Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

kegyetlen zsarnokok uralkodnak PlDE-ügynökök szökése portugál börtönből Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó Mahdi Al-Obcidi iraki gazdasági miniszterhelyettest és kísé­retet. India: az Allahabad-krízis kérdésében az álláspontok tel­jesen azonosak. A két ország kapcsolatát rendkívül baráti­nak minősítette, és rámuta­tott. hogy a Szovjetunión, va­lamint a szocialista országo­kon kívül. Svédország tette a legtöbb baráti gesztust és nyújtotta a legtöbb támoga­tásit Kubának. A svéd kormányfő és kísé­rete a hétfői napot Varadero- ban töltötte, s ott folytatód­tak a hivatalos megbeszélé­sek is. Szád at—Mmeri találkozó Vasárnap és hétfőn ismét fontos arabközi találkozó színhelye volt Alexandria. Szadat egyiptomi elnök itt fogadta a Rómából érkező Gaafar Nimeri szudáni elnö­köt. A nem hivatalos látoga­tás alkalmából áttekintették a közel-keleti helyzet felie­men veit. az arab országok és az afrikai államok kapcso­latait különös tekintettel a közelgő afrikai csúcstalálko­zóra. A csúcstalálkozó idő­pontja — miként azt szom­bat este nyilvánosságra hoz­ták — július 28—31. Előtte azonban az afrikai külügy­miniszterek egy héten át ta­nácskoznak és előkészítik az államfői értekezlet dokumen­tumait. Ezek közül az egyik legjelentősebb — mint arról az Arab Liga titkársága tájé­koztatott — a közel-keleti válsággal foglalkozik. Elutazott hazánkból Nyikolaj Fagjíycjcv és a kubai küldöttség CJaí Palme Kubában Chilében Kegyetlen zsarnoknak minő­sítette a chilei fasiszta juntát Olaf Palme svéd miniszterel­nök a Santiago de Cubában tiszteletére rendezett barát­sági nagygyűlésen. A svéd kormányfő, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a szigetországban, beszé­dében kijelentette: a chilei nép előbb-utóbb elnyeri sza. badságát, mert a zsarnokság magában hordozza pusztulá­sának magját is. Megerősítet­te, hogy országa szolidáris a chilei néppel. A Lisszabontól mintegy hat­van kilométerrel északra levő Alcoenre börtönéből vasár­nap megszökött csaknem ki­lencven íegyenc. Ebben a bör­tönben őrzik az 1974 áprilisá­ban megdöntött fasiszta re­zsim hírhedt politikai rend­őrsége, a Pl DE—DGS letar­tóztatott tagjait. A fegyencek műanyag köte­lekből és a börtöncellák ágyai­ról leszerelt vasrudakból ké­szített létrákon ereszkedtek le a fegyintézet ablakaiból és mászták át az épületet körül vevő falakat. A szökés — mint lisszaboni katonai forrásból közölték — vasárnap 18.00 órakor vált is­meretessé. Tizenhárom fegyen­f (Folytatás az 1. oldalról) közvetlenebbül szolgálja tár­sadalmi, gazdasági fejlődésün­ket. A pártkongresszus, a me­gyei pártértekezlet határoza­tai megfogalmazták a művelő­désügy feladatait, es kedvező politikai légkört teremtettek a művelődésügyi munka szá­mára. -A tanács megvitatta és elfogadta az oktató-nevelő munka tartalmi fejlesztésének feladatait, az oktatás demok­ratizmusának tovább növelé­sét, az oktató-nevelő munka szerepét a szocialista tudat kialakításában, nevelési rend­szerünk továbbfejlesztésének feladatait, a közművelődés tar­talmának fejlesztését, a szo­cialista közgondolkodás to­vábbfejlesztésének kialakítá­sát. az általános és szakmai műveltség emelése a termelé­Indiában, a világ második legnagyobb lélekszámú orszá­gában mesterségesen csiholt politikai válság robbant ki, amelynek középpontjában In­dira Gandhi miniszterelnök személye áll. Formailag a krí­zist az váltotta ki, hogy Al­lahabad városában a körzeti bíróság a miniszterelnököt „bűnösnek találta”, mert az 1971-es választások során, ál­lítólag törvénytelenül, állami segítséget használt fel válasz­tási kampányának megszer­vezéséhez. A bíróság ítélete erre hivatkozva megfosztotta Indira Gandhit képviselői mandátumától és ennek távo­labbi következményeként mi­niszterelnöki posztjától. A mi­niszterelnök fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, s a fel­lebbezés részeként igényt tar­tott arra, hogy az eljárás be­fejezéséig hivatalban marad­jon. Lássuk előbb az ügy részle­teit. Az 1971-es választásokon Indira Gandhi a Kongresz- szus Párt centrumára és mér­sékelt balszárnyéra támasz­kodva elsöprő győzelmet ara­tott.. A választáson Gandhi asszony egy Radzs Narain ne­vű jelentéktelen jobboldali „szocialista párti” demagógot ütött el a mandátumtól, s a pert négy esztendővel ezelőtt, a megvert rivális indította a miniszterelnök ellen. A kubai forradalmat példa­mutatónak nevezte, s megálla. pílotta, „annak ellenére, hogy Kytba még mindig blokád alatt él, több területen első helyet vívott ki magának Latin-Ame- rikában”. A nagygyűlés másik szóno­ka. Fidel Castro miniszterel­nök azt hangsúlyozta, hogy a kubai és a svéd kormány kül­politikája sok pontban talál­kozik, s több kérdést illetően, mint például Vietnam. Chile cet néhány órával később el is fogtak, a többi még mene­külőben van. Országszerte megszigorították a közutak el­lenőrzését, átfésülték a börtön környékén levő erdőségeket, s különösen szigorú igazolta­tást vezettek be a határ menti térségekben. A portugál rádió éberségre szólította fel a lakosságot. A szökés körülményeinek tisz­tázására vizsgálat indult. Az alcoenrei börtönben — az AP szerint — mintegy ezer­kétszáz volt PIDE—DGS-ügy- nököt őriznek, ak'ket a portu­gál forradalom győzelme után a népellenes elemek közül el­sőként tartóztattak le. (MTI) sí kultúra fejlesztésében, a szocialista életmód, az önmű­velés és a szórakozás fejlesz­tésének feladatait, a közokta­tás és közművelődés személyi és tárgyi feltételeit az ötödik ötéves tervre vonatkozóan. El. fogadta a tanács a középtávú művelődési tervben rögzített együttműködési feladatokat. A napirend feletti vitában részt vett Sándor István, Vere. bélyi András, Horváth Sán- dorné, Holkó Ferenc, Zachar Kázmér és Mocsári Pálné me­gyei tanácstagok. Részt vett és felszólalt a tanács ülésén Mihályi Sándor, az oktatás. Szabó István, a kulturális mi­nisztérium képviseletében. A megyei tanács személyi ügyeket-is tárgyalt, majd az elnöki tájékoztató után a ta­nácstagok interpellációjára ke­rült sor. Aliahabadban — amely egyébként Indira Gandhi szü­lővárosa — a bíróság négy­éves munkával két szabályta­lanságot tudott kibányászni. Az egyik az, hogy a helyi kormányzat emelvényt épít­tetett és a nagygyűlések ide­jére villanyáramot bocsátott a miniszterelnök x-endelkezésé- •re, hogy a megafonokat mű­ködtetni tudják. A másik az, hogy Indira Gandhi válasz­tási kampányának vezetője lemondott ugyan korábbi sze­mélyi titkári állásáról és már fizetést sem kapott — a kam­pány kezdetekor azonban még nem törölték az állami hiva­talnokok listájáról. Az igazi okokat nem a négyéves per most meghozott elsőfokú íté­letében, nem az allahabadi bí­róságon kell keresni. A lényeget abban lehetne összefoglalni, hogy Indira Gandhi annak idején a Kong­resszus Párt legkonzervatí­vabb és nagy személyi hata­lommal rendelkező politiku­sainak szövetségét, az úgyne­vezett „Szindikátust” kiszorí­totta a párt hatalmi pozíciói­ból. 1976 tavaszán Indiában parlamenti választások lesz­nek és Indira Gandhi politi­kai ellenfelei elérkezettnek látják az időt arra, hogy visz- sza üsse neki Az időpont valóban nem kedvezőtlen számukra, miu­tán számos rendkívül bonyo­lult tényező következtében In­dia sok szempontból hullám­völgyben van. Indira Gandhi számos reformot hajtott vég­re. Kiterjesztette az állami szektor hatáskörét, megfosz­totta kiváltságaiktól a maha­radzsákat. Tőkés viszonyok között szükségszerűen korlá­tozott hatásfokú öntözés- és földreformterveket készített. Pozíciója külpolitikailag is rendkívül megerősödött. Az utóbbi néhány évben azonban igen gyenge termés volt és a lakosság robbanás- szerű növekedési ütemét alig sikerült lelassítani. Ez India több vidékén éhínséghez ve­zetett, az ország egésze ( szá­ntára pedig rendkívül ’ ki­élezte a gabonaproblémát. E helyzet következménye volt. hogy nem sikerült álla­mosítani a gabonakereskedel­met, s az élelmiszer-ellátás a csalás és korrupció meleg­ágyává vált. A második csapás, ami In­diát érte, az olajárak emel­kedése. India gyakorlatilag Egyetértés és áramlatok A világsajtó lapjainak túl­nyomó többsége elismeri, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői hatalmas munkát végezve, gyakorlatilag szinte minden napirendi kérdésre vonatkozóan kialakították a szükséges egyetértést. Nem lehet mind azon által szó nélkül elmenni egyes nyu­gati lapok állításai mellett. Ezek, szemlátomást néhány nyugati küldöttség körében tapasztalható rejtett áram­latokat tükrözve, olyan -be­nyomást próbálnak kelteni, mintha a fórum résztvevői­nek még egész sor lényegbe vágó problémában kellene egyetértésre jutniuk, mi­előtt a harmadik szakasz végleges időpontját ki lehet­ne tűzni. Egyesek nyilván kicsinyes politikai játékba akarnak kezdeni a kérdés körül, hogy az értekezlet ürügyén szá. mukra előnyös döntéseket érjenek el. Ez a taktika azonban aligha hozhat babé­rokat a kezdeményezőknek. Mélységesen tévednek, ha azt hiszik, hogy a harmadik szakasz időpontjának már megérett kérdésében mes­terséges nehézségeket te­remtve sikerül számukra előnyös, egyoldalú enged­ményeket kialkudniuk. Akaratlanul is felmerül a kérdés: tudatában vannak-e ezíkben a körökben annak, hogy ez a taktika merőben ellentétes a kormányoknak, a közvéleménynek azzal a ki­fejezésre juttatott akaratá­val, hogy az európai értekez­letet mielóob eredményesen le kell zárni. Ennek ma már minden szükséges előfeltéte­le együtt van. és aki erről nem akar tudni, az súlyos felelősséget vállal magára — írják az Izvesztyija genfi tudósítói. nem termel olajat, földrész­nyi nagysága és az iparosítási folyamat előrehaladása ugyan­akkor nagyszabású importra kényszeríti. Ezért a korábbi­nál lényegesen magasabb árat kell fizetnie, ami katasztro­fálisan súlyosbítja az ország pénzügyi helyzetét. Mindez (más gondokkal pá­rosulva) azt eredményezte, hogy az utóbbi években In­diában még csökkent is az át­lagos életszínvonal és a „sze­génység elleni harc”, amit a miniszterelnök meghirdetett, mindmáig eredménytelen ma­radt. Politikai nyelvre fordítva ez azt jelentette, hogy a né­hány évvel ezelőtt még ellen­felei által is sebezhetetlen- nek tartott miniszterelnök tá- támadhatóvá vált. Az allaihabadi ítélet csak az „első nyíllövés” volt egy elke­seredett politikai küzdelem­ben. Az adott helyzetben In­dia. sőt Dél-Ázsia és az egész harmadik világ nyugalmát és egyensúlyát veszélyeztetné, ha az Indira Gandhi ellen indí­tott politikai hajsza eredmény­nyel járna. A legújabb értesülések sze­rint Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke rendkívüli állapotot rendelt el az egész ország területére. Indira Gandhi miniszterel­nök 'rádióbeszédében hangsú­lyozta. hogy összeesküvést szerveztek a nép demokrati­kus vívmányai ellen. — i. — c. Vasárnap reggel elutazott Budapestről Nyikolai Faggye- jev. a KGST titkára, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIX. ülés­szakának munkáiéban. A Fe­rihegyi repülőtéren Papp László, a Magvar Népköztár­saság állandó KGST-kénvise- löiének helyettese, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok titkára és a Külügy­minisztérium vezető beosztá­sú munkatársai búcsúztatták. X Vasárnap délután elutazott hazánkból a KGST XXIX. Fakhruddin Ali Ahmed in­diai elnök hétfőn különleges rendelettel szigorította a .múit héten kihirdetett rendkívüli állapot előírásait. Az új ren­delet alapján a biztonsági szervek külön indokolás nél­kül is őrizetbe vehetnek olyan személyeket, akiknek tevé­kenységét veszedelmesnek íté­lik az ország belső rendje szempontjából. A letartózta­tást helyi hatóságok hajtják végre, a szövetségi állam elöl­járóinak 15 napon belül kell vizsgálni az ügyet, maid négyhavonként meghosszab­bítani a letartóztatást. A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának, s idei módosításának tapasztalatairól tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. A vállalati vezetők már az év elején megvitatták a dol­gozókkal, hogy a kollektív szerződések szabályai valóban érvényesültek-e, s ahol szük­séges volt, a szabályokat mó­dosították. A szakszervezetek tapasztalatai szerint a válla­lati beszámolók, az értéke­lések tartalmasabbak voltak, mint korábban, alaposabban vizsgálták, hogy a kollektív szerződések a kívánt mérték­ben segítették-e a vállalati gazdálkodást, megfelelően ösz­tönözték-e a vállalatokat a munkásosztály helyzetének to­vábbi javítására, a nőpolitikái, az ifjúságpolitikai és a népe­sedéspolitikai ’ intézkedések végrehajtására. A legtöbb vál­lalatnál a kollektív szerző­dések alapvető rendelkezéseit ülésszakán részt vett kubai kormánvküldöttség. amelyet Carlos Rafael Rodriguez mi­niszterelnök-helyettes veze­tett. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gvula, a Minisztertanács elnök­helyettese. hazánk állandó KGST-képviselője, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter és dr. Szita János. a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának veze­tője. Ott volt Floreal Cho- mon. a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Vasárnap az ellenzék kor­mányellenes tüntetést szerve­zett az indiai fővárosban. Az elfajuló tüntetést végül rend­őrök oszlatták szét, s 25 em­bert őrizetbe vettek. Kisebb- nagyobb kormányellenes meg­mozdulásokról érkezett hír Gujarai és Bihar államból is. A rendkívüli állapot kihir­detése óta mintegy ezer em­bert tartóztattak le, de a kor­mány szóvivője szerint ezek­nek csupán 15 százalékát vet­ték őrizetbe az állambizton­sági törvény alapján. (MTI) nem módosították, csipán azo­kat az intézkedéseit ame­lyek az évi eredményektől függenek, vagyis a részesedé­si alap felosztásának aránya­it, sok helyütt pedig a koráb­binál kedvezőbb feltételeket kívánnak teremteni a nők, a fiatalok. a nagycsaládosok munkájához. Az idén a vál­lalatok többségében azoknak a bérét akarják az átlagosnál gyorsabban növelni, akiknek a keresete még nem éri el az országos szakmai bértáblázat­ban megszabott alsó határt. Az öt évre megkötött kol­lektív szerződések az idén lejárnak, s mint a SZOT el­nöksége megállapította, a fel­tételek adottak a következő ötéves szerződések megköté­séhez. Az elnökség a mostani ülésen megtárgyalta a munka­ügyi miniszter és a SZOT irányelveit az 1976—80-as évekre szóló kollektív szer­ződések megkötéséről. 2 NÓGRÁD — 1975. július 1., kedd Ülést tartott a megyei tanács Amerikai K/eiiáiorok flo^kválmii Az amerikai szenátus hiva­talos látogatáson Moszkvában tartózkodó delegációja hétfőn látogatást tett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két há­zában. Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsá­nak elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa nagy jelentőséget tulaj­donít az amerikai szenátorok moszkvai látogatásának. Rá­mutatott arra, hogy a két or­szág parlamenti képviselői kö­L ö vötdözések a bejrúti Hétfőn reggel változatlanul lövöldözéstől visszhangoztak a bejrúti utcák. A katonai egységek melleit álarcos, fő­ként fiatalokból álló — kide­ríthetetlen hovatarlozású — fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt az egyes körzeteket. A rádió az éjszaka folyamán változatlanul arra szólította fel a libanoni fővá­ros lakóit, lehetőleg ne hagy­ják el otthonukat. Az üzletek a múlt hét óta zárva tarta­nak. egyes hírügynökségi je­lentések szerint kimerülő­ben vannak az élelmiszer- készletek. Több légitársaság leállította bejrúti járatait. A hétfőn rövidített kiadás­ban megjelent libanoni lapok az elmúlt 24 órában lezajlott összecsapások sebesült és ha­Szigorították a rendkívüli állapot előírásait A SZOT elnökségének ülése zött személyes kapcsolatok jó alapul szolgálnak a kölcsönös megértéshez és együttműkö­déshez. Hubert Humphrey sze­nátor kijelentette, hogy az amerikai szenátorok és a szov­jet parlamenti képviselők közötti küszöbönálló tárgya­lásokon lehetőség nyílik a kér. dések széles körének megvita­tására. Az amerikai szenátus dele­gációjának tagjai hétfőn ko. szőrűt helyeztek el az ismeret­len katona sírjánál. (MTI) utcákon lálos áldozatainak számát 300. nál többre becsülik. Az A1 Ahram hétfő reggeli kiadása első oldalon szerkesz­tőségi cikket közöl, amely sze­rint a jelenlegi libanoni ese­mények hátterében — köze­lebbről meg nem nevezett — külföldi erők mesterkedései húzódnak meg. A zavargások szítására irányuló erőfeszíté­sek nem csupán Libanon, ha­nem az egész arab világ bé­kéjét akarják megbontani — írja a lap. A helyzet megoldására az A1 Ahram nemzetközi konfe­renciát javasol, amelyen a li­banoni politikai élet vala­mennyi frakciójának és a pa­lesztinoknak képviselőin ki. vili részt venne az egyiptomi, szíriai és jordániai külügymi­niszter is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom