyben mutat a szemben levő épületre. Azóta is tartjuk a kapcsolatot. Meg­meglátogatom. Ilyenkor meg­kérdi: hogy vagyok, min dol­gozom, mennyit termeltem. Elmondom, hogy négy-öt he- verőt állítok össze egy nap, attól függően, milyenek a fel­tételek. Most hajrában va­gyunk. — Jó minőségben? — Eddig még nem volt pa­nasz, nem adtak vissza sem­mit. / — Kisebb dolgokért sem? — Azért sem! Szavainak igazságát a ta­valy elnyert kiváló oklevéllel tanúsítja. Az; itt töltött tíz év alatt egyszer került válaszút elé. Döntenie kellett: marad-e vagy továbbáll ? — Maradtam, mert idejé­ben rájöttem, ahová hívtak, az nem szakembernek való munka. Egyhangú. Itt gyak­ran készítünk új gyártmányt, emellett sokrétűbb a feladat, no, meg igényesebb is. Szak­embernek való. Még hosszú ideig szeretnék dolgozni. Csak rajta áll. A gyár ve­zetői jelét adták, hogy szá­mítanak rá. Harmincezer fo­rint kamatmentes hitelt jut­tattak részére lakásvásárlás­ra, a munkáslakás-akció kere­tében. — HA MINDEN JÖL MEGY, őszre már költözhetünk is. Addigra nagyobb lesz a most kéthónapos kisfiam, Pistike. — Gondot okoz-e az új la­kás berendezése? — Nem, mert egy kis szülői segítséggel esküvőnkre már megvolt a bútor. Takarékosan élnek. A fele­ség jól beosztja a pénzt, a férj nem költ italra, kártyára, ci­garettára. Horváth Istvánnak két szenvedélye van. Az egyik a totó, hetenként 60—70 fo­rinttal játszik. Mint mondja, a befektetett pénz visszajön, sőt, mindig pluszban van. A másik, amiről nem mond le, az a feketekávé. Naponta 2—3 pohárral iszik meg. Jelenleg a fiú édesanyjánál laknak., Felesége, aki a ven­déglátónál dolgozik, a szülési szabadság letöltése után gon­dozási segélyen marad. Ez há­rom évet jelent. Mi a tervük? — Megbeszéltük, hogy őszre beiratkozom a szakközépisko­lába. Addigra végzek, mire le­telik a GYES. Utána majd a feleségem tanul tovább. Amíg odahaza lesz, nyugodtan dol­gozhat, nevelheti a kis Pisti­két, nekem sem kell ideges­kednem, hogy munkaidő után ki szaladjon az óvodába a gye­rekért. Úgy tervezzük, hogy négy év múlva megjön majd a kistestvérke is. Szép tervek, amelyek anya­gilag is megalapozottnak lát­szanak. Megvalósításukhoz okos. jó beosztás is szükséges. De Horváth Istvánt nemcsak 'jó munkájáról ismerik. M>"t a KISZ-szervezet szervező titká­ra is jól megállja helyét a közéletben. Azt mondja: — KISZ-szervezetünket a város­ban a jók között említik. Har­mincöt tagból 28 dolgozik rendszeresen. Nincs köztünk olyan nagy különbség, hogy bárkit is ki kellene emelni. Mindenki végzi a reá bízott, il­letve önként vállalt feladatot. — MIT SZÓL A FELESÉGE a társadalmi elfoglaltsághoz? — Nem neheztel érte. Heti négy órát vesz el általában. Amikor valamilyen rendez­vényünk van, előtte megmon­dom neki. Ilyen körülmények között valóban nyugodtan lehet dol­gozni. ellátni a társadalmi kö­telezettséget, a szabad időben pedig meghitten, együtt lenni a családdal. V. K.. Brigád és a művelődés Kielegitö ruházati ellátás Hazai és külföldi kooperációk a választék bővítésére A növekvő ruházati keres- vált pólóingeket kereső vá- első felében egyébként ösz- lettel a főbb cikkcsoportban sárlók jó részének kielégítése, szességében több mint 12 mil- az iparnak sikerült lépést tar- Pamut-, jersey-, kötöttmé- lió pár cipőt hoztak forga- tania az év első felében. Noha teráruból, selyem típusú sző- lomba. A vártnál magasabb a forgalom a vártnál jobban vetekből is nőtt a forgalom, s forgalom ellenére is néhány megélénkült — a becsült 5,4 a keresletet bőséges szín- és termékcsoportban — például százaléknak a kétszeresével mintaválasztékkal elégítették a nyári, divatcipőkből, a kis­növekedett —, a tervek idő- ki. Főként a farmer jellegű mamacipőkből — a tavalyinál ben történt egyeztetése és az anyagokat, kékfestő kartono-, jobb választékot tudtak biztQ- időközben tett operatív intéz- kát kereste sok vásárló a bol- sítani. kedések nyomán az ellátás- tokban és nem hiába, mert Egyes időszakos hiányok ban nagyobb fennakadás nem már a múlt évben is számos miatt a minisztériumban most volt. gyár kezdett hozzá új termék- megvizsgálják, vajon eléggé A Könnyűipari Miniszté- ként ezeknek a kapós cikkek- érdekeltek-e a termelők, ■ s riumban elmondották, hogy a nek a gyártásához. amennyiben szükséges, gon. Belkereskedelmi Miniszté- A felső kötöttáruk, divat- doskodnak arról, hogy a hely- riummal már a múlt év végén cikkek közül a bükié és az zet előnyösen változzék. összemérték a vállalatok ka- akril alapanyagú termékek- _________________ p acitását a kereskedelem ál- bői jó volt az ellátás, azon- tal előre jelzett igényekkel, a ban még késve jutnak el az ahol szükségesnek látták, a üzletekbe az úttörőingek, termelés átcsoportosítására Az év első felében ugyan­kérték fel a vállalatokat. An- csak a vártnál nagyobb már­nák idején úgy ítélték meg, tékben növekedett a cipők hogy ágyneműanyagból, ol- forgalma. Éppen ezért több esőbb férfiingekből, bizonyos gyárban, a szövetkezetekben fajta pamut-, kötöttáruból és módosították, előbbre hozták egyes lábbeiifélékből a terme- a szállítási határidőket. így lök kínálatát meghaladó ke- vált lehetővé, hogy a szerző- resletre kell számítani. Sike- désben rögzített tételeken te­rült azonban részben hazai lül 300—400 ezer párral több forrásokból, részben pedig im- lábbelit értékesíthettek. Hogy portból, áthidalni a nehézsé- a keresett modellekből minél geket. így például a Hazai Pa- többet juttathassanak a bol- mutszövőgyar magara vállal- tokba, a vállalatok egymás ta az újfajta szintetikus ke- közötti termékátcsoportosítá- verékű anginok gyártását. A sokat is végrehajtottak. Az hiányzó / pamutkötöttáru- Alföldi Cipőgyár például fle- mennyiséget szocialista orszá- xi helyett ragasztott talpú gokból szerezte be a kereske- divatcipőket állít elő, mert ez delem. Továbbra is gondot a fajta lábbeli most nagyon okoz azonban a divatcikké keresett az üzletekben. Az év (Tudósítónktól) A ZIM salgótarjáni gyárá­nak GYGO üzemrészében 1961-ben alakult meg, s vette fel József Attila nevét egy brigád. Mintalakatosok mind a tizenheten, és az azóta el­telt idő jlatt ötször nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő címet. Javarészt fiatalok, átlagéletkoruk is mindössze harminchárom év, s talán ebből is adódik, hogy keresik az újat, lépést kíván­nak tartani a technika gyors fejlődésével. Az elmúlt évek alatt a Jó­zsef Attila Szocialista Brigád jó példával szolgált a töb­bieknek a tanulásban, a szak­mai és az általános műveltség gyarapításában. Emellett ez fon­tos társadalmi tevékenységük is, hiszen a brigádból kilen­cen tagjai a pártnak, hatan pedig a KISZ-nek. Tagja a brigádnak a GYGO pártalap- szervezeti titkár, van közöt­tük pártvezetőségi tag, üze­mi KISZ vb-tag, ketten párt- csoportbizalmiak, de helyet kaptak a nagyvállalati szak- szervezeti bizottságban és a műhelybizottságban is. Mind­ezek a társadalmi funkciók egyben kötelezik is a brigádot a művelődési politika gyakor­lati feladatainak végrehajtá­sára. A József Attila brigád tag­jai nagy gondot fordítanak a tanulásra. Alakuláskor hár­man nem végezték még el az általános iskola nyolc osztá­lyát — azóta már igen. Az el­múlt évek alatt heten szerez­tek érettségi bizonyítványt a gépipari technikumban, s így lehetőség nyílt arra, hogy a brigád neveltjei különböző gazdasági vezetői beosztások­ba kerüljenek. Lipták János — például — a szakszervezet termelési felelőse lett, Téglái Gyula művezető a sajtóiéban. Kurucz Imre pedig az öntő- - dében. A tanulási kedv azon­ban nem csökkent: néhány nappal ezelőtt kilencen nyúj­tották be felvételi kérelmü. két a gyárban az ősszel bein­duló. kihelyezett szakközép- • iskola első osztályába. A brigádban új alapokra helyezték a szocialista bri­gádmozgalom kulturális vál­lalásait is. Egyénenként szab­ták meg a feladatokat, amely­től reálisabb eredmények el­érését várják. Mindemellett je­lentős társadalmi munkát is végeznek: ők készítették el a József Attila Művelődési Köz­pontban a költő dombormű- vét, a város fejlődéséért ki­fejtett tevékenységükért meg­kapták Salgótarján díszoki e. veiét. M. I. König Lajcsiié, a salgótarjáni öblösüveggyár festőüzemében. . — kj — Burgonyatermesztés zárt rendszerben A Mágyamándori Állami Gazdaság szécsényi kerülete évek óta foglalkozi k • burgo- nvatermeszrtéssel. Jelenleg 70 hektáron vető- és 50 hektá­ron étkezési burgonvát állí­tanak elő. Fai taki választásuk a jól bevált, bő termést adó és a vásárlók által is köz­kedvelt desiree. melyből 270 mázsa átlagtermést irányoz­tak elő hektáronként. i A termelés gazdaságossása. az egy egységre eső hozam- növekedés érdekében- a bur­gonya term észt és zárt rend­szerét honosították meg. Eh­hez több mint 3 millió forint értékű gépsort - vásároltak, mely 2 ültető automatát. 2 talajmarót és bakhátkészítőt. 2 permetezőt, 1 szárzúzót. 2 vontatott kombájnt, 2 rögle- vólasztót és rögrázó rostát. 1 osztályoeót-, 3 szállító- szalagot és 1 prizmafelhor- dót foglal magába. A nagy értékű gépek egységesen biz­tosítják a termelés techni­kai feltételét. A jól kéozett szakmunká­sok és vezetők különös gon­dot fordítanak a technológiai folyamatok szi sorú betartá. Sára. Mindezek együttesen segítik elő az ágazat eredmé- nyességét. A közelmúltban megtartott határszemléin a mérési, becslési adatok bi­zakodó eredményt mutatnak. A 120 hektár burgonyaterü­letről 5 millió forint körüli termelési értékkel számolnak. A megtermelt vetöburgo- nvából elsősorban a saiát igényét elégíti ki a gazda­ság. de jut még az intenzív bursonyatermesztéssel foglal­kozó társgazdasó,gokmaik. sőt exnortra is szállítanak. Az étkezési burgonya zö­mét az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodáién ke­resztül értékesítik. Elősegítik a főváros burgonyaigényének kielégítését, mert ielentős mennyiséget szállítanak a budapesti ZÖLDÉRT-nek. A megyei MÉK-kel kötött meg­állapodást betartva. 10 va­gon burgonyával járulnak hozzá a megyeszékhely vásár­lóinak ellátásához. Ki felel a gépkocsival okozott kárért? A gépjárműforgalmat nasrvbím kocsi üzemeltetéséből eredő ká- fellendítő iőegenforsfa’mi és üőü- rokert való felelőssége szinte lesi szezonban — sok éves ta- feltétlen. A felelősség aló! csak pasztalat szerint — a köziekedé- akkor mentesül, ha bizonvítla, si károkozások is meesz^ porod- hogy a kárt olyan elháríthatat- nak és nemegyszer Vita kereke- lan ok idézte elő. amelv a fö­dik abból, kit terhel a felelősség kozott veszéllvel járó tevékenv- a gépjárművel okozott kárért. ség, vagyis a géDkocsivezetés, A jogi szabályozás abból indul üzemben tartás körén kívül esik. ki. hogy a gépiárművei való köz- így például, ha a gépkocsivezető lekedés fokozott veszélvt jelent a a KRESZ rendelkezéseinek 'meer- közlekedésben résztvevő többi felelő sebességgel halad és a személyre. Mivel fokozott a kár- gépkocsi elé váratlanul egv kis- okozás veszélye — fokozott a gvermek ugrik, a génkocsi veze- fclelősség is. A Polgári Törvény- tője a felelősség alól csak ak- könvv ezért a gépjárművet ve- kor mentesül, ha a baleset bekö- szélves üzemnek tekinti, s úgv vétkezése részéről clháríthatat’an rendelkezik, hogy aki gépjármű- volt. Ha azonban a baleset be­vel vesz részt a forgalomban« következése a gén járművezető fokozott veszéllyel járó tevékenv- részéről elhárítható lett volna, a séget folytat. Köteles ezért az kártérítési kötelezettség alól csak ebből eredő kárt me?rtéríteni. annyiban mentesül, amennyiben a Az anvagi kártérítési felelősség kár a károsult felróható ma^a- szemnontjából közömbös, hogv a tartásából származott. Mivel oe- károkozás a gépjármű vezetőjé- dig egv belátási képességgel nem nek felróhaló-e vagy sem. rendelkező k'sgvermek ma?aar­A kárért, amelvet cépíárművel tása jogilag sohasem róható fel. okoztak, annak üzemben tartója ha a baleset valamilyen módon felelős akkor is. ha a kárt köz- elhárítható lett volna, az üzem- vetlenül nem az üzemben tartó ben tartót teljes felelősség terhe­okozza, hanem például az, aki li. Amennyiben azonban egv be- — az ő engedélyével — a gén- látási képességgel rendelkező fel- járművet vezeti. Azt kell üzem- nőtt lép váratlanul a gépkocsi ben tartónak tekinteni, aki a fo- ele és ezzel maga is felróhatóan kozott veszéllyel járó tevékenv- közrehat a baleset beköve*kezé- séget folvtatja, vagvis a géokn- seben, a gépkocsivezetőnek, a csit ismétlődően, rendszeresen és gépkocsi üzemben tartóiának nem tartósan használja. Az üzemben kell megtérítenie a kárt annvi- tartó tehát általában a gépkocsi ban. amennyiben az a károsult tulajdonosa. felróható figvelmotlen masatar­A gépkocsi-tulajdonosnak a •'ép- tásából származott» U gye, ismerős kép a gyár­udvaron lépegető, vál­lán hosszú csodarabot egyensúlyozó munkás? Ugye, ismerős kép a raktá­ri segédmunkás, aki létráról le, létrára fel, emelgeti áz al­katrészeket. munkadarabo­kat? — Ugye, ismerős kép — de nem, ez már nem is az, in­kább hely zet rajz: — Négy-öt eszterga áll a forgácsolómű­helyben, tokmányukban befo­gott munkadarabok. Állnak a gépek, mert a rajtuk dolgo­zók, munkatársuk gépére eme­lik fel nagy erőlködéssel a megmunkálandó, több mázsás rúdacélt. Feszülnek az iz­mok, s közben, mintha könyv­ből olvasnák, folyékonyan ká­romkodnak. Hogy bár teljesít­ménybérben dolgoznak, mégis így kell az időt elfecsérelni. Nem, nem a társukra harag­szanak: arra, aki egy — álta­luk nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetett — darut nem képes a műhelyben felszerel­tetni. Ugye, ismerős.;.? Nem tudom, van-e értelme tovább folytatni a legkülön­bözőbb változatokban elénk tűnő képek további sorolá­sát? Hiszen, olyanannyira sa­játosak és — kevés kivétel­től eltekintve — jellemzőek a fentebb említett állapotok az anyagmozgatás korszerűt­lenségére. Pedig: az anyagmozgatás gé­pesítése igen-igén jelentős mértékben hozzájárulna a munka szervezettebbé, inten­zívebbé tételéhez, az üzemi balesetek számának csökken­téséhez, nem beszélve a fel­szabaduló, lénjregében impro­duktív munkát végző dolgo­zók produktív munkába állí­tásáról. Mert jelenleg hazánk­ban több százezer, egyes becs­lések szerint közéi egymillió munkást köt le az anyagmoz­gatás. Ha így van, márpedig nincs túl sok okunk a kétke­désre. a szám félelmetesen nagy. Azt gondolná az ember, hogy ezen a területen különösen a Még felvillanó, ismerős képek régebben meglevő, s bár je­lentős potenciállal rendelke­ző, de mégiscsak korszerűt­lenebb ipari nagyüzemeknek akad fokozottabb tennivalója, mert ugye, logikus: az újakat úgy építik már, hogy ezen kívánalmaknak is megfelel­jenek. Vagy mégsem? Jogos a kérdés, hiszen általános ta­pasztalat: különösen a szénbá­nyászat visszafejlesztése során letelepült üzemek, gyáregy­ségek gazdái tartották másod­lagos szempontnak az anyag- mozgatás gépesítését. Fő szem­pontjuk a termelőmunka be­indítása, a befektetett költ­ségek mielőbbi visszatérülése volt. Az a nézet uralkodott: majd ha már produkál a gyár, képzi a nyereséget, nyí­lik mód az általuk csak má­sodlagos fontosságú feladatok megoldására. És közben pa­zarolták, pazarolták az élő energiát... Egyértelműen kijelenthet­jük: ez a valamikpr kialakult, s általánossá vált szemlélet hosszú ideig kerékkötője volt a munka hatékonysági foka emelésének, a szervezettség­nek, adott — s ad még ma is — okot a munkahelyi fegye­lem megsértésének, és fő for­rása az üzemi balesetek be­következésének. Mert tény az is: az üzemi balesetek túlnyo­mó része, közel nyolcvan szá­zaléka anyagmozgatás köz­ben történik. Vegyünk egv példát! A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregységében is, fő­ként a munka beindulását kö­vető időszakban, nagy létszá­mú dolgozó foglalkozott anyagmozgatással. Vállon hor- dozgatták a súlyos munka­darabokat. sok idő esett ki a termelőmunkából, sorozatos fe­gyelmezetlenségekre- került sor. És ami a lényeg, miként Szabó László, a gyáregység termelési főmérnöke is el­mondotta: — Egyszerűen képtelenség volt a munka megszervezése. Hiába ütemeztünk, progra­moztunk, ha minduntalan anyagra, alkatrészre, gázpa­lackra kellett várni. — Miért állnak? — kérdezgettem, né­ha kicsit már ingerülten a munkásokat. — Várjuk a tar­goncát, hogy a szereléshez ideszállíthassuk ezt, meg azt, meg amazt. — És sokan vár­tak és sokan csellengtek, ke­zükben egy-egy szerszámmal, és közben munka nélkül tel­tek az értékes percek, órák. A gyárégységben bizony ele­inte, de néha még ma is, sok bosszúságot okozott az anyag- mozgatás. Nemcsak a gépesí­tése, hanem a szervezése is. Hiszen a meglehetősen ked­vezőtlen fekvésű, az országút és a hegy közé szorított, hosz- szan elnyúlt területen fekvő üzemben szinte megoldhatat­lannak tűnt a termelőegységek mellé helyezni a raktárakat, tárolótereket. Gondot okozott a műhelyek szétszórtsága, a hozzájuk vezető utak rossz állapota, és még sorolhatnánk a javarészt objektív okokból fakadó nehézségeket. És mi van most, néhány évvel utá­na? Molnár Mihállyal, a gyár­egység igazgatójával váltot­tunk néhány szót, amikor új beruházásaikról, további fej­lesztéseikről beszélt. És akkor csak egy fél mondattal utalt az anyagmozgatás korszerű­sítésére: — Épülő harmadik csarnok­részünket két húsztonnás da­ruval szereljük fel. úgy, hogy kötetlenül az épület mellett húzódó vasúti vágányokra tudják szállítani a késztermé­ket. Hatalmas mennyiségű időt es energiát takarítunk így meg. Akkor csak ennyiben fejtet­te ki a gondola tot, de később, néhány nap múlva azt is meg­tudtuk tőié: korszerű, magas- polcos rendszerű raktárt lé­tesítettek, ahol villás targon­ca végzi a hajdani segédmun­kás létráról le, létrára fel, munkáját. Mozgékony, nagy ; teljesítményű . szállítóeszközö­ket szereztek be — bármely munkahelyre be tud járni, * mozgásukat biztosítandó, le­betonoztak a gyáregység köz­lekedő útjait. S az eszközök beszerzése további más gondo­kat is megoldott: szervezet­tebbé vált a diszpécsermun­ka és — egyáltalán, a munka. Hiszen az anyagmozgatást, az anyaggal történő ellátást akár az üzem termelési kiin­dulópontjaként is felfoghat­juk. Mert ha az esztergályos­nak, a lakatosnak nem kell várni, ha a szerelők idejében, ütemesen kapják az alkatrésze­ket. ha a műhelyekből idejé­ben elszállítják a kész- vagy félkész termékeket, ha... Ha...! Meglehetősen sajnálatos tény a feltételes mód jelzése. 'Mert ha valamiben, akkor ebben — az anyagmozgatás gépesítésé­ben, korszerűsítésében — van­nak hatalmas mennyiségű, rejtett tartalékaink. És így: nem lehet másodlagos szem­pont! I gaz, a téma, főként a múlt ówy decemberi ha­tározat után, fokozot­tabban előtérbe került. De még mindig nem eléggé inten­zíven. Hiszen, elég gyakran felvillannak még előttünk, bár­mely vállalatnál, gyárban, egyéb termelőüzemben jár­va, az ismerős képek. Ami­kor vállon viszik, kézzel emel­getik az anyagot, és közben állnak, állnak a gépek. .. Karácsony György NÓGRÁD — 1975. július 4., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom