Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

Növekedett az üzemidő-kihasználás A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1975-re a felada­tokhoz igazodó üzemidő-ki­használást tervezték. 1974->ben átlagosan 82 százalékos volt az üzemidő-kihasználás. Ezt a mércét most 85 százalékra emelték. Az üzemidő-kihasználás liven mértékű növelésének több feltétele van. Javítani keli a szervezettséget, a orog- ramozást, az anyagellátást, el kell érni, hogy minimális­ra csökkenjenek a váratlan meghibásodásokból származó gépkiesések. Ebben nagy fel­adatuk van a karbántartó- re&zlegéit dolgozóinak, szo­cialista brigádjainak. A karoántartó- és szolgálta- tó-gyárrésziegnél sok kiváló szakember dolgozik. A kong­resszusi es felszabadulási ver­seny első szakaszában 4,7 mil­lió forintos vállalást tettek, és ezt ü millió forint felett teljesítettek. Az 1975-ös évben a gyárrészleg 26 brigádja több mint 5 millió 100 ezer forintos eredményt szeretne elérni az anyagtakarékosság, importanyag-csökkentés, ener­giaköltségek és a bontott anya­gok takarékos felhasználásá­val. Emellett arra is töreksze­nek, hogy a termelőüzemek gépi berendezéseinél a terv­nek megfelelően növekedjen az^üzemidő-kihasználás. A gyárreszleg vezetőinek véleménye szerint több bri­gád kimagaslóan jó ered­ményt ért el a vállalt kötele­zettségek teljesítésében, az üzemidő-kihasználás növelé­sében, és a takarékosabb gaz­dálkodá'SDan, Valet József vil­lanyszerelő brigádja a kong­resszusi verseny eddigi sza­kaszában igen jó munkát fej­tett ki a huzalműi gépek át­telepítésénél és a dróthúzó gé­pek felújításánál. Ezek a be­rendezések azóta is jól szol­gálják a gépek folyamatos, jó kihasználását. Rajtuk kívül figyelmet ér­demel Zséiyi Zoltán brigád­jának sikeres törekvése, amely a döntő fontosságú berende­zések gépkiesésének csökken­tését segítik elő. Kovács Pál brigádja a bontott anyagok újrafelhasználásában ért el jó eredményt Hangonvi János brigádja pedig az ÉMÁSZ ál­tal visszatérített energiakölt­séghez járult hozzá figyelmes munkájával. Több beruházás9 vagy nagyobb hatékonyság Ä címben szereplő kérdésre zaj iparban — több helyen — dik műszakot szervezi meg, a kézenfekvő válasz: mind- a sok régi gép pontosan ezt hanem vesz még 50 gépet, kettőt. Sok szempontból a a helyzetet teremti meg. ugyanarra a 8 órára. Mivel a szakszerű válasz gém más. A A magyar gazdaságban idő- régi gépek mellé az újak hatékonyság magas színvona- szerű — nem is egy helyen nem férnek, az ilyen beru- la nem zárja ki, hogy emel- — elemezni a kérdést: meny- házág többnyire nemcsak gé- lett beruházásra is gondolja- nyit és mit ruházzanak be, pi, hanem építési beruházás mák valamely gazdaságban, illetve hol, s mit várhatnak is. Ha ez a fejlesztés meg- Már csak azért sem, mert az a hatékonyság javításától. A valósul, akkor 100 gép megy évről évre jó eredményt, a népgazdaság beruházási poli- majd 8 órán át. A beruházás nemzeti jövedelem magas nő- tikájában a fő irányok kiala- tehát dinamikusabban növeli. Vekedési ütemét felmutató kultak. A beruházások első az álló gépek számát, az idő­nemzetgazdaságnak megfe- számú nagy csoportjával, a veszteséget, a kapacitás, ki­lelő forrásai nyílnak a terme- központi beruházásokkal a használatlanságot, mint aho- lés bővítéséhez és az állam- népgazdaság szerkezetét, a gyan a termelés bővült. Az polgárok ellátását, kényelmét, termelési szerkezetet kíván- ilyen típusú „termelésbőví- művelődését, egészségét szol- ják korszerűsíteni. A beruhá- tés” helyett, mérhetetlenül gáló hálózat fejlesztéséhez, zások másik nagy csoportja- hasznosabb, ha - megvizsgál- A válaszút elé — „több be val — itt már a vállalatok ják, hogy az első 50 gép, ruházást, vagy nagyobb haté- erejével is számolva — a mennyit áll egy műszakban, konyságot” *— akkoi^ kerül rekonstrukciós programot s mi okozza az állásidőt? egy gazdaság, ha alapos a hajtják végre, olyan géppar- Vállalati tapasztalatok szerint gyanú, hogy a termelés a . kot telepítve, amelynek ki- — ott, ahol nem Szalagszerű meglevő eszközök jobb ki- használását már nemcsak ér- a termelés — a műszak 20— használásával is számottevően demes, de úgy is kell szer- 30 százaléka improduktív bővíthető. v ezni, , hogy a veszteség men- idővé válik: hol itt, hol ott áll Másrészt: számolni kell az- nél kisebb legyen. Szinte a gép, vagy a gépek, mért sál is, hogy éppen, a haté- mindennapos témaként, a be- valami hiányzik a folyamatos konyság javításéhoz szüksé- ruházásoknak éppen a köré- termeléshez, ges az új beruházás. Elkép- bem, merül fel a kérdés: mi Egyszerű számítás ez, de zelhetó ugyanis olyan műkő- várható egy-egy nagyobb bé- arra jó, hogy érzékeltesse dő kapacitás, amely ugyan ruházástól, nem eshet-e meg, mekkora tartalékok létezhet- nincs megfelelően haszmo- hogy a veszteségeket növeli, nek a vállalatoknál, amelyek sítva, de a jobb kihasználá- Nézzünk egy. egyszerű feltárásával nem kevés ba­sáért már nem is érdemes számvetést: ha egy vállalat ruházást takaríthatnának fáradozni, mert az adott gép- pl. 50 gépet működtet egy mű- meg. állomány annyira korszerűt- szakban, mert nem talál em- Számtalan példa vart, fő­ien, s így még sokkal jobb bért a 2. és a 3. műszakra, képp a munka- és üzemszer- szervezettség közepette is el- de bővíteni akarja a kapaci- vésés köréből, a termelés elő- maradina a nemzetközi tér- tást: könnyen 'jut arra a gon- készítésétől a raktározásig, a melékenységi szinttől. A ha- dolatra, hogy nem a máso- szállítás megszervezéséig, ________________________________________________________________annak érzékeltetésére, hogy a “ vállalati gazdálkodásban ma jogos a kérdés, és nem alap­talan a válaszút, több beru­házás helyett a hatékonyság javításával, a munkaidő jobb kihasználásával lehet és kell bővíteni a kapacitást. Gerencsér Ferenc — Nem közfelkiálltással döntöttek, hanem a párttag- gyűliés delegált az igazgatói ■tanácsülésbe — kezdi a be­szélgetést Hajdú János, a sík­üveggyár gépkocsivezetőié, aki 1970-ben került a gyár­ba. mivel itt találta meg legjobban számításét. Hely. ben, Pálfalván lakik. Felesé­ge és egyik kislánya követte őt a gyárba. Mint gépkocsi - vezető autóbusszal járja a várost és az országot. Azt mondja: — Voltak nehezebb napok is, de az itt eltöltött idő nagyon, sok szépet ho­zott. Utasai révén sok minden­ről hall. Igaz. ezek apró mo­mentumok, részkérdések a gyár életéből, magukban hord­ják az egyéni jelleget, a vélt. vagy esetlég jogos sérelme­ket, észrevételeket vagy okos javaslatokat. Bizony nehéz eligazodni, hogy mi bennük az igazság. — Az igazgatói tanácsülés óta sok mindent jegészen más­ként látok. Itt kis és nagy problémákkal foglalkoztunk. Megismertem a gyár jövőjét, a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket, a gazdaságos ter­melés követelményeit, azt. hogv melyik országból mikor és hány szakember iön hoz­zánk. Nem állítok valótlant, ha azt mondom: nagyon sok úi dolgot hallottam. — Hozzászólt — kérdezem. — Nem! A fejlesztési té­mákat a gazdasági vezetők ismerték alaposan. Az. hogy A Salgó Golát, a Jaffát és a Golden-szódát mindenki is­meri. Ezeket a közkedvelt italokat a salgótarjáni szikvíz- üzemben készítik. Nanonta 30—35 ezer palackot töltenek meg ebből az ízletes hűsítő italból. Képünkön: Zám Já- nosné, aki tavaly októbertől dolgozik az üzemben. — bábéi felv. — Betegellátás — nyugdíj JÜLIUS elsején lépett életbe az új társa­dalombiztosítási törvény, amelyet ez év áp­rilisában fogadott el az országgyűlés. Ez' a törvény újabb kézzelfogható bizonyítéka an­nak, hogy hazaiakban a munkáshatalom erő­södésével, a népgazdaság fejlődésével párhu­zamosan, gyarapodnak az emberek életét megkönnyítő vívmányok is. Ettől a naptól kezdődően a társadalombiz­tosítás alapján nyújtott betegellátás — ál­lampolgári jog. Ezután bármely magyar ál­lampolgár — személyi igazolványa felmuta­tása mellett — térítésmentesen vehet igény­be orvosi kezelést, kórházi ápolást, ingyen kaphat különböző gyógyászati segédeszközö­ket és kedvezményesen gyógyszert. Mindez több munkát ró az egészségügyi hálózatra, egy vonatkozásban azonban terheket is le­vesz: csökkenti az adminisztrációt, mind a betegek vizsgálatánál, felvételénél, mind a receptírásnál. Az előrelépést többek között egészségügyi hálózatunk jelentős mérvű fejlődése tette lehetővé, megteremtve a hozzá szükséges személyi és technikai ■ feltételeket. Az orvo­sok száma például az elmúlt másfél évtized­ben tízezerrel gyarapodott, az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma mintegy 20 száza­lékkal nőtt, új rendelőintézetek százai épül­tek. Az igények azonban, ebben a vonatko­zásban is gyorsabban nőnek annál az anyagi háttérnél, ami az optimális ellátásihoz okvet­lenül szükséges. Ezért elengedhetetlen, hogy például a gyógyszerfogyasztásnál mutatkozó pazarlásoknak igyekezzünk gátat vetni és megakadályozni a betegállománynál, a táp­pénznél tapasztalható lazaságokat. Július elsején lépett hatályba egy másik, szociálpolitikai intézkedés is — a nyugdíjak emelése —, ami szintén azt jelzi: társadal­munk egyre többet tesz annak érdekében, hogy a lakosság különböző rétegei között az életszínvonalbeli aránytalanságok csök­kenjenek. A rendelkezés több mint egymil­lió embert érint, a nyugdíjasok kétharmadát, valamint sok ezer járadékost, árvát és szo­ciális segélyben részesülőt. Ez az emelés mintegy kétmilliárd forinttal növeli a kifi­zetésre kerülő nyugdíjak összegét. Vagyis ennyivel nő meg a nyugdíjasok, a járadéko­sok vásárlóigénye. A szocialista elveknek és az emberek igazságérzetének megfelelően ezt az emelést is differenciáltan hajtják végre, többet kapnak azoik, akik régebben mentek nyugdíjba, illetve azok, akiket a „kisnyug­díjasok” kategóriájába szoktunk sorolni. Most elsejével a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagság alapján járó családi pótlé­kot is felemelik, s ezzel a szövetkezeti pa­rasztság társadalombiztosítási jogai — a fo­kozatosan leszállításra kerülő nyugdíjkor­határt is figyelembe véve — azonosak lesz- pek a munkások jogaival Ugyanakkor utalni szeretnénk arra i!s: központi rendelkezésekkel és központi erő­forrásokból még nem tudjuk biztosítani, hogy minden egyes idős embei* gond nélkül éljen, és öregségére, ne maradjon magára. Szükség van arra is, hogy a család, a gyer­mekek érezzék, lássák kötelességüket a hoz­zátartozóikról. a szüléikről való gondoskodás­ban. JOGGAL elmondhatjuk: már most olyan szociális ellátást valósítunk meg, amely a nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát, méltó egy szocializmust építő ország­hoz. Ezen az úton haladva, még magasabb 'szintre kívánunk eljutni, tovább növelve a társadalmi juttatások arányát, amely ma a dolgozók jövedelmének mintegy 30 százalé­kát teszi ki. Előrehaladni azonban csak ab­ban az ütemben tudunk, ahogy azt gazdasá­gi lehetőségeink megengedik. Vagyis, a to­vábbi kiegyenlítődós, valamennyi réteg és korosztály általános jólétének a megteremté­se nem szubjektív elhatározás kérdése, ha­nem a hatékonyabb munka függvénye. S elengedhetetlen hozzá azoknak a határoza­toknak a kövétkezetes valóra váltása, ame­lyeket pártunk XI. kongresszusa fogalmazott meg. Keserű Ernő Jól beváltak a csehszlovák tárnok Ménkes bányaüzemben nemrég kezdték alkalmazni az SHZ típusú osztravai gyárt­mányú egyedi hidraulikus tá- mot. A 120 méteres frontfej­tés! homlokon 650 támot épí­tettek be. A bányászok meg­barátkoztak az új technoló­giával* megszerették a tárno­kát, mert könnyebb és bizton­ságosabb lett munkájuk. Be­állításával megnövekedett a termelékenység is. Hét—kilenc és fél tonna között váltakozik az egy főre jutó fejtési telje­sítmény annak ellenére, hogy vagonhiányok és üzemzavarok Is hátráltatták a munkát. De volt olyan nap, amikor a fejtésből 800 tonnát hoztak felszínre. A csehszlovák tárnok alkal­mazására a magyar—csehszlo­vák műszaki-tudományos együttműködés keretében került sor. Magyarnándorban Emelkedett a tejtermelés Az állattenyésztésben a ter­melékenység növekedése, a takarmányozás szakszerűsége, a faj- és fajtaösszetétel válto­zása, a- korszerűbb tenyésztési és tartási módszerek alkalma­zása kedvezően befolyásolják az állati termékek termelését. Ezen követelmények megté- remtésére nagy gondot fordí­tanak a MagyarnándorS Álla­mi Gazdaságban, hogy az ága­zat termelése a kitűzött célok­nak megfeleljen. A megtett intézkedések ' eredménye fo­lyamatosan észlelhető. A termelés néhány mutató­jának féléves számai ezt iga­zolják. A szécsényi kerületben az egy tehénre eső tejtermelés 170 literrel lett több a terve­zettnél. A megtermelt tej zsírfoka pedig 0,12-vel kedve­zőbb az előirányzottnál. A dolgozók gondos munkáját tükrözi, hogy az éves borjú­szaporulati tervet csaknem 80 százalékban már teljesítették. Az állatállományt 6 fős szo­cialista brigád kezeli. Azon fáradoznak, hogy szocialista , munkaverseny-vállalásukat teljesítsék. Az első fél év eredményeinek ismeretében határozottan állítják, hogy év végéig a 109 tehéntől, egyen­ként több mint 3150 liter tejet fejnek. Eddig a munkabrigád­ban átlagon felüli teljesít­ményt ért el Csizmadia Imre tehenész. A kollektíva valamennyi tagja nagy gondot fordít a technológiai előírások betartá­sára, az állatok gondozására, az istálló rendjére. A karámo­kat 30 órás társadalmi mun­kával kijavították. Egységesen részt ' vettek a „tejhigiénia”, „a tehenek ellési előkészítése” című szakmai előadásokon. Céljuk: a szocialista brigád megtisztelő cím elnyerése. Gépkocsi vezető Az igazgatói tanácsban hallgattam, nem zavart en­gem. Egy biztos: utána jobban láttam a gyári össze­függéseket. De döntöttünk is. Egyhangúlag. Két lakáskér- désben. Az egyiket egv há­romgyermekes, egyedülálló édesanya, a másikat egv kü- lötnválfcan élő asszony kapta. Egyetértettünk abban is, hogy az idén érjük el a tavalyi nyereséget. Ez bizomv nem lesz könnyű! Jobban, gazda­ságosabban, termelékenyeb­ben szükséges dolgozni. Az ide vezető módszerek és a szükséges intézkedések is szóba kerültek. — Mi történt a tanácskozás után? — Elmondtam munkatársa­imnak, miről volt s?ó, mi­képp döntöttünk és miért így döntöttünk. — Hogyan fogadták közié, azt? — Egyetértettek velem. — Annak szellemében is cse­lekszenek? — Igen. bár apró hibák még a legnagyobb körülte­kintés mellett is becsúsznak. — ön miért tartja jónak, hogy a munkások is részt vesz. nek az igazgatói tanácsban? — Az előbb már szó volt erről, még csak annyit ten­nék hozzá: varrnak emberek, akik valamit felkapnak, el­lenőrzés nélkül továbbadják azzal, hogy hallottam. Igv akarják elhárítani maguk­ról a kijelentéssel iáró fe­lelősséget. Esetleg ily mó­dön akarják palástolni saját véleményüket. Arra a kér­désre, hogy kik vélekednek így vagy úgy, sokszor hallga­tás a válasz, vagy azzal tér­nek ki. előle, hogv már nem emlékszem rá. Aztán ki-ki a maga módján még egy kicsit tesz is hozzá. Ilyen esetben nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik vélemény igaz, melyik hamis, melyik rágal­maz, melyik sért becsületet, melyik pletyka. A megalapo­zatlan hallottam visszaszorí­tásához is adott segítséget az igazgatói tanácsülés. Az ott elhangzottak birtokában, ma rrwr határozottan tudóik sok mindenre válaszolni. Abban viszont most sem tudok nyi­latkozni. hogy melyik gép jobb, a dán, vagy a lengyel a Zagyva III_nál. Ügy gon­dolom, ez nem is az én fel­adatom. Azt viszont hangsú­lyozom! hogy a vállalat köz­pontja jó utat jár. amikor egy-egy nagy munkához be­ruházáshoz az ország külön­böző helyein levő üveggyá­rakból összevonja a szakem­bereket. Annak idejön ni se­gítettünk Orosházáinak. Most a Zagyva III. építkezéshez az orosházi, a nagykanizsai, az ajkai, a tokodi üveggyárak­ból kaptunk munkaerőt. Sajnos, a tanácskozás élőt* nem kapott semmiféle írásos anyagot, ami megkönnyítette volna a mutnkáiát. Ugyani» az írás birtokában össze­gyűl thette volna munkástár­sainak véleményét, kérdéseit. — Ezért nem hibáztatok senkit. Biztos nem volt rá idő, 'mert bizony most na­gyon le vannak terhelve a vezetőik. Talán a soron kö­vetkezőnél mór erre is gon­dolnak. Ugyanis az én meg­bízatásom az egyszeri rész­vétellel le is járt. A követ- k&ő ülésre másik üzem mun­kásai küldik el megbízottju­kat. Korai volna nyilatkozni arról, hogy ez a módszer mennyiben helyes, mennyire célravezető, szükség volna-e arra, hogy ne csak egyszer, hanem több téma tárgyalá­sánál is részt vegyenek a ko­rábban kijelölt munkások. Egy biztos: az üzemi demok­rácia fórumai, között ez az úi módszer úi színt hozott ebbe a munkába. V. K. NÓGRÁD — 1975. július 2., szerda , 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom