Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

Sikeres a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III-as kemencéjének próbaüzeme. A tervek szerint október 1-én véglegesen üzembe helyezik az új létesítményt. Képünk az 5-ös szá­mú ü.veghúzó gépet ábrázolja, ahol épületek üvegezésére szolgáló táblaüveget készítenek. — bábéi felv. — Most sem olyan könnyű A fiatalok és a fogadtatás — A fiatal szakmunkások beilleszkedése és kapcsolatuk az idősebb dolgozókkal? — kérdez vissza a Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ­csúcsvezetőségének titkára, Rudin&zky László. — Erről bő­vebben az üzemieknél tudnak beszélni. De azért pár mon­datban elmondanám, hogy a KISZ-szervezet miképpen tá­mogatja a fiatal dolgozókat. Fogadásuk nem ünnepség­gel történik, hanem beszél­getünk igényeikről és lehető­ségeikről. A KlSZ-alapszerve- zeti titkárok viszik el őket és mutatják be az üzemben, ahol dolgozni fognak. Az if­júmunkás-felelős foglalkozik gondjaikkal és évenként egy­szer beszámol helyzetükről. — Nem tartod kevésnek ezt az évi egyszeri beszámolta­tást? — Ez első hallásra valóban kevésnek tűnik. De az alap- szervezetekhez bármikor for­dulhatnak problémáikkal. A beilleszkedés elősegítése ér­dekében két-három új dolgo­zóhoz beosztanak egy .tapasz­taltabbat, aki patronálja őket. Ezek után hallgassuk meg a legilletékesebbeket. Először Erdősi Máriával, a GYEGO forgácsolóüzem tavaly vég­zett szakmunkásával beszél­gettem. — Nem volt új a környe­zet — kezdi Mária —. mivel a harmadik évben heti há­rom napot gyakorlaton már itt töltöttünk. Ennek ellené­re sem akartak felvenni. Azt miondták, létszámfelesleg van. es főleg lányokat nem tud­nak alkalmazni. Sírni sze­rettem volna, mert hallot­tam, hogy két ember nem­rég ment el, és szükség van a 'fiatalokra. Egy kis protekció­val (!)_ még aznap felvettek. Ilyen kezdés után nagyon jó volt a folytatás. Itt szeretnek, megbecsülnek. Nemrég kap­tam 1,70 forint órabéreme- lest. — Az iskolából többen jöt­tek? — Talán még egy osztály­társam van itt. A fiatalok­nak nem tetszik a három mű­szak. A munka sem a legtisz­tább, kicsit olajos. Elmentek inkább sofőrnek, vagy vidék­re. közel a lakóhelyükhöz. — Te miért döntöttél így? — Mert szeretem a kétkezi munkát. Nem mennék irodá­ba. Ugyanakkor itt is tanul­hatok, esti iskolába járok. Ez idő alatt nem kell a délutáni vagy éjszakai műszakban dol­goznom. — Vannak közös program­jaitok? — Igen! Szervezünk kirán­dulást. irodalmi e.slet. A beszélgetőst Szerencsi Kázmér Zoltán szögverő szakmunkással folytattam. — Mikor ide jöttem, egy kifutósrác kísért el az üzem­be. ahol azt mondták: — Né­zegessek. — Ennyit és nem többet! A bemutatás másnap történt meg, kaptam öltöző­szekrényt, ami bizony nagy szó volt. Később már a bri­gádtagok segítettel^, a KISZ- től is felkerestek bennünket. Kérdezgettek körülményeink­ről és munkánkról. — Mennyi a fizetésed? — Hétforintos órabérrel vettek fel. Gondoltam, elme­gyek, de maradtam. Nem bántam meg. Most már 9 fo­rint az órabérem. — Meg vagy elégedve? — A pénz nem sok! A munka is unalmas egy kicsit. Olyat szeretnék készíteni, amire rámondhatnám: ezt én csináltam. Műszaki rajzot például az iskola befejezése óta nem láttam. Beszélgetés közben telefo­nált Márton József, a GYE­GO megbízott fiatal műveze­tője, hogy nagyon szívesen nyilatkozna. — Nálunk létszámhiány van, és ebből adódik, hogy a mun­kahely kész embert kíván. Azaz a fiatalokat be kell dobni a „mély vízbe”. Kevés idő'jut a beilleszkedésre. A fiúknak be keil épülniük a munkafolyamatba és helyt kell állniuk. Nyugodtan mondha­tom, helyt is állnak. — No és a bérezés? — Természetesen elég ma­gas bért kapnak, mivel egy­ből a nehéz munkába csöp­pennek. a ]o hogy — Mennyiben segíti munkahelyi légkört, fiatalember a munkások fő­nöke? — Nekem barátom minden munkás. Nincs szoros érte­lemben vett alá- és föléren­deltség. így jobb nekik is, de ez számomra is megfelelőbb. Itt jó a hangulat, ha az üzem egyik végében viccet mesél­nek, akkor azon a másik sa­rokban is nevetnek. — Miképpen látja a Hálá­lok helyzetét áz üzemben egy régebbi dolgozó? — Nálunk két szocialista brigád és egy jó KlSZ-szer- vezet van —, mondja Auth Ferenc, a GYEGO szerszám- készítő vezetője. Jó a kollek­tíva, társadalmi munkára is együtt megy a brigád. — Hogyan ítéli meg a fia­talok anyagi megbecsülését? — Mindig a lehetőségektől függ. — A fiatalok elégedettek a bérezéssel? — Tudomásom szerint igen. Nemigen hallok más véle­ményt. Innen nem vándorol­nak el. A fiataloknak könnyebb most a beilleszkedés, mint a korábbi időkben. Ennek elle­nébe meg kell küzdeniük az elismerésért. A jó munkán kí­vül meg kell tanulni alkal­mazkodni is. Ezt igénylik a fiatalok az idősektől is. Ha mindkét fél részéről megvan a jó szándék, melyhez párosul az idősebbek segítése, szeré­té te és gondoskodása, akkor á tehetséges fiatalok hamar bebizonyítják képességeiket. E. -Z. Nem kell félni a táltelj esi léstől A MAI FIATAL nagyanyák zömének há­borús serdülőkor jutott osztályrészül. Álmaik megrekedték anná> a vágynál, hogy az ég­bolt csendes és kék legyen. Az ábrándosak képzeletben királyfit, a reálisabbak pedig csak egyszerűen vőlegényt vártak. A jövőt mindenképpen csak férj oldalán, asszony és anyaként tudták elképzelni, nagyjából ugyan­úgy, mint anyáik, nagyanyáik, szépanyáik századokon át.. Ennek a nemzedéknek jutott először osz­tályrészül, hogy egyenlő jogúakként a férfiak- • kai, részt vegyenek a társadalmi termelés­ben. Lányaik már úgy nőttek fel, hogy a ke­resőmunka végleges szerepet játszott céljaik között. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mai nőideál a dolgozó anya, aki szakmával, vagy hivatássa! ndelkezik. Akkor is, ha a régi szemlélet . „sára még mindig, sok az olyan nő, aki nem szerzett szakképesítést. „A jövőben is nagy figyelmet kell fordí­tani a nők szakképzésére — mondta Kádár János kongresszusi zárszavában —, .és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének hiánytalan érvényesülésére. Továbbá fontos feladatunk, hogy biztosítsuk: több nő kerül­jön a vezetői tisztségekbe a pártban, a jto- megszervezetekben, az állami, a gazdasági, a kulturális posztokra és minden olyan terü­leten, ahol ez lehetséges és megvalósítha­tó.” A nőhatározat óta eltelt évek tapasztala­tai igazolják, hogy ilyen biztatás szükséges mindaddig, amíg nem alakulnak ki azok az arányok, amelyek a két nemnek a termelés­ben elfoglalt helyét és társadalmi szerepét visszatükrözik. Még, mindig sokan vannak olyanok, akik a nőkerdést a nők -kérdésének tekintik, és nem az egész társadalom ügyének. Megoldá­sán így nem túlságosan buzgólkodnak. Vagy nem éttik, vagy nem személyes érdekük. A nőhatározat végrehajtása során számtalan esetben megnyilvánult, hogy ezt a fontos tár­sadalmi kérdést sokan — olyanok, akiktől a döntések függenek — formálisan intézik el. Valahogy így: van egy határozat. tegyünk neki eleget, legyen eggyel, vagy kettővel több nő a vezetők között. Hogy aztán azt a na­gyon szűkre méretezett keretet a legalkal- ■masabbakkal töltik-e ki, nem túlságosan mér­legelik. Pedig az arányos képviseletre a különféle vezetői posztokon egyáltalán nem formai okok miatt van szüicség. Éppen a lényeg kö­veteli, hogy a legalkalmasabb nők kerülje­nek felelős tisztségekbe. Kiválasztásuknál az igény ma még nem irányulhat egyedül a szakmai-emberi tulajdonságok együttes meg­létére, hanem sok más sajátos, egyéni körül­ményt is figyelembe kell venni. Számolni kell bizonyos technikai követelményekkel, to­vábbá a még mindig ható, ritkábban nyílt, gyakrabban tudat alatt megmutatkozó elő- itéletekkel. Egy férfi vezető kiválasztásánál általában elhanyagolható körülmény, hogy hány gyereke van, és azok hány évesek, nős-e az illető, vagy nőtlen — nem kell számol­ni, vagy legalábbis nagyon ritkán a házas­pár véleményével, hiszen a nő örül, ha a férjét előléptetik, felelősebb' munkakörrel bízzák meg, fordított esetben sokszor egészen más a helyzet. Ha nőről van szó, mindig számításba veszik — néha valóban elenged­hetetlen ez —, hogy a szakmai és emberi adottságok mellett hány gyereke van, azok mekkorák, van-e férje, vagy egyedül tartja gyermekeit, házastársa milyen mértékben rabja az előítéleteknek Stb. Ha kisebb mértékben is, ezek mindig sze­repet játszanak a fiatalabb nemzedékek éle­tében. Joggal figvelmeztetétt tehát Kádár elvtárs, hogy a nők vezetői tisztségbe helye­zésének „túlteljesítésétől” nem kell tartani. Sajnálatos, de ebben a kérdésben maguknak az érintetteknek, a nőknek is van még mit seperniük saját előítéleteik házatáján. Egyik megye KISZÖV-vezetőitől hallottam nemrág, hogy tagszövetkezetük női elnöke nyugdíjba megy. Utódja megválasztásának előkészületei folynak most. Kézenfekvő, hogy ott, ahol csak néhány idősebb férfi dolgozik, s á tagok többsége fiatal nő, ez utóbbiak Ko­zott keressék az utódelnöknek alkalmas je­lölteket. Sajnálatos azonban, hogy még az elismerten jól dolgozó női elnök sem nőt javasol utódjának, bár munkatársai között szép számmal vannak magasan képzett, min­den vezetői feltételnek megfelelő nők is. Az évezredes megszokás, önbizalomhiány, s tudat alatti irigység vegyüléke fékezi a valódi érdekek felismerését. így a legjobb határozatok sem helyettesítik a szívós, meg­győző munkát, a maradi gondolkodás felszá­molását. Mindaz, amit ma teszünk, tanítunk, s el­fogadtatunk, az elkövetkező nemzedékek — gyermekeink, unokáink — életét határozza meg. Könnyebb dolguk lesz, ha gyorsabban, következetesebben számoljuk fel az előítéle­teket, önmagunkban, környezetünkben. A NÖKÉRDÉS MEGOLDÁSA a szocializ­mus kiteljesedését is jelenti. Amikor a nő számára mind a társadalomban, mind a csa­ládban a férfival teljesen azonosak a dönté­sek feltételei és az esélyeik is. Szemes Piroska Tengeri kiköta Varsóban A Lengyel Tudományos Akadémia tudósainak egy cso­portja javasolta a Visztula és az Odera medrének kimélyí­tését, hogy tízezer tonna űr­tartalmú hajók is eljuthassa­nak fLZ ország belsejébe: a Visztulán Varsóig, az Ode­rán pedig Wroclawig. Ebben az esetben a kisebb hajók­nak nerti kellene a tengeri kikötőket igénybe venniük, és lehetővé válna néhány átra- kod'ó kikötő megszüntetése. Az intézkedés a közlekedést is tehermentesítené: a ten­gerjáró hajók csaknem köz­vetlenül a fogyasztókig jut­tathatnák el az árukat, s a fővárosi iparvállalatok köz­vetlenül a hajókra rakhatnák termékeiket. , A javaslat kapcsolódik a lengyel folyami hajózás bőví­tésének általános terveihez. Hajózható folyóit tekintve Lengyelország a negyedik he­lyet foglalja el- Európában, Cseliszkwáliia és a nagyvilág A külkereskedelem Cseh­szlovákia nemzeti jövedel­mének mintegy 20 százalékát adja. Az ország a legfejlet­tebb államok közé tartozik az ipari termelés, a mezőgaz­daság és a tudományos-mű­szaki fejlettség szintjét te­kintve, viszont igen szűk a belső piaca és nem rendelke­zik elégendő nyersanyagbázis­sal. Éppen ezért szentel rend­kívüli figyelmet a külföldi országokkal fenntartott sok­oldalú kapcsolatok fejleszté­sének. Idén Csehszlovákia három önálló nemzeti kiállítást ren­dezett külföldön, s az egész év folyamán 31 nemzetközi kiállításon, és árumintavásá­ron vesz részt, A Csehszlo­vák .Kereskedelmi Kamara 14 nemzetközi vásáron mű­ködtet információs irodát, s a csehszlovák külkereskedel­mi vállalatok több mint 450 egyéni, vagy kollektív kiál­lítási akciót szerveznek kül­földön. így az ország 1975- ben mintegy 500 alkalommal vesz részt külföldi rendez­vényeken, ami sajátos rekor­dot jefent. Különösen fontosak az ön­álló kiállítások. Az elsőt Bra­zíliában, Sao Paulóban ren­tatást adott a szocialista Cseh­szlovákia gazdasági és politi­kai helyzetéről, népének élet- színvonaláról és kultúrájá­ról, az ország idegenforgal­mi nevezetességeirőL A legjelentősebb nemzeti kiállítást az NSZK-beli Düs­seldorfban rendezték meg, ez júniusban tartotta nyitva ka­puit. Jelentőssé pedig az a dezték, meg március kpzepén. körülmény tette, hogy a Szov. Harminc külkereskedelmi vállalat mintegy 5000 négy­zetméter kiállítási területen sorakoztatta fel az ország ex­porttermékeinek reprezenta­tív választékát. A kiállítás bemutatta azt is, hogyan mű­ködik közre Csehszlovákia Latin-Ameriká. iparosításában. A állítást a dániai Hermingben rendezték május elején. A 3000 négyzetméter területen meg­rendezett bemutató tájékoz­jetunio, az NDK és Lengyel ország után a Német Szövet­ségi Köztársaság a negyedik helyen áll Csehszlovákia kül­kereskedelmi partnereinek sorában. Kereskedelmi for­galmuk növekedése azonban nem jelenti, hogy a gazdasá- országainak gi kapcsolatok lehetőségei már második ki- kimerültek volna Csehszlová­kia és az NSZK között. A ki­állítás éppen e kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséhez kívánt hozzájárulni. muBiEkciiBCBro szsr; tapasztalat itt Az elmúlt héten az idő­járás a kellemesebb olda­lát is, de a kedvezőtleneb­bet is megmutatta az ara­tóknak. A hét eleién ki­mondottan aratási meleg volt, a hét végére, igaz a ott levágják a termést. Ahol a gép nem boldogul, ott majd boldogulnak a kasr'- sok. És ez a járható út most. Ez, az idővel ■'•rló versenyfutás, a termésért. Az elmúlt héten szemta­hőség nem csökkent, de núi voltunk Szurdoknüspo- olyan zivatarok keletkeztek, kiben, miként kell magas hogy a kombájnok vissza­kényszerültek a búzatáblák­ról a majorokba. Erre a nyárra, úgy tűnik, már ez lesz a jellemző, amire a mezei munlcánál számítani keli. Ahogyan erről Esv- házasdengelegen a szakem­berek nyilatkoztak: a ribo- nabetakarítási csatából az kerül ki győztesen,, aki az idővel jól gazdálkodik, a szintű szervezettséggel dol­gozni, hogy legyőzzék az időjárást. Ott. — de más tsz-ekben is már —. mint­ha számítógép programozta volna be, olyan pontosan dolgozik az aratógéoezet. amibe, ember, gép egyaránt bennfoglaltatik. A kombáj­nok .zökkenő nélkül men­nek. A szemszállító gépek percnyi pontossággal meg­szervezes magasisko’áiát tervezve nyomukban. Kivá­alkalmazza. mindenre .körül­tekintően felkészül. Arról megbizonyosodhat­tunk az elmúlt héten, hogy a legtöbb mezőgazda ági üzemben gondosan felké­szültek a kalászosok betaka­rítására. Gyakorlatilag egv hete tart az aratás Nósrád megyében, de az egv hét tapasztalata, hogv kiváló eredményeket értek el. hi­szen az árpát úgyszólván levágták — természetesen ahol megérett — és nágv ütemben vágják a búzát is. Ha ezt az ütemet az e 6s időjárás nem zavaria meg. akkor nem történik bai. Ha az időjárás ebbe nem avat­kozik bele! Erre vis ->t nincs biztosíték, ezért sz;ik- séges a szervezettség, a gvors váltás, a kedvező időjárás maximális kihasználása. A termelőszövetkezetek nehéz helyzetben vannak, ez tény. Dőlt a gabona, amiben a gyom jelentősen felvert már. . Ilyen táblák­ban keményen helvt kell állni a kombájinosn.ak. Sze­rencsére a szaktudás sokat segít, azzal legyőzhető még a legnehezebb akadály is. Ecsegen láttuk, hos’v nem kottírásznak a megdőlt bú­zával, hanem ahol lehet. ló eredményeket érnek el. Ez a járható útja ma már a gabona betakarításának. Kölcsönös segítséggel könnyebben megy a mun­ka. Az üzemek egymást f- mogatása nagy belső tarta­lék még a mezőgazdaság­ban. Nógrádmegverben ló­val későbben kerül maid sor az aratásra. A kom­bájnjaik jelenleg Palotáson dolgoznak. Ha itt végeznek, mennek vissza Megverbe. de velük együtt a nalotási, munkában nagy tapasz' v lattal rendelkező aratói gé­pestől. A közel háromezer hektár után ..játékszer” lesz nekik learatni Nósrádme­Sverben is. Ez az. amikor az idővel felveszik a ver­senyt és ez a biztosíték, hogy le .is győzik azt. ­Az elmúlt hét, ha Nóa’-ád megyében kezdete volt i- az aratásnak, sok-sok tapasz­talatot nyújtott. A munkát irányító szakemberek. az aratást végző kombáinosok. szállítók, raktárosok a ta­pasztalatok alapján folvtas- sák tovább munkáiukat. A siker nem marad el. bizto­san időben, jó minőséiben betakarítják az idei ió tér mest. * —15— *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom