Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-19 / 168. szám
nff Variációk egy témára Gyermek- és ifjúságvédelem Mottó: „A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a kiskorúak egészségű, szellemi, erkölcsi veszélyeztetésének megelőzése, a veszélyeztető okok feltárása és felszámolása, a veszélyeztetett fiatalok védelme és nevelése.” „A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítása érdekében az állam megfelelő intézményeket tart fenn, s gondoskodik azok fejlesztéséről. A gyermek- és ifjúságvédelemért felelős állami szervek a társadalmi és tömegszervezetek segítségére támaszkodnak, velük együttműködve látják el feladataikat.” (Részletek az 1971. évi ifjúsági törvényből) I. Megyénkben 53 000 gyermekkorú (0—14 évig) és 15 700 fiatalkorú (14—18 évig) el. az össz’akosság 30,6 százaléka. Túlnyomó többségük családi környezete megfelelő: szüleik beosztják a pénzt ruhára. cipőre, élelemre és ami talán ugyanilyen fontos: jut kedves szó, figyelem. szeretet is a gyerekeknek. Akadnak persze prob'émák mindenki házatáján: ha átmenetileg válságba kerül a házasság, szaporodnak a veszekedések, romlik a családi légkör. A gyerekek rendetlenkedése, r serdülőkorral együttjáró zavarok — visszabeszélés, lustaság a tanulásban — szintén vitákat szü’nek. Ifjúkorban a pályaválasztás, az eltérő .vágyak, elképzelések okoznak bonyd’dálmat. De csak a bizonytalan alapokon álló családokat. csak « rosszul épített madárfészkeket rombo’ja szét egy-egy vihar, csak azokból Totyognak ki' az önálló életre még nem képes, repülésre alkalmatlan fiókák... Hozzávetőlegesen minden századik gyerek él veszélyeztetett helyzetben, rendezetlen családi, körülmények között. vagy már állami gondozásban Nógrád megyében. Az ő esetükben nem valósul meg az ifjúsági törvény eme paragrafusa: „Az ifjúság felnevelése; a róla történő gondoskodás elsősorban a szülők kötelessége. A szülők fele’ősek gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért; ennek feltételeit mindenekelőtt a családban kell biztosítani.” ____ I I. Nem szünteti meg tehát automatikusan a gyermekvé- de'mi problémákat társadalmunk egészének fejlődése, a szocializmusban elért sikerek. az életszínvonal folyamatos emelkedése, a családok jólétének fokozódása. Sok olyan tényező hat még ma is, mely a gyermek veszélyeztetettségét e'őidézheti. Ki a veszélyeztetett? (A tényezők ismerősek...) — Akinek a szülei erkölcstelen életükkel rossz példát mutatnak (munkakerülők, bűnözök, alkoholisták; sorozatosan vétenek a társada’mi együttélés szabályai ellen.) — Akinek egészséges testi, lelki fejlődése a rossz életkörülmények, a szülők, rokonok súlyos betegsége, vagy durva bánásmódja miatt nem biztosított. — A csonka, felbomlott családok sérültjei. A veszélyeztető tényezők sorát még tovább lehetne folytatni. Mindezek igazolják azt. hogy területi és intézményes gyermekvédelemre, tehát nevelőotthonokra, gyermek- és ifjúságvédő intézetre, az intézethez kapcsolódó munkát végző hivatásos pártfogói és nevelőszülői felügyeletre ma is szslikség van. És mindezek mellett széles körű társadalmi összefogásra!... A gyermek- és ifjúságvédelem szervezetének megyei irányítója Salivka Jánosáé főelőadó. — Hogyan épül fel a hivatalos ifjúságvédelmi hálózat? — Központja a Salgóbányái Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. Ez átmeneti jellegű, itt végzik az egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatokat, mielőtt a különböző nevelőintézetekbe átkerülnének a gyerekek. Nógrádon belül jelenleg egy száz férőhelyes óvodás korú nevelőotthonunk van Felsőpe tény ben, ez koedukált, vegyes nemű. A hoppá esi alsó tagozatos és az erdőtarcsai felsős nevelő- otthonba' fiúkat, hatvan, illetve -negyven iskolás korút tudunk küldeni. Intézményhálózatunk szerves részévé tettük a gyógypedagógiai elhelyezést biztosító fogyatékos gyermekek otthonait. Az elhelyezettek közel 50 százaléka állami gondozott. A két intézetben — Cserhátsurányban és Szátokon — összesen 115 gyermek oktatását-nevelését tudjuk ellátni. Az intézményeken kívüli munka egyik területe a nevelőszülői felügyelői hálózat. Míg 1969-ben összesen 68 gyermek tartozott a nevelői- szülői felügyelőkhöz, 1975 első negyedévében a nevelési segélyezettekkel együtt már 181. A hálózatban négy felügyelő dolgozik. Munkájuk várhatóan tovább szaporodik az új állami gondoskodási formák, különösen a nevelési segélyezettek számának növekedésével. A nevelési segélyezettek ugyan nem állami gondozottak, a vér szerinti szülői felügyelet nem szűnt meg náluk, otthon nevelkednek, de a gyermekvédő intézet által fizetett nagyobb összegű segély felhasználását a nevelőszülői felügyelők ellenőrzik. A másik nagy terület a hivatásos pártfogói felügyelet, amely 1971-ben alakult. A három munkatárs a klasszikus utógondozási munka mellett a megelőzésben is aktívan munkálkodik, és közvetlenül vagy közvetve, a társadalmi aktívák irányításával végzik a fiatalok felügyeletét, segítik társadalmi beilleszkedésüket. — Milyen gondok, milyen tervek állnak az ifjúságvédelem előtt? — Elsőként a leányférőhelyek égető hiányát említeném. Dr. Ponyi Béla. a gyermekvédő intézet igazgatója és munkatársai gyakran több száz kilométeres utat tesznek meg egy-egy kislány elhelyezése során.. E gond megoldását a Kisterenvén éoülő 260 férőhelyes, széles korhatárú, koedukált nevelőotthon elkészülte hozza. Sai'nos, az átadás- ideje eltolódott 1977. szeptemberé re. De akkor már biztos lesz!. .. Következő terv az intézet „behozása” Salgó- bányai'ól, Ha Salgótarjánban megépül az új intézet (a következő ötéves terv egyik beruházása), abban nevelési tanácsadót is létesítünk. A „problémás” gyerekek szüleinek, nevelőinek adunk itt tanácsot és alaposabbá tehetjük az iskolaérettségi vizsgálatokat is. A tervek között szerepel a hivatásos pártfogói és nevelőszülői felügyelői hálózat kiszélesítése is: minden járás és a két város területén önálló státus kellene. — A Heves megyei ifjúság- védelemtől való „elválás” óta sok pozitív változás történt. Például az 1969-es évi 1062- ről az idei évre csaknem 300-zal, 771-re csökkent a veszélyeztetettek száma. — A csökkenő tendencia okát elsősorban az iskolai gyermekvédelmi munka folyamatos javulásában és a jobb hatósági megelőző munkában, látom. A megelőzést szolgálja a logopédiai (beszédjavító) hálózat bővülése, az iskola- érettségi vizsgálatok intenzívebbé tétele. Komoly előrelépést jelentett 1974-ben a Gyógypedagógiai Állandó Áthelyezési Bizottság megszervezése. Az egész tanévben működik, többszöri vizsgálat alapján szűri ki a gyógypedagógiai oktatásra javasolt ‘tanulókat. A napközis foglalkozás. az iskolára előkészítő, és a tanév végi pótlófoglalkozás tulajdonképpen a mindennapos nevelőmunka egy-egy területe. De az ifjúságvédelem és az eredményes nevelés összefonódik. Még jobban szorgalmazni kell a veszélyeztetett tanulók, a rászorulók felvételét a napközibe, a szülők rábeszélésével is. Az állami gondoskodás új rendszerének bevezetésével bővült az óvó-védő intézkedések köre. A gyámügy segítségét kérve a pedagógusok hatósági kényszert is alkalmazhatnak a veszélyeztetett gyermekek napközibe adása, iskolába járatása érdekében. Lehetőség nyílt rendkívüli és rendszeres segélyek juttatására is. Gazdagodtak az iskolai gyermekvédelem lehetőségei, ami az erkölcsi, világnézeti nevelés céljait is szolgálja. Sok helyen már tudják ezt... resen a gyerekeket napközibe, az iskola hiányzásokat jelzett. A 15 éves nagyfiút munkába kell állítani. Ezután felkerestem az iskolát, a fenti család napközis gyerekeit ellenőriztem, beszéltem a napközis nevelőkkel és a kisegítő osztály vezetőjével. A harmadik családban az apa betegállománya lejárt, de nem dolgozik. Beszélnem kell az üzemmel. A legkisebb gyerek betegeskedik. Téglagyár megbeszéltem a 15 éves fiú elhelyezését. Délután még sikerült felkeresnem a védőnőt is a kicsi ügyében. Szerda: Két utógondozott ügyében megbeszélés a rendőrségen. Ezután látogatás a családnál. A gyerekek felügyelet nélkül vannak a piszkos lakásban. Értesíteni kell a tanácsot és az iskolát is. Részletek egy fogadónapifeljegyzésből: Y. utógondozott felkeresett, hogy segítsek neki X. üzemben elhelyezkedni szakmunkástanulóként (Bejegyzés a fenti esetekben is mindig megtalálható: — Sikerült!). C. távoli községből.be- utazott egy utógondozott édesanyja. Közölte, hogy fia sikeresen elvégezte a szakmunkásképzőt és véglegesítették munkahelyén. Z. utógondozott leány elhozta bemutatni vőlegényjelöltjét. Elbeszélgettünk. Sikerült megígértetni velük, hogy csak egy év múlva, ha nagykorúak lesznek, akkor házasodnak össze. Nem tudom, tartós lesz-e az ígéret.. . Gyakrabban fogom felkeresni a kislányt. .. IV. II. Mivel telik el vajon a hivatásos pártfogók egy-egy napja? Mit jelent az utógondozás, a társadalmi pártfogók irányítása? Egy hivatásos pártfogó naplóját idézzük — választ ad erre. Hétfő: X. utógondozott meglátogatása üzeménél. Közös megbeszélés az üzemveztővel, munkavezetővel. Magatartási problémákban nevelési, pedagógiai, tanácsokat adtam. Munkája ellen.nem volt kifogás. Műszakváltást kértem, hogy rendszeresen együtt dolgozhasson édesanyjával. Y. utógondozott elhelyezése ügyében jártam egy másik üzemnél. Megoldották, sőt, az egyik művezető társadalmi pártfo- golását is vállalta. Z. utógondozott meglátogatása otthonában. Hosszú beszélgetés a szülőkkel nevelési kérdések-, röl. (A hét végén a fiúval beszélgettünk négyszemközt, nagy bizalómmal mondta el problémáit.) Kedd: B. községben közös látogatás a gyámügyi előadóval három családnál. Az első családnál új pártfogót kell kirendelni, és beszélni a külön élő férjjel a tartásdíj rendezése érdekében. A körülmények változatlanok, a sok figyelmeztetés után állandósult a rend és tisztaság. Segélyki- utalást javasoltam. A második családban az anyával megbeszéltem, hogy küldje rendszeA nevelőszülői felügyelet pár évvel korábban épült ki megyénkben. Hagyományai nem voltak az állami gondozottak nevelésének — ami egyszerre könnyíti és nehezíti azt a munkát. Miért? Nem kellett megküzdeni a „lelenc”, „állami gyerek” pejoratív fogalmakkal, de eleinte kevesen érdeklődtek a nevelőszülői feladat iránt. Nógrádban nem élt az a tanyás vidéken gyakori szokás sem, hogy állami gondozottat vettek magukhoz a pénzért, a munkaerejéért. Aki nevelésre vagy örökbefogadásra gondol, a szeretet, a gondoskodás vágya, az egyedüllét feloldása vezeti. Ezért legtöbb nevelőszülő szinte túltesz az édesanyákon, édesapákon: rendszeresen járnak szülői értekezletre, fogadóórákra, nyaranta üdülni viszik a gyereket, még külföldre is. A logopédiára beutaltakat, ha kell, szabadságuk terhére is, de hiányzás 'nélkül hordják a rendelőbe. A nevelőszülői felügyeletet nehezíti a nagyfokú szétszórtság, ahány gyerek, annyi községben nevelkedik. Ezért is jó az üzenőfüzet, melyben a pedagógusok és a nevelőszülők „üzenetváltásait” megtalálhatják. A nevelésért kapott pénz minimális; legtöbben maguk toldanak hozzá, hogy mindene meglegyen a gyereknek. Egy esetről számoltak csak be, amikor el kellett venni a nevelőszülőktől a gyereket, egy alkalommal pedig a szülő jött rá, hogy nincs elég türelme a nagyon problémás fiúhoz, inkább visszavitte az intézetbe. A nevelési segélyezettekkel együtt csaknem kétszáz gyermek családi, iskolai környezetének ellenőrzése tartozik a nevelőszülői felügyelők munkájához. Ha kudarcokat is rejt — néhány gyereket javítóintézetbe, kellet helyezni. egy-két fiatal nem maradt „sínen” —, nagyon szfp, hálás tevékenység ez. | Mert őszinte az öröm, amikor a neVÁ ZL AT Y (Somoskői Ödön) velőszüló esküvői meghívással kopogtat be, részletesen beszámolva arról, milyen bútorral, ágyneművel segítette az indulást. Ez nem ritkái V. A rendőrség „... közreműködik a gyermek- és fiatalkorúak védelmére vonatkozó rendelkezések végrehajtásában; ennek során gondoskodik a szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek és fiatalkorúak átmeneti gondozásba vételéről, illetőleg szüleiknek történő átadásáról;” (Részlet a Minisztertanács 1974-es, a rendőrségről szóló rendeletéből.). A rendőri, szervek ifjúságvédelmi tevékenységének lényege „elvágni” a bűnözés utánpótlásának útját. Ennek módja a megelőzésben nyújtott segítség. Sok esetben, amikor egy-egy bűncselekmény után nyomoznak, családi otthonokba, sorsokba pillanthatnak be. A veszélyeztetett helyzetről a tanácsot értesítik. Ha járöri szolgálat közben rossz környezetbe sodródott, csatangoló fiatalokkal találkoznak, figyelmeztetik a szülőket. Ha gyermek követ el büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedetet, környezet- tanulmány után a rendőrség esetenként a gyermek állami gondozásba vételét javasolja a gyámhatóságnak. Ha a szülők figyelmeztetése, a tanácsi szervek értesítése időben történik, talán ezekből a gyerekekből, fiatalokból sosem lesz bűnöző. A közvetlen megelőzést szolgálják még az ifjúság- védelmi önkéntes rendőri csoportok is. A fiatalok jogtudatának, jogi ismereteinek bővítése, a jogpolitikai tájékoztatás a rendőrségi ifjúságvédelem szerves része. Ennek igen változatos formáival találkozhatunk: középiskolai osztályfőnöki óráktól a közlekedési úttörőkkel való foglalkozásig. A törvények és a közlekedési szabályok alapos ismerete sok balesettől megóvhatja a fiatalokat. VI. ,.A gyermek- és ifjúságvédelemért felelős állami szervek a társadalmi és tömegszervezetek segítségére támaszkodnak, velük együttműködve látják el feladatukat.” — fogalmazza meg az ifjúsági törvény. Hogyan valósul meg ez az együttműködés? Nagyon sokat lehetne írni az állami gondozottakat patronáló brigádokról. Nem a múlt idők . jótékonykodása ez — nem azért vállalják, hogy önmagukon meghatódjanak. Szinte száz százalékban értékes és hasznos módon segítik patronáltjaikat: az intézetben szakmunkát végeznek, a gyerekeknek kirándulási lehetőséget biztosítanak és gyakori a személyes, folyamatos pat- ronálás is. A veszélyeztetett, utógondozásban részesülő fiatalok társadalmi beilleszkedései, megfelelő pályaválasztását, közösségre találását, a hivatásos pártfogók segítik. De ez a sokrétű, nagy területet átfogó, fontos munka társadalmi aktívák nélkül nehezen haladna előre. Az üzemekben sokan tudják: a társadalmi pártfogolás emberi és társadalompolitikai szempontból egyaránt nagy felelősséget igénylő, szép feladat. A KISZ üzemi alapszervezetei sok konkrét esetben nyújtanak segítséget a hátrányos helyzetű, veszélyeztetelt fiatalok beilleszkedéséhez. A községi tanácsok, járási hivatalok mellett működő ifjúságvédelmi albizottságok ülésein is általában részt vesznek a KISZ képviselői. Több gondot kellene még fordítani az ifjúsági szervezet gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának megyei összefogására, ellenőrzésére. A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizottság tevékenységébe sem kapcsolódnak be kellő aktivitással. Igaz viszont, hogy a munkatervekben, a mozgalmi élet mindennapjaiban, a továbbképzésben az ifjúságvédelem, a megelőző munka közvetlenül és közvetvetetten is gyakran szerepel. Végül, de ahogy mondani szokás, nem utolsósorban, figyelmet érdemel az albizottságok hálózata is. Tagjai között találunk pedagógusokat, védőnőket, orvosokat, vöröskeresztes titkárokat, italbolt- vezetőket, a termelőszövetkezet, vagy a helyi üzem képviselőjét, tanácstagokat. Ha ez a társadalmi összefogás a tartalmi munkában is érvényesül — egyre több helyen így van —, akkor az ifjúság- védelmi apparátus legerősebb támaszai az albizottságok lesznek. Kincsünk, szemünk fénye a gyermek. Azt szeretnénk, hogy mindegyik harmonikus családi környezetben, boldogan éljen, ne kerüljön veszélyeztetett helyzetbe. Ennek érdekében kevés az egyéni jóakarat; a megelőzéshez az egész társadalom összefogására van szükség. G. Kiss Magdolna NÓGRÁD - 1975. július 19., szombat 7 i
